Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

2 SOMOGY HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1992. április 16., csütörtök Elmaradt a flotta-vita Nem kezdte meg szerdán munkáját az az ukrán-orosz államközi egyeztető bizottság, amely a Fekete-tengeri Flottá­val kapcsolatos vitás kérdése­ket lett volna hivatott rendezni. Jelentése szerint meghatáro­zatlan időre elhalasztották a tárgyalásokat, mivel a delegá­ciók nem érkeztek meg Sze- vasztopolba. Megoldás a válságra Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár folytatja a líbiai válság megol­dására irányuló erőfeszítéseit a Tripoli elleni szankciók életbe lépése után is. Butrosz Gáli visszautasította az olyan feltételezéseket, melyek sze­rint az ENSZ az Egyesült Ál­lamok diktálta forgatókönyv szerint cselekszik. Gerillák Kabul körül Az ENSZ afganisztáni kü- lönmegbízottja, Benőn Sevan szerint az afganisztáni konflik­tus békés megoldását nem akadályozza a lázadók to­vábbi előrenyomulása. A leg­frissebb jelentések szerint a gerillák már 60 kilométerre közelítették meg Kabult. Védett környezet — olcsóbb energia A környezetvédelem profito­rientált vállalkozás is lehet — állapították meg a Környezet- barát gazdasági fejlődés kö­zép-európai és globális lehe­tőségei — című nemzetközi konferencián. A Budapesti Eu­rópa Intézet és a Közép-Eu- rópa Egyetem környezetvé­delmi tanszékének kétnapos konferenciáján hazai és kül­földi környezetvédelmi szak­emberek, tudományos kutatók úgy vélték, az energia hatéko­nyabb hasznosítása révén nemcsak a környezetet lehet védelmezni, hanem előmoz­dítható a gazdaság fejlődése. A hatékony energiafelhasz­nálási technológiák alkalma­zásával versenyképes termé­kek állíthatók elő. Az energi­amegtakarítás által pedig je­lentős mennyiségű valuta ta­karítható meg, nem is be­szélve arról, hogy az ilyen vál­lalkozások foglalkoztatási al­kalmakat teremtenek. Tanul­ságként leszögezték: a gaz­daság fejlődéséhez nem feltét­lenül szükséges növelni az energia mennyiségét. A gaz­dasági, környezeti és szociális célok összeegyeztethetők az energiahatékonysággal. Ma­gyarországon ezt az új befek­tetést nagymértékben nehezíti a privatizációs folyamat okozta tulajdonjogi bizonyta­lanság — jegyezték meg. Nem további technikai újítá­sokat, hanem a már meglévők széles körű ismertetését aján­lották. Ehhez azonban intéz­ményi keretek szükségesek. Az energiamegtakarítással kapcsolatban elmondták: megítélésük szerint több or­szágban, így Magyarországon is, a sokáig mesterséges mó­don alacsony szinten tartott nyersanyagárak is hozzájárul­tak ahhoz, hogy a gazdasági szerkezet működése nem elég hatékony. Tekintettel arra, hogy Ma­gyarország is részt akar venni az Európai Közösségben, or­szágunkra nézve is kötelező érvényűeknek kellene lenniük a nyugat-európai országok­ban elfogadott környezetvé­delmi előírásoknak. Ezt az el­kötelezettségünket törvé­nyeknek kell szavatolniuk — hangsúlyozták a konferen­cián. Ajánlották, hogy a piac- gazdaság kialakításakor feltét­lenül vegyék figyelembe a környezetvédelmi előírásokat. A környezetszennyezőket pe­dig — az eddigi gyakorlattól el­térően — ne csupán bírsággal sújtsák, hanem kártérítésre is kötelezzék. Fontos lenne, hogy ne engedélyezzenek környezetkárosító vállalkozá­sokat. Húsvéti záptojás? Húsvéti záptojás a világpolitikában Libia? A Biztonsági Tanács április 15-én élet belépett szankciói — a közel-ke­leti ország elleni légiblokád és az általános fegyverszállítási tilalom — mindenesetre válsággóc veszélyt jeleznek. Miért óvatosak mégis a hivatásos Jósok” is a próféciák­ban? Mivel a büntetőlépések — amelyeket válaszként al­kalmaznak azért, mert Libia sokszoros figyelmeztetések el­lenére sem adta ki azokat a terroristákat, akik 1988-ban Skócia felett felrobbantottak egy utasszállító repülőt, s csaknem 300 ember halálát okozták — mértéktartóak, ha például ahhoz hasonlítjuk, milyen ENSZ-lépésekre került sor a kuvaiti konfliktus kapcsán. Lehet-e Libia mégis új Irak? Senki sem merné állítani, hogy nem. Libia ugyanis a világ egyik vezető olajhatalma, regionális uralmi törekvései pedig közismertek. Kadhafi a világ egyik legbüszkébb politikusa. S végül: egy embargó következményei mindig kiszámíthatatlanok. Mivel a BT pillanatnyi tagjaként Magyarország az em­bargó végrehajtásának ellenőre, nem alaptalan a kérdés: nem fenyeget-e minket speciális veszély? A BT tagjai cí­mére már hangzottak el burkolt fenyegetések. így — a szankciók kiváltó okának ismeretében különösen — az át­formált népi bölcsesség időszerűsége aligha cáfolható: jobb óvatosnak lenni, mint megijedni. Kocsis Tamás Vízierőmű — Global 2000 Mkrtcsján halála Baleset következtében hogy mi okozta a 34 éves poli- vesztette életét kedden Artur tikus halálát. Közben Azer- Mrktcsjan, a karabahi parla- bajdzsán hivatalosan is cá- ment elnöke — közölte szer- folta, hogy azeri akcióról lett dán este a karabahi törvény- volna szó, Ragim Kaziev vé- hozás és a minisztertanács delmi miniszter pedig együtt- sajtószolgálata. érzését fejezte ki a sajnala­A jelentés nem tér, ki arra, tos eset miatt. OTP: csökkenő kamatok (Folytatás az 1. oldalról) A hitelek közül a személyi kölcsönökön kívül — folyósí­tásakor meglehetősen nagy kockázatot vállal az OTP — valamennyi 36 százalékos kamatú hitelformát mérsékel­tebb kamattal folyósítanak. Az áruvásárlási kölcsönöknél a változtatás a május 1 -je után folyósított hitelekre vonatko­zik. A lakáshitelek közül az úgynevezett áthidaló kölcsö­nök kamata május 1-jétől ala­csonyabb. Ez a már korábban felvett hitelekre is vonatkozik. Az üzleti kamatozású — tehát nem kedvezményes — lakás­célú kölcsönök és az öt évre nyújtott üdülővásárlási, ga­rázsépítési hitelek kamata is csökken. Az adósok azonban egyelőre nem érzékelik a ka­matcsökkentést, mert az idén a törlesztő részletek nem vál­toznak, a kamat azonban ke­vesebbet tesz ki, így a tarto­zás gyorsabban fogy. A jövő évben megállapítandó törlesz­tőrészlet erre az alacsonyabb tartozásállományra vonatkozik majd. A Global 2000 elnevezésű nemzetközi környezetvédelmi szervezet ismét tiltakozott a szlovákiai erőmű befejezése ellen. Állításuk szerint környezeti szempontból katasztrofális következményekkel járna az erőmű üzembehelyezése, amelyet az Androsch Interna­tional Management Consul­ting (A.I.C.) pénzelne. Mivel az erőmű nem ké­szülhet el osztrák tőke nélkül, az A.I.C.-nak a többi osztrák érdekelttel együtt vissza kel­lene lépnie a befektetéstől — nyilatkozta Peter Drossel, a Global 2000 egyik tagja az APA hírügynökségnek. A szlovák és magyar kör­nyezetvédők közösen alkottak meg egy beadványt, amit az elkövetkező*hetekben jóváha­gyatnak mindkét ország kör­nyezetvédő szervezeteivel, és felterjesztik az Európa Parla­ment elé. Sisak — antennával Robotok a harctéren A XXI. század háborúiban számítógépek és robotok lesznek a legfontosabb fegy­verek — állapítja meg egy je­lentés, amelyet most hozott nyilvánosságra az amerikai Országos Tudományos Aka­démia egyik intézete. A 300 oldalas jelentés, ame­lyet az AFP francia hírügynök­ség ismertet, s amelyet több száz szakértő készített, a jövő konfliktusainak két fő területét határozza meg: az információ megszerzését és megvédel- mezését, valamint azt, hogy a harcoló embereket megkí­mélje egy sor veszélyes tevé­kenységtől. o A robotokkal és számítógé­pekkel vívott háborúk a jelen­tés szerzői szerint 2020-ra már megszokottá válnak. Hozzáfűzik: az egyes orszá­gok közvéleménye „inkább el­fogadja ezeket a konfliktuso­kat, ha az emberi vesztesége­ket alacsony szinten lehet tar­tani”. Az információk megszer­zése végett döntő lesz a szá­mítógépek millióinak bevetése a csatatéren. Ezekkel a pa­rancsnokság mélyreható is­mereteket szerezhet a harci cselekmények színteréről, de ugyanakkor fokozottan szá­molnia kell tévedésekkel is, amelyeknek a következmé­nyei végzetesek lehetnek. A számítógépek ugyanis vírusok céltáblájává válhatnak. 2020-ban — állítják a jelen­tés szerzői — a hadvezetések egyre növekvő számú robotot fognak alkalmazni. A robotok felderítik az ellenséget, meg­tisztítják a terepet az aknáktól, összeszedik a sebesülteket, sőt harcolhatnak is az első vonalban. © A szakértők által eképpen felvázolt változások óriási ha­tással lesznek a hadtudo­mányra és az egyes kato­nákra is. A harcosokat léghű­téses egyenruhával kell el­látni, olyannal, amely megvédi őket egy esetleges vegyi és bakteriológiai háború esetén. Zsebszámítógépekkel lesznek ellátva, amelyekbe legalább 500 információt kell beprog­ramozni a terepről, az ellen­séges állásokról, a sebesülés esetén követendő eljárásról, s az eszközök karbantartásáról, illetve javításáról. A fegyverek is hatalmas fej­lődésen mennek keresztül — jósolják az amerikai kutatók. A gyalogságnak 2020-ra olyan biológiai szórópalackjai lesz­nek, amelyekkel távolról le le­het állítani egy harckocsi mo­torját. © A jelentés végül leírja a ka­tonák jövőbeli sisakját, ame­lyen antenna lesz. Ez lehetővé teszi, hogy a katona jól láthas­son ködben, felhőben, sőt esetleg átláthasson szilárd akadályokon is. S mindezt nem fantasztikus regények szerzői képzelik el, hanem az amerikai tudósok ál­lítják. Ki menn Oroszországban ? Moszkva melleti zárt katonai területen a nyilvánosságnak 1992. április 2-án először bemu­tatott S—300-as rakétaelhárító rakétarendszer Oroszországban egyre gát­lástalanabbak az állami hiva­talnokok, ha külföldi újságíró kér interjút, filmezni szeretne vagy egyszerűen csak be akar jutni egy üzembe. Ezrek ván­dorolnak zsebükbe, persze nem rubelben, hanem dollár­ban. Hiába tiltakoztak eleddig a tudósítók is, a sajtóminiszté­rium, akárcsak az igazságügyi tárca, széttárta kezét, és a vo­natkozó törvény hiányára hi­vatkozva megtagadta az in­tézkedést. Borisz Jelcin elnök a minap rendeletben sújtott le, és szi­gorú megtorlást helyezett kilá­tásba a csúszópénzt követelő csinovnyikoknak. Egyelőre nem tudni, hatásos lesz-e. Addig is álljon itt néhány példa, amit egyebek között a Komszomolszkaja Pravda is közölt, megszólaltatva- a Moszkvában működő Külföldi Újságírók Szövetségének képviselőit. Egy átlagos moszkvai üz­letben legalább 10 dollárért lehet forgatni, a metróban ugyanez 15 dollár, a rendőr­ségi akciócsoport egy napjá­nak nyomon követéséért pe­dig 1000 dollárt kell leszur­kolni. Az űrhajósok irányító köz­pontja már más kategória. Az éves belépő 2500-3000 dol­lár, egyetlen napra szóló be­lépő 300, bármelyik műszer bekapcsoltatása 150, helyi vezetővel készített interjú 100 dollár. És a véglet. Aki a jelentke­zéstől számított egy héten be­lül akar interjút készíteni Bo­risz Jelcinnel, annak 5000 zöldhasút kell fizetnie. Érde­kességként: a Pamjaty nevű szélsőjobboldali szervezet ve­zetőjét már 150 dollárért is szóra lehet bírni. A külföldi újságírók informá­ciói szerint a pénzeket „szigo­rúan” közcélra fordítják, így is könyvelik el, bár nem minden esetben fektetnek fel róla jegyzőkönyvet. Ebből követ­kezik, hogy nincs nyoma az üzletnek, vagy ahogy itt mond­ják, a segítőkészségnek*. Néha fűznek hozzá egy kis magyarázatot is. Azt mondják, hogy az épület tatarozására, új berendezések vásárlására vagy egyszerűen a fizetések karban tartására kell. A legkirívóbb eset eddig Sztyepankov orosz főügyészé volt, aki tavaly ősszel, a pucs- csisták ügyét vizsgáló bizott­ság munkába állása előtt 2000 dollárt-kért az egyik nyugati újságtól. Nem kapta meg, de az ese­tet rögzítették. Azóta tucatnyi ilyen fordult elő, kisebb sar- zsikkal. A Külföldi Újságírók Szö­vetsége hamarosan befejezi az ezeket egy csokorba gyűjtő Fehér Könyv összeállítását, és átnyújtja azt az igazságügyi szerveknek. Mester Nándor KÉRDŐJELEK Tulajdonjogi bizonytalanságok A nyilvánosság ára

Next

/
Thumbnails
Contents