Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — AZ ÖNKORMÁNYZATOKÉ A SZÓ 1992. április 9., csütörtök Tudatos, tervszerű városfejlesztés Javuló ellátás A lakosság alapvető cikkek­kel való ellátását a Marcali Áfész, a Tejipari Vállalat, a Gabonaforgalmi Vállalat, a Böhönyei Állami Gazdaság egy-egy boltja, illetve az Autó­javító Vállalat, a HM-mosoda, a gazdasági társaságok (kft-k, betéti társaságok, gazdasági munkaközösségek) és egyéni vállalkozók végzik. A keres­kedelemben és a vendéglá­tásban javult a színvonal. Ta­valy a kiskereskedelmi üzletek és vendéglők száma 18-cal nőtt. A peremterületek áruellátá­sát 4 új kiskereskedelmi egy­ség segíti. Az üzleteket szíve­sen felkeresik a körzetünkön kívül lakók, a nyári időszakban pedig az átutazók, a Balaton mellett üdülők is. Ezek az üz­letek hosszabb távon is meg­felelő színvonalon ki tudják elégíteni a vásárlói igényeket. A lakossági szolgáltatások­ban meghatározó szerep jut az egyéni vállalkozóknak. El­sősorban az építőiparban, a textiltisztításban, az elektroa­kusztikai és háztartási gépek javításában, a közúti árufuva­rozásban és a személyi szol­gáltatásban. A polgármesteri hivatal anyagi eszközökkel (kamatmentes vállalkozói hi­tellel, terület biztosításával) is segítette e szolgáltatás szin­ten tartását, illetve javítását. Egy település fejlesztése, „üzemeltetése” évek, sokszor egy-két évtized tudatos mun­kájának eredménye. Az urba­nizáció, a korszerűbb életfelté­telek megteremtése, a szociá­lis és a létbiztonság megőr­zése, a hatékony foglalkozta­tás nemcsak országos, ha­nem területi, helyi érdek is. Marcali hosszú távú tervkon­cepcióját 1986. május 28-án fogadta el a városi tanács. Az akkor megfogalmazott célok — kisebb korrekciókkal — ma is helytállóak. Az időarányos beruházások azóta részben megvalósultak, építés vagy előkészítés alatt állnak. Befejeződött Boronka és Horvátkút vezetékes vízzel való ellátása, jövőre egészsé­ges vizet kap Gyóta is. Már dolgoznak a szennyvíztelep rekonstrukcióján, s az idén megkezdődik a várdombi, a következő évben pedig a gombai városrész szennyvíz- hálózatának építése. Korsze­rűsödött a város közvilágítása, az új postaforgalmi épület át­adásával pedig a telefonhely­zet is javul. A vártnál nagyobb érdeklődés mellett épül a ká­beltelevíziós rendszer, sikerült fenntartani a helyi buszközle­kedést; előkészítés alatt áll a- 68-as út déli bevezető (Ka­posvári utcai) szakaszának építése. Évente mintegy 2 kilomé­ternyi járda épül, és egy kilo­méter járdát felújítanak. A re­gionális szeméttelep építése Hollád térségében nemcsak városüzemeltetési érdek: ösz- szefügg a környezetvéde­lemmel, a Balaton vízvédel­mével is. Az államilag támogatott, célcsoportos lakásépítés megszüntetése után a bérla­kásépítés jelentősen vissza­esett; a város ma már csak egy-egy lapostetős társasház tetőtérbeépítése révén jut szociális jellegű lakáshoz. Fi­zetőképes kereslet híján az OTP sem épít lakásokat; meg­torpant a sajáterős építés üteme is. A volt tsz-szilvás és a Hegyalja utca beépítése után már csak szórványos la­kásépítéssel számolhatunk. A honvédségtől vásárolt Mártírok u. 3. sz. alatti épüle­tet felújítottuk, és 16 lakást ér­tékesítettünk. Folytatódik a városi kórház rekonstrukciója, fejlesztése. A diagnosztikai tömb 1990. évi üzembehelyezése lehetővé tette a főépület (kastélyépület) rekonstrukcióját, s elkészültek a III. ütemben megvalósuló, az 1993-től épülő központi műtőblokk tervei. Itt a központi sterilizáló, a pathológiai és a 6 ágyas intenzív osztály, illetve a központi műtők kapnak he­lyet. Javultak az orvosi alapel­látás tárgyi feltételei, s előké­szítés alatt áll a boronkai ren­delő építése. A gimnázium bővítésével, a Petőfi utcai di­ákotthon 120 ágyas szárnyá­nak építésével a szakképző iskola diákotthonának kialakí­tásával, illetve tanműhelyei­nek építésével a középfokú oktatás létesítményi feltételei mára lényegében megvannak. Az önkormányzat egyre na­gyobb gondot fordít intézmé­nyeinek felújítására. Átalakí­tották a bizei kultúrházat; ta­valy a városi könyvtárat bőví­tettük. Korszerűsítettük a Ka­tona József utcai óvoda-böl­csőde és a Táncsics utcai is­kola fűtését; kicseréltettük a Noszlopy iskola és a Petőfi ut­cai diákotthon ablakait, meg­kezdődik a Mikszáth u. iskola fűtésének a korszerűsítése, folytatódik a Noszlopy iskola felújítása. Az idén megkez­dődhet a város központi torna­termének építése — ha az ön- kormányzat talál olyan megol­dást, amely nem veszélyezteti a költségvetés egyensúlyát. A mintegy 300 nézőt befogadó létesítmény nemzetközi sport- versenyek tartására is alkal­mas lesz. Az önkormányzat meg­kezdte a volt Hunyadi János laktanya épületeinek értékesí­tését. A zárt terület feloldása őszre időszerűvé válik. Erre az időre — legalább részben — meg kell oldani a közleke­dés lehetőségét a Kossuth L. utca és a Marczali Henrik utca között, illetve a Hársfa és Béke utca rácsatlakozását az új gyűjtőútra. Marcali két melegvizes kút­jának és szép környezetének haszonosíthatósága lassan két évtizede foglalkoztatja a város lakóit. Tervek, tanulmá­nyok készültek az Antal-völgy beépítésére, az itteni gyógy­vízben rejlő lehetőségek kiak­názására. Külföldön nagy az érdeklődés a gyógy-idegenforgalom iránt. Ha első lépésként egy 150- 200 ágyas gyógyszálló épülne, vonzást gyakorol­hatna más beruházások — szálloda, városi fürdő, keres­kedelmi és sportlétesítmények — megvalósítására is. A város minőségi fejlődése érdekében mindent, el kell követnünk, hogy ez a terv minél előtt va­lósággá váljék. A városfejlesztési elképze­léseknek azonban van egy nem elhanyagolható akadá­lya: a pénzügyi lehetőségek szűkössége. A központi tá­mogatás korlátáit pályázatok elnyerésével igyekszünk tágí­tani. Az idén a kórház fejlesz­téséhez 61 millió, a kórház műszerparkjának növelésé­hez 5 millió forintra volna szükség; a Várdombi és Szi­getvári utcai szennyvízhálózat építéséhez 19,6 millió, a sző- csénypusztai szakiskola szennyvíztelepének építésé­hez 3,6 millió, a városi szennyvíztelep rekonstrukció­jához 19,5 millió, utcák fásítá­sához 200 ezer, kerékpárút építéséhez 540 ezer, a közép­iskolai diákotthonok korszerű­sítéséhez 12,6 millió; a regio­nális hulladéklerakó építésé­hez 10 millió, a központi torna­terem építéséhez 18,8 millió forint pályázati pénz elnyeré­sével számolunk. Ezeknek a beruházásoknak a megvalósítása és a város in­tézményeinek működőképe- sége ad reményt arra, hogy Marcali fejlődése nem torpan meg. S egyben bizonyítéka is a tervszerű fejlesztés töretlen- ségének. Tanasits Elemér Szennyvízcsatorna építése a várdombon Ötmillió forint támogatásra Marcali önkormányzata 1991-ben lakás célú támogatásokra a költségvetéséből 5 millió 122 ezer forintot biztosított. így lakásépítéshez, illetve lakásvásárláshoz 28 család kapott összesen 2 millió 300 ezer forint kamatmentes kölcsönt. A ko­rábbi kedvezményes kamatozású kölcsönök visszafizetéséhez 49, többletkamat átvállalásához 18 családnak nyújtott segítsé­get. Az első lakáshoz jutók közül nyolcnak tavaly összesen 430 ezer forint vissza nem térítendő támogatást adott. Az idén ha- sonlókéDDen támoaatia a város lakossáaát. Lehetőség nyílik a vállal­kozó típusú egészségügyi el­látásra. A képviselőtestület úgy dön­tött, hogy a város 13 ezer 202 lakosának — akik közül 2600 a 0-14 éves korú — egész­ségügyi ellátását az eddigi 4 felnőtt orvosi körzet és a 3 gyermekkörzet helyett 5 fel­nőtt- és 2 gyermekkörzet szol­gálja. így a felnőttkörzetek lé- lekszáma (egyre-egyre 2100 lakos jut) már elfogadható, s ez lehetőséget teremt arra, hogy a szabad orvosválasztás során a lakosság élhessen jo­gával, s az orvosok vállalhas­sanak másokat is. A 2 gyermekkörzetben az átszervezés előtti létszám csak igen kis mértékben nőtt (változatlanul 1250- 1300 gyermek ellátásával kell szá­molni), mivel a 14-18 évese­ket a felnőttkörzetek orvosai látják el. A képviselőtestület nem­csak szervezési feladatokban döntött: felújíttatta az orvosi rendelőket is. Horvátkúton és a déli városrészben pedig új körzeti orvosi rendelőt létesí­tett. Marcali szennyvíztisztító te­lepe 1974-ben készült; ennek befogadóképessége (napi 2550 köbméter) a korszerűsí­tés ellenére is korlátozott. A szennyvízelhelyezés megol­datlansága így akadályozta a város fejlődését is. A csator­nahálózat további bővítésé­hez a telep befogadóképes­ségét kellett növelni. A városi önkormányzat ezért határozta el (már 1989-ben) a szenny­víztelep bővítését. (Akkor a város mintegy 4800 lakásából kb. 2600 volt ellátva csatorná­val, valamint az ipari létesít­mények jelentős része.) A tervek készítésekor az volt az alapvető cél, hogy e te­lep hosszú távon oldja meg a város gondjait. A kivitelezési munkák jelentősen előreha­ladtak, s várhatóan már az ősszel üzembe helyezhető lesz egy napi 6000 köbméter tisztítókapacitású telep. Ez fo­gadja be a területen keletke­zett szippantott szennyvizet is. A telep bővítésével párhu­zamosan megkezdődött a vá­rosi szennyvízcsatorna-háló­zat bővítésének előkészítése. Első ütemét a Várdombon építjük meg. E csatorna mint­egy 400 lakás rákötését bizto­sítja. A létesítmény kiviteli ter­vei elkészültek, az építő kö­zösség szervezése folyamat­ban van. A beruházás má­jus-júniusban kezdődik, s a munkákat várhatóan 1993 III. negyedévére befejezik. A terü­let felszíni adottságai folytán a hálózat vegyes rendszerű lesz. Ahol gravitációval meg­oldható, ott hagyományos módon történik az elvezetés, ahol nem, ott „nyomott” háló­zat épül. A területen belül va­lamennyi ingatlan rákötésé­nek lehetőségével számolnak a tervek. A beruházás költsé­geinek 60 százalékát az ön- kormányzat fedezi, a fennma­radó 40 százalék finanszíro­zása a lakosságot terheli. A szennyvízhálózat bőví­tése azonban nem zárul le ez­zel. Az önkormányzat célul tűzte ki a gombai városrész szennyvízgondjának megol­dását — olyan ütemben, hogy a vezetéket 1993-tól először a Noszlopy utcában és a tőle nyugatra eső területen építik ki. Ezzel gyakorlatilag elkészül a város főgyűjtőhálózata. így a még ellátatlan területek csa­tornáinak rácsatlakoztatása is biztosítva lesz. Hitel, tanács, közvetítés Alközpont segíti a vállalkozókat A megyei vállalkozói köz­pont munkájának hatéko­nyabbá tétele végett alköz­pontok kialakítását határozta el. Ezek az alközpontok a volt járások (Marcali, Tab, Nagy­atád, Csurgó, Barcs, Balaton- földvár, Kaposvár) körzetei­ben alakultak meg. A Phare program keretében létrehozott Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány pályázatot hirdetett az országban hat központ lét­rehozására. Ezek egyike a kaposvári; a marcali pedig a kaposvári iroda egyik alköz­pontja. Fő feladata a kezdő, il­letve a már meglevő vállalko­zások, a segítséget igénylők támogatása mind hitelek szer­zésében, mind jogi és gazda­sági kapcsolatok kialakításá­ban. Segít minden vállalkozó­nak — akár külföldi, akár ma­gyar — megtalálni azt a part­nert, illetve földrajzi régiót, ahol előnyösen fejtheti ki te­vékenységét. A gazdasági vállalkozások indításának mikrohitellel és középlejáratú hitelekkel való támogatása ugyancsak kie­melten fontos feladata. S nemcsak a kezdő vállalkozók kaphatnak kölcsönt, hanem 60 személynél kevesebb fog­lalkoztató, már működő válla­latok is. Tevékenységének harmadik területe a privatizá­ció. Marcaliban és környékén 5-6 vállalattal folytak, illetve folynak tárgyalások az iroda közvetítésével. Kruppai Győzőt, az iroda vezetőjét kérdeztük: — Kik a tagjai a marcali iro­dának? — Tagja lehet bárki (ma­gánszemély vagy gazdasági társaság), aki egyetért célja­inkkal, hiszen alapítványi for­mában működünk. Minden segítő szándékú tagra szük­ségünk van. Igyekeztünk a környék vezetőit megnyerni; az egykori járás szinte minden jelentősebb gazdasági terüle­tének a képviselői szerepel­nek tagjaink sorába. így olyan tanácsadó, illetve segítő testü­letet sikerült kialakítani, amely biztosítja a fontos információk kétirányú áramlását: a pén­zembertől, a banktól a vállal­kozóig (a piacig), illetve for­dítva. A hatékony működésnek ez alapvető feltétele. Az iroda természetesen nemcsak a ta­gok előtt van nyitva: bárkinek szívesen segít a vállalkozásá­val kapcsolatos problémák megoldásában. Kruppai Győző építész ja­nuár 1 -je (az iroda megalaku­lása) óta a marcali iroda veze­tője. Addig az önkormányzat vállalkozási referense volt, te­hát „a témában van”. — Személyesen ismerem a környék vállalkozóinak nagy részét, vállalatainak vezetőit, beruházási lehetőségeit — mondta —, s ez munkámban nagy könnyebbséget jelent. Hangsúlyozni kívánom: tevé­kenységünk nem öncélú. Nem azért dolgozunk, hogy az ala­pítvány vagyonát növeljük, hanem hogy a vállalkozások normális menetét segítsük. Az egészséges kereslet-kínálat alapján működő piacgazda­ság kialakulásához való minél hatékonyabb hozzájárulás a célunk. A Helytörténeti Múzeum Húsz éve lett múzeum a hajdani börtönépület. Az alapí­táshoz szükséges anyagot a gimnázium ifjúsága gyűjtötte. Az akkori döntések a helytör­téneti gyűjteményről, az in­tézményről már a várossá vá­láshoz egyengették az utat. A község lakóinak egyéni áldo­zatai — a környező falvak anyagi támogatásával — a mai tájközpont (vonzáscent­rum) kulturális kínálatát bőví­tették. S ha a nyitás után számos részlet el is tért az alapítók (honismereti körök) eredeti szándékától, a mú­zeum tervezett funkciói jelen­tős részének igyekezett meg­felelni. A városi önkormányzat számára az intézmény eredeti célja szerinti működtetés — a helytörténet művelése — az ismételt városi tulajdonbavétel által tűnt leggyorsabban elér­hetőnek. Ez évtől a múzeum mint ki­állítóhely és a kialakítandó szakmai apparátus is Marcali és közvetlen környéke törté­neti és természettudományi feltárásának, bemutatásának céljait szolgálja. Jelenleg épp a Kis-Balaton régészete, il­letve a Boronkai Tájvédelmi Körzet kiállítása fogja közre a környék néprajzi és a mezővá­ros fénykorát idéző (tervezett) 1848/49-es kiállítást. Szak- szerűségét a megyei múzeum szakapparátusa garantálja. A kiállítási anyag közkincs- csé tétele, helyi adaptációja, il­letve bővítése a föld- rajz-népművelés-történelem szakos szakalkalmazott és természetesen a múzeum egész személyi állományának feladata. Ezt a célt szolgálják majd az egyes kiállítások köré toborzott gyűjtők, a helytörté­neti kutatások. így felelne meg az intézmény a következő 20 évben a jövő század oktatási és várostörténeti igényeinek — az újabb 150 ezer látogató örömére, okulására. Dr. Gál József I MARCALI Öt felnőtt-, két gyermekkörzet

Next

/
Thumbnails
Contents