Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-02 / 79. szám

1992. április 2., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Második világháborús emlékmű Kaposvárra A Lektorátus elöntött a tervről — Az önkormányzaton a sor — Közadakozásra kérik a lakosságot Második fordulójához érke­zett a II. világháborús szobor- pályázat. Mint ismeretes, a pá­lyázat első fordulójára nyolc munka érkezett, s ebből kettőt választott ki a zsűri azzal a szándékkal, hogy az alkotók érleljék tovább elképzelései­ket. Bors István Munkácsy-dí- jas, kaposvári szobrász Égbe­ragadás című szobrát és Fusz György szekszárdi művész kerámia szoborkompozícióját várta a bírálóbizottság tegnap délelőttre a városi művelődési központba. Fusz György szo­borterve megérkezett, Bors István levélben fordult a meg­jelentekhez. Simonies Lász- lóné, a városi önkormányzat képviseletében fölolvasta a levelet, amely azt tartalmazza: „— A II. világháború áldozata­inak emlékére kiírt pályázatra benyújtottam három szobor­tervet 1:5, 1:10-es léptékben. A három terv mindegyike lát­hatóan és értelemszerűen hordozta azokat a gondolato­kat, amelyeket méltónak tar­tok a megemlékezésre. A kö­zönségszavazatok is ezt bizo­nyították. Értelmetlennek és magalázónak tartom az Égbe­ragadás II. című szobortervem 29-ről 58 cm-re való felnagyí­tását a szakértők számára.” A szakértők, a Lektorátus által megbízott zsűritagok Borssal nem értettek egyet. Dárdai Nikolett, a Lektorátus képviseletében kifejtette: nemcsak az volt a zsűri ké­rése, hogy a művész nagyítsa föl a szobrot; arra voltak ki­váncsiak, hogy nagyobb for­mában miként gazdagítaná azt. Ezenkívül a parkterv mó­dosítását is kérték. Borst ez­után kizárta magát a pályázat második fordulójából, s ma­radt Fusz György terve. A városi önkormányzat meghívta a pályamunkák (lett belőlük egy) elbírálására a Mementó-kuratórium tagjait is, közülük az elnök, Takáts Gyula, valamint Zákányi Zsolt és Leitner Sándor vett részt az értékelésen. A szakmai vita után nyilatkozott Dárdai Niko­lett a döntésről: Fusz György munkáját javasolják megvaló­sításra. A szoborcsoport fölál­lításához pénzre van szükség. A terv megvalósítása mintegy 2 millió 800 ezer forintba kerül, a városnak erre azonban nincs ennyi pénze — jelen­tette be Simonies Lászlóné. A lakosság közadakozására számítanak, hogy 1993 tava­szán fölavathassák a Jókai li­getben a kegyeleti hellyé át­alakítandó parkrészben Fusz György három méter magasra tervezett kerámia szoborkom­pozícióját. Ám hogy valójában erre a munkára adnak-e megbízást, az a kuratóriumtól is függ. Ja­vasolja-e az önkormányzat­nak a Lektorátus által elfoga­dott munkát, avagy sem? A végső szót az önkormányzati testület mondja ki, várhatóan májusban. Horányi A munkaügyi bíróság döntése Visszajár az öt és fél millió Bogláron (Folytatás az 1. oldalról) Az ügy kapcsán többször is hivatkoztak joghézagra. A bí­rósági indoklás szerint jog­szabályhiányra, joghézagra nem lehet hivatkozni, mivel a Munka törvénykönyve ponto­san megfogalmazza a mun­kaviszony megszüntetésének szabályait. A bogiári munkavi­szony megszüntetési határo­zatok jogszabályellenesek, mivel 1991. december 20-án keltezték, de 1991. november 19-re dátumozták vissza a felmondások kezdetét. A tör­vény szerint az utolsó munká­ban töltött nappal (ez pedig 1991. november 1.) kell meg­szüntetni a dolgozók munka- viszonyát. A végkielégítésről szóló törvény viszont 1991. november 19-én lépett ha­tályba, így ezért sem jár vég- kielégítés a dolgozóknak. A felmondási ok sem felel meg a valóságnak. Steiner Dezső képviselő, aki egyik kitartó szorgalmazója volt az ügynek, elmondta: az apparátus dolgozói nem fo­gadták el a döntésüket, amelyben kötelezték a pol­gármestert, hogy fizettesse vissza a végkielégítést és a felmondási időre járó bért. Nem tartaná szerencsésnek, ha a dolgozók újabb fórumon próbálnák bizonyítani igazu­kat, mert az csak olaj lenne a tűzre. Dr. Sziberth László képvi­selő szerint a bírósági döntés a balatonboglári lakosság ja­vára született. A testületnek a város gondjaival kell foglal­koznia, és nem ezzel az ügy­gyei. De ebbe beletartozik az 5,5 millió forint is, amelyre a jövőben nagy szükség lesz. Álmos István képviselő is egyetért a döntéssel; örül an­nak, hogy már a kezdetektől több képviselőtársával együtt úgy kezelték az ügyet, ahogy most a bíróság döntött. (Lengyel) (Fotó: Kovács Tibor) Debrecenié lett az igali fürdő Négyszáz ágyas, négycsillagos szálloda épül (Folytatás az 1. oldalról) A képviselő-testület néhány tagja azt javasolta: a vesztes­nek is adjanak lehetőséget a fejlesztésben való részvételre. Ezt a testület és — lovagiasan — a győztes Cívis is elfo­gadta. A döntés időben érkezett, hiszen az igali fürdő állaga annyira megromlott, hogy már idei megnyitása és üzemelte­tése is veszélybe került. Ezért is nagy szükség lett volna arra a pénzre, amelyet a Cívis a pályázat megnyerése után át akart utalni az igali önkor­mányzatnak. De nem tehette, mert a polgármesteri hivatal vezetői a múlt év novembere óta nem rendezték a DRV-től szerződéssel átvett fürdő tu­lajdonviszonyait, noha a DRV már a nyáron megteremtette a telekkönyvezés minden felté­telét a földhivatalnál. Késleke­dett a hivatal a Medúzával kö­tött igen előnytelen szerződés felmondásával is, amely — mint korábban megírtuk — sokáig az előrelépés egyik legfőbb akadálya volt: elriasz­tott másokat a fürdő fejleszté­sébe való kapcsolódástól. Sok érdeklődő számára érthetet­len, a polgármesteri hivatal miért tűri el, hogy némelyek — előleg befizetése mellett — a döntés után újsághirdetéssel ajánlgassák értékesítésre a fürdő előtti területet, amely parkoló, s így butikokkal sem építhető be. Azt kérdik Igái­ban: ha a polgármester és a jegyző valóban a fürdő fejlesz­tésének a híve — ahogy han­goztatják —, miként tartja mindezt összeegyeztethető- nek? Az a csoport, amely az al­polgármester vezetésével mindig kezdeményezően lé­pett fel, ha a fürdő sorsáról volt szó, és legyűrte az akadá­lyokat, biztos abban, hogy az említett rossz tapasztalatok el­lenére is megvalósulnak a fej­lesztési elképzelések. Első lépésként egy kft-t, majd részvénytársaságot ala­pítanak, amelybe mások is be­léphetnek. A Cívis költségén elkészítettetik a terveket, és hiteles szakértői bizottsággal felértékeltetik a fürdőt. Ennek többmilliós költségét a Cívis megelőlegezi. A számlát az önkormányzat majd az ap­portként bevitt vagyonból egyenlíti ki. Mindenekelőtt a fürdő korszerű működéséhez szükséges feltételeket terem­tik meg. Majd a község rende­zési tervével összhangban folytatják a fejlesztést. A célok között szerepel az infrastruk­túra kiépítése, fedett medence és részben amerikai tőkével egy négyszáz ágyas, négycsil­lagos gyógyszálló építése. (Szegedi) Egészséges ivóvízjóféle bor Somogymeggyesen A megszokás hatalma, jótékony önállóság Amikor legutóbb — körülbelül má­jus közepén — Somogymeggyesen jártam, már csaknem elkészült a tör­pevízmű. Azóta működik. A DRV ál­tal megépített kút már ontja az egészséges ivóvizet, s jelenleg a la­kosság mintegy 30 százaléka él vele, használja. (D — A kútnak mintegy 100 köbméter víz a napi kapacitása, ám ebből egyenlőre csak ötvenet fogyaszt el a meggyesi nép — mondja Varga Tibor kútkezelő. — Vízóra mindenütt van, a bekötéseket folyamatosan végzik a szakemberek, s remélhetőleg a for­galom is nagyobb lesz. A felmérések szerint ugyanis ez a kút nem elég, s a DRV december 31-ig még egyet épít. — Van, aki bekötteti ugyan a vizet, de csínján bánik vele — hallottam Speri József autóbuszsofőrtől, a kép­viselőtestület tagjától. — A felmérés­kor még senki sem számított arra, hogy 40 forintot kell fizetni egy köb­méter vízért. Ezért sokan kétszer is meggondol­ják, mennyit használjanak fel be­lőle. És hát ott van a régi kút az udvaron. A nitrátos vízzel. Az ol­csóbb. — Olcsóbb, de egészségtelenebb. — Hát ez az... <D Emlékszem, Szabó László pol­gármester a társközségi múlt utolsó kölöncéről, a vagyonmegosztással kapcsolatos gondról beszélt. Ponto­sabban, panaszkodott, mondván: a tabi polgármestert lehetetlen rábírni, hogy tárgyaljon velük. Mármint a volt társközségek polgármestereivel. — A helyzet változatlan — mondja. — Másfél éve szakadtunk el Tabtól, de az elszámolás még mindig nem történt meg. írtunk már mindenhová. Még a köztársasági elnöknek is. Az évi költségvetésünk 8 millió forint, s ehhez még legalább 800 ezret vár­tunk volna a vagyonmegosztás ré­vén. Mostanában hallottuk, hogy a tabi költségvetési üzemet (ami a volt társközségek tulajdona is) privatizál­ják. Úgy tetszik, nélkülünk... — A megszokás hatalma — jegyzi meg Speri József. — Eddig ettől a fa­lutól mindig csak vittek. Másfél esz­tendeje vagyunk önállóak, s bizony, sok a gondunk; ennek ellenére máris érezzük az önállóság jótékony hatá­sát. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy jaj de remekül működik az ön- kormányzat, ám tény: amióta nem függünk senkitől, többre jutott ez a kis falu, mint társközségként tíz év alatt. Bármilyen nehéz volt az 1991-es év, és most sem könnyebb az élet, egy s más mégis történt Meggyesen. — Például? — 1200 méteres utat építettünk, mintegy másfél millió forint költségért — veszi át a szót a polgármester. — Rendbe tettük a temető környékét; szeméttelepet alakítottunk ki. Miután megépült a törpevízmű, a temetőbe is kivezettük a vizet. Az idén felújítot­tuk (felújítjuk) az alsótagozatos isko­lát, a pedagóguslakást, s az iskolánál vizesblokkot építünk. A napközi ott­hont konyhával látjuk el, hogy meleg ételt kaphassanak a gyerekek. Fel­vettük a kapcsolatot a siófoki Balatel Rt-vel, bekapcsolódunk a Siófoktól Törökkoppányig kiépítendő digitális telefonhálózatba. A Balatel azt kí­vánta, hogy legalább tíz lakos vállal­jon telefont (40 ezer forintot kellett befizetniük), de húszán kértek. Két nyilvános állomást is létesít az ön- kormányzat, 240 ezer forintos költ­séggel. Felújítottunk egy épületet if­júsági háznak, mert hálistennek sok fiatal él a községben. A kőműves- munkát Hencz Sándor helybeli iparos vállalta s végezte el egymaga társa­dalmi munkában. Az orvosi rendelő renoválása és a ravatalozó befedése következik... <D Somogymeggyes nem vonzza túl­ságosan a bűnözőket, de néhány be­törés minden évben előfordult. Ézért a siófoki rendőrkapitány szakmai se­gítségévei megalakították a bűnül­dözési és önvédelmi csoportot; en­nek elnöke Speri József. Megalaku­láskor tizenöt tagja volt a csoportnak, ma már több mint harmincán vállalják a szolgálatot. Alakulóban van az ön­kéntes tűzoltótestület is... — Jó volna ha valamiképpen visz- szatérhetne Tabról az iskola felső ta­gozata — így Szabó László. — Az iskolaépületet és szolgálati lakást a Campingcikk Vállalatnak adták el annak idején, s 40 asszony kapott benne munkát. Ez akkor kétségkívül jól jött a helybelieknek, de most már egyre ritkábban akad tennivalója a ki- rendeltségnek. Utána kellene szá­molni tüzetesebben, de úgy vélem, abból, amit a gyerekek után fizetünk Tabnak és az állami támogatásból magunk is fenn tudnánk tartani a fel­sőtagozatot. A meggyesi „hegyben” a nyolcva­nas évek közepétől művelnek szőlőt, zártkertekké parcellázott 3 hektárnyi területen. Ma nyolc pince illetve présház — tájba illő épületek — éke­sítik az egykori legelőt, s nemrég az ambiciózus gazdák megrendezték az első borversenyt is. — Húszféle bor került az öttagú zsűri asztalára, s a bírálók elnöke, Vízvári Sándor, a bogiári gazdaság szakembere volt — mondja Varga Sándor, a Kapollyal közös termelő- szövetkezet növénytermesztési ága­zatvezetője, önkormányzati képvi­selő. — Á vörös borok közül kettő nyert aranyérmet, egy ezüstöt, egy bronzot, a fehérek közül egy aranyat, egy ezüstöt és szintén egy bronzot. —Sándor fehérbora ezüstérmet kapott — jegyzi meg Speri József —, de csak azért nem aranyat, mert zsű­ritagként a saját termését lepontozta. Nehogy elfogultsággal vádolják. Szapudi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents