Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám

1992. március 5., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KORKÉP 3 Gyerekeknek táncolt a Somogy Atádi lakások Aligha lenne célszerű „nosztalgiázni” az egykor „ifjúsági parlamentnek” nevezett fórumokról. Hogy most mégis felidé­zem — egy hajdani összejövetel emlékezetessége okán te­szem. Ugyanis Nagyatád tanácselnöke azzal a meglepő és bátorságot sem nélkülöző kérdéssel állt akkor a város fiatal pedagógusai elé, hogy tegye fel a kezét, akinek még nincs la­kása... Nem emelkedett kézerdő a magasba Nagyatádon le­galábbis nem. Másutt meg aligha tették így fel a kérdést. Mindez akkor jutott eszembe, amikor a minap egy külföldi vendég méltatta meleg szavakkal Nagyatádon azt, hogy, a megüresedett kaszárnyából menekülttábort létesítettek. És mi lesz a megüresedett tiszti lakásokkal? Varga Vince pol­gármester adta tudtomra, hogy harminc lakást a város rászo­rult pedagógusainak utalnak ki. Jelképes kalaplevétellel nyug­tázhatjuk csak az önkormányzat döntését, mert igen tiszte­letre méltó gesztus ez. S még „parlamentáris” körülmények sem kellenek hozzá, csak figyelem és jószándék. Amely — úgy látszik — Atádon tartós. T. T. A tabi vásáron Ötszáz kaposvári kisdiák előtt adott íze­lítőt gazdag repertoárából a Somogyi Ap­rók gyermektáncegyüttes és a Somogy Táncegyüttes a szakszervezetek műve­lődési házában. Kokály Zsolt, az intézmény büféjének vezetője, Székely Péter közúti szolgáltató kisiparos, valamint ifj. Pados László New York-i üzletember fogott össze, hogy az általános iskolások — köztük sok hátrá­nyos helyzetű — tapsoljanak a megye két rangos együttesének. A két tánckarral ré­góta jó kapcsolatban vannak a válalko- zók, ismerik művészetüket, műsorukat ezért ajánlották jó szívvel a gyerekközön­ségnek. A lurkók lelkesen fogadták Né­meth Ágnes, Mosóczi István és Merczel István koreografáit. Szatmári, rábaközi, sárközi, somogyi, pacalkai, méhkeréki és sóvidéki táncokat láttak, s nagy taps kí­sérte az Erdélyben gyűjtött Legények című szegényest is. Az elismerés a kí­sérő Zengő Együttesnek is szólt. A hangulatos műsor értő közönségre talált. A kaposvári diákok örömmel jöttek. Vajon a többi általános iskolást mely vál­lalkozók, s mikor hívják majd meg egy táncos délutánra? L. S. Fotó: Kovács Tibor Egyesület a fogyasztók védelmében Megsértett minőségek Termékek „inkognitóban’' — Túl a szavatossági időn Sok „tátogató” - kevés vevő Takarítják Füredet Sok a szemét Kaposfüre- den (is). A városrész lakói ezért összefogtak, és szomba­ton reggel 9 órától takarítási akciót szerveznek. Az OTP és az orvosi rendelő környékét, valamint a mögötte levő terü­leten gyűjtik majd a szemetet. Vizsgáztak A TIT tabi szervezetének rendezésében 30 órás alap­fokú számítógépkezelői tanfo­lyam fejeződött be Tabon az 1. sz. iskolában. A 16 felnőtt hallgató — akik közül többen jelenleg is munkanélküliek — eredményes vizsgát tett és bi­zonyítványt kapott. Háziasszonyképzés Szentgyörgyön Háziasszonyképzés is van már a homokszentgyörgyi ál­talános iskolában. Nemrégi­ben szereltek fel a szükséges eszközökkel, berendezéssel egy tantermet, s így ma már javában ismerkednek a sü­tés-főzés tudományával a falu lányai. Amíg a lányok a faka­nalat forgatják, a fiúk számí­tástechnikát tanulhatnak. (Folytatás az 1. oldalról) — Gondot okoz az egyesü­letnek — mondta Keresztes Ferenc —, hogy nem rendel­kezünk anyagi háttérrel. Van egy kormányrendelet, amely akadályozza a társadalmi el­lenőrzés öntevékeny formáját. Ezért kérjük a rendelet felül­vizsgálatát. Azt szeretnénk, ha minél előbb megalkotná­nak egy hatékony fogyasztó- védelmi törvényt. A fogyasz­tók továbbra is ki vannak szol­gáltatva a kereskedelemnek. Elmondta azt is, hogy az elmúlt két hónapban több vizsgálatot végeztek, amelyek eredménye elkeserítő. Az el­lenőrzött egységek 80 száza­lékánál merültek fel mulasztá­sok. A legtöbb esetben a sza­vatossági időn túli árusítással találkoztak. Előfordult az is, hogy a külföldi terméknek nem volt magyar nyelvű tájékozta­tója. Azt sem tudták, mi van a konzervdobozban. Több ipar­cikk esetében hiányzott a ke­zelési utasítás. Még a gyártó cég neve sem volt feltüntetve. A számlaadás sem „dívik” az utóbbi időben. A vendéglátás­sal kapcsolatos tapasztalatai­kat pedig jobb lenne — úgy­mond — elfelejteni. A kapos­vári piacra be sem lehet menni... A fogyasztóvédelmi felügye­lőség ellenőrzési tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy egyre többször fordul elő a minő­ségvédelem súlyos megsér­tése. A felügyelőség nem tá­jékoztatta az egyesületet ar­ról, hogy az idén milyen vizs­gálatokat végez, arra hivat­kozva, hogy ez ügyben a főfe­lügyelőség hírzárlatot rendelt el. Ám miképpen számít akkor a segítségükre az az állami hivatal, amely nem is akarja megmondani, hogy mivel fog­lalkozik. Elhatározták, hogy felveszik a kapcsolatot a most megalakult országos fogyasz­tóvédelmi egyesülettel és a helyi települési önkormányza­tokkal. Gelencsér Sándor a megyei fogyasztóvédelmi felügyelő­ség vezetője elmondta: a helyi önkormányzatok nem kaptak fogyasztóvédelmi hatáskört. A fogyasztóvédelmi felügyelő­ségre, mint hatóságra hárul ez a feladat. De ezzel csak úgy tudnak megbirkózni, ha a fo­gyasztóvédelmi egyesület se­gít. Szakmai és a jogi segítsé­get adnak az egyesületnek. A közeledés tehát kölcsö­nös — reméljük — a fogyasz­tók érdekében. (Lengyel) Kellemes tavaszi napsütés, viharos szól, sok „tátogató” és kevés vásárló. így lehetne összefoglalni az idei első tabi országos állat- és kirakodóvá­sár tapasztalatait. (Tabon márciustól novemberig, min­den hónap első szerdáján tart­ják a vásárt. A Tabról Kapos­vár felé közúton haladók most is az út két oldalán parkoló au­tókkal és a vásárra igyekvő gyalogosokkal találkoztak, így csaknem megbénult az át­menő forgalom... Az időjárás kegyeibe fo­gadta a vásározókat, hiszen szinte az egész Dunántúlról (Budapest, Székesfehérvár, Veszprém, Ozora, Tamási, Iregszemcse stb.) érkezett árusok rakták ki portékáikat. Az Inköz értékesíti a jelen­legi az önkormányzati bérla­kásokat. Az értékesítési üte­met azonban nem megfelelő, lassan kapják meg az áraján­latot a vásárlók, így lassan fo­lyik be a pénz a hivatalba. Ézért versenyhelyzetet kell te­remteni. A kaposvári önkormányzat kedden késő este úgy döntött, hogy az ingatlanok eladására pályázatot írnak ki. Kísérleti Az új vásári év azonban új árukínálattal nem bővült, így maradt minden a már meg­szokott „rendjében”. A legna­gyobb forgalmat a lacikony­hák, és az italosok bonyolítot­ták le. (Ezt a hátrahagyott szemét is bizonyította). Ha venni nem is, de enni kell! Mint ahogyan azt több keres­kedő-vásáros is megjegyezte: „Tátogató volt, vevő nem.” Nézelődő az állatvásáron is jócskán akadt, üzlet azonban itt is kevés köttetett. így aztán az idei első tabi vásáron a leg­többen már fél tizenkettőre összepakoltak és fölszedték a sátorfáikat... Többen azért azzal búcsúz­tak: egy hónap múlva ugyanitt! (Krutek) jelleggel a kijelölt lakások kö­zött mintegy 250-300 lakás eladására keresnek vállalko­zót. Természetesen pályázhat az Inköz is, de az nyer majd, aki a legjobb ajánlatot teszi. Az önkormányzat azt sze­retné, hogy minél kisebb költ­séggel, minél gyorsabban jus­sanak bevételhez a lakások eladásából. A pályázatot három héten belül kiírják. Az Inköz lassú volt Pályázat Kaposváron bérlakások eladására Ki mit tesz? Horn Gyula derűje A siófoki városháza nagy tanácsterme zsúfolásig megtelt kedden este Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke la­kossági fórumán, amely alkalomból a Somogyi Hírlap kérdé­seire is válaszolt a baloldali politikus. — Az Ön képességeit, szakmai tudását, hitelessé­gét eddig ritkán kérdőjelez­ték meg. Érdemeit a pártál­lam lebontásában itthon és külföldön egyaránt elismer­ték. Mostanában mégis gyakran támadják. Mit gon­dol, miért? — Azt hiszem, nem a sze­mélyemnek szól elsősorban a támadás, bár, kétségtelen, vannak néhányan, akik nehe­zen viselik el, hogy a Németh kormány egy aktív tagja még ma is politikai tényező. A tá­madás-sorozat természetesen a szocialista párt elnökét illeti, ami azzal függ össze, hogy minden közvelménykutatási adat szerint az MSZP, hogy úgy mondjam, „feljövőben" van, parlamenti képviselőinek hitelessége és szakértelme nem vitatott. Azt hiszem, nem véletlen, hogy a Magyar De­mokrata Fórum megfogal­mazta, s nyomtatásban is megjelentette, hogy 1994-ben elsősorban a szocialista párt­tal kell számolniuk, s nem az SZDSZ-el, vagy más ellenzéki párttal. Én ebben látom a tá­madások okát, s ez bizonyos mértékig jó is, mert azt jelenti, az ellenfél nagyon komolyan vesz bennünket. — A Tv Össztűz című mű­sorában megkérdezték Ön­től, miért rosszkedvű? Tény­leg rosszkedvű? — Furcsa volt ez a kérdés, mert ón éppen az ellenkező típusnak ismerem magam: akkor is derűs tudok maradni, ha nincs okom rá. Tény, hogy mostanában sok a gondom. Hiszen, egyre rosszabb a helyzet az országban és sok minden, ami történt és törté­nik, nagy csalódás számomra. Őszintén szólva, mást vártam, természetesen nem a szemé­lyemmel, hanem az ország helyzetével kapcsolatban. Gyakran tapasztalom, hogy süket fülekre találnak a józan hangok. Azért sincs túl jó ked­vem mostanában, mert gyak­ran elfog a tehetetlenség ér­zése. Bizonyos ügyekkel kap­csolatban ugyanis óhatatlanul eszembe jut, hogy mit miként lehetne másként rendezni, megoldani. Sajnos, nincs érdemi pár­beszéd a kormánykoalíció és az ellenzék között, s néha a vi­tában nemcsak az érvek, de az értelem is háttérbe szorul... Aztán: járom az országot, s közben sok keserűséggel, nyomasztó élménnyel találko­zom. — Ön szerint mi az „álba­loldaliság”: — Az ellenfeleim gyakran mondják ezt mostanában. Nem tudom, ha figyelemmel kísérte az efféle nyilatkozato­kat, találkozott-e érvekkel is? Tudniillik, aki eddig arról be­szélt, hogy álbaloldaliság van, nem tudott annak bizonyítá­sára, vagy szemléltetésére semmit sem felhozni. Azt sem mondják meg, mi az, ami nem modern a mi felfogásunkban, vagy politikánkban. Hangoz­tatják az átmentést, hogy ná­lunk vannak azok, akik a régi hatalomból ilyen vagy olyan vagyonnal átmentették magu­kat. Erre azt kell mondanom, hogy azok, akik kft-ket alakí­tottak, a régi rendszerből ép­pen nem a szocialista pártban vannak, hanem más pártok­ban, vagy egyáltalán nincse­nek pártokban. Pontosan azokról derül ki mostanában, hogy álbaloldaliak voltak, akik átmentek ilyen-olyan közép­vagy jobboldali pártokba, s akik annak idején hasznot húztak a rendszerből. — A Pozsgay Imre nevé­vel fémjelzett mozgalom va­jon nem osztja-e majd meg a baloldalt? — Emlékezzen vissza, két évvel ezelőtt mindenki elhárí­totta magától azt, hogy ő bo- loldali. 1992-ben pedig már egyre többen hirdetik ezt ma­gukról, olyanok is, akik egy-két évvel ezelőtt elutasí­tották e minősítést. Ez termé­szetesen azt jelenti, hogy vál­toznak az idők. Csakhogy azt, hogy ki a baloldali, vagy ki nem, a gyakorlat fogja meg­mutatni. Á tevékenység! Az, hogy valaki milyen bizonyít­ványt állít ki magáról, az meg­int más dolog. A Pozsgay Imre mozgalmának perspektívája is azon múlik majd, hogy mit fognak a mindennapi életben csinálni. A parlamentben nem­igen lehet hallani a hangjukat, következésképpen nem tu­dom, hogy a társadalmat fog­lalkoztató kérdésekben mi az álláspontjuk. S valóban felme­rülhet ugyanakkor, hogy a vá­lasztásokon megosztja majd a baloldalt egy ilyen mozgalom vagy párt. Egyelőre azonban tény, hogy egy nemrég tartott közvéleménykutatás szerint (a Fidesz kongresszuson) az MSZP a tavalyihoz képest megduplázta rokonszenv-in- dexét, jelesen 12 százalékot, a Pozsgay mozgalom pedig 0,2 kapott. Ami nem falren­gető eredmény. Egyébként én nagyon óvatos vagyok bárki­nek a baloldali megítélésében, ha nem tudom, mitől baloldali, mit tesz a baloldali értékekért, célokért. Én azt hiszem, e té­ren a szocialistáknak nincs miért szégyenkezniük. — Köszönjük a vélemé­nyét. Szapudi András

Next

/
Thumbnails
Contents