Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-24 / 97. szám
1992. április 24., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KORKÉP 3 A WHO és Horsens Meghívó a feltalálónak Bemutatták ajovo technológiáját Tabon Egyre több település támogatja a környezet védelmét, s érdeklődik az ezt elősegítő módszerek iránt. A Kop- pány-völgyi Önkormányzatok Érdekvédelmi Szövetsége elnökségének kezdeményezésére Tabon 13 település polgármestere tanácskozáson vett részt a Föld napján, s itt a Magyar Művelődési Intézet munkatársai egy környezetkímélő német módszert ismertettek. Ezzel a kis településeken — csekély beruházással — a Koppány-patak árterét, a nádas és a mezőgazdasági művelésre már nem alkalmas területet biológia lebontással kapcsolhatják be a szennyvíz- elhelyezésbe. Az úgynevezett „gyökértéri” szennyvíztisztítás technológiája egy ökológiai rendszer ön- szabályozó kölcsönhatásait használja föl. Ezt a világ több országában alkalmazzák, hazánkban azonban még nem vezették be. Az előadók szerint a jövő ezé a technológiáé, különösen a kis településeken. Az önkormányzati szövetség megfelelő érdeklődés esetén szorgalmazza a megvalósítást. Azt tervezik, hogy a május közepén hazánkba látogató feltalálót, Kickuth professzort meghívják Tabra és Törökkoppányba. (Krutek) Munkavállalók nyílt fóruma A bizalomszerzés a fő feladat Tudományos ülés a Kaposi Mór Megyei Kórházban Kétszáz műtét tapasztalatai A hagyományos epehólyagműtét (cholecystektomia) során átlagosan 15 cm hosszú metszést kell ejteni a hason, a műtéti beavatkozás után a páciens tíz napig a kórházi ágyat kénytelen nyomni, majd azt elhagyva 7-8 hétig munka- képtelen. A hagyományos műtét halálozási arányszáma 3 százalék. Az epehólyag bán- talmak kezelésének szemléletváltozása következtében született meg egy műtéti eljárás: a nyitott endoszkópos minimalizált invasiv cholecystektomia. Ennek rövid lényege: átlag 3 centiméteres metszés a hason, csak négy nap kórházi kezelés és alig két heti táppénz. Halálozás pedig — e statisztika alapjául szolgáló kétszáz műtét során — nem történt. Az adatok egy nem mindennapos tudományos ülésen hangzottak el; a Kaposi Mór Megyei Kórház tudományos bizottsága és a Pécsi Akadémiai Bizottság KKSZ Somogy megyei szekciója szervezésében tegnap délután Kaposváron a megyei kórházban. A témakörök igen nagy érdeklődést váltottak ki a gyógyászatban dolgozók körében — ezt a megjelentek száma hűen tükrözte. Az ülés első, egyben „beavató” és izgalmas előadását dr. Rozsos István professzor, az I. sebészeti osztály osztályvezető főorvosa tartotta meg, akit az epehólyag endoszkópos lézer-mikrosebé- szeti eltávolításának gondolatával Jakó professzor, a bostoni egyetem tanára keresett föl. A merőben új műtéti eljárást állatkísérletek után kezdték gyakorlattá tenni a somogyi megyeszékhelyen, és 1990. december 13-tól több mint kétszáz esetben alkalmazták. Dr. Rozsos István előadása után dr. Ferenczy József szólt az új eljárás korai szövődményeiről, majd dr. Gergely Mihály számolt be a hagyományos és a minimalizált invasiv cholecystektomia közötti ösz- szehasonlító vizsgálat tapasztalatairól. Figyelemre méltó tehát az eredmény, amit az epehólyag-műtétek terén a Kaposi Mór Megyei Kórház profesz- szora és főorvosai elértek. B.T. Piac lesz a laktanyából Marcali képviselő-testülete- jóváhagyta 1991. évi költség- vetés teljesítését. A zárszámadás szerint a bevétel több mint 985 millió, a kiadás pedig 948 millió forint volt. A testület meghatározta a fejlesztésre szánt pénzösszeget. A Bernáth Aurél Emlékmúzeum ezután a Marcali Városi Kulturális Központ részeként működik. A piac és a vásár áttelepül a laktanyába; az átalakítás 3 millió forintba kerül. Arról is döntöttek, hogy az ön- kormányzat átvállalja az idei tanévre a tanulók térítési díjának növekedését. A képviselők egyébként ezen az ülésen lemondtak a tiszteletdíjukról. Dán küldöttség Kaposváron A dániai Horsens városából érkezett Somogyba kétnapos látogatásra az a küldöttség, amelynek tagjait Szita Károly alpolgármester fogadta tegnap a kaposvári városházán. Henning Jensen polgármester kíséretében a tárgyaláson részt vett Ole Have Jorgensen kommunális igazgató, valamint Poul Kofoed-Hansen és Torben Busk, horsensi vezető üzletemberek. Horsens a legkisebb város a WHO „Egészséges városok 2000-ig” szervezetének 32 tagja közül, viszont rendkívüli eredményeket produkált tagsága öt éve alatt a Gazdasági Közösség 24 millió dán koronás támogatásából. Készítettek egy felmérést a gyógyszer-felhasználás regisztrálása által: progresszív javaslataik alapján évi 2-300 millió korona lenne megtakarítható. Henning Jensen polgármester ismertetője után a megbeszélések kifejezetten az egészséges életmód kialakítása és a környezetvédelem megszervezése témakörökben zajlottak. Szita Károly al(Fotó: Gyertyás László) polgármester ismertette velük Kaposvár 300 millió forintos környezetvédelmi beruházási terveit, felvázolta egy országosan új kezdeményezés, a rekreációs sportcentrum építésének gondolatát. Kifejtette: szeretnék, ha Kaposvár közgyűlése már júniusban elfogadná a város felvételi kérelmét a WHO „Egészséges városok 2000-ig" szervezetébe; ennek realizálásához kérte Horsens támogatását. B. T. Fórum az agrárgazdaságról A mezőgazdasági szakkönyveknek is megvan a maguk sorsa Munkavállalók nyílt fórumát tartották tegnap délután Kaposváron. A fórumot a Liga Szakszervezetek Megyei Szövetsége szervezte, s előadóként jelen volt Őry Csaba a Liga alelnöke. Az előadó bevezetőjében röviden bemutatta a Ligát. Elmondta, hogy 24 regionális és 14 szakmai szövetségük van, a közlekedésben — egyedül a ligának vannak szervezetei a közlekedés minden ágában — és az energiaiparban éppúgy, mint a szálloda-, turisztikai iparban. Kitért erősödő nemzetközi kapcsolataik fontosságára is. A szakszervezetek szerepéről és válságáról Találóan „perzsavásárnak” nevezte Kári János, a szervezet országos elnöke a kereskedelemben kialakult jelenlegi helyzetet a Kereskedők Somogy Megyei Szervezetének tegnapi kaposvári küldöttközgyűlésén. Tulajdonképpen ez a gondolat jellemezte az egész kaposvári közgyűlést; erről beszélt Hajdinák József megyei elnök a múlt évről szóló beszámolójában, s a idei feladatok között is első helyen emelte ki ennek a megszüntetését. Arról van szó ugyanis — mondta Hajdinák József —, hogy a vállalkozói törvény szerint bárki bármire vállalkozhat, mégpedig állampolgári jogon. Ez önmagában nem is lenne baj, de ezt minszólva elmondta kétszeresen is bizalmi válságról beszélhetünk, egyrészt mert munkavállalóként nem tanultunk meg bízni a közös fellépés sikerében, abban, hogy a munkavállalók együtt erőt képviselnek, másrészt a szakszervezetekkel szemben is bizalmatlanokká váltak az emberek. Az újakkal szemben éppúgy, mint a régiekkel. Tehát a bizalomszerzés a fő feladat. S a bizalom akkor jó, ha kölcsönös. — Olyan embereket kell megválasztani vezetőnek, akikben megbíznak, de azok mögé a vezetők mögé oda kell állni — mondta Őry Csaba. — A szakszervezet annyit denféle képzettség, képesítés és alaptőke nélkül is megtehetik, megkötöttségek nélkül. így fordulhat elő, hogy a város- központokban egymást érik az árusok, lehetetlenné téve az üzlettel rendelkezők munkáját. Emellé jön még az engedély nélküli árusok számának növekedése, s ez a balatoni szezon közeledtével még tovább fokozódik. Az érdekvédelem pedig tehetetlen, legalábbis egyelőre. Mit lehet tenni a jelenlegi törvények keretei közt? Az engedély nélküli árusokat meg lehet büntetni, el lehet küldeni. Az igazi megoldás azonban az engedélyek kiadásának magszigorítása lenne, mégpedig úgy, hogy abba legyen beleszólása az érdekvédelmi szervezetnek, ér, amennyit el tud érni a tagjaiért. A konkrét védelem elsődleges feladat. Ha látják az emberek, hogy el tudunk érni valamit például a bérezésben, a munkakörülmények javításában, akkor értelmét látják belépésnek. A szakszervezeti pluralizmus kapcsán elmondta: választhatóságra szükség van. Ha az egyik szakszervezet nem nyújtja tagjainak azt, amit várnak tőle, legyen lehetőségük olyat keresni, amelyik jobban figyelembe veszi az érdekeit. Az azonban abszurd, hogy 2500 szakszervezet legyen Magyarországon. Mint mondotta: ekkora megosztottság csak jelen esetben a Kisosznak is. A helyi önkormányzatok munkájában szeretnének részt venni mint javaslattevők, véleményezők, valamint egyeztetési és ellenőrzési jogokra is igényt tartanának a jövőben. Ez nem azt jelenti, hogy hatóságként működne a Kisosz, csupán segíteni szeretnének, úgy, ahogy azt a saját érdekeik is megkívánják. A Kisosz a kamarai törvénytervezethez benyújtott javaslatában több helyen foglalkozik a problémával. Javasolják, hogy a kamarai cégbejegyzést tegyék kötelezővé, s a regisztráció egyben a vállalkozás alapításának előfeltétele legyen. Arra a kérdésre, hogy mindez mikor jut túl a javaslati stádiumon, nem tudtak választ adni. gyengít, nem szabad elaprózni az erőt. Az előadó beszélt az új Munka törvény- könyvével kapcsolatos aggályairól is. Többek között arról az alapvető problémáról, hogy a törvénykönyv már egy konszolidált piacgazdaság normáit veszi alapul egy egyáltalán nem konszolidált gazdaságban. Az új Munka törvény- könyve — mint mondta — az erősebbnek, a jobban szervezettnek kedvez, és ez a munkaadó. S hozzáfűzte: ahol erős a szakszervezet, ott jobban ki tudják használni a törvény adta lehetőségeket, ahol gyenge, ott a dolguk még nehezebbé válik. N. L. A kormány tagjai mindenesetre az év végére ígérik a törvényjavaslat napirendre tűzését. A másik fő gond a hatalmas adó- és egyéb terhek szorítása. Számításaik szerint jelenleg minden megtermelt 1000 forintból 850-et valamilyen címen elvonnak a vállalkozóktól, így pedig sokszor nincs értelme a munkájuknak. Változást sürgető terveik közt az egyik az, hogy legalább a befektetett pénzük éves kamata legyen adómentes. Hiszen sokan milliókat fektettek a vállalkozásukba. Ha a bankba tették volna, akkor ez 28 százalék körüli tiszta jövedelmet biztosítana. Ennyit nem kérnek, csak húszszázaléknyi kedvezményt. V. O. Lassan tíz éve, hogy befejezte dr. Széles Gyula, a PATE kaposvári karának dékánja a kutató, anyaggyűjtő munkát tavaly decemberben megjelent, de Kaposvárra csak tegnap jutott szakkönyvéhez. A megjelenés alkalmából rendezett szakemberfórumot a megyei és városi könyvtár az egyetemi kar könyvtárával közösen. Dr. Ta- kátsy Tibor kandidátus a szerző életútját ismertette, majd dr. Holló István kandidátus ismertette a szerző „A tenyészállatimport gazdasági értékelése és hatása a szarvasmarha-tenyésztésünk fejlődésére” című harmadik megjelent könyvét. A szakemberfórum után a szerzőt kérdeztük könyvéről. — Szakmai történelem- könyv ez vagy valami egyéb? — Úgy vélem, hogy több ennél. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a történetiséget egy ilyen nagy gazdasági jelentőségű és nemzet- gazdasági áldozattal járó ráfordításnál mindenképpen figyelembe kell venni. A történelem tanít, a történelem tapasztalatokat ad, és úgy véltem, hogy ezt ilyen nagy tenyészállat-importnál figyelembe kellett venni. Összességében azonban több ennél. — A sikeres gazdasági váltáshoz szükséges szakirodalom megjelenéséhez ilyen hosszú átfutási idő kell? — Nem, és ezen sürgősen változtatni kell, saját jövőnk érdekében. Elviselhetetlen, hogy egy nagyon fontos következtetésekkel járó feladatot csak évek múltával tudunk követni, mert olyan hosszú a megjelenés átfutási ideje. — Szakkönyvével a várva várt szemléletváltást akarta segíteni? — Mindenképpen az általános szemléletváltást, rámutatva azokra a súlyos gazdasági összefüggésekre, amelyek az ágazat jelenével, de főként, jövőjével összefüggenek. Úgy vélem, tarthatatlan az, hogy a belső fogyasztói szükséglet nem teremtődhet meg azért, mert nincs fizetőképes kereslet. Piacgazdaságban a bel- és külpiac összhangjának megteremtésére van szükség^ — A múlt ismeretében milyennek látja a szarvas- marha-tenyészés jövőjét? — Változatlanul optimista vagyok. Hiszek abban, hogy a szarvasmarha-tenyésztés a mezőgazdaságnak olyan tartópillére, amelyre hosszú távon támaszkodni kell. Nemcsak közvetlen népélelmezési, hanem egyéb közvetett hatásai miatt is. Mészáros Tamás KISOSZ-KÜLDÖTTGYŰLÉS Kamarai törvényt a „perzsavásár” ellen
