Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-24 / 97. szám
1992. április 24., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 SOMOGYI KASTÉLYKERTEK, MERNYEI ÉPÍTKEZÉSEK Műemléki fórum Kaposváron Mernye, piarista kastély (Harangozó Ferenc grafikája) Pártoljuk a műemlékeket!— ez volt a mottója a Göncz Árpád köztársasági elnök fővéd- nökletével Vácon tartott rendezvénynek. Ezen Somogyot dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész képviselte, s azzal a jóleső érzéssel tért haza, hogy a műemlékek védelme párt- semleges, össznemzeti ügy. Építészeti értékeink megóvásáért — azon túl, hogy anyagilag is támogatja az értékmentést — sokat tesz Somogy. A múzeumi, műemléki hónap, valamint a műemléki világnap alkalmából évről évre szakmai tanácskozásokat rendez a megyei közgyűlés környezetvédelmi és műemléki bizottsága. A mostani műemléki fórumon megtelt a címerterem; még a veszprémi püspöki hivatal is képviseltette magát. H. Csukás Györgyi, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum néprajzosa Mernyei uradalmi építkezések a XVIII.-XIX. században címmel tartott előadást. Képes beszámolójából kitűnt: gazdag forrásanyaga van az uradalom építkezéseinek. Leltárakból, összeírásokból nyomon követhetők az épületek szerkezetváltozásai is. A 19. század közepén az épületek mérnök által felvett becsértékeit is dokumentálták. A piarista korszak iratanyaga már az építkezés folyamatára, megszervezésére is fényt vet. A vizsgálódáshoz jó háttér az uradalom feldolgozott gazdaságtörténete. Az előadást nagy érdeklődéssel hallgatták a mernyei önkormányzat testületi tagjai, s kapva az alkalmon H. Csukás Györgyit felkérték: a községben is adjon számot kutatási eredményeiről. Az előadást tovább gazdagította, hogy a címerteremben kiállítás nyílt Harangozó Ferenc grafikus Mernye régi épületeit megörökítő rajzaiból. Érdekes témával állt közönség elé Örsi Károly, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal irodavezetője, kerttervezője is: dunántúli kastélyparkokat, somogyi kastélykerteket mutatott be. Diavetítéses előadásán megyénkből az iharosbe- rényi és a somogyvári kastélyparkról számolt be, valamint a kőröshegyi kastélykertet emelte ki. Szólt a fonyódi vár helyreállításának kertészeti rendezéséről is. L. S. Jeles napok György és Márk György napja ősi pásztorünnep, ekkor szokták először kihajtani a tavaszi legelőre az állatokat. Ezt a munkát nagyon sok óvó, varázsló babonás cselekmény kíséri: például; a tehén elé az istálló küszöbére tojást tettek, hogy ugyanyo- lyan gömbölyűre hízzon majd, mint a tojás. A csordás zöld ággal csapkodta meg az állatokat, hogy egészségesek maradjanak. A György-napi időjárásból jósolni szoktak az esztendő időjárására, az ekkor szedett fűvek (például a kakukkfű) gyógyító erejűek. Aki az április 24. előtt előbújó gyíkot megtapogatja, annak a keze vará- zserejű lesz a torokbetegségek gyógyítására. Érdemes ilyenkor kotlóst is ültetni. A nik- laiak szerint aki György napja előtt piros pillét lát, egészséges, aki sárgát, az pedig beteg lesz. Ha az ekkor fogott lepkét, cserebogarat beleteszik a vásárba vitt állat fülébe, akkor azt jó pénzen tudják eladni. Ezen a varázserejű napon a boszorkányok is nagyon aktívak, a boszorkánypörök tanúsága szerint ilyenkor különösen nagy a hatalmuk. Aki kimegy a keresztútra e nap hajnalán, megláthatja őket. Somogybán is emlegetik, hogy a boszorkányok harmatot szednek a mezőről: egy lepedőt végighúznak a búzavetésen, otthon kicsavarják belőle a nedvet, majd a tehenekkel megitatják. így állítólag ellopják a búzatermés fele hasznát. A néphit számos boszorkányellenes védő eljárást ismer: nyírfaágat tűznek a kerítésre, az istállóra, az eresz alá; fokhagymagerezdeket tesznek az ajtóba, ablakokba, ezzel megakadályozzák a gonosz bejövetelét. A somogyi uradalmak cselédei ezén a napon szegődtek el, ilyenkor költöztek az egyik pusztáról a másikra. Márk napján (április 25-én) tartják a római katolikus egyházban a búzaszentelést. A megszentelt búzaszálaknak gyógyító és mágikus erőt tulajdonítottak, mindenki vitt haza belőlük. Betegség idején belefőzték a teába, amellyel a fájós testrészt borogatták. Volt aki a kislibáknak is szelt belőlük, hogy egészségesek legyenek. A férfiak egy szálat a kalapjuk mellé tűztek, az asszonyok pedig imakönyvükbe préseltek le. A régi kaposváriak uborkamagot vittek magukkal a határjáró körmenetre, s ahogy hazatértek, nyomban elvetették. A hiedelem szerint ebből korán lesz uborka, és bőségesen terem. (Király) A LELKIISMERET HŐSE Híradás egy különleges hangversenyről A new yorki Riverside Church 24 emeletes tornyával Emlékhely lesz Rétságon Mindszenty-emlékfalat állít a rétsági Hunyadi János gépesített lövészdandár a laktanya udvarán annak az éjszakának az emlékére, amelyet a bíboros 1956 őszén ott töltött. Az emlékfal terveit az esztergomi érseki hivatal készíttette el. A majdan tábori misehelyként is alkalmas emlékfalat a tervek szerint egy kereszt alakot formáló vasrács borítja, amely a fogságot és a szabadulást szimbolizálja. A tervek szerint október végén avatják fel. Az egykori Pallavicini-kas- télyba költözött Somogy megyei tüdőgyógyintézet bővítése, profiljának szélesítése lehetővé tette, hogy ma már a Somogy Megyei Tüdő- és Szívkórházat példaként említik a hazai szakemberek. Az ideális helyszín, a hazai viszonyokhoz képest kiemelkedő műszerellátottság, a szakemberek színvonalas teFREUD NAPLÓJA A napokban hozták nyilvánosságra Sigmund Freud naplóját, amelyben a pszichoana- litika megalkotója életének utolsó tíz esztendejére visz- szaemlékezik. Az 1939-ben elhunyt Freud kézírásos naplójegyzetei mindössze 20 nagy oldalt tesznek ki. Az utolsó bejegyzés 1939. augusztus 25-én kelt, s csak ennyi: „Háborús pánik”... A bejegyzések képet adnak Freud politikai beállítottságáról és magánéletéről. Freud naplója (1929-1939) Michael Molnár, a londoni Freud-múzeum munkatársa kiadásában és kísérő szavaival jelent meg. vékenysége tette lehetővé, hogy eredményesen hozzá járuljanak a szívbetegek rehabilitációjához. Orvosok, gyógytornászok tanácskoznak mától két napon át a mosdósi egészségügyi intézményben. Tizenöt előadáson számolnak be kutatási és tapasztalati eredményeikről a legkitűnőbb hazai szakemberek. New York város Manhattan negyedében, az eget ostromló felhőkarcolók árnyékában szerénykedik a Riverside Church, New York legnagyobb templomainak egyike, 24 emeletes, gótikus tornyával. Ennek a templomnak hatalmas hajójában húsvétva- sárnap este megrázó zenei élményben volt része a halál és a feltámadás hangulatában összegyűlt hívőknek és zenebarátoknak. A templom kapuján nagy plakát hirdette hetekig a „Lelkiismeret hősei” közül Dietrich Bonhoeffer német teológus emlékezetére rendezett hangversenyt. A Teológiai Szeminárium azzal a tiszta és kifejezett szándékkal szervezte ezt, hogy a politikai mártírium emlékének felidézésével lelki megújulásra ösztönözze a ma emberét. Ki volt Dietrich Bonhoeffer, ez a messzire néző és látó pap, akinek félelmet nem ismerő, igazságkereső útja elkerülhetetlenül a nácik börtönébe, majd végzetesen a vérpadra vezetett? Alig néhány héttel a második világháború befejezése előtt Hitler elleni szövetkezés vádjával kivégezték. Bonhoeffer 1930-31-ben az USA-ban tanult teológiát, majd visszatért Németországba, s azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy az embertelen és istentelen nácizmus terjedésének csak az egyház képes gátat vetni, felajánlotta szolgálatait egyházának. 1943-ban, zsidó menekültek Svájcba csempészésének vádjával betbörtönöz- ték. Sógorát, Hans von Doh- nányi ismert ügyvédet, mint a Hitler elleni összeesküvés egyik fő szervezőjét, kivégezték. Ő valójában fogsága idején vált összeesküvővé. Meggyőződéséért életével fizetett. Az emlékhangversenyt rendező Teológiai Szeminárium különleges hangversenyre készült, különleges karmesterrel, különleges muzsikusokkal, többnyire a koncentrációs táborokat megjárt túlélőkből alakított zenekarral. A Szeminárium a kivégzett Dohnányi János fiát, Christoph von Dohnanyit, Bonhoeffer unokaöcssét, a Clevelandi Zenekar igazgató-karmesterét kérte fel az emlékünnepség és hangverseny előkészítésére. Megbízatását szívesen vállalta: „Nagyon meghatott, milyen sokan ismerik világszerte nagybátyámat. Ámulatba ejtett, milyen ismertek és népszerűek írásai, annak ellenére, hogy nem könnyű olvasmány „A fogságban Istenért” és a „Levelek és írások a börtönből”... 16 éves voltam, amikor apámat és Bonhoeffer nagybátyámat kivégezték. Meggyőződésem, hogy a muzsika nyelvén minden megrázkódtatásomat ki tudom fejezni.” Dohnányi meghívta Európa és Amerika legjelesebb zenekarainak muzsikusait, és az ingyenes közreműködést senki sem utasította vissza. A zenekar tagjainak névsorában olvashatók New York, Philadelphia, Boston, New Jersey, Cleveland, Washington, Princeton, London, Amsterdam, Izrael világhírű zenekaraink muzsikusai mellett a Drezdai Állami Zenekar Amerikában turnézó vonósainak neve. A csellisták között pedig egy magyar név: Faragó Vilmos erdélyi születésű csellóművészé, a Philadelphiai Zenekar csellistájáé. Nyilatkozata emberségről tanúskodik: „Kötelességünk emlékezni ezekre az igaz hősökre! Ezért vettem részt készséggel a Raoul Wallenberg emblékhangverse- nyen és játszom most is szívesen a Bonhoeffer emlékhangversenyen. Ez a legkevesebb, amivel kifejezhetem hálás megbecsülésemet irántunk.” A hangverseny szólistája Gidon Krémer hegedűművész és Prey Herman baritonista volt. A színes hangverseny minden rétegnek élvezetes zenei produkciót nyújtott, Beethoven Egmont nyitányától, Schubert Vili. szimfóniáján keresztül Schoenberg Béke a földön dalművéig, Brahms Német Rekviemjétől, Arvo Parts Fratres című alkotásáig, amelynek hegedűszólóját Krémer játszotta. Vasárnap este Észak-Ame- rika televízió- és rádióállomásai Amerika-szerte sugározták egy emberségében kiemelkedő egyéniség emlékét idéző muzsikát. Kegyeletes zeneművekkel szóltak arról a papról, aki egy gyalázatos világban is példamutatóan ember maradt, hirdette a jót, és tetteiben mártírként is beteljesítette emberi kötelezettségeinket. Kellner Bernát Pályázat fiatal költőknek Pályázatot hirdet fiatal költők számára a Somogy kulturális folyóirat szerkesztősége, Poldesz Albert Svájcban élő költő anyagi támogatásával. Korunk változását tükröző új még nem publikált versekkel, ciklusokkal pályázhat minden 30. életévét be nem töltött Somogy megyében élő alkotó, akinek nem jelent meg még önálló könyve. Különösen számítanak diákok részvételére. A műveket a Somogy szerkesztősége címére — 7401 Kaposvár Pf: 145 — kell eljuttatni. A beküldési határidő augusztus 14. Az eredményhirdetés szeptember 21-én a városi művelődési központban lesz. Az első díj 15 ezer forint. Szívbetegek rehabilitációja
