Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28 / 75. szám

1992. március 28., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A Páneurópai Unió regionális irodája a Famíliában lesz Zamárdiban a Habsburg- család Szentmise Tihanyban Károly királyért — Idegenforgalom „felsőfokon” (Folytatás az 1. oldalról) A jeles külföldi vendégeken kívül a környékbelieknek kínál fórumot a Família közéleti es­téivel. A rendezvényt Aczél Endre,, az ismert külpolitikai újságíró vezeti, kormánypárti, ellenzéki és független politiku­sok közreműködésével. A többi között meghívták Szabó Iván minisztert, Horn Gyulát, az országgyűlés külügyi bi­zottságának elnökét, valamint Medgyesi Gusztáv újságírót, az ÉS főszerkesztőjét. — Arra egyelőre nem szá­míthatunk, hogy külföldi ven­dégek teleljenek Zamárdiban, ezért ilyenkor főként hazai­akra, vállalkozókra számítunk — mondja dr. Almacht Ottó igazgató. — Megkeressük azokat a partnereket, amelyek megfelelő színvonalú tovább­képzést tudnak rendezni; ők adják az előadókat, a temati­kát, a szálloda pedig háttér­szolgáltatást nyújt. A héten az Ibusz vezérkara járt itt. Elhoz­ták az összes külföldi képvise­let vezetőjét, valamint a terü­leti igazgatókat. A veszprémi központú Balatoni Gazdasági Kamara az osztrák szövetségi kamara támogatásával szer­vez itt a tavasszal szeminári­umot Regionális turizmus címmel. A hotel ehhez azzal- járul hozzá, hogy önköltségi áron adja szolgáltatásait. Az ősztől egyébként felső­fokú idegenforgalmi és ven­déglátóképzést terveznek német nyelven, a semmeringi és a kremsi osztrák iskolákhoz hasonló módon. Sz. A. Egyedülálló az a szolgáltatás, amelyet a kaposvári Közleke­dési Szakközépiskola és az 503-as szakmunkásképző inté­zet kínál a városi és városkörnyéki pedagógusoknak. In­gyen végzik el a személygépkocsik diagnosztikai vizsgála­tát. Az autószerelő műhelybe ú] műszert is vásároltak, így a terv szerint májustól már ún. zöldkártyát is adhatnak. Fotó: Kovács Tibor Autós környezetvédők Mobil fékpad és kis Piaggio A gépjármüvek környezetvédelmi méréseivel kapcsolatos szakmai tanácskozásra hívta az InterGlob SzKV a járműja­vító szakma somogyi képviselőit. Május 1-jétől válik kötele­zővé a környezetvédelmi vizsgálat, melyen a jármüvek úgy­nevezett igazolókártyát kapnak. Április második felétől vár­ják az első autókat, hiszen azok, akik májusban viszik az esedékes műszaki vizsgára járművüket, akkorra az iga­zoló kártyával is rendelkez­niük kell. A megyében eddig tizenegy engedélyt adtak ki olyan mé­rőhelyek üzemeltetésére, ahol a környezetvédelmi vizsgála­tot elvégezhetik. —* A pályázatok folyamato­san érkeznek — tájékoztatott Kalmár László, a Somogy Megyei Közlekedési Felügye­let helyettes vezetője, a szakmai nap egyik előadója. Reményeik szerint húsz kilo­méternél senkinek sem kell meszebb mennie, ha vizsgá­latra viszi kocsiját. A vállalko­zók számára nem kis megter­helés a vizsgálathoz szüksé­ges tárgyi és személyi feltéte­lek biztosítása, ám a korrekt diagnosztikához erre szükség van. A környezetvédelmi kont­rolitól azt remélik: 15-20 szá­zalékkal csökken majd a leve­gőszennyezés mértéke, vár­hatóan azonban később a vizsgálat tovább szigorodik. Az InterGlob vezetőinek szintén nem titkolt célja a Ba­laton közelségéből adódóan saját környezetük intenzív vé­delme. A Rohe-Austria oszt­rák céggel a „zöldkártya” vizs­gálathoz szükséges modern gépekből mutattak be néhá­nyat. A legnagyobb sikert az utánfutóból egy pillanat alatt átalakítható mobil fékpad aratta. Ezt hazánkban várha­tóan az utak mellett hatósági ellenőrzésre használják majd. A résztvevők megtekinthet­ték és kipróbálhatták az In­terGlob által forgalmazott olasz Piaggio kisáruszállító járműcsaládot, amely a tiszta levegőn kívül jelentős üzem­anyagmegtakarítással segíti tulajdonosát. B. Zs. Az angolna­hadművelet stratégiája A SIÓTOUR HOLNAPJA Példás átalakulás Nem légvárat, idegenforgalmi birodalmat építettek Kedvezmények Marcaliban A marcali áfész 823 millió forintos forgalmat és 13,5 mil­lió forintos nyereséget ért el a múlt évben. A tagság a va­gyonjegy utáni osztaléka mel­lett egyéb kedvezményekben is részesült; a diszkontáruhá­zukban pénteken 15-30 szá­zalékos engedménnyel vásá­rolhatnak, a más helységbeli tagok utazási költségét pedig megtérítik. Papp Sándor elnök elmondta: a szövetkezeti va­gyon 70 százalékát a tagok­nak nevesítik. A mai küldött- gyűlésen már az új küldöttek vesznek részt. Ezen adnak számot a múlt évi terv teljesí­téséről, és határozzák meg az idei célúkat. Születésnap a Rákócziban Névadójukra emlékeztek tegnap a kaposvári II. Rá­kóczi Ferenc Általános Is­kola tanulói. Már jóval a szü­letésnap előtt megkezdődött a gyűjtőmunka, vetélkedő­ket, sportversenyeket ren­deztek és rajzpályázatot is hirdetett az iskola. A Rákóczi élete, kora, emigrációban töltött évei témakörben csaknem más­félszáz munka érkezett. A zsűri 56 alkotást tartott kiállí­tásra érdemesnek. A házi­gazda intézményen kívül a kaposvári Kisfaludy, a Gya­korló, a Berzsenyi és a fo- nyódi Magyar Bálint Általá­nos Iskolából érkeztek raj­zok. A két korcsoportban 13 * díjat adtak ki. Siki Andrea (8.b) lett az első, kiemel­kedő munkájáért különdíjat kapott Farkas Attila (6.b). A bartókos Szabados Anna rajzát dicsérettel jutalmaz­ták. A 6.c-sek meghívására Zalaegerszeg, Veszprém és Székesfehérvár csapatai vettek részt a Rákóczi-ku- pán. A szavalóversenyt hét­főn rendezik. L. S. Intézkedési tervet dolgozott ki a Balatoni Halgazdaság az angolnák nagyarányú vissza­fogására; ezt vitatták meg tegnap Siófokon a BHG veze­tői a horgászszövetség képvi­selőivel. Négy óra hosszat tar­tott a vita, s a koordinációs ta­nácskozás kompromisszum­mal zárult: a halászok a Mo- hosz Balatoni Bizottságának egyetértésével, a környezet- védelmi, idegenforgalmi és horgászérdekeket is szem előtt tartva folytatják az an­golna-fogási hadműveletet. A cél az, hogy minél jobban csökkentsék az újabb — a nyáron várható — veszélyt; a múlt évi halpusztulás és a tu­dományos vizsgálatok tapasz­talataira építve dolgozták ki tervüket. Baráth István, a BHG vállalati biztosa ismertette ezt. A gazdaság kérte a halászati eszközök korlátozásának és bizonyos tilalmaknak a felol­dását, és csak az angolnák el­len vetik be az elektromos eszközöket. A kígyótestű ha­lak vándorlása március végén kezdődött; fogásukra a leg­jobb lehetőséget az általános tilalomig tartó időszak kínálja és a Sió-torkolati angolna­csapda üzembe helyezése. Az intenzív, szelektív (an­golna) halászat fontosságát emelte ki Varga Gábor, az FM Hivatal főmunkatársa is, a BHG-nek március 30-i hatál­lyal megadott engedélyt is­mertetve. Ehhez Somogy, Zala és Veszprém megye in­tézőbizottságainak titkárai fűz­ték hozzá észrevételeiket. A balatoni angolnaállomány gyérítése a legfontosabb te­endő most — a várható na­gyobb kárt hárítja el. (k. f.) (Tutósítónktó!) Átalakulásra készül a Siótour Somogy Megyei Idegenfor­galmi Hivatala. A végső dön­tést e hónap 31. napján hozza majd a megyei közgyűlés; a ta­valyi esztendő eredményeiről és az átalakulásról tegnap a válla­lat vezetői saját dolgozóik előtt adtak számot. Magyarosi György megbízott igazgató — a vállalatvezetés fo­lyamatosságát is érzékeltetve — áttekintette a cég életét 1947. július 1 -je óta, amikor megala­kult Siófok község idegenfor­galmi hivatala — 1 fővel. Fodor János igazgató és az egyre na­gyobb létszámú dolgozói kollek­tíva nem légvárat, hanem ide­genforgalmi birodalmat hozott létre... A Siótour forgalmi értéke ma 4 milliárd forint! A kedvezőt­len körülmények ellenére az előző évinél 12,7 százalékkal nagyobb, közel 64 millió forintos nyereséget értek el. Eddig „mindössze” 176 ezer vendéget fogadtak, annyit mint 1970-ben. — A vendégeket nem a mi át­alakulásunk érdekli, hanem az, hogy milyen körülmények között fogadjuk őket — mondta Ma­gyarosi György, hozzátéve: — Ázzál számolnunk kell: hasonló forgalom esetén ebben az esz­tendőben 75-80 millió forintnyi többletköltség sújtja szerveze­tünket. Kovács Miklós az átalakulási bizottság elnöke ismertette a közel egy esztendeje tartó fo­lyamat elemeit, amely során a költségvetési intézmény átala­kul gazdasági társasággá. A megyei önkormányzat 1,8 milli­árd forintra értékelte vagyonát. A kiemelt műemlékek — mint a balatonszentgyörgyi Csillagvár, a buzsáki tájház, a nagyatádi szálloda és Szántódpuszta (mely a tavaly a 125 ezer láto­gató ellenére 7,2 millió forintos veszteséget produkált) — to­vábbra is állami tulajdonban ma­radnak. A 6 fős felügyelő bizott­ságba a dolgozók dr. Borbély Juditot és Illés Lászlót delegál­ták. A napirendeket követően a dolgozók részéről nem merült fel a kérdés az átalakulással kapcsolatban. Az esemény vé­gén a legjobban teljesítők jutal­mat vehettek át. Az idegenforgalmi dolgozók szakszervezetének országos titkára, Völgyi László úgy véle­kedett: egyértelműen példaér­tékű átalakulás a somogyi. Az országban első alkalommal itt mondott le a megyei önkor­mányzat tulajdonjogának 49 százalékáról. 18 jut a Bala- ton-parti településeknek, és ugyanennyiből létesítenek ala­pítványt, amely lehetővé teszi a falusi turizmus és Belső-So- mogy fejlesztését. A 470 dolgozó szociális tá­mogatását önsegélyező egyesü­let létrehozása teszi lehetővé; a részvények évente 30 millió fo­rintot biztosítanak erre a célra. Ezen túl a dolgozók 61 millió fo­rint értékben jegyezhetnek ér­tékpapírt. C. A. az Érintetlen termeszét Védnökség Visnyeszéplak felett A Zöld kör támogatja az alapítványt — Terjesztik a biogazdálkodás Az utóbbi években néhány fiatal csa­lád új, s végső lakhelyéül választotta Visnyeszéplakot. Ezen a területen — beleértve Öreghegyet és Pacsérvis- nyét is — alig félszázan élnek. Ma már eléggé elhanyagolt képet mutat az egykor szebb napokat látott, a zselici dombság délnyugati részén elterülő tanyavilág. A burkolt falurombolási tö­rekvések ide is betörtek. A felszentelt kápolnával rendelkező iskolát lebontot­ták, több helyen még a villanyvezeté­keket is eltüntették. Sok helyen elha­gyott, fedetlen kút tátong. És az útvi­szonyok? Katasztrofálisak. Csak földú­ton közelíthetjük meg az apró falvakat. Ennek az áldatlan állapotnak tud­ható be, hogy a lakosság kétharmada elvándorolt eme isten háta mögötti helyről. Ám szerencsére néhány család ép­pen ezt a „szűz” területet szerette meg. Ugyanis — paradox módon — éppen a korábbi elhanyagoltságnak köszön­hető, hogy a környék természeti érté­kei megmaradtak. Hihetetlen ütemben szennyeződő világunkban valóban nagy kincs egy ilyen terület, hiszen számuk — sajnos — egyre kevesebb lesz. Tavaly tavasszal a vidék „felvirá­goztatására” alakult meg a Bio- farm-Zselic Alapítvány. Az itt élők nagy fantáziát látnak egy úgynevezett orga­nikus műhely létrehozásában. Terveik sem akármilyenek: a biogazdálkodás szélesebb körű elterjesztése, régi ma­gyar állat- és növényfajták újrate- nyésztése, illetve termesztése, a kéz­művesmesterségek, valamint a nép­hagyományok felélesztése. A tervek­ben rejlő lehetőségeket felismerte a Budapesti Műszaki Egyetem Zöld Köre is, és legutóbbi ülésén védnökséget vállalt Visnyeszéplak felett. Ezzel való­jában a helyi természeti, illetve tradici­onális emberi értékek eredetiségükben való megőrzését szeretnék segíteni. Ezért támogatják a helybeliek kezde­ményezéseit és a Biofarm-Zselic Ala­pítványt. Kapcsolatot keresnek a hazai és a nemzetközi szervezetekkel és támogatók után kutatnak. Ezzel egy­idejűleg a Zöld kör fellép minden olyan beavatkozás ellen, amely veszélyez- tet(het)i a település jelenlegi természe­tes állapotát. Lőrincz Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents