Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-02 / 79. szám
1992. április 2., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Előkészületek a 200 éves jubileumra Megújul a csurgói iskola Négyezer meghívót küldtek szét - Tudományos előadások, öregdiák-találkozók Aki másfél hónappal a 200 éves jubileum előtt meglátogatja a csurgói gimnáziumot, mindenütt látja az előkészületet. A mindenki által megcsodált előparkban az „első oskola” alapításában, indulásában nagy szerepet játszó Nagyváthy János emlékművét most alapozzák, azon a helyen, ahol a nagy mezőgazdász háza állt. Élete utolsó 22 évében serény gazdálkodás mellett négy híressé vált könyvét írta itt. Az emlékmű alkotója Hadik Magda szobrászművész, az iskola egykori tanárának, dr. Bódi Ferencnek a felesége. A gimnázium homlokzatát helyenként még állványok takarják, de hamarosan feltárul teljes szépségében az igényes munkával újjávarázsolt homlokzat. Az átépítés kevésbé látványos munkái már 1990 nyarán megkezdődtek. Akkor a második emeleti födémet erősítették meg vasbeton szerkezettel, a télen az eternitpalát cserélték ki a környezethez jobban illő piros Bramac-cse- répre. A második emeleten nyolc új tanterem és a hozzájuk tartozó szertár kialakításával megszűnt a zsúfoltság. A 35 milliós beruházás — első ütemét a nagyatádi városgazdálkodási vállalat, a másodikat a helyi Konzol gmk bonyolította le — határidőre befejeződik. A folyosói vitrinben látható és a könyvtárban megvásárolható a Tankönyvkiadónál megjelent iskolatörténet. Szabó Géza szegedi ötvösmester megküldte a Soltra Elemér festő- és szobrászművész által tervezett bronz és ezüst emlékérem mintapéldányát. Erre sok százan előfizettek. A jubileumi emlékkönyv anyaga pedig már a nyomdában van. Minden volt csurgói diákot várnak a jubileumra. Számítógépen dolgozzák fel az öregdiákok adatait. A gép már csaknem négyezer címet tartalmaz. Aki még nem kapott meghívót, szívesen veszik, ha jelentkezik. A háromnapos ünnepség május 13-án ünnepi képviselő-testületi üléssel kezdődik. Díszpolgári címmel ismerik el a gimnázium hírét öregbítő diákok és tanárok munkáját. Festetics Györgyről és Nyárády Jánosról utcát neveznek el. Amikor két évvel ezelőtt az időpontokat kijelölték, nem tudhatták, hogy a 14-i, csütö- röki díszünnepség a kormányülést is „zavarhatja”, hiszen az iskolát köszöntő díszvendégek között lesz Göncz Árpád köztársasági elnök, Für Lajos miniszter, Kálmán Attila államtitkár, Fekete György helyettes államtitkár. Ami a legfontosabb: nemcsak a meghívók, a vendégek is várják az ünnepi eseményt. Dr. Márkus Mihálynak, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének részvételére is számítanak. A május 15-i tudományos előadások előadóinak sorából dr. Bajkó Mátyás és dr. Kanyar József neveléstörténeti témája az iskola 200 évéhez kapcsolódik. Sokan várják Bertók László költőt, az iskola egykori diákját. A „csurgói” egyetemi tanárok — jelenléte Tóth Tibor, Zelkó Lajos, Szabó Imre, Ángyán Lajos — rangot ad az eseménynek. Az öregdiák-találkozók maradandó élményt Ígérnek. Május 16-án közös ballagással ér véget a várhatóan ezreket megmozgató ünnepségsorozat. Ez minden mai és egykori csurgói diáknak erősítheti a közösséghez, az Alma Materhez tartozás mélyen emberi érzését. Horváth József „EHHEZ MEGSZÁLLOTTNAK KELL LENNI" Gyógyír a sebekre (Fotó: Király J. Béla) Stuller Lajosné a szőlős- györöki gyermekotthon és általános iskola nevelője a gyerekek harmonikus személyiségformálásában huzamosan kiemelkedő tevékenységéért Németh László-díjat kapott. Az iskola folyosóin a csönd mintha elnyelte, behabzsolta volna a mindennapi tragédiákat. Azokat, amelyeket gyerekek hordoznak, fiatalok és — mondhatni — kivétel nélkül sérültek. Lelkileg, s ez nehezebben heverhető ki. A faliújságon diákrajzok: Morzsa kutya, amint príma kis kutyaháza menedékéből beleszippant a „szabadságba”, s a játékosan birkózó gepárdkölykök, mint a felszabadult, fékevesztett öröm jelképei. A többi képről is sugárzik: a ragaszkodás, a szeretet- és szabadságvágy. Ha nem ebben az intézményben járnék, nem is jutna eszembe, de tudom: a család melege, a jótékony beszélgetések, a megértés, a felhőtlen szabadság a legokosabb pedagógus mellett is hiányzik, nincs az az ember, aki a hiányt feledteti. Nem is feledtetni, csupán pótolni próbálják azt, ami nincs... Ezek a gyerekek akkor is hazavágynak, és hazaszöknek, ha otthon naponta találkoznak a részeg apa agresszivitásával, ha hetente az anya „legalább” kétszer főz, ha három hét után csontsoványan, kiéhezve kerülnek vissza a menedéket jelentő intézménybe. Pedig hát havonta egyszer viszik fel őket Budapestre a délihez, és csak két napra... Stuller Lajosnéval alig egy órát beszélgettem, de bizonyossá vált, a csaknem három évtizede itt dolgozó nevelő gyógyír a gyermeklélek sebeire. Csöndes, megértő, nyugodt, a legkisebb eredménytől is boldog. Mint mondja: ehhez a munkához megszállottnak kell lenni. Olyan pesti, perifériára szorult, aluljárós vagányokat, akiknek már „előéletük” van, nemegyszer betörésekkel a hátuk mögött megtanítani a rendre, a tisztaságra, a viselkedésre, hát... nem könnyű! Valamennyien sérültek úgy lelkileg, mint személyiségükben. Sok tanártárs nem bírta a „gyűrődést”, mondván, nem teszik tönkre az idegeiket. Stuller Lajosné azt mondta: ehhez értek, ezt szeretem csinálni, maradok... S valóban maradt, gyomorfekélyével, idegzsábájával együtt. S, hogy ezekhez a nehezen kezelhető gyerekekhez mi kell? Türelem, szeretet, odafigyelés és dicséret — akár a legkisebb jóért is. Türelem, hogy megtanulják mindazt, amit otthon, a családtól kellett volna, szeretet, amely megpróbálja feledtetni a szeretet- lenséget, és odafigyelés, amely sikerélményt jelent. Ha ez nem jön össze, ha nem vevő erre a „széles hullámsávú szeretetre”, a gyerek visszakerül abba a környezetbe — bandába, galeribe —, ahonnan megpróbálták „kiemelni”. Ezek Stuller Lajosné életének kudarcai. Sikerélményei viszont azok a diákok, akik egyrészt megtalálták helyüket az életben, másrészt pedig úgy járnak vissza a Stuller családhoz, mintha hazamennének. „Manapság szinte általánosan „cikis” dolog a szeretet, az érzelmek vállalása, egymás megbecsülése, megértése, viszont természetes a nyegleség, a teljes érzelmi nihil. Nyugdíjig még van három hónapom, hogy a rámbízott gyerekeket meggyőzzem az ellenkezőjéről, megtanítsam őket a jóra,..” Tamási Rita Az ádándi színjátszók ötvenezre Ádándon a Berzsenyi Dániel Közművelődési Egyesület, a népfőiskola, valamint a népdalkor sikerei láttán határozták el a fiatalok, hogy színjátszócsoportot és versmondókört alakítanak. Először Ba- ranyi Ferenc népi komédiáját, A lónak vélt menyasszonyt mutatták be. Híre a szomszédos településekre is eljutott, s meghívták őket Siófokra, Sió- jutra, Nágocsra... Egy éve Csíkmadarason tapsoltak nekik, a népdalkörreí együtt, s meghívták őket Marosvásárhelyre is. Mostanra már gyerekeknek szóló mesejátékkal is bővült az ádándi fiatalok műsora. Tagjaik között van felszolgáló, diák, számítástechnikus, adminisztrátor. A közelmúltban csatlakozott hozzájuk három Ádándon élő erdélyi fiatal is. — A legfontosabbnak azt tartjuk — mondta Neisz Pé- terné —, hogy ez a kis közösség, amelynek tizenöt tagja van, jól érzi magát. Színesek, hangulatosak a próbák. Hetente kétszer gyakorolunk. A sikeres bemutatkozás ugyanis további tanulásra ösztönzött bennünket, az erdélyi kirándulás élménye pedig már összekovácsolta a csoportot. Az ádándi színjátszóknak és versmondóknak eddig mintegy harminc fellépésük volt. Terveik között szerepel, hogy önálló estek rendezésével színesítik a falu kulturális életét. A bemutatók, fellépések költségeit eddig maguk állták. Anyagi támogatásra most kaptak ígéretet az önkormányzattól és a helyi, közművelődési egyesülettől. Ám az még kérdéses, hogy ki és mikor segíti munkájukat. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatán a csoport nemrég 50 ezer forintot nyert: ezen kellékeket, je- lemezeket, szakmai videókazettákat vesznek. (Krutek) Véradók Nagyatádon A Nagyatádi Kórház-Rendelőintézet vértranszfuziós állomásának 12 dolgozója van. 1986-től az állomás vezetője dr. Novotny Zita osztályvezető főorvos, akinek nyolc szak- asszisztens és 3 alkalmazott segíti a munkáját. Elsődleges feladata az intézet vérszükségletének a fedezése. Évente 800 liternél több vért vesznek. Területükhöz tartozik 32 település. Évente egy, esetleg két alkalommal keresik fel a falvakat. Örvendetes, hogy az átmeneti megtorpanás, visszaesés után ma már viszonylag kiegyensúlyozott a helyzet: a munkahelyek — bár nem a korábbi ambícióval — most is készségesen segítenek. Fő partnerük a véradásban a Vöröskereszt, s ahol szervezete jól működik, ott kevesebb a gond is. Az üzemi véradó mozgalom évekkel ezelőtt virult, most az üzemek létszámával együtt fogy a véradók száma is. Ezért a tevékenységük fő területe a lakó- közösség lesz. Szeretnék, ha a kórházban ápoltak hozzátartozói közül többen lennének véradók. Az állomás keddenként várja a térítésmentes véradókat. Dr. Novotny Zita elmondta, hogy feladatuk sokrétű: a vérvétel után feldolgozzák a vért és készítményeket állítanak elő. Foglalkoznak terhesanyák szűrésével, a trombózison átesett betegek gondozásával, végeznek véralvadásvizsgálatokat. A nagyatádi véradó állomás ki tudja elégíteni a 680 ágyas kórház igényeit, de előfordul, hogy bizonyos vércsoportokból nincs kellő mennyiségű készletük. Más intézménytől kapnak ilyenkor, s ha kell ők is adnak máshova. A főorvos éppen ezért tartja szükségesnek az országos diszpécser- szolgálat megszervezését. Tervezik a műszerezettség javítását. Somogy kullancsfertőzött- sége az országban az első. Ezért szeretnének közreműködni a kullancs elleni készítmények előállításában. Akik átesnek ezen a fertőzésen, (Fotó: Huszár Tibor) azok vérplazmájából előállítható az oltóanyag. Másik tervük az autótranszfúzió megvalósítása. Az előre tervezett műtétek esetében a vért előre leveszik, tárolják, és műtét után visszajuttatják a szervezetbe. Ezzel teljesen kiküszöbölhető minden komplikáció. (Dorcsi)
