Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-07 / 57. szám

1992. március 7., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 15- ■ Nincs szükség harmadik mérkőzésre Somogy SC-Szeged SC 3-2 (14, -11, 7, -7,14) Szeged, Lila iskola, 500 néző. V.: Hóbor, Gulyás. Kaposvári Somogy SC: Demeter, Radó, Bürüs, Luksys, Kántor, Mészáros. Csere: Pásztor, Czotter. Edző: Laszczik Iván. Papíron Szeged SC: Vá­mos, Rácz, Csikós, Voronkov. Petheő, Lapsin. Csere: Pol­gár. Edző: Nyári Sándor. A szerdai kaposvári talál­kozó után két jó formában lévő csapat nagyszerű és izgalmas mérkőzését láthatta a szegedi közönség. Az első játszmában a kaposváriaknak csak 4-0-ás szegedi vezetés után sikerült az első pontot elérniük. Rövi­desen (5-5-nél) sikerült egyenlíteni, majd át is vette a vezetést a kaposvári csapat, és 9-5-re elhúzott. 11—11 -nél ismét egyenlő lett az állás, és ez a kigyenlített küzdelem egészen a játszma végéig tar­tott. A második szettben a szegediek 7-2-re elhúztak, majd Bürüs két ásznyitásával 7-4-re alakult az eredmény. Feljött a Somogy SC, de a be­fejezés sajnos a szegediek­nek sikerült. A harmadik játszma 6-0-ás kaposvári ve­zetéssel indult. A korábban a könyökén megsérült Luksyst le kellet cserélni, akit Czotter váltott fel. A kényszerű csere ellenére jól tartotta magát a csapat, és sima játszmagyő­zelmet aratott. A negyedik já­tékrészben szinte egy az egy­ben ugyanaz történt, mint az előzőben, azzal a „némi" kü­lönbséggel, hogy most a Sze­ged volt a jobb, amely végig vezetett és biztosan nyert. Kár, hogy a Somogy SC csak Kántor Szegeden is bizonyí­tott (Fotó: Kovács Tibor) nagyon későn kezdte meg a felzárkózást, így a nagy kü­lönbséget már nem sikerült ledolgozni. Az ötödik játszmá­ban sűrűsödtek az izgalmak. Végig egyenlő küzdelem folyt a pályán, egyik csapat sem tudott előnyhöz jutni. Szeren­csére Demeterék összponto­sítottak jobban, és Kántor védhetetlen ütése tett pontot a 112 perces nagy csata vé­gére. Az idei bajnoki küzdelemso­rozat eddigi legszorosabb és legizgalmasabb mérkőzését játszotta a kaposvári együttes a tiszaparti városban. Ezúttal sokkal jobban meg kellett szenvednie a győzelemért, mint szerdán Kaposváron. Szerencsére azonban a So­mogy SC játékosainak rutinja, küzdeni tudása elegendő volt Szegeden. Jók: Kántor, Demeter, Mé­száros, illetve Lapsin, Rácz, Vámos. Gelle József Kaposvár, városi sportcsar­nok, 200 néző. V.: Ortner, Szalay. Kaposvári Tungsram SC: Sántosiné, Zalavári, Ónodi, Gosztonyi, Varga K., Tuba. Csere: Magyarné, Csepregi, Barta. Edző: Simonná Kutas Zita. Dutép SC: Kovács, Ro- zsinszky, Körmendi, Szabó, Czéh, Szikszai. Csere: Barta, Mag. Edző: Rapcsányi István. Rendkívül dinamikus játék­kal kezdett a hazai együttes; jó mezőnymunkáját erőteljes befejezésekkel fűszerezte, így érte el gyors pontjait és a biz­tos játszmanyerést. A máso­dik játékrészben jó kezdés után azonban érthetetlenül megtorpant a Tungsram. Bár 12-8-as vezetésénél kezében volt az újabb játszmanyerés, gyenge védekezése miatt el­vesztette ezt a szettet. A har­madik játszmában a kezdeti bizonytalanság után ismét fel­javult a hazaiak csapatjátéka, s újabb játszmagyőzelmük egy pillanatig sem forgott ve­szélyben. A negyedik szett hozta a legnagyobb küzdel­met. A vendégek mindent egy lapra feltéve bátran támadtak, erőteljesen nyitottak, s bár a Tungsram 11-7-es vezetés után leadta előnyét, játékosai azonban a véghajrában jól koncentráltak, s végül megér­demelten szerezték meg a mérkőzést eldöntő játszma­győzelmét. A „B” csoport első helyezettjével változatos, többnyire nagy küzdelmet ví­vott a sok tekintetben javuló csapatjátékot nyújtó Tungs­ram. Dolgát időnként csak az nehezítette meg, hogy játéko­sainak figyelme lanyhult, s ilyenkor a csapatjáték bizony sok kívánnivalót hagyott maga után. A 69 percig tartó mérkő­zés megnyerése azonban nemigen forgott veszélyben. Jók: Tuba, Varga K., Ónodi, illetve Körmendi, Kovács. J. R. A nemzetközi nőnap alkalmáSól minden kedves •7- vendégünket és dolgozónkat szeretettel köszöntünk^ Szolgáltatóipari Részvénytársaság Kaposvár (216305) A nagy lehetőség küszöbén Jó csapattal rajtolhat a Siófok Bizonyára alaposan meg­csappant a Siófoki Bányász labdarúgó-csapatát irigylők tábora. A „tejjel-mézzel folyó kánaán”-ra ínségesebb napok köszöntöttek, s eddig még nem tapasztalt gondok jelent­keztek náluk. Nehéz körülmé­nyek között kellett felkészül­niük a tavaszi bajnokságra. Mint kiderül, ez csöppet sem volt könnyű. Elapadt a forrás Ritter úr talán nem is egé­szen váratlan eltűnésével egyszeriben megsokasodtak a klub gondjai. Módosítani kel­lett a költségvetésen; negyven százalékkal kevesebb pénzzel gazdálkodhatnak az idén, mint tervezték. A tetemes hiány pótlására áruba kellett bocsáj- tani játékosaikat, s a hirtelen magasba szökött elvándorlási vágy igen fura helyzeteit te­remtett. Illés János nagyon nehéz hónapokat tud maga mögött, s talán ez volt az első hét, amikor egy kicsit felléle­gezhetett. No, nem azért, mintha elmúltak volna a nehéz napok. Végre ő is úgy véli, ta­lán eljutottak odáig, hogy az eredeti célkitűzésen nem szükséges módosítaniuk. Et­től függetlenül ő is szorongva várja a rajtot, mert nem tudja — nem is tuhatja —, hogy a közelmúlt eseményei milyen nyomokat hagytak a játéko­sokban. Végsősoron bármi­ként is történt, alapvetően nem gyengült meg a Bányász, s ha a jelenlegi gárda a tudása legjavát nyújtja, a tervezett dobogós hely nem marad álom. Az ügyvezető erről így vélekedik. — Most megmutathatja a csapat — ki-ki egyénileg is —, hogy milyen a tartása, van-e kellő önbecsülése. Bujkál-e a játékosokban egy kis hiúság, ennél jóval nagyobb elszánt­ság? Kétségtelen, hogy minden­kinek személyes érdeke is a minél jobb szereplés. Bár az őszi, „mesésnek” számító prémium összege egyhar- maddal csökken az idén, még mindig az egyik legszebb summa lesz az élvonalban, így érdemes lesz érte hajtani. Egyeseknek a kilátásba he­lyezett külföldi szerződéshez, másoknak az itteni még bizto­sabb egzisztenciához, töb­beknek a második sorból való előrelépéshez nyílhat meg az út. „A legnehezebb év” Varga István, a „magára maradt” vezető edző pályafu­tása legnehezebb időszaká­nak mondta az elmúlt két hó­napot. Érthető, hiszen másfél héttel a bajnoki rajt előtt vált véglegessé, hogy kikre szá­míthat a tavasz folyamán. Sajnos, épp azt a labdarúgóját veszítette el, akire az egész csapatjáték épült. — Fodor Imre távozása olyan feladat elé állított, amellyel egyetlen szakvezető sem képes egy-két héten belül megbirkózni. Miután hozzá hasonló tudású és felfogású játékos nem áll a rendelkezé­semre, kénytelen voltam az egész csapatszerkezetet át­alakítani. Lám, ilyen az edzői sors! Egy hónappal korában elengedtük Somogyit, hiszen Fodor mellett nem tudott gyö­keret verni a csapatban; most milyen jó lenne, ha itt volna. De hát amikor az ő kérését mérlegeltük, még szóba sem került Fodor távozása. Aztán ott van Wolf, akit érdekes mó­don a siófoki szurkolók nem nagyon szívleltek; most elég sok fejtörést okoz a pótlása. Az egész keretben Duró az egyetlen, aki a német fiú sze­repkörét maradéktalanul, sőt, mondhatnám válogatott szin­ten képes lenne betölteni. Sajnos, minden rábeszélésem ellenére ódzkodik tőle, így ke­rült be a védelem bal oldalára Kolovics, akin viszont még ér­ződik az őszi kihagyás. A továbbiakban az edző így ecsetelte elképzeléseit. — Fodor kiválása lehetővé teszi, hogy a Gregor, Fischer, Kámán, Kirchmayer négyes­ből egyidejűleg hárman is a pályán legyenek. Ezért elen­gedhetetlen, hogy Meksz mel­lett az erényeit csillogtató s ugyancsak sokat futó Varsá­nyi részben tehermentesítse őket. Magam is kíváncsian vá­rom, hogy az elég sok edzést kihagyó Fischer és Duró mi­ként és főleg mikorra tudja pó­tolni a mulasztottakat. Kirch­mayer és Kámán most több bi­zonyítási lehetőséghez jut, szeretném, ha élnének vele. Kettejüktől azt várom, hogy belőjék majd azokat a gólokat, amelyektől Fodor távozásával vélhetően elesünk. Varga István egyéb gondja­ikról is szólt. — Az alapozás időszaká­ban nem tudtuk elvégezni a tervezett munkát. Kimaradt a két külföldi edzőtábor, s bár­hogy is igyekeztünk, ezt ide­haza nem sikerült pótolni. Rá­adásul úgy látom: még ma sincs igazán együtt a csapat. Megnyugvással tölt el viszont, hogy a vezetők összetartást célzó igyekezete nem maradt eredménytelen, s remélhető­leg nemcsak „szemre” lesz jó csapata a Bányásznak. Én ezt a gárdát alkalmasnak tartom arra, hogy megtartsa pozíció­ját, bár tudom, hogy nagyon nehéz lesz. Nehéz, mert a megváltozott körülmények el­lenére a mai csapatot már nem úgy ítélik meg szakber­kekben, mint az elődjét. Nagy lehetőség A mai Bányászt változatlanul jegyzik a hazai börzén, és annyit várnak tőle, amennyire csak a maximumot nyújtva le­het képes ez az együttes. Sió­fokon talán soha vissza nem térő lehetőség küszöbén áll a klub. Itt a lehetőség a dobo­gón maradásra. A siófoki lab­darúgás történetében először, és — ki tudja? — talán utol­jára. E helyzetben a klub ér­deke egybefonódik a játéko­sokéval. Ha ezt valamennyien felismerik, és tudásukhoz mér­ten tesznek is érte, akkor az elmúlt hónapok „megpróbálta­tásait” egy szép sikerrel vég­leg elhomályosíthatják. Jutási Róbert Horváth Tamás győzött Harmadik fordulójához ér­kezett a Móricz Zsigmond Mű­velődési Ház Sakkegylete ál­tal rendezett villámver- seny-sorozat. A győzelmet ezúttal Horváth Tamás sze­rezte meg — valamennyi játszmáját megnyerve. Az el­sőségért járó tíz ponttal át­vette a vezetést az összetett versenyben. A végeredmény: 1. Horváth Tamás (Somogy SC) 7 pont, 2. Molnár Aurél (Tabi MSC) 6, 3. Csiki István (Somogy SC) 5, 4. Bárány Gyula (Somogy SC) 5. 5. Ferencz Miklós (Somogy SC) 5, 6. Balogh József (So­mogy SC) 5. Az összetett verseny állása: 1. Horváth Tamás 16 pont, 2. Ronga Attila és Veress Róbert 10-10, 4. Ferencz Miklós 8,5, 5. Bárány Gyula és Csiki Ist­ván 7-7. Az OB II állása: 1. Vasútépítő 77,5 2. BEAC 70 3. Ajka 67,5 4. Haladás VSE 63,5 5. Győr 61,5 6. Somogy SC 51,5 Keszthely 51,5 8. Zala Volán 50,5 9. Komló 49 10. Balatonalmádi 48 11. Láng Vasas 39,5 Az utolsó előtti fordulóban a Komló, az utolsóban a Vasútépítő szabadnapos. Megyei csapatbajnokság A 8. forduló eredményei: Fonyód-Marcali 3,5-6,5, Ka­posvári Móricz Műv. Ház- Nagybajom 7-3, Nagyatád- Tab 5-5. A bajnokság állása: 1. Tab 51,5 pont, 2. Nagyatád 50,5, 3. Kaposvár 44, 4. Marcali 36, 5. Nagybajom 29,5, 6. Fonyód 28,5. — A nagyatádi Rozsói úti óvoda vezetősége játékos sportnapot rendezett az I. sz. iskola tornatermében, amelyen mintegy 100 szülő különböző vetélkedőkön mérte össze az ügyességét. Birkózó­ezüst Rajt előtt a Dráva csoportban (4.) Tizenhárom „újonc” a Honvédban A dunaújvárosi sportcsar­nokban zajlott le a diák „B” korcsoport országos kötöttfo­gású rangsorversenye, a Fe­jér Kupa. Ezen három somo­gyi képviselte megyénket. A KASI birkózói közül a leg­szebb eredményt a 45 kg-ban induló Koleszár Gábor érte el, aki 38 résztvevőből hét győze­lemmel ezüstérmet nyert. 38 kg-ban lépett szőnyegre klub­társa, Berkics Gábor, s öt győzelemmel az ötödik helyet szerezte meg. 73 kg-ban a marcali Salamon Gábor sze­repelt, s négy győzelemmel bronzérmesen tért haza. ♦ Túrkevén zajlott le a felnőtt szabadfogású magyar baj­nokság. Simon László, a K. Húsos birkózója két győze­lemmel a hatodik lett. Nem kí­sérte szerencse - Gschwindt Olivér szereplését: a két „nagymenőt”, a vb-ezüstér- mes Tóth Gábort és a szegedi Menyhártot fogta ki, s így nem tudott helyezést elérni. Ha a Nagyatádi VSE felké­szüléséről szóló cikkünkben azt írtuk, hogy nagy volt a já­tékosmozgás a Rinya-parti csapatban, akkor ez a megál­lapítás különösen érvényes a Kaposvári Honvédra. Köves László edző csapatából heten — Ritter, Várda, Bokor, Kuru- csai, Knézics, Kécza és Kár­páti— szereltek le februárban, ugyanakkor 12 — pontosab­ban 13 — új arccal lehet talál­kozni. Barócsai és Kollár az NB ll-es Dunaferr SE-ből, Ács és Prantner a szintén másod- osztályú Paksi Atomerőmű SE-ből, Radies a Paksi SE-ből, Benke és Suszter a Komlói Bányászból, Borbély a Kaposvári Rákóczi FC-ből, Kulcsár K. a Nagyatádi VSE-ből, Keserű Balatonlellé- ről, Tamás Hőgyészről, Vári pedig a Pannonplast csapatá­tól került a kaposvári honvéd- csapathoz. A bevonulok több­sége az ifjúsági csapatokban szerepelt eddig, így jónéhá- nyuknak ez lesz majd a „tűz­keresztsége”. A 13. új játékos a kapus Ferencz Norbert, akit a Honvéd a Rákóczitól kapott kölcsön fél évre a két csapat jó együttműködésének kö­szönhetően. A szerződés ér­telmében Ferenczet bármikor visszaigazolhatja a Rákóczi. Január 7-én kezdte meg felkészülését a Honvéd, s há­rom héten keresztül délelőtt és délután is szerepelt edzés a játékosok programjában, amelyeket általában a cseri parkban tartottak. A csapat in­dult az Új VDN-Kupában, va­lamint elsősorban környékbeli csapatokkal játszott előkészü­leti mérkőzéseket, szám sze­rint 14-et. Nehezítette Köves László dolgát, hogy Horváth Zoltán talán az indokoltnál is többet volt távol a magyar ifjú­sági válogatottal, s elsősorban mérkőzésekről hiányzott. Hadnagy játékára jóidéig nem lehet számítani; a játékos az egyik hétközi edzésen lábtö­rést szenvedett. Ahhoz, hogy a Kaposvári Honvéd meg tudjon kapasz­kodni az NB lll-ban, minden egyes bajnoki pontra égetően szüksége van. A pontgyűjtést már ma szeretnék megkez­deni, amikor is a Cseri-pályán az NB ll-es álmokat szövögető Rákóczi FC-t fogadják. Köny- nyen elképzelhető, hogy több új játékos is helyet kap a Hon­véd kezdő tizenegyében. F. G. Nagy küzdelemben nyert a Tungsram Kaposvári Tungsram-Dutép SC 3-1 (3, -12,8,12)

Next

/
Thumbnails
Contents