Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-19 / 67. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1992. március 19., csütörtök A kaposvári egyesület céljairól A kórházi klub életéről Nem ilyen nyugdíjemelést akartak... TIZENKÉT KÖRZETET TERVEZNEK Új vezetőséget választott legutóbbi közgyűlésén a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete. Az elnöki tisztségre Székely Sándort tartották alkalmasnak az egyesület tagjai. Vele beszélgettünk arról, milyen célokat tűztek maguk elé, miként vé- lekedmek az őket érintő rendelkezésekről a kaposvári nyugdíjasok, és milyen szervezeti változásokkal igyekszik megfelelni céljának az egyesület. — Új vonás a jövőbeni tevékenységünkben, hogy az eddigi egy helyett három elnökhelyettes dolgozik majd — mondta Székely Sándor. — A szervezési elnökhelyettes, aki távollétében az elnököt helyettesíti, Torma Károly, a gazdasági elnökhelyettes Szentes József, az adminisztratív ügyekkel foglalkozó elnökhelyettes pedig Pécsi József. — Mi indokolta ezt a változást? — Az, hogy a szerteágazó feladatok mindegyike egészemberes felelősséget kíván. Mindhárom nyugdíjas társam ezt megelőzően vezetőségi tag volt az egyesületben, megismerte őket a tagság, és szakmai hozzáértésüket aktív dolgozó korukban is bizonyították... Az egyesületi munkában folyamatosságra, a megalakulást követő években jól bevált módszerek további alkalmazására törekszik az elnökség. A cél sem változott: szűkös anyagi lehetőségeink között a lehető leghatékonyabb segítséget nyújtani a nyugdíjasoknak problémáik megoldásához. (Fotó: Király J. Béla) — Mi a véleményük a nyugdíjemeléssel kapcsolatos döntésről? — A nyugdíjasok gondját ez az emelés nem oldja meg, hiszen az áremelkedések jóval meghaladják az erre az évre elfogadott nyugdíjemelés mértékét. Arra számítottunk, hogy az az összeg, amit a parlament a múlt évben elfogadott, követi majd a kiáramló nettó munkabér összegét, de ez, sajnos, nem így történt. A számított munkabér-emelkedés 22-23 százalék lesz, a nyugdíjemelés pedig alig haladja túl az évi 15 százalékot... — Kiktől kapnak, ha kapnak, anyagi támogatást terveik megvalósításához, illetve a népszerű, kaposvári nyugdíjasbolt fenntartásához? — Elsősorban a városi ön- kormányzattól. A boltot és a raktárt ugyanis ingyen használhatjuk; ha fizetnünk kellene érte, bizony, lehúzhatnánk a rolót... Anyagi segítséget kapunk évek óta a Pannon Agrártudományi Egyetemtől, a Balaton Füszérttől, a Somogy Megyei Iparcikk-nagykereskedelmi Vállalattól, a Somogy Megyei Sütőipari Vállalattól és az MSZOSZ megyei irodájától. Azért, hogy szociálpolitikai céljainkat elérhessük s ehhez megfelelő anyagi tőkéhez jussunk, részt veszünk országos pályázatokon, a sikeres szereplés reményében. Március végéig kell benyújtani három téma közül választva. Az elnökségen belül — az egyes szakterületeken működő öt operatív bizottság mellett — szociálpolitikai munkabizottságot hoztunk létre, ez gondozza majd a pályázatokat. Dr. Kárpáti Kálmán, Guth József és Katona Jánosné a bizottság tagja. — Hogyan kívánnak szorosabb kapcsolatba kerülni az egyesület tagjaival, a kaposvári nyugdíjasokkal? — Tervezzük, hogy a várost, illetve közvetlen környékét (ide vesszük Toponárt és Kaposfüredet) tizenkét nyugdíjaskörzetre osztjuk, az eredményesebb kapcsolattartás, illetve a jobb tájékoztatás végett. Erre ugyanis kölcsönösen szükség van. Jelenleg 1750 tagunk van, egy-egy megalakítandó körzetben mintegy 120-an lennének. Ezekben a körzetekben az ott élők később megválasztják a maguk küldötteit a következő küldöttgyűlésre... Egyébként politikamentességre, pártsemlegességre törekszünk. Egyesületünk tagjaink érdekében csak gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozik — mondta beszélgetésünk végeztével Székely Sándor, a kaposvári nyugdíjasegyesület elnöke. H. F. HASZNOS TUDNIVALÓK Ki kaphat szülői nyugdíjat? Sok szülő, nagyszülő kényszerül arra, hogy gyermeke, unokája tartsa el. Az igazi megpróbáltatás azonban akkor következik be, ha baleset, betegség vagy más ok miatt meghal az eltartó gyermek, unoka. Erre az esetre nyújt szerény támaszt a szülői nyugdíj. Az a szülő, nagyszülő igényelhet szülői nyugdíjat meghalt gyermeke vagy unokája után, — akinek a gyermeke, unokája az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (teljes öregségi nyugdíj esetén 20, résznyugdíj estén 10 évi munkaviszonyt) megszerezte vagy öregségi, esetleg rokkantsági nyugdíjasként halt meg; — akit gyermeke, unokája a halálát megelőző egy éven át eltartott; — aki rokkant vagy az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt gyermekének, unokájának halálakor öt évvel meghaladta; — aki az őt eltartó gyermek, unoka halálakor ugyan nem volt rokkant, de a haláltól számított, tíz éven belül megrokkant. Ám ebben az esetben is csak akkor kaphatja meg a szülői nyugdíjat, ha az elhunyton kívül nincs más, tartásra köteles és képes hozzátartozója. A nevelőszülő és a mostohaszülői is jogosult szülői nyugdíjra, de — a többi feltétel meglétén kívül — hatósági bizonyítvánnyal igazolnia kell, hogy legalább tíz éven át eltartotta az elhunyt gyermeket vagy unokát. A szülői nyugdíj igényléséhez a területileg illetékes önkormányzati hivataltól származó hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, hogy az elhunyt gyermek, unoka halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta a kérelmezőt. Hatósági bizonyívánnyal kell igazolni azt is, hogy a szülői nyugdíjat igénylőnek nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója. (A családi kapcsolatok szerint hiába lenne kötelezhető valaki a szülőtartásra, ha egészségügyi, szociális vagy egyéb okok miatt erre képtelen, akkor kötelezettsége nem kérhető számon.) A szülői nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, amely öregségi vagy harmadik csoportbeli rokkantsági nyugdíjként megillette volna az elhunyt gyermeket, unokát. A szülői nyugdíj legkisebb összege azonos az állandó özvegyi nyugdíj legkisebb összegével. (1992-ben ez havi 5500 forint.) Ha a szülejét, nagyszülejét eltartó gyermek, unoka aktív dolgozóként halt meg, akkor a szülő, nagyszülő lakóhelye szerinti illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (vagy kirendeltséghez) kell beadni a szülői nyugdíj iránti kérelmet. Ha a halál időpontjában már nyugdíjas volt a gyermek, unoka, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz (vasutasok esetében a MÁV Nyugdíj- igazgatóságához) kell eljuttatni a kérelmet. Ferenczy Europress Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc Kedvezményes áron kínál egyes kozmetikai cikkeket nyugdíjasoknak kaposvári, Somssich Pál utcai boltjában a Korona Kft. Szappanakot és más pipereárukat olcsón — termelői ár alatt — árusítanak az üzletben. Klubnapokat tartanak heti egy alkalommal Nagyatád három idősek klubjában: a Mártírok, illetve a Dózsa György utcaiban, továbbá Bodvicán. A rendezvények programjában egészségügyi előadások, kötetlen beszélgetések, vetélkedők, játékok szerepelnek. K íméletes volt az idei tél: mintha a jóisten maga is a szelídebb arcát fordította volna felénk ezen az őszön-télen. Havat alig láttunk, esőt annál többet — földjeink kedvükre teleszívhatták magukat. Alszanak még szőlőtőkéink, gyümölcsfáink rügyei, magunk pedig reménykedve járjuk körbe őket, számba vesszük teendőinket és kilátásainkat... A tavasz: az újrakezdés évszaka. És az újraéledő hitek évadja. Pista szomszédom, pincéHét évvel ezelőtt a kaposvári kórház-rendelőintézet nyugdíjasai három asszony kezdeményezésére úgy határoztak, hogy nemcsak az év végi nyugdíjasnapon jönnek össze, hanem havonta rendszeresen találkoznak. A kórházi szb az indítványozók mellé állt (s máig nem állt el mellőlük), és hivatalosan megalakult a nyugdíjasklub. Induláskor a pathológiai osztály könyvtártermében kaptak helyet összejöveteleikhez. Dr. Gyócsi János igazgató főorvos pár hónapja javasolta: költözzenek át az igazgatósági tanácsterembe, így, ha a volt munkatársaknak valamire szükségük lenne, őt vagy az szb-t egyazon emeleten megtalálhatják. Az intézmény vezetőjét és dr. Orbán Istvánná szb-titkárt nem is kellett keresniük, hiszen Orbánné például ezen a klubdélutánon is már ott tüsténkedett Sziget Ferencné klubvezető mellett: a termet rendezték át az érkezők fogadásához. Dr. Gyócsi János munkája végeztével, mielőtt hazaindult volna, betért volt munkatársainak rendezvényére. — Isten hozta magukat nálunk — mondta a mintegy félszáz megjelentnek (akik között mindössze két férfi foglalt helyet), majd így folytatta: — Szeretném megismerni a gondjaikat. Nem biztos, hogy mindenben segíthetek, anyagiakban például nagyon szegény a mi kórházunk. Tavaly is csak a leginkább rászorulóknak juttathattunk segélyt. Közösen azért mégis megoldhattunk egyet-mást... A Csima házaspár arról szólt, hogy amikor 20-30 esztendei kórházi szolgálat után gyógykezelésre jelentkeznek, a legtöbb osztályon, bizony, nem tudják róluk, hogy ők is a „nagy család” tagjai. Mások azt kérdezték, vajon a kórházi autóbuszt megkaphatják-e a klubtagok egy országjáró kirándulásra. Mert — az egyik „szóvivő” szerint — például Szennába, meg ahová megy busz vagy vonat Kaposvárról, könnyebben eljuthatnak, de az idén szeretnének az Alföldre, Szegedre is elmenni... — Tervezhetik a szegedi utat — mondta dr. Gyócsi János. Aztán ő kérdezett. Nem látja a nyugdíjas orvosokat az összejövetelen. Vajon így van ez máskor is? A klubvezető szerint a klubban eddig nem volt „orvoshiány”, a nyugdíjas dr. Rehák Ágnes és dr. Angeli István például előadást is tartott. Legutóbb dr. Vincze Erzsébet főorvosasszonyt látták vendégül, aki az egészségvédelemről szólt a klubtagokhoz. — A nyugdíjasok azt tartják, hogy klubunk kizárólag a szakszervezeté. Igaz, az szb segít bennünket, de ez nem jelenti azt, hogy aki nem tagja a szakszervezetnek, az nem jöhet hozzánk. Mindenkit várunk — mondta Szigetné. — Az orvosi karnak külön szakszervezete van, de ettől függetlenül valljuk, hogy mi, akik aktív korunkban együtt dolgoztunk, továbbra is egy család tagjai lehetünk. Hallottunk arról is ezen a klubrendezvényen, hogy mind többen térnek be istentiszteletre a kórházi kápolnába. Ám az épület fala újra megrepedt... — Rendbehozzuk — ígérte az igazgató főorvos, aki a kórház mai életéről is tájékoztatta az öregeket. — Azon leszek, hogy orvos kollégáim ne szakadjanak el nyugdíjas korunkban sem volt munkatársaiktól — mondta, majd a továbbiakban a kórházi terveket vázolta, Szigetné pedig a nyugdíjasklubnak a következő összejövetelig szóló programját ismertette. Kovács Sándor (Fotó: Gyertyás László) Elapadt a tiszta forrás Talán a Balaton-táj legidősebb asszonyaként érte meg az idén Siófokon böjtelő havát. Még a dalkört alapító Magyar János siófoki plébános keresztelte meg 1889-ben... Hangját töbször magnóra vettem, megcsodáltam nagy énekismeretét, kivételes intelligenciáját. Amikor utoljára találkoztunk, elbeszélte életének eseményeit. Régen hallott történeteket mondott el, népi gyógymódokról, Siófok társadalmának régi világáról mesélt. Felidézte a híres vásárokat, az elsőrendű vendéglátást. Imádságát gyermekként még a régi, barokk templom rácsánál mondhatta el. Olyan középkori balladát is tudott, mint a Fehér Lászlóról szóló „történetes ének”, nem is szólva azokról az öregszüléitől hallott archaikus népi imádságokról, amelyeknek néhány variánsa föllelhető Erdélyi Zsuzsa és Együd Árpád gyűjtéseiben... Sokszor keserves volt az élete, de büját-baját senkivel se éreztette. Emberségből, múltismeretből, szép magyar beszédből, nép- szeretetből bőven osztott környezetének, száz év nemzedékeinek. S most őrizzük, amit tőle hallottunk, amit a tiszta forrásból merítettünk... Tólinger Sándorné, Csepeli Mária 103 esztendős korában végleg kiköltözött az általa oly sokszor megénekelt siófoki temetőbe, az érő kukoricások sárga földjébe. Matyikó Sebestyén József TÁV ASZÓDIK (Egy nyugdíjas feljegyzései) jéből feljőve, a pinceajtóban az üveglopót a nap felé fordítva szemlélgeti borát. Hív. Odaballagok. Pohárba spriccelve már ketten ízlelgetjük, „harapjuk”, mustrálhatjuk. A fehérnek még tükrösödnie kell, a vörös viszont már teljesen kész: ünnepi bíborszíne, bársonyos íze, illata tökéletes. A gazda sikerélménye teljesen jogos! * * * Másik szomszédom, Józsi bácsi, fiával a kivágott, hatalmas gesztenyefa tuskójával birkózik. Aláásnak, hasogatják. Jól megizzasztja őket. Déltájra végeznek, beíemet- getik a bombatölcsérhez hasonló gödröt. A jövő héten mák alá dolgozzák el a 200 öl felét, a másik felébe korai krumpli kerül. Gondjaikról beszélnek. Jóska munkanélküli. A téesz melléküzemága megszűnt, szélnek eresztette dolgozóit. — Amúgy mi újság? — Hát, amúgy meglennénk. Vagyogatunk... * * * ...Sarjad a fű, pattanni készülnek a rügyek. Minden újraéledni kész körülöttünk. Tavaszi szél felé fordítva sápadt arcunkat, magunk is újra éledünk... Kerner Tibor
