Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-05 / 55. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. március 5., csütörtök EMLÉKEZŐ FALU „Már könyvet se vehetek... ” Aki mindig szerette a gyerekeket A hagyományos parasztgazdálkodás keretében a mainál nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a gyermek nemének — nyilvánvalóan gazdasági megfontolásból. Többnyire a fiúkat részesítették előnyben. Ezt mutatja a gyerek szavunk is, amely mindig fiút jelentett. Ha újévkor a várandós menyecske házába elsőként férfi látogató érkezett, ez biztos fiút jelentett. A hegyes, baloldalra húzó, magas has, mozgékony magzat, a túlhordás fiú, a foltos arc, széles far, jobbra húzó has, gyomorégés kislány születését jelezte. De a legfontosabb, hogy az újszülött életképes, szép és egészséges legyen. Ennek érdekében a terhes anya nem készíthetett kovászt, nem dagaszthatott kenyeret, tilos volt káposztát vagy uborkát savanyítani, pénteken fonni, varrni, szemetet az ajtó felé söpörni, temetőbe menni, esküt tenni, kötél alatt átbújni stb. Nem volt szabad vizesedényre ülni (mert a baba nagyfejű lesz), kutyába, macskába rúgni, epret vagy egrest enni (mert akkor szőrös lesz). Óva intették a leendő anyát csúnya vagy testi hibás ember megcsodálásától, szokatlan, torz dolgok megnézésétől, mert akkor — úgy vélték — a gyerek is olyan lesz. Ha terhes asszony tököt lop, kopasz, ha kukoricát, hosszú hajú gyereke születik. Ha kedvező tulajdonságokat szeretne biztosítani gyermekének, akkor jól nézze meg a szép embereket, a kék szemű gyermeket... Az újszülöttet életének első pillanatától kezdve mágikus, rituális cselekedetekkel vették körül. A csecsemő nem maradhatott egyedül: ha anyjának fel kellett kelnie, seprűt tett a maga helyébe, hogy a boszorkány ne tudja kicserélni a még meg nem keresztelt újszülöttet. A váltott gyerekkel kapcsolatos hiedelmek országszerte elterjedtek. A „visszacserélés” úgy történt, hogy a befűtött kemence előtt sütőlapátra ültették az elcserélnek vélt gyermeket, ekkor a boszorkány félelmében — hogy az ő gyermekét dobják a tűzbe — visszadta az egészséges gyereket... A szemmel verés gyógyítása. Tunyog, 1931 (Luby Margit felv.) Az első fürösztésnél a fürdővízbe aprópénz került, hogy ne szűkölködjék; tej, hogy fehér legyen a bőre; alma, hogy piros arcú legyen; kislányoknak virág, hogy szépek legyenek; liba lábát mosták a vízben, hogy a gyerek ne legyen fagyos kezű; a tűt, a fejszét, a fúrót az eljövendő mesterség szimbólumaként tették a vízbe. Megoszlottak a vélemények a fürdetés idejéről (ha naplemente után öntik ki a fürdővizet, az elviszi a baba álmát). Az sem volt mindegy, hová öntik ki a vizet. A rózsabokorra öntött víz a kislány szépségét biztosította, a fa tövébe pedig az egyenes, szép szál ember növekedését... A beteg gyermeket jóformán csak a babonás szokások segítségével gyógyították. Azt tartották, hogy a legtöbb betegséget a szemmel verés okozza. Elhárításként piros szalagot, gyöngyöt kötöttek a csecsemő csuklójára, fordítva adták rá a kisinget, pénzt tettek a főkötője alá. A szemmel vert gyermek fürdővizébe meghatározott számú paraKilátás a teknöböl. Leszpéd, Moldva (Korniss Péter felv.) zsat dobtak, s minden parázsnál egy személy nevét mondták. Amelyiknek az említésénél leszállt a parázs, az, vagy olyasféle személy igézte meg a gyereket. A „gyógymódhoz” ráolvasás is tartozott. László Katalin Orvosi bizottság Kaposváron és Siófokon A mozgáskorlátozottak gépjárműadó-mentességéről, egyes rájuk vonatkozó rendelkezésekről már tájékoztattuk olvasóinkat ezen az oldalon — most a nekik adható igazolásról, beszerzésének módjáról szólunk. Dr. Nagyné dr. Ba- lasa Gabriella, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Somogy Megyei Intézetének titkárságvezetője fűzött kiegészítést azt általunk eddig közöltekhez, illetve ahhoz a tájékoztatóhoz, amelyet a Népjóléti Minisztérium adott ki (megjelent a Népjóléti Közlöny idei 2. számában). Megtudtuk: a mozgáskorlátozottnak külön igazoltatnia kell azt a tényt, hogy az adó- mentességre bejelentett gépjárműre a helyváltoztatáshoz van szüksége. Az igazolást a munkáltatótól, az iskolától, a rendszeres gyógykezelést nyújtó gyógyintézménytől, illetve kezelőorvostól kell beszereznie. Ami a korábban beszerzett igazolásokat illeti, érdemes szó szerint idézni a minisztériumi tájékoztató 5. pontját: „Annak a mozgáskorlátozott személynek, akinek mozgáskorlátozottságát a 91/1991.(VII.18.) korm. rendelet 2. számú melléklete alapján az OTF, az ŐSZI, illetve az eseti szakértői bizottság korábban igazolta vagy aki az említett rendelet szerinti engedéllyel rendelkezik (itt a parkolási engedélyé rtendő. — A szerk.), mozgáskorlátozottsága tényét külön igazolnia nem kell. A bejelentéshez elegendő a szakvélemény, illetve az engedély bemutatása. Hogy ki tekinthető mozgás- korlátozottnak? Az, akinek ezt az állapotát a Népjóléti Minisztérium által kijelölt orvosszakértői szerv igazolja. Somogybán az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézetének (OTF-OSZI) elsőfokú orvosi bizottsága működik Kaposváron (Rendelőintézet, Petőfi tér 4., Ill.em. 10.) és Siófokon (Rendelőintézet, Semmelweis u. 2.). A siófoki körzetbe tartozik Andocs, Ádánd, Balatonbe- rény, Balatonboglár, Balaton- endréd, Balatonföldvár, Bala- tonkeresztúr, Balatonlelle, Ba- latonmária, Balatonőszöd, Ba- latonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszentgyörgy, Balaton- szemes, Balatonújlak, Bá- bonymegyer, Bálványos, Be- degkér, Bonnya, Buzsák, Fiad, Fonyód, Főnyed, Ga- más, Gyugy, Hács, Hollád, Kapoly, Karád, Kánya, Kára, Kereki, Kéthely, Kisbárapáti, Kisberény, Kötcse, Kőröshegy, Látrány, Lengyeltóti, Lulla, Marcali, Miklósi, Nagy- csepely, Nagyberény, Ná- gocs, Nyim, Ordacsehi, Öreglak, Pusztaszemes, Ságvár, Sávoly, Sérsekszőlős, Siófok, Siójut, Som, Somogyacsa, Somogybabod, Somogydö- röcske, Somogyegres, So- mogymeggyes, Somogy- szentpál, Somogytúr, Szegerdő, Szorosad, Szólád, Sző- lősgyörök, Szőlőskislak, Sző- kedencs, Tab, Teleki, Tengőd, Tikos, Torvaj, Törökkoppány, Visz, Vörs, Zala, Zamárdi és Zics. Minden más somogyi város, község és a hozzájuk tartozó település mozgáskorlátozotta- inak a Kaposváron működő orvosi bizottság adja ki az igazolást. A mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos ügyekben ügyfél- fogadást tart az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Somogy Megyei Intézete. Minden szerdán 8 és 16, illetve pénteken 8 és 15 óra között várják az érdeklődő mozgáskorlátozottakat vagy azok hozzátartozóit. Werstroh Jánosné 36 évet töltött el pedagógusként. Hivatásában gyermekkori álma vált valóra. Tíz éve nyugdíjas. — Mindig szerettem a gyerekeket — mondja. — Két lányom és a fiam mellett a tanítványaimmal való törődés öröm volt számomra. Az utolsó aktív éveket a kaposvári Zója nevelőotthonban töltöttem csoportvezető pedagógusként. Soha nem tartottam tehernek sem a tanítást, sem az intézeti munkát. Mindig éreztem, hogy gyermekeim viszontszeretnek. Szinte hihetetlen volt, hogy a nyugdíjazásommal mindez félbeszakadhat... Rövid pihenő után dolgozni hívott a TIT: a Kubából és Vietnamból érkezett vendégmunkásokat tanítottam szép nyelvünkre. Emberileg és anyagilag egyaránt hasznos időszaka volt ez az életemnek. És ami a legfontosabb: akkor még ketten voltunk... A férjem három éve halt meg, azóta egyedül élek. Mindhárom gyermekem családos, szerencsére ők is Kaposváron laknak, két-három naponta sorra látogatom őket, és boldog vagyok, ha nekik vagy a nyolc unokámnak segíthetek. Az utóbbi években a kertünkben igyekszem megtermelni a zöldségféléket... Palacsintát kell sütnie, mert jön a legidősebb unoka. Ha a kicsi beteg, őt is a nagymama ápolja — boldogan vállalja ezeket a feladatokat. A szépen berendezett harmadik emeleti lakás, ahol beszélgetünk, saját tulajdonú otthona Werstrohnénak. — Szerencsére! — mondja. — Ugyanis a nyugdíjam jószerivel csak arra elég, hogy a lakást fenntartsam. Igen szerényen élek. Ruházkodásra évek óta nem költők. Utazni már nyugdíjasjeggyel is drága, legfeljebb a közeli rokonokhoz jutok el évente... A vízdíj mérséklésére vízórát szereltettem föl, így már „csak” egyharmadát fizetem az átalánynak. A nyugdíjam 400 forinttal haladja túl azt a „küszöböt”, ameddig a polgármesteri hivatal még hozzájárul a fűtésdíjhoz. Kérni szégyellnék, így ha már végleg fizetésképtelenné válók, megpróbálom néhány helyiségben kiköttetni a radiátort... Legfájdalmasabb, hogy kulturális igényeim kielégítéséről teljesen le kellett mondanom. A színházat, mozit már rég nem engedhetem meg magamnak. Egyetlen információs forrásom a tévé. A legutóbbi áremelés óta nemhogy folyóiratot, de még napilapot sem járathatok. A Somogyit is két-három napos késéssel, a gyermekeimnél olvasom el. Ahogy idősödöm, egyre kevesebbet alszom. Mindig sokat olvastam és most volna rá időm, ezért is bánt, hogy már könyvet sem vehetek... — Restellem, hogy nem beszélhettem gondtalan nyugdíjas évekről. Félek arra gondolni, hogy az infláció előrehaladtával mennyit ér majd a nyugdíjam. Ugyanis már nincs mit megvonni magamtól... Spitzer Edit ROVATSZERKESZTŐ: HERNESZ FERENC Ki jogosult öregségi résznyugdíjra? A munkanélküliek növekvő táborában nagy számban vannak olyan idős emberek (zömmel asszonyok), akik fiatalabb korukban nem dolgoztak, mert egy kereset elegendő volt a család fenntartásához, s nekik a háztartás vezetése, a gyerekek nevelése volt a fő foglalkozásuk. Később ugyan elhelyezkedtek, hogy megszerezzék a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt — most azonban állás nélkül maradtak, pedig néhány év még kellene, hogy teljes nyugdíjat kaphassanak. Számukra az a megoldás kínálkozik, hogy igénybe veszik az öregségi résznyugdíjat. Erre az a 60. életévét betöltött férfi és 55. életévét betöltött nő jogosult, aki legalább 10 évi szolgálati időt szerzett, de még nem érte el az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 éves — a társadalombiztosításnak bejelentett — munkaviszonyt. Azok a nők, akik sokat betegeskedő gyermeket gondoztak vagy több kisgyermeket egyszerre neveltek, gyakran kényszerültek munkaviszonyuk huzamos megszakítására. Az ő szempontjukból fontos tudnivaló, hogy ma már nem érvényes az a korábbi joghátrány, amely szerint az addig szerzett szolgálati idő a nyugdíj szempontjából teljes egészében elveszett, ha valaki öt éven át nem vállalt munkakönyves állást. Minden bejelentett állásban töltött idejük beszámít tehát a nyugdíjba, akárhányszor és akármennyi időre szakították is meg munka- viszonyukat. Kérhetnek öregségi résznyugdíjat azok a nők is, akik 10 évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkeznek, de a gyermek- gondozási segély bevezetése (1968) előtt egy vagy több gyermeket szültek. Ténylegesen megszerzett szolgálati idejük ugyanis gyermekenként 365 — beteg gyermek esetében 550-— nappal növekszik. Vagyis ahány gyermeket szültek 1968 előtt, annyi évvel kevesebb kell a nyugdíjhoz minimálisan szükséges szolgálati időből. (Ez nemcsak a rész-, hanem a teljes nyugdíjra is vonatkozik.) Az öregségi résznyugdíj összegét a minimum 20 év szolgálati időhöz kötött teljes nyugdíjhoz viszonyítva határozzák meg. 28 évi munkaviszony után az átlagkereset 53 százaléka a nyugdíj. Az erre az 53 százalékra jutó összeget csökkentik annyiszor 2 százalékkal, ahány évvel kevesebb a szolgálati idő a 20 évnél. Sajnos, sokan vannak, akiknek olyan alacsony a fizetésük, hogy átlagkeresetük — 20 évi szolgálat után nyugdíjként járó — 53 százaléka nem éri el a jelenlegi nyugdíjminimum (5200 forint) összegét. Esetükben nem a valóságos átlagkereset, hanem a nyugdíjminimum 53 százalékából vonnak le annyiszor 2 százalékot, ahány év hiányzik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 évi munkaviszonyból. Ferenczy-Europress J obn IM iiiúzö has: fc iánv...
