Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-19 / 67. szám
2 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1992. március 19., csütörtök Műemlékek a KGB fogságában Moszkvai paloták és templomok a „felszabadulást” várják Senki előtt sem titok, hogy a moszkvai Állambiztonsági Hivatal két hatalmas háztömböt foglal el a Nagy Ljublanka (volt Dzerzsinszkij utca) két oldalán. Azt viszont már csak kevesen tudják, hogy a hivatal áthatolhatatlan falai mögött jónéhány XVII-XVIII. századbeli építészeti emlék pusztul. A pusztulás oka rendkívül egyszerű: a szigorúan őrzött háztömbök közé nem szívesen engednek be illetékteleneket. Néhány műemléképületre lehet ugyan egy-egy futó pillantást vetni az utcáról. Ilyen például a 14-es számot viselő Rasztopcsin-ház, amelyben Tolsztoj Háború és békéjének egyik jelenete játszódik, és a 18-as számú Gagarin-ház, amelynek környezete mindmáig őrzi a XVIII. századi orosz udvarházak hangulatát. Sokkal rosszabul járt viszont a 7-es szám alatti Hovansz- kij-palota és a 16-os számú Makarjev-udvarház, mert a masszív kőkerítések teljesen elzárják a kíváncsiskodók elől. Ez utóbbi a 70-es években került a KGB „felügyelete” alá, és Alekszej Klimenko művészettörténész szerint a lebontását is tervbe vették, hogy felszabadítsák a területet az új KGB-irodaépület számára. A XVII-XVIII. századi műemléket sikerült ugyan megmenteni, de azóta „halandó” nem láthatta. Sajnos, a XVII. századi külső díszítések elpusztultak a többszöri átépítés során, csak a csodálatos belső architektúra maradt fenn. Jelenleg a hivatal nyomdájának és gazdasági műhelyeinek ad otthont a műemléképület. Szer- gej Bogdanov, a hivatal helyettes szóvivője szerint a közeli jövőben nem tervezik sem a létesítmény restaurálását, sem pedig megnyitását a nagyközönség előtt. A Hovanszkij hercegek palotájának némileg nagyobb szerencséje volt, mert ezt az épületet legalább megemlítik a moszkvai útikönyvek. A palota sorsa minden másban megegyezik a KGB fogságába került többi műemlékével: a 70-es években kőfallal zárták el az avatatlan pillatások elől. A korábbi tulajdonos, az Autóipari Minisztérium még restaurálta is a Hovanszkij-palotát, de azóta Moszkva főépítészének, Kazakovnak sem sikerült közelebbről szemügyre venni az épületet. A restaurátorok és a moszkvai helytörténészek egyelőre csak ábrándozhatnak arról, hogy egyszer talán meg is érinthetik hivatásuk tárgyait, a különböző követségeknek otthont adó palotákat, a katonai és belügyi objektumként szolgáló templomokat, köztük például a híres Pu- secsnaja utcai Szófia Székesegyházat. A „letartóztatott műemlékek” száma ahelyett, hogy csökkenne, tovább nő: tavaly például egy titkos mü- szergyár beépítette Anna Monsz palotáját a moszkvai úgynevezett „Német faluban”. Ki helyezi ezeket a műkincseket végre „szabadlábra,,? És mikor? (FEB) ELOBUJT TENG MACSKÁJA Mit reformál Kína? „Nem az a fontos, hogy milyen színű a macska — hangzott egykor Teng Hsziao-ping híres mondása —, hanem az, hogy megfogja az egeret.” Akkor Teng a hatalmi piramis csúcsáról egészen egy kommuna sertésóljáig zuhant, egyik fiát pedig nyomorékká verték. A most 87 éves nagy túlélő, macskájával együtt, azóta is hosszabb-rövidebb időre eltűnt, de a minap — többhónapos rejtélyes távoliét után — mindketten előkerültek, Teng apó is, meg a cicája is, ez utóbbi fenemód felemás színben. Mert szinte ugyanazon a napon, amikor a bíróságok újabb kemény ítéleteket hoztak a potenciális politikai ellenzék ellen, az egymilliárdos birodalom hirtelen hangos lett — Li Peng kormányfő beszédeitől kezdve a Zsenimin- zsipao vezércikkeiig — a piacgazdaság dicséretétől. Ez nem az első és aligha az utolsó látványos fordulat abban a Kínában, ahol a „virágozzék száz virág” nyitányától kezdve a vörösgárdisták őrjöngéséig annyi minden megesett már. Az egyetlen folyamatosság, hogy minden fordulat felülről jött. Ami alulról indult, azt vér- befojtották, legutóbb 1989 júniusában a Mennyei Báke Kapujánál. A régi gárda akkor megpróbálta visszafoglalni a gazdasági bástyákat is, ez azonban meghiúsult a Honkong közelében lévő déli övezet — és a jelek szerint a Tenget követő pártvezetés — ellenállásán. Ma már világos, hogy Bush tanácsadói ezért óvták az elnököt a vérfürdő ellenére a teljes szakítástól. Történelmi jelentőségű kettősség, hogy a balos sortűz csak a politikában dördült el, a gazdaságban nem. Olyany- nyira nem, hogy — fantasztikus adat I — 1991-ben a kínai ipar termelésének mintegy negyven százalékát már nem állami cégek szolgáltatták. Amikor ez kiderült, Lim Kuan Ju, az egyik kis tigris, Szingapúr gazdasági csodájának atyja híres nyilatkozatában azt mondta, „ez a fejlődés igazi útja és nem az, amit Gorbacsov csinált”. Hogy mit csinált Gorbacsov? Politikai peresztrojkát gazdasági alapok nélkül. Az eredmény közismert és a megfigyelők egybehangzó véleménye szerint pontosan a Szovjetunió széthullása nyomán keletkezett káosz nyomán bújhatott elő ismét Teng összevissza pingált macskája. A szovjet birodalom sorsának alakulása Kínában is meggyengítette a radikális demokratizálás híveit és megerősítette a gazdasági reformok táborát. Ha hozzávesszük, hogy Kína déli reformövezete a vérfürdőt követő f megtorlás időszakában is Ázsia egyik leggyorsabban fejlődő térsége maradt és azt, hogy közeledik Hongkong visszaadása Kínának, a kép összeáll. Ferenczy-Europress A Marcali és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1992. április 1. napjától BÉRLETI ÜZEMELTETÉSSEL, hároméves időtartamra meghirdeti az alábbi egységeit: 4. sz. italbolt, Csömend 47. sz. bolt, Pusztakovácsi A versenytárgyalás 1992. március 30-án 10 órakor az ÁFÉSZ központi irodájában lesz, melyre a nevezési díj 10 000 forint. A pályázat benyújtásának határideje: 1992. március 27. Bővebb felvilágosítást a szövetkezet főkönyvelője ad. Telefon: 85/11-045 ___ _ (2 16435) CQ Az oroszok csők o láncaikat veszíthetik? Oroszország lakosságának több mint 90 százaléka nem keresi meg a létminimumot elérő havi jövedelmet — közölte a Goszkomsztat, a helyi statisztikai hivatal. Az orosz lakosságnak csupán 7 százaléka rendelkezik a hivatal által megállapított 1500 rubeles létminimum fölötti fizetéssel. Az egy főre eső havi jövedelem a Goszkomsztat adatai szerint jelenleg 895 rubel. Kádár Béla Párizsban Párizsba érkezett tegnap Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere. Meghívottként részt vesz azon a tanácskozáson, amelyet az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendeznek a francia fővárosban. A gazdaságilag legfejlettebb 24 országot egyesítő szervezet erre a tanácskozásra a tagállamok, illetve a világ fontosabb régióinak harminc vezető szakértőjét hívta meg. KÉRDŐJELEK Merre mész, Oroszhon? Nagyobb volt a füstje mint a lángja annak a — szervezőinek megfogalmazása szerint — szovjet népképviseleti kongresz- szusnak nevezett tanácskozásnak, amelyet végül a Moszkva környéki Voronovo tejfeldogozó üzeme kultúrházában rendeztek, gyertyafény mellett? A résztvevők ugyan határozataikban törvénytelennek ítélték a Szovjetunió felbomlását, ám valószínűleg azoknak a kommentároknak van igazuk, amelyek a szétesett birodalom helyreállítását éppoly reménytelennek vélik, mintha valaki még ma is Lenin feltámadásában bízna. Megállítani a megállíthatatlan folyamatot? Sőt, visszacsinálni a megtörténteket? Erre a jelenlegi körülmények között semmi esély nincs, még ha Moszkva központjában néhány tízezres — szerencsére incidensek nélkül lezajlott — tüntetés ítélte is el a FÁK létrehozását, Jelcinék politikáját. Épp ellenkezőleg, a nagy kérdés napjainkban inkább az: meg lehet-e egyáltalán fékezni a szétesés tendenciáját? Magyarán, a Szovjetunió megszűnése, a joggal bizonytalan jövőjűnek ítélt FÁK belső ellentéteinek fokozódása után nem kell-e tartani magának Oroszországnak a széthullásától is. Jakutiától Karé- liáig, Burjaföldtől Kalinyingrád körzetéig számtalan példa jelzi e veszély valódiságát. Ijesztő kilátások? Fokozódó fenyegetés a külföld számára is? Jónéhány neves politikus szájából hangzott el ilyen figyelmeztetés. A napokban például Richard Nixon amerikai ex-elnök fejtette ki: ha az USA nem hajlandó igazi gazdasági segítséget nyújtani. Oroszhon közelebb juthat egy „új zsarnoksághoz”. A voronovói tejüzemi gyűlés nemcsak esemény volt — egyben intő jel is lehet. Szegő Gábor Ukrajna atomtalanít Leonyid Kravcsuk ukrán elnök úgy határozott, hogy felújítják a köztársaság területén állomásoztatott harcászati atomfegyverek Oroszországba szállítását. Ezt Borisz Jelcin orosz elnök közölte tegnap a Kremlben a parlamenti képviselőkkel. Ukrajna még tavaly decemberben ígéretet tett arra, hogy 1992. július 1-ig az összes harcászati atomfegyvert kivonják a köztársaság területéről és megsemmisítésre Oroszországba szállítják. Kijev a múlt héten ideiglenesen felfüggesztette a kivonást, arra hivatkozva, hogy nem látja garantáltnak az Oroszországba vitt fegyverek megsemmisítését. AZ ISZLÁM KARDJA - DE MELYIK? (3.) Az algíri erős ember próbatétele A zömök, erőteljes vezérőrnagyot legfeljebb legszűkebb családi és baráti környezete látta valaha is fél arcát elrejtő napszemüveg nélkül. A most ötvenöt esztendős Khaled Nezzar tábornok az a fajta vezéregyéniség, aki a hatalmat félhomályba burkolva szereti és idegenkedik a nyilvánosság rivaldafényétől. A művészetkedvelő Nezzar azt vallja, hogy a jó rendező a háttérből, szemvillanásokkal, visszafogott gesztusokkal — de ellentmondást nem tűrve — irányít. Pontosan ezt teszi ő is Algéria nagy történelmi drámájával, amely most érte el egyik csúcspontját. Nem ő jelentette be most azt az óriási horderejű, kiszámíthatatlan következményekkel fenyegető döntést, amely szerint betiltották a minapi választásokon győztes FIS-t, az Iszlám Üdvpártot, de mindenki tudja, hogy ő áll a drákói intézkedés mögött. Hosszú, kanyargós ösvényen kapaszkodott föl ez a tehetséges katona-politikus hazája hierarchia-piramisának tetejére. Karrierje legalul kezdődött. Tizenhét éves, amikor besorozzák a gyarmattartó Franciaország hadseregébe. Az arab legénynek tetszik a katonaélet és bezupál. Három esztendővel később az immár hivatásos katona — életében először, de aligha utoljára — a szó szoros és átvitt értelmében frontot változtat: Massu tábornok hírhedt ejtőernyőseitől átszökik a halálos ellenséghez, a Párizs algériai uralmát megdönteni kívánó FLN-hez, a Nemzeti Fel- szabadítási Fronthoz. Itt hamar felismerik a fiatal veterán tarsolyában lapuló marsallbo- tot. Gyorsan emelkedik a katonai ranglétrán és a Front vezetői elküldik a küzdelmüket nyiltan támogató Szovjetunió egyik katonai elit-intézetébe, a Frunzeakadémiára. Az Izrael elleni hatnapos háborúban már egy algériai zászlóalj élén áll. Hauri Bu- medienne, az FLN akkori katonai vezetője, a későbbi elnök, szűkebb környzetébe emeli a fiatal parancsnokot, aki 1979-től a Nemzeti Fel- szabadítási Front — három évtizeden keresztül Algéria „állampártja”-központi bizottságának tagja. Nezzar politizáló katona — de úgy, hogy „szükség esetén” (azt pedig, hogy ez mikor van, ő dönti el), a katonáknak kell „rendet vágniok a politika liánjában”. 1988-ban, vezérkari főnökként az akkori államfővel nem konzultálva verte szét a zendülő fiatalokat. 1990. júniusában, amikor az Iszlám Üdvpárt polgári engedetlenségi mozgalmat hirdetett, újra bevetette a katonákat. 1991-ben úgy vállalta a hadügyminiszterséget, hogy „egyetlen felettese” az elnök legyen. Amióta az az Államtanács gyakorolja az államfői funkciókat, amelynek ő a kulcsembere, csak önmagának tartozik felelősséggel. Miközben a tét nem csak Algéria: legalább annyira az Iszlám befolyása is a politikára a világ jelentős részén. Ferenczy-Europress Bakfis- és női ballonkabátok érkeztek divatszínekben a Kaposvár, Fő utcai konfekcióboltba! (216449/a) PALYAZAT A Kaposvári Városgazdálkodási Rt. pályázatot hirdet termelésirányító munkakör betöltésére Feltételek: közép-, vagy felsőfokú mélyépítő szakon szerzet! képzettség, 5 év kivitelezői gyakorlat. Aszfaltgyártás és -bedolgozás területén gyakorlattal rendelkező előnyben részesül. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatot a végzettséget igazoló oklevélmásolat és rövid szakmai életrajz csatolásával a hirdetés megjelenését követő I héten belül az igazgatóhelyettes főmérnökhöz kell benyújtani. Levélcím: 7400 Kaposvár, Cseri u. 16. (216460)
