Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

1992. március 16., hétfő

SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK

7

Befektetési

szótár

A-tólZ-ig

— Letéti jegy

1. Rövid- és középlejáratú pénzpiaci papírok. A kamatok a piaci viszonyokhoz és a futamidőhöz igazodnak.

2. Letétről adott elismervény, igazolás.

— Nem jegyzett részvény olyan részvény, amelyet hivatalosan nem jegyeznek, hanem a párhuzamos piacon vagy a bankok között folyó kereskedelemben adnak-vesznek.

— Népi részvény: privatizáció során, gyakran kedvezményes feltételekkel kibocsátott részvények, amelyeket a lakosság széles rétegei számára kínálnak megvételre.

— Névre szóló értékpapír: olyan értékpapír, amelyet részvénytársaság nyilvántartásában egy természetes vagy jogi személy neve alatt jegyeznek be. A tulajdonos tehát nem a bemutató, hanem a papíron feltüntetett, a társaság részvénykönyvébe bejegyzett természetes vagy jogi személy.

— Osztalék: az évi nyereség azon hányada, amelyet a részvényeseknek kifizetnek. Az összegre az éves zárás után az igazgatóság és a felügyelőbizottság tesz javaslatot, amiről végül a közgyűlés dönt. A kifizetés az osztalék szelvény benyújtása ellenében történik. Ha a részvények pénzintézetnél vannak letétben, akkor az gondoskodik az osztalékszelvény beváltásáról. Az osztalék kifejezhető a névérték százalékában vagy konkrét ösz- szegben. Az országok többségében évente fizetnek osztalékot.

— Osztalékgarancia: egy minimális osztalék biztosítása a részvényes számára. Ez főként akkor szokás, ha valamely részvény- társaság egy nagy részvényes befolyása alatt áll, vagy nyereségbefizetési szerződés van egy másik vállalattal.

— Osztalékszelvény (hozamszelvény, kupon, nyereségrészesedési jegy): a részvényhez mellékelt, az osztalék átvételére jogosító okirat. A több évi osztalék- szelvények és a szelvényutalvány alkotják az ívet. Az osztalék kiváltása céljából az adott évre szóló osztalékszelvényt le kell választani az ívről, és be kell nyújtani a részvénytársaságnak.

— Összevont osztalék: az elsőbbségi részvényekhez járuló jogosultság az osztalék utólagos kifizetésére (amint lehetőség van rá, utólag kifizetik).

Üj fejen a Korona

Vincze Lajos: A cégnek most lendület kell

Vincze Lajos, a Korona részvénytársaság elnök-igazgatója, a legutóbbi igazgatósági ülésen lemondott elnöki funkciójáról. Az igazgatóság a lemondást elfogadta, s megválasztotta az új elnököt, Franz Maiért, a Korona rt-ben többségi tulajdonnal rendelkező osztrák Corvinia cég tulajdonosát és vezetőjét.

A kaposvári Korona Részvénytársaság 1990 februárjáig Somogy Megyei Vendéglátó Vállalat néven üzemelt. Ekkor döntöttek úgy, hogy új működési formában próbálják meg életképessé tenni a céget. Az rt megalakult, tagjai ma az osztrák Corvinia GmbH, egy magyarországi kft, egy része állami tulajdon, és a cég 193 alkalmazottja ugyancsak rész- tulajdonossá vált. Az új cég nemsoká észre is vétette magát, legnagyobb egységük, a Kapos szálló folyamatos változtatásaival, amiből úgy látszott, sikerült megindítani a fellendülést. Most két év elteltével újabb változás történt. Erről kérdeztük a lemondott elnök-igazgatót.

— Az átalakuláskor a vállalati tanács és a szakszervezeti bizottság jelölte ki az igazgatóságot, egyben ajánlást tett a vezetők személyére. Ezt két héten át tanulmányozták és véleményezték a részvényesek, majd kijelölték a vezetőket. (gy lettem az új társaság ügyvezető igazgatója, egyben igazgatósági tag. Az igazgatóság önmaga választja meg soraiból elnökét, s ők engem választottak.

— Minimális apparátussal kezdtünk munkához. Nem volt többek között gazdasági igazgató sem. Ezt a feladatot is én láttam el 1990-ben és 91-ben. Ekkor egy igazgatósági ülésen felvetettem, mivel szélesedett a részvénytársaság tevékenységi köre, bővíteni kell a vezetőséget is. Ki is alakítottunk egy új szervezeti felállást, de gazdasági igazgató ebben sem szerepelt.

— Belefáradt?

— Egy kicsit valóban megviselt, ez is, és a szállórekonstrukcióval járó pluszfeladatok elvégzése is. De nem ez az az oka a lemondásomnak. Ugyancsak tavaly a tevékenységi köreinket önálló, úgynevezett divizionális egységekké alakítottuk, mindegyik élére önálló felelős vezetőt neveztünk ki. Ezzel egyidőben —javaslatomra — a közgyűlés meghirdetett egy offenzív üzletpolitikát. Eredményszinteket határoztunk meg, ami azt tartalmazta, hogy a vendéglátás kivételével mindegyik üzletágunknak nyereséget kell produkálnia. A vendéglátásnak azt a mintegy tízmillió forintos mínuszt kellett volna nullszaldósra alakítania, ami az előző években halmozódott fel.

— Szavaiból arra lehet következtetni, hogy mindez nem sikerült. Van ennek köze a lemondásához?

— Bár a mérlegünk még nem készült el, de az már biztos, hogy a kitűzött célokat nem tudtuk teljesíteni. A belső kereslet csökkenése, a költségek folyamatos növekedése a mi cégünket is sújtotta. Eközben elkezdődött a Kapos Hotel rekonstrukciója, ami jelenleg is tart és még további komoly munkákat kell elvégezni, hogy elérhessük a célt, a háromcsillagos' szállodai minőséget. Ennyi feladattal nem tudok egyedül megbirkózni. Döntenem kellett. Az elkészülő szállodának telítődnie kell, stabil vendégkörre lesz szükség. Ezt nem tudom biztosítani. Olyan vezetőre van szüksége a társaságnak, aki a meglévő üzleti tapasztalataival, kapcsolatrendszerével a céget jobban tudja működtetni, új tevékenységekhez és forrásokhoz tudja juttatni.

— Nem érzi ezt a döntést megfutamodásnak? Gyakorlatilag ezzel elismeri azt, hogy- nem képes a céget irányítani.

— így is fel lehet fogni, én azonban inkább úgy érzem, hogy a feladatok elosztásával egy jobb irányba indulhat el a társaság. Nem presztízskérdés ez, hanem a cég érdekeit kell maximálisan figyelembe venni.

— Magától jutott erreaz elhatározásra, vagy esetleg már éreztették önnel, hogy jobb lenne így mindenkinek?

— Teljesen váratlanul érte az igazgatóságot a bejelentésem, de megértőén fogadták az elhatározásomat. Megválasztották az új elnököt, s én ezután mint ügyvezető igazgató, az igazgatótanács tagja dolgozom tovább.

— Ezentúl tehát Ausztriából irányítják a Korona Rt-t. Nem jelent ez hátrányt majd a gazdasági életben ? Ha gyors döntést kell hozni, nem érnek rá Ausztriába utazni, ki vállalja, ki vállalhatja a döntést?

— Maier úr már régóta dolgozik Magyarországon, jól ismeri az itteni viszonyokat. A hatáskörök természetesen változni fognak, de mindez még nem tisztázott. Kell, hogy legyen itt is valaki, aki az elnök távollétében egyszemélyi döntéseket hozhat.

— Nem fél attól, hogy ezzel a lépéssel egy visszafordíthatatlan folyamat veszi kezdetét? Azaz tovább szűkül a döntési jogköre, esetleg végül kiszorul a vezetőségből.

— Ez nem fordult meg a fejemben, ha mégis így alakulnának a viszonyok, nagyon meg lennék lepve. Az ilyesfajta lépések egy működő piacgazdaságban mindennaposak, egyáltalán nem számítanak szenzációnak. Én nem érzem visszalépésnek, egy állomás az életemben, ami után remélem marad időm másra is, mint például a családom, amit kénytelen voltam az utóbbi években elhanyagolni.

Varga Ottó

Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok

Partnerkereső

Export-import

ajánlatok

Svájci vállalkozó partnert keres, aki papírmasé álarcok készítésében bérmunka vagy közös vállalkozás keretében együttműködne. Ugyancsak ez a vállakozó keres filckalap gyártókat.

Egy belga cég olyan hozzáértő magyar vállalatot, vállalkozót keres, amely libamáj, kacsamáj, gyöngytyúk, vaddisznó, őz, szarvas, fácán, galamb eladásával, exportálásával foglalkozik.

Német cég vásárolna Magyarországról étolajat, elsősorban napraforgó, repce, és répa-olaj iránt érdeklődik.

Ugyancsak figyelemre méltó, hogy egy indiai cég eladásra kínál bőr cipőfelsőrészt, bőrruházatot, pamut ruházatot.

Csehszlovák cég fogászati felszereléseket vásárolna; fúrót, csiszolót, fogászati műszereket, mintázáshoz, töméshez anyagokat, ultrahangos fertőtlenítőket, fogorvosi székeket és egyéb berendezéseket.

Két lengyel cég is érdeklődik magyar termékek iránt. Az egyik riasztókat, telefonberendezéseket, számítógépeket, perifériákat és másológépeket venne, a másik mindenféle gép, alkatrész és tartozékok iránt érdeklődik.

Indiai cég számos terméket ajánl megvételre: rizs, gyümölcs és gyümölcs-termékek, zöldségek, bőráruk, cipők és utazási kellékek, kéziszövésű textilek, kész ruházati cikkek, tűzoltó készülékek, egészségügyi szerelvények, márvány, gránit és más értékes kő, drágakő és féldrágakő, ékszer szerepel a kínálati listán.

Ugyanakkor Magyarországról vásárolna műtrágyát, növényvédő- és rovarirtó szereket, nehéz gépeket és egyebeket.

Együttműködési

lehetőségek

Belga ipari-kereskedelmi egyesülés, amelynek profilja az élelmiszeripar, importőröket, forgalmazókat keres termékeire: élelmiszerek, élelmi- szeripari segédanyagok. Hajlandó rugalmas kereskedelmi megoldásokra.

Svájci cég magyar gyártók exportjának képviseletét vállalná (az acél- és fémfeldolgozóipar területe érdekli).

Német cég képviseletet keres Magyarországon. A cég építőipari gépek és a vibrációs technika fejlesztésével, gyártásával és eladásával foglalkozik.

Csehszlovák cég partnert keres közös vállalat létesítéséhez. Különböző területek érdeklik, elsősorban a kohászat és a gépipar.

A kapcsolatfelvételekről az üzleti ajánlatokról részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Kaposvár Bajcsy Zs. u. 1./C.

Indul a Phare-programl

(Folytatás az 1. oldalról)

Föld, vagy épület vásárlásához csak akkor adható Phare-hitel, ha annak megléte az aktív üzleti tevékenység feltétele. A hitelből megvalósuló fejlesztésnél a szükséges saját erő aránya minimum 15 százalék. A kormány privatizációs eljárásai során felszabadított vagyontárgyak megvásárlásához a Phare-hi- telt nem lehet igénybe venni. Mindehhez összesen 270 millió forint áll rendelkezésre a megyében, amiből 110 milliót máris lehívtunk.

— Ezek szerint ennyi van erre az évre?

— Nem, a beérkezett és el270 millió forint Somogybán

fogadott pályázatok számától függően folyamatosan hívható le a pénz, 1993 végéig. Ez a 110 millió a második negyedév végére fogy el talán.

— Azt mondta, a korábbiaknál kedvezőbbek a feltételek. Ez mit jelent?

— A hitel kamata változó, jelenleg évi 31,6 százalék. Reményeink szerint ez csökkenhet. A kezelési költség évi 1 százalék, a futamidő 2-7 év, s ebbe beleszámít a maximum két év türelmi idő.

Az igénylő vállalkozásnak természetesen megfelelő, mobilizálható fedezettel kell rendelkeznie. Ez is változó, attól függ, mire kérik a kölcsönt. Maximum a hitel 150 százaléka lehet, de legkevesebb a hitel összege kamataival és járulékaival. Minderről azonban részletes tájékoztatást és felvilágosítást adunk itt, az OTP megyei igazgatóságán, valamint a vidéki fiókjainkban.

Ide várjuk a pályázatokat is, de a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Somogy megyi vállalkozói központjához is be lehet nyújtani, ahol szintén segítenek a pályázati lapok kitöltésében, az üzleti tervek elkészítésében.

— Lesznek-e elsőbbséget élvező pályázatok?

— A kezdő vállalkozásokat

mindenképpen előnyben szeretnénk részesíteni. Ezt a program is előírja, a pénz ötven százalékát a most indulók kaphatják. Kezdő vállalkozásnak az számít, amelyik legfeljebb fél éve alakult. Előnyt élveznek továbbá a mezőgazdasági és az idegenforgalmi területen dolgozó vállalkozások.

A pályázatok átfutási ideje két hét, ezután átutalással, — esetenként készpénben is — megkaphatják az igényelt összeget, amely forintban, vagy ECU-ben vehető igénybe.

— A Phare-programban nemcsak a hitelezés szerepel,

hanem különböző támogatások és garanciavállalás is. Ezekben is részt vesz az OTP?

— Igen, kaptunk keretet garanciavállalásra is, 150 millió forintot, amelyből jelenleg 100 millió áll már rendelkezésre. Piaci kamatozású hitelek nyújtása esetén adhatunk ebből garanciát azoknak, akiknek nincs megfelelő értékben fedezetük, biztosítékuk a kölcsönre.

Mivel a vállalkozni szándékozók többségének nincs felhalmozott vagyona, várhatóan erre is nagy lesz az érdeklődés.

Varga Ottó

Figyelem! Csapda!

Az 1972-ben eladott vagy elcserélt ingatlanok kapcsán felmerülnek olyan kérdések, amelyekre sem a jogszabályokból, sem az eddig megjelent magyarázatokból nem könnyű kihámozni a helyes választ. Dr. Mészáros Gyulánét, az APEH adónemek főosztálya helyettes vezetőjét kérdeztük:

— Sokan nem tudják, mikor kell és mikor nem kell adót fizetniük az eladott ingatlanok után...

— Abban az esetben nem kell adót fizetni, ha a tulajdonos 1982 előtt vette, szerezte az eladott ingatlant, illetve ha ugyan később jutott hozzá,

Ha nincs is jövedelem — fizetni kell

de a bevételt teljes egészében maga, házastársa vagy egyenes ági rokona lakásgondjának megoldására fordítja, azon tulajdont, haszonélvezeti vagy bérleti jogot szerez.

— És ha azt később az örökösök eladják?

— Feléled az adókötelezettség és nem is évül el. Akár 20 év múlva is érvénybe léphet.

— Ki tartja nyilván ezt a kötelezettséget? Netán bejegyzik a tulajdoni lapra?

— Az érintetteknek kell számon tartaniuk a kötelezettségüket. Mi csak ellenőrizzük.

— Levonható-e a jövedelemből az azonnal visszafizetendő kölcsön, hitel összege?

— Nem! A szerződésben szereplő teljes eladási árat kell lakásszerzésre fordítani, különben nem teljesül a törvényben megfogalmazott követelmény.

— Ez azt jelenti, hogy mondjuk egy 3 millió forintért eladott lakás után — amelyet még egymillió forint hitel is terhelt — csak akkor nem kell adót fizetnie az eladónak, ha a teljes 3 milliót újra lakásra fordítja? Azt az egymilliót is, amit visszafizetett mondjuk az OTP-nek?

— A jogszabály úgy rendelkezik, hogy ebben az esetben valóban a teljes 3 milliót kell az új lakás megszerzésére fordítani.

— Az eladás pillanatában meg sem levő pénz befektetéséhez kötik az adómentességet?

— A törvényeket nem mi hozzuk, mi csak végrehajtjuk.

— Hogyan kell kiszámítani ebben az esetben a fizetendő adót?

— A bevételből le kell vonni a megszerzés idején képviselt forgalmi értéket, a vásárlással kapcsolatos kiadásokat és az értéknövelő beruházásokra fordított összegeket.

— És mekkora hányadot kell ezek után adóalapnak tekinteni?

— Az így kiszámított jövedelem fele az adó alapja.

Ez a jogszabály rendkívül veszélyes csapda, óvatlanok könnyen beleeshetnek! Országgyűlési képviselők körében egyre gyakrabban hangoztatják, hogy érdemes volna újragondolni, szabad-e jövedelemnek tekinteni az ingatlan eladásakor kapott pénzt? Ugyanis az eredeti vételár és az eladási ár ugyanakkora tulajdon értékével egyenlő, a „számokban” megjelenő különbség egyedül az infláció szüleménye.