Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-30 / 76. szám

1992. március 30., hétfő 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Befejeződött a Kaposvári Tavaszi Fesztivál A fuvolaművész és A varázsjiivola (Folytatás az 1. oldalról) Kaposvár zenei életére egy sajátságos ár-apály jelenség jellemző. Elgondolkodtató, mi­lyen szempontok alapján vá­logat a hangversenyprogra­mok között a zeneértő, zene­szerető lakosság. Hiszen azonos rangú zenei esemé­nyeken hol kevesen, hol pedig szívet dobogtatóan sokan je­lennek meg. Az utóbbinak le­hettünk tanúi szombaton este Kaposváron a színházban. Nemcsak a Nemzeti Filhar­mónia bérletesei jöttek el meghallgatni Mozart talán leg­ismertebb operáját, A varázs­fuvolát, hanem a zenetermek­ben ritkábban megfordulók is részesei kívántak lenni a fesz­tivál kiemelkedő eseményé­nek. Talán Drahos Béla, váro­sunk szülötte, a kitűnő fuvo­laművész, A varázsfuvola diri­gense vonzott még sok érdek­lődőt a teátrumba, avagy a nagyszerűen szerepelt Ka­posvári Szimfonikus Zenekar, illetve a Vikár Béla Vegyeskar hódolói találkoztak — végre egyszerre? Nem tudom, de a szombat este feledhetetlen marad mindazoknak, akik ré­szesei lehettek a Mozart-mű előadásának. A varázsfuvola történetéhez az is hozzá tar­tozik, hogy bemutatója napjá­tól sikere egyre fokozódott. A szövegíró, aki színidirektor­ként adott megbízatást a ze­neszerzőnek az opera meg­írására, maga játszotta a föld­höz ragadt Papageno szere­pét. A kaposvári előadás, amely nélkülözte az operai külsőségeket, kulcsfigurája Papageno volt: Sárkány Káz- mér éteri teret varázsolt nem­csak a hangjával, hanem játé­kával is. Az ősbemutatón Mo­zart vezényelte a művét, szombaton este az ismert ka­posvári fuvolaművész, Drahos Béla dirigensként most mutat­kozott be először: megjele­nése, vezénylési technikája, a mű bensőséges ismerete és átélése Mozartra volt emlé­keztető. Ilyennek képzelem el Mozartot, amint dirigál és a mű megszólaltatásában is fel­fedeztem a korra jellemzőket. Drahos dirigensi pályafu­tása kezdetén tart. Bécsi ta- lumányai kiegészítik fuvola­művészi tehetségét, már nemcsak egy hangszert kíván tartani a kezében, hanem a di­rigensi pálcát is, amellyel egy egész zenekart képes irányí­tani és megszólaltatni. Szülő­városában, Kaposváron a szimfonikus zenekar meg­érezte: nemcsak a kotta sze­rint kell előadni a zeneművet, hanem Drahossal együtt át is kell élni az operát. Ugyanígy: a Zákányi Zsolt karigazgató irányította Vikár Béla Vegyes­kar is kimagaslóan részese volt a sikernek. Sarastro szerepét Kováts Kolos formálta meg, Tamino- ként Mukk József mutatkozott be, Az Éj királynője szerepét Búzás Aida énekelte, Pamina Pászthy Júlia volt. A három fiú szerepét három kaposvári lány énekelte: Pin­tér Klára, Fodor Éva és Jártás Izolda. A kaposvári Ko­dály Zoltán Általános Iskola növendékeit külön is dicséret illeti. Kép és szöveg: Horányi Barna Élesedő vita A közoktatási törvény kon­cepciójáról Esélyek és veszé­lyek — párbeszéd az oktatási rendszer társadalmi hatásairól címmel tanácskozást rende­zett Budapesten a Szocialista Párt parlamenti frakciója és pedagógustagozata, mert koncepció már van, de kon­szenzus még nincs. Mihály Ottó oktatáskutató, skizofrén­nek minősítette a törvénykon­cepciót. A művelődési tárcát képviselő Szűcs Miklós főosz­tályvezető azt hangsúlyozta: alaptalanok az aggodalmak, hogy a majdani közoktatási törvény befolyásolni kívánná az önkormányzati oktatási in­tézmények világnézetét. VASÚTON A FESZTIVÁLRA A MÁV nem tudott a kedvezményről Nemcsak a reklám, hanem a MÁV szavahi­hetőségét is megkérdőjelezte néhány Kapos­várra látogató panasza, miszerint a főváros­ból a somogyi fesztiválvárosba utazók nem kaptak ötvenszázalékos kedvezményt. A Ka­posvári Tavaszi Fesztiválra ugyan kevesen érkeztek;,vasparipán” a honi vidékekről, ám a Magyar Államvasutaknak az ígérete, hogy a fesztiválvárosokba féláron juttatja el az utaso­kat, csak ígéret maradt. Panaszosunk sérel­mének nyomába eredtünk. A kaposvári állo­másfőnök a Csokonai közben működő elővé­teli jegypénztárt ajánlotta a pesti Déli pálya­udvar hibájának kiköszörülésére, ám ott azt a felvilágosítást adták: a panaszos forduljon a budapesti Bevételi Ellenőrzési Igazgatóság­hoz. A megoldás kulcsa nem a MÁV kezében volt, hanem a Kaposvári Tavaszi Fesztivál irodája dolgozóinál. A teljes árú vasúti jegyet lebélyegezték, tehát a visszaút ingyenes — tudatták. Vajon mit szólt hozzá a MÁV alkal­mazottja, a kalauz, amikor a tegnapi „potyau­tas” a Budapestről megváltott, teljes értékű, Kaposvárra szóló jegyét felmutatta? A herce­hurca folytatódik — tovább? H. B. Elavult műszerekkel nem lehet életmentő munkát végezni Mentősök a mentésért — Egyetlen Mercedes ro­hamkocsink van, ami már 11 éves és 170 ezer kilométert fu­tott — mondta dr. Szerény György a kaposvári mentőál­lomás vezető főorvosa. — Ez az egész megye ellátására szolgál, így ha éppen Böhö- nyén vagy Barcson van, a több mint 70 ezres Kaposvár lakosságának nem áll készen­létben rohamkocsi. Tavasszal kapunk egy új Mercedes ro­hamkocsit az Országos Men­tőszolgálattól, üresen, felsze­relés nélkül. Ha a régi egy ko­csiból szereljük át ide a mű­szereket, akkor ismét csak egy kocsival tudunk kijárni. Az utóbbi 15 évben kialakult Nyugat-Európában egy ma­gas színvonalú mentőszolgá­lat. Az 1993. január 1-ig meg­valósuló Európai Közösség nemcsak gazdasági, hanem szociális uniót is jelent a tag­országok számára. A mentők feladata lesz megközelítőleg azonos szintű helyszíni sür­gősségi ellátás biztosítása a közösség valamennyi orszá­gában. Ä magyar mentőszol­gálat személyi állománya jól képzett, szervezettségét nemzetközileg is elismerik. Országosan egységes tele­fonszámmal, átfogó rádió-, te­lefon- telexhálózattal működik. A mentőszolgálat budapesti központi irányítás alatt áll; on­nan kapják a felszerelést, a gyógyszereket és kötszereket is. Minden mentőszolgálat mi­nőségi jellemzője az eszközök színvonala. Mert mit ér a ki­váló szervezettség és a szak­képzett mentőtiszt, ha a mű­szerek régiek és kezdik fel­mondani a szolgálatot? Az el­avult rádiórendszert 1995-ig korszerűsítik; az autók cseréje folyamatban van. Ez olyan anyagi áldozatot ró a mentő- szolgálatra, hogy más, a men­téshez elengedhetetlen kor­szerű műszerek beszerzésére a mindössze 3 milliárdos költ­ségvetéséből már nem jut. (Egy mentőautó ára másfél millió forint.) — Szeretnénk az új mentő­kocsit korszerű diagnosztikai és terápiás berendezésekkel ellátni — folytatja a mentőor­vos. — Ezért mentőállomá­sunk dolgozói, saját hozzájá­rulásukkal létrehozták a Ka­posvári Mentőalapítványt. — Az alapítvány célja a Ka­posváron és vonzáskörzeté­ben élő, dolgozó emberek magas színvonalú sürgősségi mentőellátásának biztosítása és fejlesztése — tette hozzá dr. Almási Róbert mentőorvos. — Ennek érdekében a legkor­szerűbb mentéstechnikai esz­közöket, műszereket kell be­szerezni. A megyei Vöröske­reszttől kaptunk már egy hor­dozható Corpuls-200 defibril- látort. Ez a készülék az újraé­lesztéshez kell, ha valakinek leáll a szíve. Nagy előnye, hogy szalagos EKG-rész is tartozik hozzá, így a helyszí­nen észlelt szívritmus-zavart meg is tudjuk örökíteni a kór­ház számára. — A rohamkocsi eredmé­nyes működéséhez még na­gyon sok eszközre lenne szükség — tette hozzá Vez- dényi László főápoló. — Kel­lene egy lélegeztető készülék, amit a kocsiban tartósan lehet használni és szükség esetén ki is lehet venni, ha oda kell vinni a beteghez. Szükség lenne egy infúziós pumpára, ami fokozatosan beadagolná a betegnek a gyógyszereket, egy pulsoxymeterre, ami a vérben cserélődő oxigént méri és kivetíti egy képernyőre. Egy központi szívóberende­zés is kellene, mert ha egy eszméletlen betegnél leáll a légzés, a hányástól megful­ladhat, ha nem tudják a légu- takat gyorsan megtisztítani. — Számítunk a város la­kosságának, vállalkozóinak, vállalatainak anyagi hozzájá­rulására — bizakodik Almási Róbert —, hiszen a mi kor­szerű eszközökkel végzett életmentő munkánk alapve­tően az ő érdeküket szolgálja. Megkerestük alapítványtevő szándékunkkal a városi ön- kormányzatot is. Szabados Péter polgármester támogatta az alapítványt, de az önkor­mányzat anyagi hozzájárulása a képviselőktől függ. A megye érdeke is egy jól felszerelt mentőkocsi, hiszen másik ha­sonló rohamkocsi Somogybán csak Siófokon van. A Kapos­vári Mentőalapítvány kezelő szerve a kuratórium, tagjai az alapítókon kívül: dr. Újsághy Erzsébet, a megyei Vöröske­reszt elnöke, dr. Mateevics László, a városi önkormányzat képviselője. A kuratórium el­nöke a Somogy megyei men­tőszervezet mindenkori főor­vosa. Az alapítvány tagsága bővíthető a legnagyobb ado­mányozók képviselőivel. Az elgondolás sikere attól függ, mennyire érzi magáénak a város a mentőalapítványt, mert hiába a mentősök min­den igyekezete és jószán­déka, elalvult felszereléssel életmentő munkát végezni nem lehet. Az alapítvány pén­zét kezelő bank: a Kereske­delmi és Hitelbank Rt, Kaposvár. Számlaszáma: 390-12427. Mindszenty-emlékünnepség Esztergomban Erkölcsi szilárdság — történelmi példa A Mindszenty-emlékünnepségek helyszínén, a Temesvári Pelbárt Fe­rences Gimnáziumban rendezett centenáriumi emlékülésen Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek köszöntötte a megjelenteket, köztük Angelo Acerbi pápai nunciust, valamint a hazai és külföldi egyházi méltóságokat. Majd Antall József mi­niszterelnök méltatta Mindszenty életútját. A miniszterelnök először a főpap születésének korát idézte fel: a századfordulón az európai fejlődés élvonalához közeledő Magyarorszá­got. — Mindszenty egész életében hű maradt magyarságához, amely szá­mára nem egyszerű adottság volt, hanem egyben küldetést is jelentett — mondta, majd életének főbb állo­másait említette; szólt arról, hogy földművesfiúként látta meg a napvi­lágot, s a földművessors része volt szemléletének, elkötelezettségének. Élete folyamán számtalanszor szembesült a történelmi fordulók kö­vetkezményeivel; elsők között fi­gyelmeztetett a hitleri őrület közeled­tére; világháború alatt nemzeti és humanista elkötelezettségéről tett hi­tet. A nyilas hatalom — a kommünhöz hasonlóan — börtönbe vetette, s útja, már Magyarország főpapjaként a II. világháborút követő átalakulás­ban újra szinte rendeltetésszerűen vezetett az önkényuralom börtönébe. 1956-ban szabad, hogy azután előbb az amerikai nagykövetségen belső száműzetésben, majd emigrációban éljen. Külföldi száműzetése idején nem tétlenkedett: eszmét és politikát is vitt a kinti magyarság öntudatra éb­resztésébe. A miniszterelnök részle­tesen elemezte Mindszenty József gondolkodásmódját, magyarság-fel­fogását, a tulajdonról vallott nézeteit és politikai hitvallását. Kijelentette: nemzeti érzései szilárd hazafivá tet­ték, nemzeti kérdésekben nem is­mert megalkuvást, de nemzetfelfo­gása korszerű volt. — Mindszentyből nem akarunk e század végi demokratát faragni — mondta. — Egyháza markáns képvi­selője volt, és ebből a szemszögből vizsgálta a politikai kérdéseket... Ugyanakkor nem vádolható egyolda­lúsággal, elvakultsággal sem; tiszte­letben tartotta az eltérő nézeteket. Antall József végül Angelo Rótta pápai nuncius szavait idézte, aki Mindszentyt személyes ismeretsé­gük alapján — előbb veszprémi püs­pöknek, majd Magyarország herceg- prímásának ajánlva — így jelle­mezte: „a közjó szolgálatában acél- akaratú katona, ugyanakkor hívei számára az egyház szolgálatában szelídlelkű pap”. A miniszterelnök szavait követően kihirdették a cente­náriumra kiírt Mindszenty-pályázat eredményét, majd tudományos elő­adásokon méltatták a főpap életmű­vét. Az emlékülést megelőzően Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek ünnepélyes szentmisét celeb­rált a mártírsorsú főpásztor tisztele­tére.

Next

/
Thumbnails
Contents