Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-14 / 63. szám
1992. március 14., szombat SOMOGYI HÍRLAP — FIATALOK OLDALA 7 Elindult a Kaposvár Fiatalok az ünnepről Zengőék második lemezéről „Lehet, hogy nélküle Magyarország sem lenne...” Zengőéket nemcsak az országban, világszerte ismerik, hiszen az öttagú somogyi és baranyai fiatalokból álló együttes évek óta az. élvonalban van. Táncházakat tartanak, önálló koncerteket adnak, s táncegyütteseket kísérnek. De gyakran egy-egy rendhagyó ének-zene órára is meghívják őket az iskolák, hogy bemutassák népi hangszereiket. A Bergics Lajos vezette zenekar fokozatosan jutott el a csúcsra, s ehhez olyan nagyszerű zenészek-énekesek kel- lettek-kellenek, mint Freppán Csilla, Bajzik Éva, Husi Gyula és Csikvár Gábor. Régóta járnak ők jegyben a népzenével. S ez a magas művészeti színvonal érződik összjátékukon. Légyen szó hazai vagy külföldi pódiumokról. Bravúros technikai tudásukról már első lemezükön meggyőződhettünk. Gazdag reper- toárukból azonban most ismét ízelítőt adnak a népi muzsika kedvelőinek. Elindult a Kaposvár című második nagylemezük a közelmúltban jelent meg. A felvétel a Főnix Stúdióban készült; Eredics Gábor volt a zenei rendező. Tíz feldolgozást hallhatunk, köztük olyanokat, mint a Száraz dió, a Majd megválik, a Szegényes, Sokak reménye válik valóra a jazz rajongók körében, akik három év után ismét élvezhetik egy lengyel virtuóz: Krzysztof Scieranski felülmúlhatatlan játékát. A Városi Művelődési Központban március 21-én 20 órakor kezdődik a grandiózus jazz koncert. A lengyel zeneművész évek óta hazájának első számú basszusgitárosa, népszerűsége Namyslowskiéval vetekszik. Az európai és a nemzetközi ranglistákon az első helyen szerepel. Scieranskiban a basszusgitárjáték megújító- ját, egy utolérhetetlen hangzás és játékstílus kialakítóját tisztelhetjük, akit valójában senkivel sem lehet összehasonlítani. A természetes és a mesterséges harmonikus végtelen variációnak virtuóz kezeléséből kiinduló, speciális üveghang játékával szívbemarkoló szépségű zenei világokat épít fel, a megfoghatatlanság varázsával és az utolérhetetlen csoda megszületésének katarzisával ajándékozza meg hallgatóit. Scieranski saját zenéjét „elektromos űrbasz- szus-zenének” nevezi. Játékmódja és hangzásvilága a vonósnégyesektől az éles funky- hangzásokon át, a Jimmy Hendrix-szerű viharos sortüés a Nem úgy van az című számokat. A virtuóz somogyi, szatmári, gyimesi, kalotaszegi, moldvai dallamok brácsán, dudán, bőgőn, csellón, hosszú furulyán, hegedűn, ci- terán csendülnek föl, s nem hiányozhat a koboz, a mandolincselló, a doromb és a tekerő sem. Balogh Kálmán cimbalmon, Merczel István ütőgar- donon működik közre a két lemezoldalon. Hanglemezt kiadni nem könnyű dolog. Zengőék — csakúgy, mint az első alkalommal — most is örömmel adakozó szponzorokat találtak. A hanglemez kiadását a pécsi Művészetek Háza, Kaposvár, Pécs, Szekszárd ön- kormányzata, Somogy megye közgyűlése, a kaposvári városi és a pécsi Doktor Sán- dor-Zsolnay művelődési központ, a kaposvári Pannon Agrártudományi Egyetem, az Uj Dunántúli Napló és a kaposvári tanítóképző főiskola támogatta. A Zengő együttes a nyáron egy finnországi találkozóra utazik. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium felkérésére képviselik hazánkat északi rokonainknál. L. S. Scieranski — ismét Kaposváron zekig, a többrétegű szimfonikus, rézfúvós és emberi kórus megszólaltatásokig terjed. Technikája és fantáziája a basszusgitár négy húrján a legjobb jazz zenekart képes helyettesíteni. S hogy még mi történik ezután? A BOP-ART Orchestra Malecz Attila kompozícióját és hangszereléseit szólaltatja meg újból megjándékozva a kaposvári közönséget. Az eltelt évek alatt számos fesztiválon játszottak, olyan világsztárok társaságában, mint Keith Jarett, Ray Charles, Phil Woods, Herbie Hancock, Jacki De Johnette, Sun Ra, Steve Coleman, Courtney Pine, Count Basie Big Band és nyertek díjakat különböző versenyeken. Spanyol és csehszlovák lemezfelvételeik után önálló magyar nagylemezük „Aquarium” címmel látott napvilágot. A szakma különös figyelmét váltotta ki hét évvel ezelőtt Malecz szürrealista jazzoperája: a „Klinikusok” budapesti bemutatója. Malecz Attila zenéje egy sajátos, huszadik század végi hangulatot kifejező jazz, mely magába olvasztja a klasszikus zene és a rock legjobb hagyományait. Vörös Éva Banda Zoltán rejtvényrovata A Kaspossystem Számítástechnikai, Iroda- technikai Szolgáltató Kft ajándékával A február 29-én megjelent rejtvényünk helyes megfejtése: Thomas Anders (az egykori Modern Talking énekese). A szerencsés nyertes Zsiros Henriett göl- lei olvasónk. Gratulálunk! Március idusára Március 15-e hivatalosan csak 1927-ben lett nemzeti Ünnepünk. Március idusának alkalmából mindhárom kérdésünk az ünnephez kapcsolódik, megőrizve rejtvényünk sajátos— könnyűzenei — jellegét. 1. Petőfi Sándort több színészünk keltette életre a mozivásznon vagy a képernyőn az elmúlt évtizedek során. Görbe János főszereplésével 1953-ban forgatták a Föltámadott a tenger című filmet, amelyet holnap délután sugároz a Tv2 1980-ban hatrészes tévéfilmsorozat készült Petőfi életéről, amelyben Józsa Imre alakította a költőt. Ki az a magyar színész, aki a mellékelt fotón megjeleníti Petőfit? 2. 1981. március 26-án egy nagyszabású koncerten hangzott el a Nemzeti dal megzenésített változata a Budapest Sportcsarnokban. Ki (rock)zenésítette meg a mindenki által jól ismert Pe- tőfi-verset? » 3.1985-ben kiadtak egy kislemezt, amelynek „A” oldalára szintén egy megzenésített Pe- tőfi-költemény került, mégpedig az Egy gondolat bánt en- gemet. A zenét Koltai Gergely és Margit József szerezte. Ki az a rockénekes, aki elénekelte az említett szerzeményt, továbbá el is játszotta a költő szerepét 1848. március 15-e. Vajon mit jelent e dátum a fiataloknak, hogyan készülnek ők erre az ünnepre? Balogh Gabriella és Tóth Szilvia gimisekkel éppen történelem dolgozat előtt beszélgettünk erről: — Régebben nagy ünnep lehetett — mondta Szilvia. — Nálunk az általános iskolában műsorokat adtunk ezen a napon, énekeltünk, kokárdát tűztünk ki. Akkor még éreztem az ünnepi hangulatot, s valamennyien tudtuk: mi történt 1848. március 15-én. — Az 1848-as forradalomban a magyarok a szabadságukért harcoltak — válaszolta kérdésemre Gabriella. — A magyarságukat akarták megőrizni. Magyarország az ma Magyarország. Ezt tudja mindenki, és azt is, hogy Ausztria egy másik ország már. — Szerintetek manapság hogyan lehetner emlékezetessé tenni ezt az ünnepet? — Talán olyan felvonulással, mint amilyen régen május 1-jén volt. Ünnepelni kellene azt, hogy akkor össze tudtak fogni, hogy együtt harcoltak a szabadságért. Most már nincs ilyen összetartás. Lehet, hogy ha nem lett volna 1848. március 15-e, akkor Magyarország sem lenne. Ez olyan ünnep, amelyet soha nem szabad elfelejtenünk... — Ha nem kérdezel erről, lehet, hogy eszembe sem jut — vágja rá a főiskolás Sülé Dalma. — A kokárdához viszont ragaszkodom. — Az „első” március 15-én felutaztam Pestre — emlékszik Bartha Tamás. — Szerintem ez az ünnep elsősorban a fiatalságé, nekik kellene magukénak érezni az állandó lázadás, a forradalom ünnepét. Amikor 1986-ban felvonultunk a Lánchídon, többnyire fiatalok voltunk ott és az 50-60 évesek. A köztes generáció valahogy hiányzott. Azóta ez a nap nem jelent igazán sokat... Pedig azzal is meg lehetne ünnepelni, hogy mássá tesz- szük: nem muszáj kivonulni, kokárdát viselni, csak jusson eszébe mindenkinek, hogy ma március 15-e van... — Biztos vagyok abban, hogy lesznek olyan rétegek, korosztályok, akik ezt az ünnepet „ébren” tartják — mondja véleményét Habiing Mária —, ám lesznek olyanok is, akik elfelejtik. — Mivel most vasárnapra esik március 15-e, kiderül hogy mennyire érezzük ezt a napot nemzeti ünnepünknek — vélekedik Udvari Mária. — Hányán ünnepelnek majd és hányán választják inkább ehelyett a kerti munkát vagy a vasárnapi semmittevést? — És 1848 eszméi? — Valamit szétvertünk, valami volt, mindegy hogy jó vagy nem — fűzi hozzá Bartha Tamás. — Egyelőre nincs semmi helyette, és senki nem látja a kiutat. Ez lecsapódik a gyerekeken is. Nem ez lesz a legfontosabb, hanem hogy legyen munka, meg tudjunk élni valamiből, családot teremteni. Elfásultunk. Már most... Magunkban sem hiszünk igazán, s akkor eszmékben? Ehhez annyira kicsik vagyunk... T. K. Koncert a „felhőkarcolók” tövében Koncertkörútjának utolsó előadását Kaposváron tartotta a közkedvelt Manhattan együttes. A „turnétemetésre” zsúfolásig megtelt a Latinca Sándor Művelődési Központ. Dübörgő szignálzenére, fényeffektusokkal aláfestve fokozatosan kirajzolódott a színpadkép: megjelentek Manhattan felhőkarcolói, amelyeket az együttes menedzserének, Környei Attilának az ötletei alapján varázsoltak elő a fénytechnikusok a közönség elkápráztatására. Az énekes-táncos „négyesfogat” a Rossz vagyok című szám ütemére lépett a rivaldába. Egymás után hangzottak fel az első — már aranylemezes — Manhattan-album sikerszámai. A dallamos és érzelemgazdag nóták közé mind a négyen becsempésztek egyet a Manhattan előtti korszakukból, előző zenekaraikból. Csoki egy Fix-számot idézett fel, Dobi Sanyi egy vallásos dallal állt elő a hit és a szeretet jegyében. Vilmányi Gábor a Nézz rám tizedest énekelte el Exotic-múltjából. Varga Szabolcs szaxofonszólójához még a menedzser is színpadra lépett egy gitárral, hogy közösen eljátszanak egy külföldi filmslágert. A ráadás és egyben a koncert közös énekléssel fejeződött be, a háttérből előlépett a két billentyűs: Kassai Róbert és Gulyás Levente, valamint a dobos, Koszta János. A lírai dalok elhangzásakor az első sorokból összekulcsolt kezek, égő gyertyák apró lángcsóvái emelkedtek a magasba. A Manhattan olyan magyar énekegyüttes, amely valóban kellemes és divatos zenét játszik, a mai fiatalok zenei ízlését és igényét követi. A kvár- tett — egyes korábbi híresztelések ellenére — nem play back-ről énekelt, a fiúk „élőben” muzsikáltak. Nagyszerűen... Banda Zoltán Közvéleménykutatás „ufóügyben” Az UFO Vadászok Társasága kérte, hogy közöljük az alábbi kérdéseket. Hát íme: 1. Hiszel az ufók létezésében? 2. Láttál már ufót? 3. Félsz az ufóktól? 4. Mit gondolsz, mi az ufó? 5. Szerinted honnan jönnek az ufók? A válaszokat ifj. Fehér János László címére (Kaposvár, Pipacs u. 17. 1/1.) kérjük. egy zenés, történelmi játékban? A megfejtést, tehát a három nevet március 24-ig küldjétek be a szerkesztőségünkbe! A helyes megfejtést és a nyertes nevét 28-án hirdetjük ki. Rovatszerkesztő: Tamási Rita KIÁLLÍTÁS ÉS VERSENY A Kaposvári Makettezők Baráti Köre a szervezője annak a rendezvénynek, amely versenyre, illetve kiállításra hívja az érdeklődőket. (Nemcsak fiatalok jelentkezését várják.) Az április 5-ig beérkező maketteket kiállítják, s aki pályamunkáját arra alkalmasnak tartja, benevezheti a versenybe. A versenyen résztvevő maketteket zsűrizik, majd a legjobbakat több kategóriában díjazzák. A kiállítás április 13-tól 19-ig tekinthető meg a kaposvári Latinca Sándor Művelődési Központban. A részletekről érdeklődni szintén itt lehet minden vasárnap délelőtt 9-11-ig a 108-as teremben. Repülőgép-makettezők figyelem!
