Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-21 / 94. szám
1992. április 21., kedd SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Tőzsdekalauz Hogyan válasszunk magunknak brókert? Magyar Vállalkozói Kamara: Területi és szakmai tagozódás Sokan talán ma még azt mondják: mindez csupán költői kérdés. Pedig biztosan közel van már az az idő, amikor fordul a gazdasági helyzet, megjelennek a hazai értékpapírok piacán a belföldi kisbefektetők, akik biztonságos üzletet keresnek. És akkor máris fontossá válik a címben föltett kérdésre a felelet. Az értékapír-kereskedők — vagy a közismert jövevényszóval ismert brókerek — gyakorlatilag közvetítők. Bár egyes angol szótárak szerint az angolból átvett bróker szó alkuszt, ügynököt, tőzsdei bizományost is jelent és csak második értelmében közvetítőt. A szó első értelmezése azonban jogilag teljesen elkülönülő tevékenységeket takar. A mai magyar értékpapírpiacon jelenleg három nagy brókercég mintegy 25 olyan képviselete működik, amelynek munkatársai jószerével csak bizományosi tevékenységre kaptak felhatalmazást, mások — mintegy negyven ilyen céget jegyeztek be a múlt év végéig — teljes körű értékpapír-kereskedelemre is jogosultak. A szakma „seewri- ties traders” névvel „illeti” ezeket a többnyire külföldi tőkések, bankok, biztosítótársaságok kezelésében levő vállalkozásokat, bár néhány ezek közül már magyar vállalkozók egyéni tulajdonában van. Hogy mégis kire bízzuk a pénzünket? Erre a kérdésre akkor kapunk megbízható választ, ha egy sor szempontot megvizsgálunk és értékelünk. Nagyon fontos tudni, hogy az illető cég milyen típusú megbízásokat fogad el és menynyire tartja fontosnak ügyfelei „kényelmét”: hajlandó-e mondjuk faxon, telefonon vagy akár csak levélben is megbízást felvenni az ügyféltől, vagy ezt a kényelmet kizárólag az intézményeknek, bankoknak tartja fenn? Hajlandóak-e szóba állni a csak tanácsért bekopogtató „reménybeli” ügyféllel is, vagy sem; elfo- gadnak-e vagyonkezelési megbízást vagy sem; s az sem közömbös, mindezt mennyiért teszik, mekkora jutalék százalékkal dolgoznak? A megbízható brókert kereső kisvállalkozóknak az sem közömbös, hogy a cég, akire tőzsdei ügyeit bízza, foglalko- zik-e értékpapírkibocsátással, azok tőzsdei bevezetésével, s így elképzelhető-e valamiféle jövőbeli együttműködés mondjuk ezen a téren is. Természetesen sok egyéb tényezőt is érdemes figyelembe venni: a kiválasztott brókercég tőkeerejét, a tisztviselők tárgyalási stílusát, a cég irodai körülményeit, menedzsmentjét... Látszólag ezek harmadrendű szempontok, ám ebben a speciális üzletágban sok mindenről árulkodhatnak. Bácskai Tamás A Magyar Vállalkozói Kamara fennállásának egy éve alatt 750 tagot gyűjtött soraiba. A magánvállalkozókon kívül három szervezet is csatlakozott hozzá: a Gazdakörök Országos Szervezete, az Optikusok Iparos Szervezete és a Kis- és Középvállalkozói Fórum. A tagság nagy része vidéki vállalkozó. Mint Bányai Henriktől, a kamara alelnöké- től, a Tolna Megyei Vállalkozói Központ vezetőjétől megtudtuk, az igények és az érdekek egyre több vállalkozót késztetnek csatlakozásra. Az utóbbi hónapokban megnőtt a területi alapon szerveződő régiók száma. Sőt már nemcsak megyénként, hanem szakmánként is tagozódik a kamara. Tolnában például megalakult az építőipari-, a mező- gazdasági, a fuvarozó- és a turisztikai tagozat. A résztvevők közösen keresnek megoldást beszerzési és értékesítési problémáikra, s közösen állapítják meg áraikat is: azonos minőségű árut azonos áron kínálnak a megrendelőknek. Azzal, hogy nem ígérnek egymás árai alá, maximálisan megfelelnek a tisztességes piaci magatartás követelményének. A vállalkozás életforma. S mivel nem lehet elég korán kezdeni, a kamara nagy fi- gyefmet fordít az utánpótlás kinevelésére. A vállalkozók — pedagógusok segítségével — készségfejlesztő programot dolgoztak ki. Elsőként négy gyulai általános iskola „vállalkozott” a program kipróbálására. Ha beválik, szeretnék szélesebb körben is bevezetni a tantárgyat. A középfokú oktatásba a kiskunmajsai Dózsa György Gimnáziumon keresztül kapcsolódott be a kamara. Itt politechnika helyett — fakultációként — vállalkozói ismereteket tanulhatnak a diákok. A kamara tagjai remélik, hogy a menedzser szemléletű oktatás hatására a jövő fiatal vállalkozói elkerülik majd a kezdéssel járó buktatókat. (Domi) Fogyókúra sörrel, fagylalttal Az már biztos, hogy a jóléti társadalmak egyik legjobb üzlete a fogyókúra. Mi még ugyan nem igazán mondhatjuk el magunkról, hogy jóléti társadalomban élünk, de enni azért mindenki szeret, és szerencsére van is mit. A túlsúlyban nem is állunk rosszul a világban, ezért mi sem természetesebb, hogy a vállalkozások korának delén, többen is felfedezték a karcsúsításban az üzletet. Egyik ilyen fogyi- szalonnak becézett hely Kaposváron a Slender You, amely lassan komplett vállalkozássá növi ki magát. Tulajdonképpen a fogyás egyik legegyszerűbb — és tegyük hozzá: legolcsóbb — módja az lenne, hogy aki fogyni akar ne egyen. Igen ám, de mi gyarló lelkek sok mindennek ellent tudunk állni, kivéve a kísértésnek. Mozogni, sportolni nincs időnk, így aztán ráfanyalodunk a gépekre, amelyek helyettünk mozognak. Legalábbis" a Slender You-ban. — A prospektusukban az áll, hogy rövid idő alatt több centivel lehetek karcsúbb, megerőltetés nélkül. Hogyan? — Hat különféle motormeghajtású gyakorlóasztalunk van— mondta Ojtóné Tóth Erzsébet, a vállalkozás vezetője. Ezekre rá kell feküdni, s mindegyik más izomcsoportot aktivizál. Gyakorlatilag „pihenve mozog” a vendég, s az izmai mégis aktívak, ez az, ami ledolgozza a zsírpárnákat. Első hallásra elég hihetetlennek tetszik, de talán ez az oka annak, hogy az első tréning ingyenes, s csak az megy vissza másodszor, akit sikerült meggyőzni a módszer hatékonyságáról. A hely, ahol ma a fogyókúraszalon működik, valaha sörpalackozó volt, de úgy látszik a hely szelleme nem kísértette a vállalkozókat. Sőt. A ma még üresen álló épületrészben egy sörözőt szeretnének nyitni, ami ugyan szintén jó üzlet, csak mintha a két vállalkozás „ütné” egymást egy kicsit. — Még mindig jobb, mintha mondjuk egy lakatosüzem költözne mellénk. A tulajdonos a még üres épületrészt mindenképpen kiadná valakinek, úgy döntöttünk jobb, ha mi választunk profilt. Egyébként lesz itt még diszkont ABC és fagyizó. Nem rossz elgondolás, hisz aki jól befagylaltozott, mindjárt átmehet a szomszédba a felvett kalóriákat ledolgozni. Bár jobb, ha előtte felkeresi a szalon táplálkozási tanácsadását, merthogy van az is, csakúgy mint szolárium, és a manapság szintén divatos talpmasz- százs. Egy szóval teljes körű a kiszolgálás, mindenki maga dönthet a kilóiról: csökkenteni vagy gyarapítani szeretné. V. O. Adóprés: Vállalkozz—jövedelem nélkül? 8ZOLQALTATCT h—ti cPmtär JÓL SZÁMÍT, AKI BENNE LESZ! El „Több szempontból is hátrányosan érinti a jelenlegi személyi jövedelemadó-rendszer az egyéni vállalkozókat” — állapítja meg az az önálló képviselői indítvány, amelyet Gaál Gyula, Matyi László és Kuncze Gábor SZDSZ-képvi- selők javaslata alapján a T. Ház hamarosan tárgyal. Mint azt Kuncze Gábortól megtudtuk, a jelenlegi rendszerben az egyéni vállalkozók adóelőlegfizetési kötelezettségének nem a megállapított jövedelem, hanem az árbevétel szolgál alapul. így a befizetendő adó olykor meghaladhatja a teljes jövedelem ősz- szegét. — A mostani szabályozás szerint — mondja a képviselő —, ha az egyéni vállalkozó értékesít, akkor a kifizetőnek a vállalkozó számlájának áfa nélküli értékéből le kell vonnia 3 százalék adóelőleget, s be kell fizetnie a költségvetésben. Ez a mezőgazdasági termelők esetében 2,5 százalék, állattenyésztők esetében 0,5 százalék. A gondot az okozza, hogy az előleg levonása nem a tényleges jövedelem, hanem a bevétel alapján történik, még akkor is, ha a vállalkozónak vesztesége van. így megeshet, hogy egy alacsony, 3-4 százalékos árréssel dolgozó nagykereskedőtől a vásárlók pont azt a pár százalékot fogják előleg címén elvonni és befizetni az államkasszába, ami a haszna volna. így előfordulhat az a helyzet, hogy a nagykereskedő egész évben jövedelem nélkül dolgozik. E szabályozás jelentős adminisztratív többletterhet ró mind a vállalkozóra, mind a kifizetőre. Abszurd helyzetet teremt, hogy pl. egy vállalat felvásárolja az árut mondjuk hajnali fél négykor, zuhogó esőben, miközben vásárol a termelőtől, egyenként, ott helyben vonja le a 2,5 százalékot, s állítja ki a bizonylatokat.. — Önök szerint tehát a jelenlegi rendszer szinte végrehajthatatlan... — Ez a rendszer nem is működik. A vállalatok, a vállalkozók jelentős része nem is hajtja végre. Ráadásul így a költségvetés szempontjai sem érvényesülnek. — Mit javasol? — Törvénymódosító javaslatunkban azt a megoldást ajánljuk, hogy az egyéni vállalkozó negyedévenként határozza meg a bevételei és a költségei különbözeiéként adódó jövedelmét, és ennek év elejétől göngyölített ősz- szege után fizessen 20 százalék jövedelemadó-előleget. Természetesen a befizetendő összegből a korábban már befizetett, vagy levont összeg visszatartható. Ez annyiban is eltér a törvény más pontján megfogalmazott szabálytól, hogy az eredeti szöveg szerint ha pl. egy vállalkozó az első negyedévben 100 000 Ft veszteséget ért el, akkor nem fizet adót, ha a második negyedévben 100 000 Ft jövedelme van, akkor 20 000 Ft eőleget fizet, noha a félév során valójában nem keletkezett jövedelme. A mi javaslatunk ezt a problémát is kezeli, amennyiben az előbbi esetben az egyéni vállalkozónak nincs adóelőlegfizetési kötelezettsége. Újvári Gizella Kedvezőbb hitelek Még mindig várjuk azoknak a vállalkozóknak a jelentkezését, akik már igényeltek külföldi forrású hitelt, de a bankok valami miatt elutasították kérelmüket — mondta Csanádi Ágnes, az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda (OKFI) munkatársa. Az OKFI maguktól a vállalkozóktól kért véleményt a külföldi hitelek feltételeinek javítási lehetőségeiről. Az iroda kérdőíves felmérést kíván végezni a vállalkozók körében. Továbbra is várja tehát azoknak a vállalkozóknak a jelentkezését, akiknek hitelkérelmét elutasították, illetőleg akik ismerik a hitelkonstrukciót — de éppen a magas kamat miatt nem is próbálkoztak a kölcsönökhöz hozzájutni. Az iroda munkatársai személyesen keresik fel azokat a vállalkozókat, akik nevüket, címüket eljuttatják az OKFI címére (1364 Budapest, Pf: 279.) Olajozó. Izsók Jenő rajza Érdekes... tegnap egy utcai zenész állt itt... Ez a rendszer nem is működik