Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-27 / 99. szám

1992. április 27., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok A Color palettája (Fotó:Király J. Béla) Az Autócolor Kft műhelyé­nek egyik sarkában a negyve­nes éveket idéző Opel Olym­pia áll. A matuzsálem felújí­tása a laikus szemével ugyan reménytelen vállalkozásnak látszik, ám a cég vezetője, Za­lán Lajos állítja: heteken belül újszerű állapotba kerül az au­tómatuzsálem. Tavaly egy harmincas évekből származó amerikai Lincolnot is felújítot­tak, azt egy svájci gyűjtő vette meg. Nem ez tehát az első „vénség”, amit új bőrbe bújtat­nak, hogy mindennapjaink au­tócsodáiról ne is szóljunk... A kft Kaposvár első nyugati színvonalú karosszérialakatos műhelyeként vonult be a köz­tudatba. A munka és a fel­használt anyagok minőségé­vel természetesen az ár is lé­pést tart. A szakemberek csak biztosra mennek, a javításnak nem maradhat nyoma. A te­lephely egy autós vállalkozás számára aligha lehetne jobb helyen — a főúton közleke­dőknek már messziről szem­betűnik a hatalmas Autocolor felirat — a megrendelések az elmúlt időszakban mégis csökkentek. Az Autócolor Kft pár éve a német Breitenbach és a ma­gyar Szövaut közös tőkéjével alakult. Időközben a megye- székhelyen gombamód sza­porodtak a különböző autós-, karossszériás vállalkozások, a piac telítődött. Mondják: sok az ügyeskedő, aki egy-egy termék behozatalára szako­sodott. Ezzel ugyan leveri az ára­kat, de a forgalmazott áru sokszor selejtes vagy kritikán aluli minőségű. Magyarorszá­gon sok egykoron totálkáros autó kerül ismét forgalomba. A cég csak „gyári” alkatrészek­kel dolgozik, melyeket Né­metországból szerez be. Men­talitásunkat és a pénztárcánk ürességét is jól jellemzi, hogy kisebb sérülések esetében mire karosszériás-műhelybe kerül a kocsi, már többen megpróbálták „kiütni az olda­lát” ilyen-olyan eszközzel, gyakran nagykalapácsal. Az „ügyes kezek” bizony több kárt okoznak, mint hasz­not. Egyre több műhelyben látni egyedi gyártású huzató- padot. Míg az Autócolor és a hasonló műhelyek berende­zései a legmodernebbek közé sorolhatók, addig az „ötlete­sebbek” fagerendákból és drótkötelekből fabrikálnak maguknak hasonlót. Az autós csak később döbben rá: az ilyen munka gyakran meg­bosszulja magát. A kft vezetői tevékenységbővítésre nem gondolnak, remélik, hogy egy­szer a minőségi munkának nagyobb rangja lesz. A tele­pen már most is helyben in­tézhet el mindent a bajba jutott autós, hiszen az Autócolor kárrendezési megállapodást kötött az Állami Biztosítóval. A cég egy barterszerzodés ré­vén autógumik eladásával is foglalkozik, de a telepet mind többekkel szeretnék megis­mertetni, ezért hétvégeken au­tóvásárt, májusban pedig au­tós ügyességi vetélkedőt szerveznek. B. Zs. Minifórum Mernyén a vállalkozásokról Aki mondjuk most venne fel hitelt és bérelne egy nagyobb földterületet, már csak kukori­cát vethetne. Az őszig pedig csak növekszik a bizonytalan­ság azok számára, akik nem tudták még eldönteni, marad­nak, maradhatnak a gondok sokaságával küzdő tsz-ben, vagy vállalkozásba kezdjenek. Többen is így vélekedtek a nemrégiben Mernyén tartott fórumon. A vendég Jákli Péter me­gyei főjegyző, a Vállalkozói Központ kuratóriumának el­nöke közérthető példákat ho­zott fel a keleti piacok elvesz­tését követő értékesítési ne­hézségeinkről, a tőkeszegény gazdaságokról, a vállalkozó­kat sújtó adózási terhekről. A Vállalkozói Központ az OTP-vel már elindított egy vi­szonylag kedvező Phare-hitel konstrukciót, és a jövő hónap­tól újabb, legalább 120-150 igénylőnek alapot nyújtó lehe­tőségről is szólt. A fórum résztvevői olyan garancialapok létrehozását sürgették, amelyek megterem­tenék a bankhitelt igénylők biztosítékait, mert a vállalko­zásba kezdők jó része képte­len a kemény feltételeknek eleget tenni. Az üzleti tervek, a jogi előírások teljesítésében, külföldi partnerek közvetíté­sében a vállalkozói irodák se­gítségére számíthatnak — mondta Jákli Péter. Hamarosan modern számí­tógépes rendszer köti össze a megyét és a városokat az or­szágos központtal, és rajtuk keresztül a nagyvilággal. A mernyeiek szerint a falusi munkahelyteremtést célző vál­lalkozások kapjanak állami támogatást. N. F. PIACVÉDELEM Recesszió, sőt depresszió Az import liberalizálásával párhuzamosan szükség van piaci védőeszközök alkalma­zására is — állapították meg a Magyar Gazdasági Kamara ügyvezető elnöksége múlt heti ülésén. A jelenleg tapasztal­ható gazdasági recesszió, sőt néhány ágazatban már dep­ressziónak is nevezhető visz- szaesés megállításában alap­vető fontosságú a piacvéde­lem. Ezt határozott külgazda­sági, ipari, kereskedelmi és versenypolitikai koncepcióra alapozva lehet bevezetni. Bo­tos Balázs, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium helyet­tes államtitkára arra emlékez­tette a hallgatóságot, hogy a védelem lehetőségeit behatá­rolja a Közös Piachoz való társulás. Véleménye szerint elsősorban vámjellegű eszkö­zök vehetők igénybe és csak kivételesen lehet szükség nem vámjellegű intézkedé­sekre. A Magyar Könnyűipari Szö­vetség képviselője arról be­szélt, hogy a konfekcióiparral szemben magas minőségi kö­vetelményeket támaszt az el­lenőrzés. A szakma nem kér mást a kormányzattól csak azt, hogy ugyanezeket a köve­telményeket állítsák fel az im­porttermékekkel szemben is. így nem érkezne be az or­szágba az a hatalmas meny- nyiségü silány textilportéka, amely ma elárasztja a magyar piacot. Az elnökségi ülésen részt vett a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumá­nak képviselője, Balás Péter főosztályvezető, aki ugyan csak egyetértett a piacvé­delmi eszközök alkalmazásá­val. Újdonságként elmondotta: előkészítik a kiegyenlítő vám alkalmazását. Az eljárás meg­felel a GATT szabályainak. Ez gyakorlatilag büntetővámot je­lentene azokkal az országok­kal szemben, amelyeknek a termékei állami szubvenciót élveznek. Második napirendi pontként a Magyar Gazdasági Kamara Expóban való részvételéről volt szó. Jelen volt Barsiné Pa- taky Etelka, az Expo főbiztosa is. Elmondotta, hogy legfonto­sabb feladat a tulajdonviszo­nyok rendezése, illetve azok­nak a feltételeknek a kidolgo­zása, amelyekkel a vállalko­zók részt vehetnek az Expó­ban. Emlékeztetett arra, hogy ma még egyetlen jóváhagyott tervkoncepció sincs és ennek megalkotása nélkül, bár­mennyire is sürgetnék azt a vállalkozók, még csak ígére­teket sem lehet tenni. A Magyar Gazdasági Ka­mara egyébként igényt tart arra, hogy tanácskozási joggal bevonják képviselőjét az ope­ratív döntéseket előkészítő tanácsadó testület munká­jába. Egyebek mellett felvállalják azt is, hogy az Expo ’96 hiva­talos információs központját működtessék — ezt a területi kamarák és a szakmai szö­vetségek vennék kézbe. Partnerkereső Bjelovári látogatók A bjelovári regionális ka­mara delegációja látogatást tett a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamaránál. A kialakult új helyzethez igazoló együtt­működésről folytattak tárgya­lásokat, amelyeket bjelovári részről M. Sladek kamarai el­nök, somogyi részről Varga József elnök és Christ Miklós titkár vezetett. Megállapodtak a további együttműködésben. A piacfelmérés és a lehetsé­ges export-import kapcsolatok további felvételét a két kamara együttesen vállalja. A partner- találkozón részt vett dr. Gye- nesei István, a megyei köz­gyűlés elnöke és Jákli Péter főjegyző, a vállalkozásfejlesz­tési kuratórium elnöke is. Ausztriai szakmunkásképzés Az Alsó- ausztriai Kereske­delmi Kamara felajánlása alapján a dél-dunántúli régió­ból 50 — 15-20 év közötti szakmunkástanulót képeznek ki 1992 szeptemberétől 3 év alatt. A tanulók bizonyítványt is kapnak. Jelentkezési feltételek: tár­salgási szintű német nyelvtu­dás (4 hetes intenzív pécsi nyelvtanfolyamon erősítik meg a kiutazás előtt). Jelent­kezés a Somogyi Kereske­delmi és Iparkamaránál a ta­nulandó szakma megjelölésé­vel — A tanulók az osztrák szakmunkásképzés rendsze­rében tanulnak, havonta 2000-6000 ATS közötti ösz­töndíjat kapnak, elhelyezésük kollégiumokban, vagy meste­reknél Üzleti ajánlatok Román cégek keresnek fel­dolgozásra vagy értékesítésre pamutfonalat, gyapjút, poli­Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara észter- poliakrinil- és poliamid szálakat, valamint festéket pamut-, gyapjú- és bőrfeldol­gozó-ipar részére. Román cég vásárolna bú­zát, lisztet, kukoricát (USD-ben fizet), eladna sík­üveget. Osztrák-magyar mű- anyaggyártó vegyes vállalat keres bérbevételre raktárhe­lyiséget (4000 négyzetméter szabad terület + 500 négy­zetméter iroda). Izraeli külkereskedelmi cég export-import tevékenységre együttműködő partnert keres, kölcsönös képviselettel. Export-import Amerikai kereskedelmi vál­lalat vásárolna magyarorszá- gon nagy mennyiségű gránit felületű kőlapot. Floridában új kereskedelmi központot ké­szül nyitni a gránitlapok el­adására. Belga cég a Benelux-orszá- gok piacaira importálna Ma­gyarországról friss gyümölcs- és zöldségféléket exportcso­magolásban. Amerikai cég magyar tulaj donosa kapcsola­tot keres kozmetikai termékei­nek, kréméinek, illatszereinek árusítására. Részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 1/c. Értékpapírpiacok Az értékpapíroknak piacuk — helyesebben szólva: pia­caik vannak. A magyar rész­vénytulajdonosoknak általá­ban az a szokásuk vagy vevő­ként az értékpapírok elsődle­ges piacára, a kibocsátási pi­acra összpontosítják figyel­müket és pénzüket. Ezért gyakran drágán vásárolnak, maguk hajtják fel az árfolya­mokat. Eladóként viszont a másodlagos piacra vetik ma­gukat, amelyen a tőzsde köz­bejöttével a tulajdonosok ér­tékpapírjaikat adják-veszik. így azután ezen a piacon ma­guk nyomják le az árakat. E két intézményes piac maga is több részből áll: hiva­talos kereskedelemből (tőzs­dén jegyzett papírokkal) és rendezett forgalmazásból (tőzsdén bevezetett papírok­kal). Nálunk ez az uralkodó forma. Van egy harmadik forma is, az úgynevezett sza­bályozatlan forgalom, amilyen mondjuk Bécsben zajlik, ahol néhány magyar részvény is forog. A részvénykereskede­lemnek ez olyan tőzsdén kí­vüli, szabályozatlan részpi­aca, ahol nincsenek érvény­ben bevezetési vagy nyilvá­nosság-tájékoztatási előírá­sok. A kereskedés közvetlenül a piaci résztvevők között folyik kevéssé ismert, részben kül­földi papírokkal, nagy kocká­zattal. Vagyis: nagy nyeresé­gek és nagy bukások lehető­ségével. Ha valaki ott köt üzle­tet, jól teszi, ha a megbízást mindig limitálja, nehogy a hir­telen árfolyamváltozások kel­lemetlenül meglepjék. Közvetlen kereskedés folyik a zárt alapítású részvénytár­saságok tagjai között vagy például a privatizálási eljárá­sokban az ÁVÜ és a bel- vagy külföldi befektetők között. Itt forognak a befektetési alapok valamint a befektetési társa­ságok részvényei. Ez utóbbi kettő arra hivatott, hogy a kis­befektetők kockázatát csök­kentve egy viszonylagosan ál­landó értéknövekedést nyújt­son a különböző kockázatú és hozamú befektetések keveré­kével. Az értékpapírok másod­lagos piacát feloszthatjuk még kötvények — azaz hosszú le­járatú vállalati, önkormányzati és állami adósságlevelek — piacára, részvénypiacra és zá- iogpiacra. Az első, a kötvény­piac, a Budapesti Értékdőzs- dén még csak egyetlen állam- pappírral jelentkezik, a kötvé­nyek többi része a szabályo­zatlan magánforgalomban cserél gazdát. A harmadik, a záloglevélpiac, a közeljövő­ben talán nálunk is megszüle­tik majd. Bácskai Tamás ::: ' ......

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents