Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-23 / 96. szám

2 SOMOGY HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1992. április 23., csütörtök Tűzszünet Szarajevóban Kiújultak a harcok Belépjünk vagy ne lépjünk? A NATO is keresi új szerepét Dr. Gaál Antal: Nincs sem vesztese, sem pedig győztese a kezdeményezésnek Tűzszüneti megállapodás jött létre tegnap délelőtt Szara­jevó szerb ellenőrzés alatt álló keleti negyedében, llidzában. A fegyvernyugvásról az ilidzai szerb rendőrfőnök és a mu­zulmán milícia parancsnoka állapodott meg. A városnegyedben az éj­szakai és reggeli heves har­cokat követően délelőtt 11 óra után már csak elszórt lövések hallatszottak. Korábban a mu­zulmán fegyveresek heves támadásokat Intéztek az lli­dzában álló szállodák ellen: a (Folytatás az 1. oldalról) — Hangsúlyozom, hogy bé­kés demonstrációt szervezünk szombatra — mondta Bar- kóczy Gallért, — Én már hosszú évek óta a kisgazda- párt egységéért harcolok. így akarjuk megmutatni, hogy mi vagyunk az .Igazi független kisgazdapárt. Azért megyünk, hogy megmutassuk arcula­tunkat. Kiléptünk a koalícióból, mert nem adhatjuk a nevünket ehhez a rossz gazdaságpoliti­kához. — Hányán mennek So- mogyból Budapestre? — Nehezen lehet pontosan megmondani a résztvevők számát — mondta Lehoczky Gyula. — Indul 10 autóbusz, de sokan mennek személy- gépkocsikkal és vonattal is. — Somogybán nem volt vita a részvétellel kapcsolatban? — Ez nem egyszerű kérdés. Voltak ellenvélemények is. Nagy általánosságban min­denki egyetértett azzal, hogy békés demonstrációval kell megmutatni a külföldnek és az ország népének: a mai gaz­daságpolitikával nem értünk egyet. Nem a kormány meg­buktatásáról-van szó, hanem csupán a figyelmeztetéséről. Ez szerepel a 20 pontban is. — De azt követelik, hogy mondjon le a kormány... — Igen, de ez nem a meg­buktatását jelenti, csupán azt, lövöldözésben legalább tízen megsebesültek, köztük a brit Visnews tévéhálózat opera­tőre. A zágrábi rádió értesülései szerint az éjjeli összecsapá­soknak több mint 100 halálos áldozatuk volt. Temetetlen holttestek hevernek a szaraje­vói utcákon. Tegnap délelőtt szinte minden boszniai front­szakaszon kiújultak a harcok: Bosanski Brodot aknavetőkkel lövik, Bosanska Krupa ellen pedig gyalogsági támadást is megkíséreltek. hogy mondjon le. A megbukta­tás forradalom volnál — Mit mond a somogyi kis­gazdák többsége? — Somogy szinte minden területe képviselteti magát. A párton belül már érvényesül, hogy a többség akarata a ki­sebbség számára kötelező. Például én kisebbségben va­gyok e kérdésben, de végre­hajtom a többség döntését. — Nem tartanak rendbon­tástól? — Készülünk arra, hogy fenntartjuk a rendet. Somogy- ból is lesz ötven rendező, de azt szeretnénk, ha minden kisgazda résztvevő egyben rendező is lenne. — Mire számítanak? Mit eredményezhet a demonstrá­ció? — A legnagyobb eredmény az lenne, ha'a kormány észre­venné, hogy egyedül nem tudja megoldani az ország válságát. És visszatérnénk ahhoz az állapothoz, hogy a partnerek leülnek tárgyalni és egyeztetik elképzeléseiket. A kormány átalakításával olyan új gazdaságpolitikát dolgoz­nának ki, amely az országot valóban kivezeti a kátyúból. Remélem, hogy a fórum végü- lis tudomásul veszi, hogy a koalíciós partnerek hatéko­nyabb együttműködésével jobb eredményt érhet el. L. J. Felelős politikai körökben többször is fölmerült: Magyar- ország kérje a felvételét a NATO-ba. Horn Gyula, az MSZP elnöke legutóbb a par­lamentben is „elővezette” a tervet. Antall József minisz­terelnök elvetette a még szinte be sem terjesztett indítványt. Dr. Gaál Antal, Somogy MDF-es képviselője a honvé­delmi bizottság tagja. Meg­kérdeztük az ő véleményét Is. — Ha a kérdésre egy mon­dattal kell válaszolnom, akkor azt mondom: szerencsés volna, ha most a NATO tagja lehetnénk — mondta dr. Gaál Antal. — A tagság olyan vé­delmet biztosítana, amely a mai nemzetközi helyzetben pótolhatatlan. Az tény, hogy egyszerűnek tetszett a NATO szerepe, amíg szembenállt a két tábor. Ékkor a NATO a Varsói Szerződéi ellenpólu­saként létezett, legalábbis a propaganda szintjén, — A múlt héten volt szeren­csém tárgyalni a holland ho- védelml miniszterrel, ő Is kifej­tette: nehéz a helyzetük, hi­szen megszűnt a biztosan tu­dott ellenség, A mai helyzet­(Folytatás az 1. oldalról) A Veszprém, Somogy, Ba­ranya, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Bé­kés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyei rendezvények két jelszava: a Békés jövőért és a Nyugodt, boldog Ma­gyarországért. A gyűléseken a Pásztor Gyula vezette 35-ös frakció képviselői tartanak be­szédeket. A Történelmi Tago­zat által ez alkalomra kiadott felhívás hangsúlyozza: a tag­ság tegye a „harag napját” a „békés jövő napjává”, és tart­son ki a magyar nép többsége ben a NATO-nak is meg kell találnia az új szerepét. Még nem lehet pontosan tudni, hogy az egyes NATO-tagor- szágok milyen szerepet, új feladatokat szánnak a tömörü­lésnek. A NATO-államokkal folytatott kétoldalú tárgyalása­ink ezért puhatolódzó jellegű előkészítő tárgyalások. — Véleményem szerint nem kell végérvényesen el­utasítani a javaslatot. Inkább úgymond késleltetjük a kez­deményezést, hiszen célszerű megvárni a NATO új stratégiá­jának a megfogalmazását. Amikor már látjuk, hogyan alakul a NATO politikája, ak­kor kell nekünk — ezek tuda­tában =“ megélénkíteni a tár­gyalásokat. A NATO politiku­sai komolyan veszik a viseg­rádi hármak kezdeményezé­séit. Ezért sem lenne szeren­csés most megelőzni partne­reinket. — Nincs sem vesztese, sem pedig győztese a kezde­ményezésnek. Az is elképzel­hető, hogy a közeljövőben ha­tározottabb lépés történik a NATO felé. (lel) által választott parlamentáris rend mellett. Mint ismeretes, Torgyán József több alka­lommal utalt a szombati ren­dezvény békés jellegére, és visszautasította, hogy bárki a harag napjának nevezze a megmozdulást. Az FKGP Tolna megyei szervezetének vezetői szintén nyilatkozatot juttattak el tegnap az MTI-nek, amelyben elítélik a Torgyán József által szombatra a fővá­rosba meghirdetett tömegde­monstrációt, és az FKGP nagyválasztmányi ülésének összehívását kezdeményezik. A SOMOGYI KISGAZDÁK IS A BÉKÉS DEMONSTRÁCIÓ MELLETT A remény az eredmény? Nyolc megyében gyűlések Megmozdulásokat szervez a Történelmi Tagozat KELET-BERLINI RELIKVIÁK Zsibvásár a kulisszák közt Az előadásnak vége, a dísz­letek megmaradtak. Például a felszámolt keletnémet légitár­saság, az Interflug egyik ne­onhirdetése Kelet-Berlinben, a Marx Károlyról elnevezett s (egyelőre) át nem keresztelt sugárút házának tetején. Megmaradt a korábban Sztá­lin nevét viselő sugárút is. „Jó cím” Az ötvenes években emelt épületeit mint a történelem da­rabkáját műemlékvédelem alá akarják helyezni. A Kelet-Né- metországot magába olvasztó Nyugat-Németországnak amúgy is jó oka van a sugárúti paloták megőrzésére: innen indult ki 1953-ban a keletné­met rendszer elleni zendü­lés... A Marx Károly sugárút a Frankfurter Alléban folytató­dik, ebből nyílik a Magdalena utca, amely manapság „jó címnek” számít a keleti és a nyugati műgyűjtők körében. A kelet-berliniek az elmúlt évti­zedekben is ismerték az ut­cácskát: az állambiztonsági minisztérium (Stasi) épülete­gyüttesének keleti traktusa nyílott ide. Manapság az jár be oda, aki akar. A belső udvaro­kon konténerekben gyűlik a szemét, az iratok, például egyetemi jegyzetek a dialekti­kus és a történelmi materia­lizmusról vagy az SZKP-ról. Ügyet senki sem vet rájuk. Szigorúan üzlet A mű- és relikviagyűjtők, a nosztalgiázok vagy az olcsón vásárolni akarók a „Szauna" feliratot keresik. A köztiszta­sági intézmény szomszédsá­gában van a kultúrterem. He­tente egy nap itt árusítja ki a berlini vagyonügynökség a minisztérium irodáiban, üdülő­iben, konspirációs lakásaiban elárvult tárgyakat, egy-egy al­kalommal 15-20 ezer márkás bevételre téve szert. Az ügy­nökség karácsonykor kívánja lezárni az akciót, amelyet Ber­linen kívül vidéki városokban is meghirdetett. A vagyonügy­nökség szigorúan üzleti ala­pon jár el: például csak má­jusban „dobja be” a szezon­tárgyakat, a kempingszéke­ket, nyugágyakat. Most ápri­lisban már hiánycikknek szá­mít a Honecker-arckép, a me­isseni porcelán vázák Dzer- zsinszkij arcképével. A kíná­latra azonban így sem lehet panasz. Az ide elzarándoklók — minden csütörtökön több ezren — „echt” keletnémet stí­lusban készült bútorokat, csizmákat, edényeket, függö­nyöket... És vásárolnak. A kisnyugdíjasok a gyakor- latiasabbak, hiszen: hol lehet kapni manapság termoszt két márkáért, poharakat néhány pfennigért vagy műbőr bevo­natú széket egy zsebkönyv áráért. Apropó, könyvek. Az egyik asztalon Stasi-könyvtá- rakból visszamaradt művek hevernek, a keletnémet kultúr- és kiadási politika keresztmet­szetét kínálva. Soha vissza nem térő alkalom beszerezni Palotai Boris novelláit vagy Radó Sándornak a hely szel­leméhez illő beszámolóját, a „Dóra jelenti”-t — németül. Fekete telefon Egy házaspár kimustrált fe­kete telefonkészüléket cipel autójához: hamburgi lakásu­kat fogja díszíteni. Hiánycikk már a keletnémet zászló is, ám tíz márkáért meg lehet kapni az ifjúsági szervezet kék lobogóját. Az NDK közigazga­tási falitérképét sem fogják új­ranyomni egyhamar, s 50 márkát kénytelen leszurkolni az, aki még mindig a megyé­ket és nem a tartományokat akarja számlálgatni. S. K. F. Kérdőjelek Rossz szellemek? Szokatlan? Nacionalizmusról és militarizmusról ír — így, ebben a párosításban — a mértéktartásáról elismert bécsi polgári lap, a Der Standard. „Az európai népek sohasem bír­ták ki háború nélkül”, emlékeztet, és — sajnos — „most újból az előtt a veszély előtt állunk, hogy visszatér a tragikus törté­nelem”. Helyeselhető-e, hogy az Európai Közösség rendelkezzék saját hadsereggel?— ez az újság első kérdése. A többi en­nek logikus folytatása. „Megakadályozható lett volna Jugo­szláviában néhány dolog, ha beavatkozásra alkalmas alaku­latként már létezne egy ilyen haderő magja? Nem nagyob- bak-e ennek a hosszútávú veszélyei, mint az előnyei? Korlá­tozható-e egyfajta EK-hadsereg tevékenysége békefunkci­ókra? Nem jelentene ez elkerülhetetlenül fenyegetést a FÁk népei számára vagy az iszlámra? Nem hozna ez létre új ipari-katonai fegyverkonszerneket?” Minden kérdés nem is rejtett aggodalom. „Európai elbizakodottságtól” óv az osztrák újság. Miért? „Hogy vigyázzunk, nehogy a nacionalizmus reakciójaként új­ból felüsse a fejét a 20. század elejének egy másik rossz szelleme, a milltarizmus". Shakespeare már annak idején fél­tette a világot a rossz szellemektől — hiába. Igaz, akkor talán nem volt akkora választók belőlük, mint amennyitől most tart­hatunk, Kocsis Tamás Politikai kislexikon Neonáci arcélek Európa politikai életében Je­len vannak a nyugati szélső- jobboldal képviselői, Közülük ma öt nyugati és egy keleti po­litikust mutatunk be. Tyndall és Sálmond Az 58 éves Tyndall a Brit Nemzeti Párt (BNP) vezére, akinek jelöltjei azért nem in­dultak a mostani parlamenti választásokon, mert hiányzott a jelöltenként 500 font start­pénz. A nős, gyermektelen, elbocsátott tőzsdeügynököt 1986-ban fajgyűlölet szítása miatt egyévi börtönre is elítél­ték. Politkai célja azonban vál­tozatlanul az, hogy „Anglia a fehéreké”. Skóciai versenytár­sának, a. 38 éves Alex Sal- mondnak viszont az angolok is külföldiek. Salmond nemzeti törekvéseinek — az 1707-es angol-skót egyesülés felmon­dásának — egyre több a híve a brit sziget északi részén. Schönhuberés Frey A 69 éves egykori SS ka­tona, Schönhuber repulbiká- nusnak nevezett párthívei az áprilisi baden-würtenbergi tar­tományi választások „nagy győzteseinek”: megszerezték a szavazatok 10,9 százalékát. „Megújítóként” lép fel és azt hirdeti, hogy „németek aka­runk lenni”. Gerhard Frey a Német Népi Szövetség (DVU) élén nem titkoltan „barna” színben, Sehönhuber sikeré­véi egy napon, a szavazatok 6,3 százalékával vonult be a schleswlg-holstelnl tartományi parlamentbe, „Híres" kijelen­tése: „Németországot nem terheli semmilyen felelősség a második világháborúért". Umberto Bossi Az olasz szélsőjobb sztárja a legutóbbi választások óta az 50 élő orvostanhallgató (I), 3 gyermek apja. Az általa vezé­nyelt Északi Liga úgy szerzett 9 százalékot, hogy délen nem is indult, s ezzel messze maga mögött hagyta az újfasisztákat a maguk 6 százalékával. Olaszországot három részre akarja osztani, mivel „a pénzt, amit észak megkeres, Róma rosszul eligazgatja, a maffia pedig zsebre vágja”. Vlagyimir Sirinovszkij Bár ma nehéz megmon­dani, ki számít Oroszország­ban szélsőjobboldalinak, a 45 éves jogászt hívei és ellenfelei is annak tekintik. Nagyorosz­nak mondja önmagát, s azl vallja: „Van bennem valami Hitlerből és Bismarckból, de nem fogom megismételni Hit­ler hibáit.” Nemigen részletezi mit nem ismétel meg, de az orosz elnökválasztásokon kö dös „liberáldemokratikus programjával 5,8 százaléko kapott. (Ferenczy BERZENCE NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE felvételt hirdet a polgármesteri Jnivatal KÖLTSÉGVETÉSI- PÉNZÜGYI főelőadói munkakörének betöltésére Jelentkezhetnek azok a legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők, akik kétéves szakmai gyakorlatot szereztek és az új számviteli rendben előírt szakvizsgát letették. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezés a polgármesternél, Berzence, Szabadság tér 19. Jelentkezési határidő: április 30. (216925)

Next

/
Thumbnails
Contents