Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

1992. március 4., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Maradnak a működő iskolák A testület támogatja a keresztény szellemű oktatást (Folytatás az 1. oldalról) Tollárné Horváth Ildikó, a Petőfi pedagógusa megala­pozott, bölcs döntést kérve hangsúlyozta, hogy a szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó neve­lést megválasszák, ám át­szervezés esetén az önkor­mányzat köteles gondoskodni azonos színvonalon a tanulók oktatásáról. Molnár Péter, a PDSZ országos választmá­nyának ügyvivője felszólalá­sában azt ecsetelte, hogy az önkormányzat szerződéses viszonyban áll a Petőfis diá­kok szüleivel, s ezt egyolda­lúan megszüntetni nem lehet. Demokratikus kompromisz- szumként említette azt a hatá­rozati javaslatot, amelyet ké­sőbb a testület elfogadott. Ró­zsás László esperes el­mondta: „ha negyven éven át tudtunk tűrni és viselni, akkor most ebben a pozícióhátrány­ban is. Nem a Petőfi iskolát kértük, csak bizalmat. S ezek után a tulajdonjogról vitatko­zunk? Hát kié az iskola? Nem a gyerekeké?” — tette föl s vá­laszolta meg végül a kérdést. Az ezt követő vita higgadt­nak, mérsékeltnek aligha volt nevezhető. Bellái Zoltán ta­nácsnok ismertette, hogy a kulturális bizottság megsza­vazta a keresztény szellemű általános iskola létrehozását, ám elutasította, hogy ehhez egy működő iskolát biztosít­sanak. Vörös Gyula és Wolf Csaba képviselők előterjesz­tése alternatív lehetőségeket kínáló, kompromisszumos megoldást javasolt. A továbbiakban az is el­hangzott az üggyel kapcsolat­ban: „csúsztatások sorozata”, „szerencsétlen árukapcsolás”, „patthelyzet”, „félreértések és félretájékoztatások”. Végül azonban megszüle­tett a cikk elején ismertetett döntés... A kaposfüredi nyolc tanter­mes általános iskola létreho­zására benyújtott népi kez­deményezésről is döntött a képviselőtestület: a 250 gyer­meket érintő építkezés 1992-ben megkezdődik, a pénzügyi fedezet a félévi költ­ségvetési állapottól függ. A közgyűlés további napi­rendi pontjaira visszatérünk. Tamási Rita Közgyűlési delegáció Ludwigsburgban A megyei közgyűlés dr. Gyenesei István vezette négy tagú delegációja tegnap érke­zett haza négynapos ludwigs- burgi útjáról. A németországi Baden-Württemberg tarto­mánybeli megyével való kap­csolattartás során találkoztak a kitelepített németek szövet­ségének képviselőivel, vala­mint a ludwigsburgi „megye­gyűlés” egészségügyi és kulturális bizottságának tagja­ival. A somogyi küldöttek elláto­gattak a helyi kórházba, meg­ismerkedtek a kilencszáz fős apparátussal dolgozó megyei hivatal munkájával. Tanulmá­nyozták a környékbeli farm- gazdaságokat és a hulladék feldolgozás- hasznosítás lehe­tőségeit. A megye vezetőivel folyta­tott eszmecsere során szor­galmazták a somogyi vállala­tok, vállalkozók gazdasági jel­legű kapcsolatainak szélesí­tését és egészségügyi szak­emberek tapasztalatcseréjét. Munkásközérzet (2.) A szakadék szélén A Kaposgép Generál Alkat­rész-forgalmazási és Szerviz Kft technikus képesítést szer­zett szerelője Lábodi Miklós nemcsak ábrándozott arról, hogyan tehetne szert több jö­vedelemre, s biztosíthatná családja megélhetését akkor is, ha netán utcára kerülne, hanem tett is érte Kaposváron a Füredi úti csomópontnál nyi­tott egy édességboltot. Ám — mint mondja — sok köszönet nincs benne, mert a hasznot elviszi a nagy bérleti díj. így ahelyett, hogy örömet sze­rezne, és pénzt hozna a ház­hoz, csak a gondot növeli. Ab­ból pedig van éppen elég a munkahelyén. A Kaposgépnél a különböző részlegekből több kft alakult azzal a céllal, hogy megtart­sák, illetve bővítsék a piacot. A Generál, ahová Lábodi Mik­lós került, vállalja a Kaposgép termékeinek márkaszervizét, pótalkatrész forgalmazását, a KCR-hidraulikus járműdaruk, az Unirak önjáró rakodógé­pek, az AR-61 tipusú csuklós rakodógépeknek és munka­eszközei garanciális ellátását. A megalakulás után egyhar- maddal csökkentették a lét­számot. Nyereségesen dol­goztak, s mintegy harminc százalékos béremelésre, dif­ferenciáltjutalmazásra is lehe­tőség nyílt. — Most mégis a szakadék szélén állunk. Ugyanis a Ka­posgép minden jel szerint csődbe jutott, és bennünket is magával ránt a szakadékba. Nem volt elég, hogy a meg­alakuláskor az anyavállalattól szinte semmit se kaptunk, (pedig én is több mint tíz évig növeltem a nyereségét) most meg a bajba is magával visz bennünket... Hol itt az igaz­ság? — Miért nem mondják el a véleményüket? — Ugyan már, ki kíváncsi rá? Különben is megosztották a munkásságot. Már annyira sem egységes, mint régen volt. Sokan félnek beszélni... — Ön nem fél? — Mondja, ebben a kilátás­talan helyzetben mitől féljek? Most már mindegy... — Dehát csak kifelé me­gyünk a kátyúból, nemde? — Hát... nem tudom. Ahogy a parlamenti civakodásokat elnézem, úgy érzem, itt 3-4 éven belül aligha lesz lénye­ges előrelépés... Szegedi Nándor NAGYBAJOM ÜTJAI Épül az emlékmű — Járda a temetőnél Tavaly kezdték el építeni a második világháborús emlék­művet Nagybajomban. Az ön- kormányzati hivatal előtti téren már folynak a munkálatok. Az áldozatok nevét hat márvány­táblára vésik föl s az emlékmű csúcsán Gera Katalin szob­rászművész madáralakja áll majd. Vasvári János, a helyi Ga- mesz pénzügyi vezetője el­mondta: folytatódik a katolikus egyház épületének, a Temp­lom utcai iskolának a tetőcse­réje is. Ebben az esztendőben 300 ezer forintot fordítanak a munkákra. Az egyház két ter­met oktatási célokra szeretne majd használni, s a távoli vágy: egy zeneiskola működ­tetése. A hajdani Sárközy kastély­ban állagmegóvás folyik. Két volt bérlakást alakítanak át, és dolgoznak a villanyszerelők is. Fotó: Kovács Tibor Falumúzeum kap majd itt he­lyet. A fürdőhöz vezető utat már csak betonozni kell; az őszre talán teljesen elkészül majd az egyik szakasz. Erre 1 millió 200 ezer forintot fordíta­nak. A Huszár utcát szélesítik. Az út új burkolatot kap. A te­metőnél pedig járdát építenek a Gamesz munkásai. L. S. Múzeumból az utcára... (Folytatás az 1. oldalról) A megbízott igazgató retten­tően sajnálja a helyzetet. A megyei hálózat teljes átszer­vezés alatt áll, március végére kerülnek a megyei közgyűlés elé terveik. A 80-as években különböző okok miatt felfej­lesztett, túlméretezett háló­zathoz ma már nincsenek meg az anyagi kondíciók. A múzeum vezetése úgy dön­tött, próbálják megmenteni azokat, akikre szakmailag hosszú távon szükség van. A jelenlegi létszám 133 fő. A vi­déki hálózatban általában te­remőrök, gondnokok, takarí­tók dolgoznak, a létszám je­lentős része a kaposvári köz­pontban van. Itt dolgoznak a szakemberek, múzeológusok, az őket kiszolgáló tudomá­nyos se­géderők: gyűjteménykezelők, restaurátorok, preparátorok... — E létszámot tekintve az anyagi kondíciók figyelembe­vételével a lehető legkisebb létszámú csökkentést kell végrehajtani, azért, hogy a múzeum éppen hogy még működőképes maradjon. A le­építések két lépcsőben tör­ténnek: először 15-20 főt érint ez, döntő többségük olyan, akik a kutatókat közvetlenül segítik. Egy részük szakkép­zett más részük betanított, több éves tapasztalattal. Ezenkívül érint néhány tudo­mányos munkatársat is, akik­től igen nehéz szívvel válók meg. — Milyen alapon döntötték el, hogy kiket küldenek el? — Valamennyi itt művelt tu­dományágat fontosnak tartok, a létszámcsökkentés mind­egyik területet érinti. A döntés előkészítésébe a munkatár­saim egy részét is bevontam, s egy ad hoc bizottság tár­gyalta meg a létszámleépítést. Név szerint is megállapodtunk abban, hogy kik legyenek azok, akiknek fel kell mondani. Amikor a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott munkatársainknak lejár a szerződésük, akkor tudunk érdemben az ő területükkel foglakozni; a második lépcső­ben. Megvizsgáltuk az egyéb forrásokat is, hogy minél ke­vesebb embert kelljen elbo- csájtanunk. A forráshiány csökkentésére több intézke­dést is tettünk: így a meghirde­tett üres álláshelyeket nem töltjük be, az eltávozókét sem. A nyitvatartást ésszerűbbé tesszük és egyéb kiadásokat is csökkentünk... T. K. A gyermek- és ifúságvédelmi kamara közgyűlése Balatonfenyvesen Háromszázezer veszélyeztetett Vízművek és vízgazdálkodás Még az idén önkormányzati tulajdonba kerülnek területük vízi létesítményei. Az ezekkel kapcsolatos feladatokat, a vízművek és a csatornaháló­zat működtetésének problé­máit és a tennivalókat vitatták meg az érdekeltek tegnap Ka­posváron. A Technika Házában a so­mogyi önkormányzatok veze­tőinek részvételével, egy tájé­koztató sorozat részeként tar­tott ankéton — melyet a Hidro­lógiai Társaság és megyei te­rületi szervezete rendezett — a vízgazdálkodásról dr. Ju­hász Endre, a KHVM osztály- vezetője, a íakosság vízellátá­sáról, a csatornázás és fej­lesztés somogyi feladatairól Molnár István főtanácsos tar­tott előadást. Az önkormányzatok vezetői az üzemeltetés feltételeiről, a víz- és csatornadíj okozta gondokról fejtették ki vélemé­nyüket. (Folytatás az 1. oldalról) A kamara a gyermek- és if­júságvédelem területén neve­lőotthonban dolgozók érdek- védelmi szervezete, amely fontos feladatot lát el az új tör­vények kidolgozásában is. Magyarországon harmince­zer állami gondozottat, tizen­ötezer pártfogoltat és mintegy háromszázezer veszélyezte­tett fiatalt tartanak nyilván. Az alapellátásról már az önkor­mányzatoknak, a szakellátás­ról pedig az intézményeknek szükséges gondoskodniuk. A kamara mellett megala­kult a Szociális Tanács is 1991-ben, amely az elsők kö­zött foglalt állást a család-, gye'rmek- és ifjúságvédelem ügyében. A kamarával együttműködő szervezet is fontos szerepet vállalt a ma­gyar gyermek- és ifjúságvéde­lem megújításában. Pro Eudaticione Siolite né­ven alapítványt hoztak létre; Szegeden, Egerben, Debre­cenben és Csurgón a szakkö­zépiskolában szociális gondo­zókat képeznek. A kamara külföldi kapcsolatokat is kiépí­tett — jelentette be dr. Orbán István elnök. A Schles- wig-Holstein-i evangélikus if­júsági intézménnyel közösen a szakmai továbbképzés programját dolgozták ki. A fia­talok csereüdültetésére is sor kerül. A magyar gyermek- és ifjúságvédelem megújításá­ban részt vesz a Humanitás Társaság is, amely elsősor­ban a bűnmegelőzéssel fog­lalkozik. (Horányi) A ságvári üzem sorsa (Folytatás az 1. oldalról) A ságvári üzem január 22-e óta zárva van, a munkások 80 százalékos bérért állásidőn vannak. A bezárást hozó döntéskor azt is közölték velük, hogy 30 nap elteltével az érintett dol­gozókkal a felmondást közölni fogják és a részükre járó jutta­tást kifizetik. Ságvár 1600 lakosú telepü­lés, ahol — mint azt dr. Léh- mann Györgyné körjegyző elmondta —, a munkanélkü­liek száma több mint ötven. A településen a konfekcióüzem mellett csak egy magánvállal­kozásban működő, kevés lét­számot foglalkoztató tészta­üzem működik. Ha bezárják a tabiak üzemét, akkor a mun­kanélküliek száma a térség­ben tovább emelkedik... A válaszra ígért 30 napos határidő lejárt, de a dolgozók és az üzem sorsa továbbra is bizonytalan. Feliinger János ügyvezető igazgatótól arról érdeklődtem: mi a jelenlegi helyzet, elküldik-e a dolgozó­kat? — Egy olasz cég szándék- nyilatkozatot adott arra vonat­kozóan, hogy velünk közösen üzemeltetné a ságvári üze­met. A részletkérdések tisztá­zását megkezdtük. A közös vállalat kialakítása hosszabb időt vesz igénybe a hatósági eljárások miatt —; de ha vég­leges döntés születik a létre­hozására —, akkor a megala­kításig az olasz cég részére bérmunkában farmerterméke­ket állítunk elő. Ma úgy látom, hogy március 8-10 körül ság­vári üzemünk dolgozói végle­ges választ kaphatnak a jövő­jüket illetően. Addig továbbra is 80 százalékos bérrel állás­időn tartjuk őket. Ha a ve­gyesvállalat nem- jön össze, akkor elkerülhetetlen az elbo­csátás... Krutek József fiaskó A tegnap estére meghir­detett gazdakör! rendez* vényre Nagyatádon az elő­adókon kívül senki nem je­lent meg, csupán Tamás Imre, a helyi kertbarátkor elnöke, aki közölte az elő­adókkal, hogy a kör tagjai legutóbbi ütésükön úgy döntöttek, hogy nem lépnek be semmiféle gazdakörbe, így a tervezett előadásokra I lektelenség miatt nem ______ ő lu BANK Tapasztalatainkat az Ön érdekében hasznosítjuk OTP Bank, mint mindig (209529) ORSZÁGOS TAKAREKPENZTAR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt.

Next

/
Thumbnails
Contents