Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-21 / 94. szám

1992. április 21., kedd SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Tőzsdekalauz Hogyan válasszunk magunknak brókert? Magyar Vállalkozói Kamara: Területi és szakmai tagozódás Sokan talán ma még azt mondják: mindez csupán köl­tői kérdés. Pedig biztosan kö­zel van már az az idő, amikor fordul a gazdasági helyzet, megjelennek a hazai értékpa­pírok piacán a belföldi kisbe­fektetők, akik biztonságos üz­letet keresnek. És akkor máris fontossá válik a címben föltett kérdésre a felelet. Az értékapír-kereskedők — vagy a közismert jövevény­szóval ismert brókerek — gyakorlatilag közvetítők. Bár egyes angol szótárak szerint az angolból átvett bróker szó alkuszt, ügynököt, tőzsdei bi­zományost is jelent és csak második értelmében közvetí­tőt. A szó első értelmezése azonban jogilag teljesen elkü­lönülő tevékenységeket takar. A mai magyar értékpapírpi­acon jelenleg három nagy brókercég mintegy 25 olyan képviselete működik, amely­nek munkatársai jószerével csak bizományosi tevékeny­ségre kaptak felhatalmazást, mások — mintegy negyven ilyen céget jegyeztek be a múlt év végéig — teljes körű értékpapír-kereskedelemre is jogosultak. A szakma „seewri- ties traders” névvel „illeti” eze­ket a többnyire külföldi tőké­sek, bankok, biztosítótársasá­gok kezelésében levő vállal­kozásokat, bár néhány ezek közül már magyar vállalkozók egyéni tulajdonában van. Hogy mégis kire bízzuk a pénzünket? Erre a kérdésre akkor kapunk megbízható vá­laszt, ha egy sor szempontot megvizsgálunk és értékelünk. Nagyon fontos tudni, hogy az illető cég milyen típusú meg­bízásokat fogad el és meny­nyire tartja fontosnak ügyfelei „kényelmét”: hajlandó-e mond­juk faxon, telefonon vagy akár csak levélben is megbízást felvenni az ügyféltől, vagy ezt a kényelmet kizárólag az in­tézményeknek, bankoknak tartja fenn? Hajlandóak-e szóba állni a csak tanácsért bekopogtató „reménybeli” ügyféllel is, vagy sem; elfo- gadnak-e vagyonkezelési megbízást vagy sem; s az sem közömbös, mindezt mennyiért teszik, mekkora ju­talék százalékkal dolgoznak? A megbízható brókert kereső kisvállalkozóknak az sem kö­zömbös, hogy a cég, akire tőzsdei ügyeit bízza, foglalko- zik-e értékpapírkibocsátással, azok tőzsdei bevezetésével, s így elképzelhető-e valamiféle jövőbeli együttműködés mond­juk ezen a téren is. Természetesen sok egyéb tényezőt is érdemes figye­lembe venni: a kiválasztott brókercég tőkeerejét, a tisztvi­selők tárgyalási stílusát, a cég irodai körülményeit, me­nedzsmentjét... Látszólag ezek harmadrendű szempon­tok, ám ebben a speciális üz­letágban sok mindenről árul­kodhatnak. Bácskai Tamás A Magyar Vállalkozói Ka­mara fennállásának egy éve alatt 750 tagot gyűjtött sora­iba. A magánvállalkozókon kí­vül három szervezet is csatla­kozott hozzá: a Gazdakörök Országos Szervezete, az Op­tikusok Iparos Szervezete és a Kis- és Középvállalkozói Fó­rum. A tagság nagy része vi­déki vállalkozó. Mint Bányai Henriktől, a kamara alelnöké- től, a Tolna Megyei Vállalkozói Központ vezetőjétől megtud­tuk, az igények és az érdekek egyre több vállalkozót kész­tetnek csatlakozásra. Az utóbbi hónapokban megnőtt a területi alapon szerveződő ré­giók száma. Sőt már nemcsak megyénként, hanem szak­mánként is tagozódik a ka­mara. Tolnában például meg­alakult az építőipari-, a mező- gazdasági, a fuvarozó- és a turisztikai tagozat. A résztve­vők közösen keresnek megol­dást beszerzési és értékesí­tési problémáikra, s közösen állapítják meg áraikat is: azo­nos minőségű árut azonos áron kínálnak a megrendelők­nek. Azzal, hogy nem ígérnek egymás árai alá, maximálisan megfelelnek a tisztességes piaci magatartás követelmé­nyének. A vállalkozás életforma. S mivel nem lehet elég korán kezdeni, a kamara nagy fi- gyefmet fordít az utánpótlás kinevelésére. A vállalkozók — pedagógusok segítségével — készségfejlesztő programot dolgoztak ki. Elsőként négy gyulai általános iskola „vállal­kozott” a program kipróbálá­sára. Ha beválik, szeretnék szélesebb körben is bevezetni a tantárgyat. A középfokú ok­tatásba a kiskunmajsai Dózsa György Gimnáziumon keresz­tül kapcsolódott be a kamara. Itt politechnika helyett — fakul­tációként — vállalkozói isme­reteket tanulhatnak a diákok. A kamara tagjai remélik, hogy a menedzser szemléletű okta­tás hatására a jövő fiatal vál­lalkozói elkerülik majd a kez­déssel járó buktatókat. (Domi) Fogyókúra sörrel, fagylalttal Az már biztos, hogy a jóléti társadalmak egyik legjobb üz­lete a fogyókúra. Mi még ugyan nem igazán mondhat­juk el magunkról, hogy jóléti társadalomban élünk, de enni azért mindenki szeret, és sze­rencsére van is mit. A túlsúly­ban nem is állunk rosszul a vi­lágban, ezért mi sem termé­szetesebb, hogy a vállalkozá­sok korának delén, többen is felfedezték a karcsúsításban az üzletet. Egyik ilyen fogyi- szalonnak becézett hely Ka­posváron a Slender You, amely lassan komplett vállal­kozássá növi ki magát. Tulajdonképpen a fogyás egyik legegyszerűbb — és te­gyük hozzá: legolcsóbb — módja az lenne, hogy aki fogyni akar ne egyen. Igen ám, de mi gyarló lelkek sok mindennek ellent tudunk állni, kivéve a kísértésnek. Mo­zogni, sportolni nincs időnk, így aztán ráfanyalodunk a gé­pekre, amelyek helyettünk mozognak. Legalábbis" a Slender You-ban. — A prospektusukban az áll, hogy rövid idő alatt több centivel lehetek karcsúbb, megerőltetés nélkül. Hogyan? — Hat különféle motormeg­hajtású gyakorlóasztalunk van— mondta Ojtóné Tóth Er­zsébet, a vállalkozás vezetője. Ezekre rá kell feküdni, s mind­egyik más izomcsoportot akti­vizál. Gyakorlatilag „pihenve mozog” a vendég, s az izmai mégis aktívak, ez az, ami le­dolgozza a zsírpárnákat. Első hallásra elég hihetet­lennek tetszik, de talán ez az oka annak, hogy az első tré­ning ingyenes, s csak az megy vissza másodszor, akit sikerült meggyőzni a módszer haté­konyságáról. A hely, ahol ma a fogyókú­raszalon működik, valaha sör­palackozó volt, de úgy látszik a hely szelleme nem kísértette a vállalkozókat. Sőt. A ma még üresen álló épületrész­ben egy sörözőt szeretnének nyitni, ami ugyan szintén jó üz­let, csak mintha a két vállalko­zás „ütné” egymást egy kicsit. — Még mindig jobb, mintha mondjuk egy lakatosüzem köl­tözne mellénk. A tulajdonos a még üres épületrészt minden­képpen kiadná valakinek, úgy döntöttünk jobb, ha mi válasz­tunk profilt. Egyébként lesz itt még diszkont ABC és fagyizó. Nem rossz elgondolás, hisz aki jól befagylaltozott, mindjárt átmehet a szomszédba a fel­vett kalóriákat ledolgozni. Bár jobb, ha előtte felkeresi a sza­lon táplálkozási tanácsadását, merthogy van az is, csakúgy mint szolárium, és a manap­ság szintén divatos talpmasz- százs. Egy szóval teljes körű a kiszolgálás, mindenki maga dönthet a kilóiról: csökkenteni vagy gyarapítani szeretné. V. O. Adóprés: Vállalkozz—jövedelem nélkül? 8ZOLQALTATCT h—ti cPmtär JÓL SZÁMÍT, AKI BENNE LESZ! El „Több szempontból is hát­rányosan érinti a jelenlegi személyi jövedelemadó-rend­szer az egyéni vállalkozókat” — állapítja meg az az önálló képviselői indítvány, amelyet Gaál Gyula, Matyi László és Kuncze Gábor SZDSZ-képvi- selők javaslata alapján a T. Ház hamarosan tárgyal. Mint azt Kuncze Gábortól megtudtuk, a jelenlegi rend­szerben az egyéni vállalkozók adóelőlegfizetési kötelezett­ségének nem a megállapított jövedelem, hanem az árbevé­tel szolgál alapul. így a befize­tendő adó olykor meghalad­hatja a teljes jövedelem ősz- szegét. — A mostani szabályozás szerint — mondja a képviselő —, ha az egyéni vállalkozó ér­tékesít, akkor a kifizetőnek a vállalkozó számlájának áfa nélküli értékéből le kell vonnia 3 százalék adóelőleget, s be kell fizetnie a költségvetés­ben. Ez a mezőgazdasági termelők esetében 2,5 száza­lék, állattenyésztők esetében 0,5 százalék. A gondot az okozza, hogy az előleg levo­nása nem a tényleges jövede­lem, hanem a bevétel alapján történik, még akkor is, ha a vállalkozónak vesztesége van. így megeshet, hogy egy alacsony, 3-4 százalékos ár­réssel dolgozó nagykereske­dőtől a vásárlók pont azt a pár százalékot fogják előleg cí­mén elvonni és befizetni az ál­lamkasszába, ami a haszna volna. így előfordulhat az a helyzet, hogy a nagykeres­kedő egész évben jövedelem nélkül dolgozik. E szabályozás jelentős ad­minisztratív többletterhet ró mind a vállalkozóra, mind a ki­fizetőre. Abszurd helyzetet te­remt, hogy pl. egy vállalat fel­vásárolja az árut mondjuk haj­nali fél négykor, zuhogó eső­ben, miközben vásárol a ter­melőtől, egyenként, ott hely­ben vonja le a 2,5 százalékot, s állítja ki a bizonylatokat.. — Önök szerint tehát a je­lenlegi rendszer szinte végre­hajthatatlan... — Ez a rendszer nem is működik. A vállalatok, a vállal­kozók jelentős része nem is hajtja végre. Ráadásul így a költségvetés szempontjai sem érvényesülnek. — Mit javasol? — Törvénymódosító javas­latunkban azt a megoldást ajánljuk, hogy az egyéni vál­lalkozó negyedévenként hatá­rozza meg a bevételei és a költségei különbözeiéként adódó jövedelmét, és ennek év elejétől göngyölített ősz- szege után fizessen 20 száza­lék jövedelemadó-előleget. Természetesen a befizetendő összegből a korábban már be­fizetett, vagy levont összeg visszatartható. Ez annyiban is eltér a törvény más pontján megfogalmazott szabálytól, hogy az eredeti szöveg szerint ha pl. egy vállalkozó az első negyedévben 100 000 Ft veszteséget ért el, akkor nem fizet adót, ha a második ne­gyedévben 100 000 Ft jöve­delme van, akkor 20 000 Ft eőleget fizet, noha a félév so­rán valójában nem keletkezett jövedelme. A mi javaslatunk ezt a problémát is kezeli, amennyiben az előbbi eset­ben az egyéni vállalkozónak nincs adóelőlegfizetési köte­lezettsége. Újvári Gizella Kedvezőbb hitelek Még mindig várjuk azoknak a vállalkozóknak a jelentkezé­sét, akik már igényeltek kül­földi forrású hitelt, de a bankok valami miatt elutasították ké­relmüket — mondta Csanádi Ágnes, az Országos Kisvállal­kozás-fejlesztési Iroda (OKFI) munkatársa. Az OKFI maguk­tól a vállalkozóktól kért véle­ményt a külföldi hitelek feltéte­leinek javítási lehetőségeiről. Az iroda kérdőíves felmérést kíván végezni a vállalkozók körében. Továbbra is várja tehát azoknak a vállalkozóknak a je­lentkezését, akiknek hitelké­relmét elutasították, illetőleg akik ismerik a hitelkonstrukciót — de éppen a magas kamat miatt nem is próbálkoztak a kölcsönökhöz hozzájutni. Az iroda munkatársai sze­mélyesen keresik fel azokat a vállalkozókat, akik nevüket, címüket eljuttatják az OKFI címére (1364 Budapest, Pf: 279.) Olajozó. Izsók Jenő rajza Érdekes... tegnap egy utcai zenész állt itt... Ez a rendszer nem is működik

Next

/
Thumbnails
Contents