Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-05 / 30. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. február 5., szerda Együttműködés minden területen Kérdőjelek A német súly A világgazdaság „agytrösztjének” csúcstalálkozóján, a davosi világgazdasági fórumon most megfogalmazták, amit kimondatlanul is érzékel a világ: „Európában minden kapcsolatba hozható Németországgal”. így, sarkosan egyértelműen. Anglia, Franciaország és Olaszország is nehezen vitatják, hogy a kelet-európai szovjet birodalomnak, majd magának a Szovjetuniónak a széthullása, s ezzel párhuzamosan Nyugat-Európa integrációjának felgyorsulása alapján megváltoztatta a németek szerepét a kontinensen. A kérdés valójában, hogy mit kezdenek a részben tőlük függetlenül megszerzett európai első hellyel? Ma a németek jórésze is vallja, hogy a történelem ismeretében akár érthető is azoknak az aggálya, akik attól tartanak: a gazdasági szuperhatalommá nőtt Németország, az újtípusú EK-ra és megnövekedett összeurópai forrásaira támaszkodva hosz- szabb távon esetleg nagyobb ambíciókra is törekedhet, mint arra, hogy első legyen az egyenlők között. A felelős Németország — helyesen — ezt az aggodalmat akarja eleve eloszlatni. Genscher német külügyminiszter alig 24 órával Davos után mindenesetre leírta: „A német elkötelezettséget egész Európa egységéért európai békefelelőssége igazolhatja.” Igaza van, hogy ki is mondja. Kocsis Tamás Katona Tamás támadta Gönczöt — Mind Bonnban, mind Budapesten többször esik szó a magyar-német viszony különleges, baráti jellegéről. Miben látja Ön e jellegzetesség lényegét és főbb vonásait? Mely területeken tekintené a leghasznosabbnak az előrelépést, mit tart elsősorban leküzdendő akadályoknak a kapcsolatokban? — A német-magyar viszonyt a baráti együttélés és a gyümölcsöző kapcsolatok évszázados hagyománya jellemzi. Népeink szimpátiával és tisztelettel viseltetnek egymás iránt. Mi, németek sohasem fogjuk elfelejteni, hogy Magyarország volt az, amelyik — amint ezt már megfogalmaztam — kibontotta az első követ a falból, amely évtizedeken keresztül elválasztotta a német népet. A baráti együttműködést és az európai partneri viszonyt kifejező német-magyar szerződés, amelyet látogatásom idején Antall miniszterelnökkel Budapesten aláírunk, ehhez a hagyományhoz kötődik. Ezzel gyakorlatilag minden területen megteremtjük együttműködésünk átfogó, a jövőt szolgáló alapjait. Ez nem utolsósorban a magyarországi németek érdekében is áll. Azok a lehetőségek, amelyeket a szerződés a német kisebbség előtt megnyit, döntő módon hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a kisebbség — amint az a múltban hosszú időn át érvényesült — híd legyen államaink és népeink között. — Magyarországon a politikai rendszerváltozás után a gazdasági rendszerváltozás került napirendre. Milyen lehetőségeket lát Ön arra, hogy német cégek, intézmények eredményesebben segítsék a gazdasági átalakulást, a korszerűsítést? — Mindenekelőtt engedje meg, hogy gratuláljak minden magyarnak és Antall miniszterelnök kormányának a sikeres átalakítási politikához. Magyarország politikai és gazdasági téren egyaránt a reform-fejlődés élén állt és áll Közép-, Kelet- és Dél-Euró- pában. A kormány bátor gazdaságpolitikája — minden meglévő probléma ellenére — érleli első gyümölcseit. A sikeres magyar gazdaságpolitikajelentős mértékben javította a gazdaság átalakításában és korszerűsítésében közreműködő német cégek és intézmények együttműködési lehetőségeit. Németország Magyarország legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnere. Jelenleg már Magyarország külkereskedelmének 25 százalékát Németországgal bonyolítja le. százalékkal — a magyarországi külföldi beruházások élén áll. A szövetségi kormány a jövőben is tanácsokkal és tettekkel segíti a magyarországi átalakítás folyamatát. Együttműködésünket nagyon gyakorlatiasan fogjuk alakítani: a gazdaság szakembereinek és vezetőinek képzésétől, továbbképzésétől, az igazgatásnak nyújtott segítségen keresztül, a harmadik piacokon való együttműködésig. — Magyarország deklarálta csatlakozási szándékát az Európai Közösséghez, s megtette a szükséges lépéseket. Magyarország társult tagságának elfogadását követően milyen álláspontot képvisel e kérdésben Németország? — A szövetségi kormány üdvözli és hangsúlyozottan támogatja ezt a magyar kívánságot. Nem utolsósorban fáradozásainknak köszönhető, hogy 1991. december 16-án alá lehetett írni Magyar- ország társulási égyezményét az Európai Közösséggel. Az egyezménnyel megteremtődtek az előfeltételek arra, hogy lehetővé váljék Magyarország belépése a közösségbe. — Milyennek látja Németország helyzetét a megváltozott Európában, a Német Szövetségi Köztársaság lehetőségeit és korlátáit a világpolitika befolyásolásában? — A kelet-nyugati konfliktus megszűnése egészében és alapvetően megvátoztatta a helyzetet Európában. Ezek a változások új és további követelményeket állítanak a német és az európai politika elé. Németország nemzetközi szerepet ma nagymértékben sokoldalú keretek között, mindenekelőtt az Európai Közösségben és az Észak-atlanti Szövetségben tölti be. A német politika befolyása és sikere ezért nagymértékben a német érdekeknek a partnereinkkel való összehangolásától függ. Németország európai felelősségét egyszersmind a közép- és kelet-európai országok gazdasági megszilárdítását szolgáló megkülönböztetett erőfeszítéseivel juttatja kifejezésre. Emlékeztetek azokra a nagy befektetésekre, amelyeket országom az elmúlt években ezekben az országokban megvalósított. Az Európa integrációját célzó nagy feladatok mellett nem feledkezhetünk el az úgynevezett harmadik világ korszakos problémáiról. Itt rajzolódnak fel a jövő világpolitikai kihívásai, amelyek megoldását egyedül egy ország sem vállalhatja — mondotta nyilatkozata befejezéseként Helmut Kohl, Németország kancellárja. (Folytatás az 1. oldalról) Fodor Gábor e tézisek megjelentetése után, ezelőtt fél évvel kérte a házbizottságot: készítsen átfogó szabályozást arra, milyen sajtótermékeket terjeszthetnek a parlament falai között. Szabad György házelnök felidézte, hogy a házbizottság szeptemberben foglalkozott e kérdéssel, megegyezés azonban nem született. Leszögezte azonban, hogy minden legális lap terjeszthető. A független Dénes János a Miklós Árpád által említett eseményt jogsértésnek nevezte, Fodor Gábort pedig lemondásra szólította fel. Ezt követően ismét Miklós Árpád jelentkezett szólásra, mert hallani vélte, hogy őt felszólalása közben egy bekiabáló újfasisztának titulálta. Az SZDSZ-es Gadó György erre bejelentette: a fasiszta szót ő használta, de az említett cikkel kapcsolatban. Mivel több honatya is szólásra jelentkezett, az elnöklő Szabad György felszólítására a képviselők többsége a vita lezárására szavazott. Az interpellációk során az egyik képviselő kérdésére válaszolva Katona Tamás külügyi államtitkár elmondta: a Külügyminisztérium nem tudott róla, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök a novemberi londoni hivatalos útja során találkozott az elhunyt Maxwell sajtómágnás fiával. „Az elnök úr biztosan nem hoz szégyent az országra, nem lő bakot, de neki politikai lépéshez nem osztottak lapot, csak azoknak a politikusoknak, akik a Parlamentnek felelősek” — jelentette ki az államtitkár. Németország egyben — 20 KÉMIAI VIZSGÁLATA BETEGSÉGÜKRŐL Múmia-kongresszus a Kanári-szigeteken Egyedülálló rendezvény színhelye lesz a héten Santa Cruz de Tenerife — ezen a festői helyen tartják első nemzetközi kongresszusukat a világ legelismertebb múmiaszakértői. „Úgy gondoljuk, ez valójában a tudománynak olyan területe, amely fejlődésében eljutott addig a pontig, ahol szükség van nemzetközi kongresszusra” — nyilatkozta dr. Arthur Aufderheide, a Minne- sota-Duluth Egyetem patológusa. A hétfőtől csütörtökig tartó tanácskozáson 20 országból mintegy 225 tudós vesz részt. Rajtuk kívül „jelen lesz” még 25 múmia is — 600 évestől egészen hétezer évesig. A tudósok főként azért választották a tanácskozás színhelyéül a Kanári-szigeteket, mintegy 120 mérföldre Északnyugat-Afrikétól, mert a szigetek Régészeti és Etnográfiai Múzeumának különösen gazdag múmiagyűjteménye van. A Kanári-szigetek rég kihalt őslakossága ugyanis mumifikálta halottait. Nyilatkozatában dr. Aufderheide elmondotta, hogy a múmiák tanulmányozása elősegítheti a betegségek kialakulásának és fejlődésének jobb megismerését. „A tbc például, ahogyan ma ismerjük, nem szükségképpen volt mindig olyan, mint ma. A múmiák kémiai vizsgálatának segítségével megtudhatjuk, hogy mivel táplálkozott az elhunyt, s ebből a történészek következtethetnek a szokásaira. A nem tudósok számára pedig a múmiák varázsa abban áll, hogy megtapintható, valóságos, hozzánk hasonló emberek, mintegy példázzák azt, hogy honnét jöttünk. Egy csontváztól ez aligha várható el” — mondta az amerikai patológus. Mi lesz a bolgár tartozásokkal? Előreláthatólag februárban folytatódnak a szakértői tárgyalások a magyar-bolgár árucserében az elmúlt években felhalmozódott 75 millió rubeles magyar kereskedelmi többlet rendezéséről — tájékoztatta a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának illetékese az MTIt. 1991-ben elvi megállapodás született a fizetési aktívum rendezéséről. Mindkét fél azt szerette volna elérni, hogy a felhalmozódott bolgár tartozások kereskedelmi szállítások révén csökkenjenek. Ez a törekvés azonban nem vezetett komoly eredményre. Az 1990 végén 79 millió rubeles tartozás 1991 folyamán csupán 4 millióval lett kevesebb. Ennek fő okát magyar részről abban látják, hogy a transzferábilis rubel elmúlt évi leva-árfolyama a • dollárhoz képest túlzottan alacsony volt, és nem biztosította kellőképpen a bolgár cégek érdekeltségét. A két ország közötti áruforgalom jelentősen visz- szaesett. 1990-ben 40, 1991-ben pedig közel 60 százalékkal csökkent a kölcsönös áruszállítások értéke az előző év százalékában. Az előzetes adatok szerint az 1991. évi forgalom értéke körülbelül 25 millió rubelt és 40-45 millió dollárt tett ki. A bolgár tartozás kiegyenlítésének, illetve csökkentésének lehetőségét a felek több irányban is keresik. Az egyik lehetőség, hogy az idén még egy ideig fenntartják — transzferábilis rubel-elszámolással — a konkrét áruszállításokkal való törlesztést. Másrészt felmerült az a gondolat is, hogy az adósságok ellenében bulgáriai befektetésekhez vagy magyarországi bolgár tulajdonban lévő ingatlanokhoz jutna a magyar fél. Elképzelhető volna egy harmadik megoldás is, amely abban állna, hogy a Magyar Nemzeti Bank a román adósságokhoz hasonlóan esetleg egy harmadik félnek adná el a követelést. A végső megoldás a fennmaradó rubel-egyenleg konvertibilis valutára történő átszámítása. A februári tárgyalásokon a szakértők mindezeket a lehetőségeket áttekintik. Folytatják a konvertibilis valutára történő átszámításra szolgáló koefficiens egyeztetését is. BÁNYACSŐD Egy franciaországi bíróság döntése alapján bezárják Nyugat-Európa egyetlen jelentősebb aranybányáját, mert csődbe jutott. A Carcassonne közelében levő bánya valaha jövedelmező üzlet volt, de már évek óta nagy ráfizetéssel termel. Lökdösődtek a kisgazdák? Cseh Sándor FKGP-alelnök cáfolta, hogy lökdösődésre került volna sor pártja budapesti Szoboszlay utcai székházában közte és Hornyák Tibor, a párt Országos Dokumentációs Központjának vezetője között. Ugyanakkor az alelnök megerősítette: hétfőn valóban igen határozottan és félreérthetetlenül értésére adta a dokumentációs központ vezetőjének, hogy bizonyos módszereivel nem ért egyet, és alelnöki hatáskörével élve véget kíván vetni a hangulatkeltésnek és az intrikáknak a pártházon belül, amelyek gerjesztőjének tekinti Hornyák Tibort. Cseh Sándor véleménye szerint Hornyák Tibor már eddigi tevékenysége során többször is tanújelét adta igazi „arcának”. Szavazás a napirend előtti vitáról Megoszlanak a vélemények az Országgyűlés tárgysorozatán nem szereplő, aktuális témák tárgyalásáról. A képviselők egy része azt tartja, hogy a napirend előtti felszólalások — amelyek gyakran személyeskedő polémiákba torkollnak — hátráltatják a Ház alapvető funkciójának betöltését: a törvénykezést. Mások viszont úgy vélik, hogy a soron kívüli viták hozzá tartoznak a parlamenti élet demokratizmusához, erősítik az Országgyűlés politikaifó- rum-jellegét. Az idei első rendes ülész- szakon (a januári tanácskozások ugyanis rendkívüli ülésnek minősültek) a napirend előtti témák — köztük a rádió és a tévé vallási műsorainak sugárzása, a kamionblokád, a költségvetési törvény kihirdetett szövegének hibái — ismét kemény, indulatos szópárbajokra késztették a honatyákat. Szabad György elnök, látva a magas hőfokú vitakedvet, „menet közben” állásfoglalásra kérte a T. Házat: folytatódjék-e a napirend előtti kétperces felszólalások sora vagy vágják el a viták fonalát -és térjenek rá a törvényjavaslatok tárgyalására? A szavazás végeredménye: 129 igen, 89 nem és 19 tartózkodás — a „műsoron kívüli” felszólalások, válaszok és viszontválaszok tehát zöld utat kaptak. Így szavaztok a somogyi képviselők A kétperces meghallgatásról név vál. körz. képv. csop. szavazat Király Béla 1. vk. SZDSZ nem Dr. Tarján Lászlóné 2. vk. FkgP nem Dr. Páris András 3. vk. SZDSZ — Dr. Gaál Antal 4. vk. MDF igen István József 5. vk. FKgP igen Dr. Sipos Imre 6. vk. FKgP — Ficzere Mátyás ter. It. SZDSZ igen Horn Gyula ter. It. MSZP tartózkodott Dr. Ilkei Csaba ter. It. FÜGG igen Németh Béla ter. It. FKgP nem Gerbovits Jenő orsz.lista FKgP igen Dr. Suchman Tamás orsz.lista MSZP nem
