Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-05 / 30. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. február 5., szerda BOLTOKAT ÚJÍTOTTAK FÖL, MINI ABC-KET NYITOTTAK Sisak a szögről Újra olt az egyesület Tótiban A képen látható sisakot ugyan már végérvényesen elrágcsálta az idő vasfoga, de a valamikor benne büszkélkedő fejekben még mindig él a hajdani nagyhírű lengyeltóti tűzoltóegyesület emléke. S nemcsak egykori viselőiben. Nemrégiben múlt százhúsz éves az egyesület, s lelkes és merész emberek mostanában újraéleszteni próbálják, majdhogynem azt mondtam: újra lobog a régi tűz... Ivanics Károly tűzoltóparancsnok, és Kapronczai József a helyettese meséli: a megyében ez volt a harmadik legrégibb tűzoltóegyesület, országos versenyeket nyert a csapat, olyan tűzoltóbáljaik, tűzoltózenekaruk volt, hogy csuda... Aztán lassan elmúlt a régi dicsőség, az utóbbi másfél évben már csak vegetált ez a testület. A százhuszadik évforduló is csöndben telt, nem jutott nagyobb megemlékezésre. A régiek kiöregedtek, újak nemigen akadtak — eddig. Most azonban — úgy látszik — elindult valami. A fiatalok közül összeállt egy 10-12 tagú gárda, s az önkéntes tűzoltócsapat ma már újra riasztható a tűzesetekhez. Eszközeik többnyire inkább muzeális értéket képviselnek, mint használatit, 20 éves Csepel „csodaautójuk” azonban még egyszer sem hagyta cserben őket. — Napközben, riasztás után egy órával már kint vagyunk a helyszínen, ami nem kicsiség, hiszen úgy kell az embereket összeszedni munkahelyeikről. A fő gondunk a tűzoltószertár téliesítése, hogy ne fagyjon bele a kocsi tartályába a víz, s Fotó: Lang Róbert ne kelljen állandóan leeresztenünk. Reméljük az önkormányzat segítségével ezt is sikerül megoldani. 110-120 ezer forintra lenne szükségük, s ebből többek között a Csepel felújítását is elvégezhetnék. Kérésük a lengyeltóti környéki vállalatokhoz: támogassák anyagilag az egyesületet, egyrészt a régi hagyományok feltámasztásáért, másrészt mert magukat támogatják ezzel, hiszen bárkinél előfordulhat tűzeset. N. L. Nem jöttek Barcsra vásárolni a jugoszlávok Az áfész kereskedelmi forgalma jelentősen visszaesett. Korábban rendkívül nagy forgalmat könyvelhettek el a jugoszláv idegenforgalom miatt. A barcsiak nyugalmának az oka az, hogy a legkisebb településeken is ki tudják elégíteni az igényeket. Ez a korábbi üzletpolitikájuknak köszönhető. Akkor is mertek vállalkozni beruházásokra, amikor más azon gondolkodott, hogy miként élheti át a kedvezőtlen éveket. Takács László elnök elmondta, tavaly is több millió forintot költöttek beruházásokra: megnyílt a csokonyavisontai vendéglő és bolt, amely 18 millió forintba került. Babó- csán átépítették a vas-műszaki boltot, ruházati üzletet. Felújították a darányi, a drávagárdonyi és kastélyosdombói üzletüket is. A Triál csődött mondott a barcsi üzletközpontban. Ők meg merték vásárolni a helységet, s ott kultúr- cikket árulnak. Az új barcsi posta mellett most alakítanak ki egy boltot. Ez rövidesen megnyílik. Barcson — ismerve a valós igényeket — arra törekszenek, hogy minél olcsóbban adják az árut. Ezért is fejlesztették fel a nagykereskedelmi tevékenységüket. Közvetlenül a gyáraktól szerzik be az élelmiszereket, a mosóporokat és az iparcikkeket. Néhány napja több alapvető fogyasztási cikket más kereskedelmi vállalatoknál olcsóbban árulnak. A nagykereskedelmi raktáraikból látják el az aprófalvak magánkereskedőit is, no meg a saját mini ABC-boltjaikat, amelyekből eddig Csokonyavisontán és Babócsán nyílt egy-egy, de újabbakat is terveznek. N. J. Növekvő export A külkereskedelmi mérleg hiánya a kormányprogram prognózisa szerint az idén várhatóan 400-500 millió dollár körül alakul, abban az esetben, ha az év folyamán 0- 2 százalékos gazdasági fejlődés következik be. Egy év alatt az áruforgalomban 300-400 millió dollárral javul az egyenleg. Ezt a fel- tételezést a kormányszakértők arra alapozzák, hogy a külső kereslet — amely már a múlt évben is csaknem teljes egészében konvertibilis fizetőeszközökben bonyolódott — valószínűleg nem, vagy csak minimális mértékben csökken a volt KGST-országok részéről. Erről az oldalról nem várható dinamikus növekedés, de az erős negatív hatások is megszűnnek. A hagyományos konvertibilis export múlt évi — 12-16 százalékos növekedése után — a számítások szerint ebben az évben várhatóan 8-10 százalékos bővülés várható. Az exportálók jelentős része sikeresen alkalmazkodott a megváltozott piaci körülményekhez. Leggyorsabban a fejlett országokban növelték az értékesítést. A kivitel egyre növekvő hányada származik a kisvállalkozásoktól és a vegyesvállalatoktól, amelyek zömükben már eleve az új piaci lehetőségekre építették üzletpolitikájukat. A gazdaság alkalmazkodóképességének javulását mutatja a feldolgozó- ipar — ezen belül is a gépipar — exportnövekedésének múlt évi erősödése. Az összes exportnövekedés mindezek alapján az idén 6-9 százalékos lehet. Az import pedig összességében a 3-5 százalékkal bővül. Épülő Suzuki Az épülő esztergomi Su- zuki-gyárban megkezdték azoknak a hegesztőrobotoknak a felállítását, amelyek a Swiftek fő karosszéria elemeit állítják majd össze. A Suzuki Swiftek első próbagyártására a nyár elején, a másodikra augusztusban kerül sor. MIT MUTAT AZ EUROBAROMETER? (3.) On nemcsak magyar, hanem európai is Biz.mértékben tám. Biz.mért. ellenezné Nagymért. ellenezné Nem tudja 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %-ban %-ban A Módus Kft közvéleménykutatásának tanulsága szerint a magyar lakosság mintegy 22 százaléka gyakran, 37 százaléka néha, 38 százaléka viszont soha nem gondol arra, hogy nemcsak magyar, hanem európai is egyben. A magyar lakosság leginkább azokat a nemzetközi szervezeteket (NATO, Európa Tanács, Európai Közösség) ismeri, amelyekkel nap nap után találkozik a hírekben, sajtótudósításokban, a rádióban vagy a televízió képernyőjén. Ugyanakkor a hazai aktív korú népesség politikai érdeklődését és jó tájékozottságát bizonyítja, hogy a megkérdezettek 89 százaléka hallott a NATO-ról, 77-77 százaléka az Európa Tanácsról, illetve az Európai Közösségről. A lakosság 45 százalékának általában kedvező véleménye van az EK céljairól és tevékenységéről. Ezzel szemben semleges a véleménye 28 százaléknak, negatív 4 százaléknak, és nem ismeri a problémát — illetve nem hallott róla — a megkérdezettek 23 százaléka. A hazai lakosság mondhatni elsöprő többsége változatlanul nagy híve az EK-ba való belépésnek, hiszen a megkérdezetteknek majdnem 83 százaléka támogatná ezt a lépést. Ehhez képest az „ellenzék” aránya még a 3 százalékot sem éri el, s a „nem tu- dom”-mal válaszolók aránya sem túl magas (15 százalék). A lakosság véleménye szerint az EK-ba való belépésünk a következő előnyökkel járna: fejlődne a kereskedelem, segítené a szabad piacgazdaság megteremtését, emelkedne az életszínvonal, nem lennének hiánycikkek, segítené a demokrácia fejlődését, az emberek szabadon mozoghatnának, egységesebb lenne az európai külpolitika, erősítené az ország védelmét, végül segítené az Európai Egyesült Államok fölépítését. Ezzel szemben a Közös Piachoz való csatlakozásunk a következő hátrányokat hozná magával: túlzott politikai befolyás, nőne a kivándorlás, végül elveszne nemrég visszanyert önállóságunk. Rákérdezve arra, hogy az Európai Közösségnek támogatnia kellene a Szovjetuniót vagy pedig nem, a megkérdezettek jelentős része (40 százalék) a segély folyósítását a gazdasági reformprogram beindításához kötötte volna. Ugyanakkor nem volt csekély azoknak az aránya sem, akik az azonnali segélyre „voksoltak” (34 százalék). Ehhez képest a segély megadását kategorikusan elvetőknek az aránya mindössze 13 százalékot tett ki. Mindent összevetve: a lakosság messzemenően támogatja az összeurópai kezdeményezéseket, ám meglehetősen keveset tud róluk. (Folytatjuk) Ferenczy Europress Támogatná-e Magyarország csatlakozását az Európai Közösséghez? Gondol-e arra, hogy ön nemcsak magyar, de európai is?
