Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-27 / 49. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — KSH-JELENTES 1992. február 27., csütörtök A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA 1991-RŐL Csökkent a somogyi ipar teljesítménye A főbb anyagi ágak A megyében települt — ötvennél több dolgozót foglalkoztató — ipar 1991. évi termelése 23 százalékkal maradt el az 1990. évitől. Az ipar valamennyi fő ágazatára — kivéve a vegyipart, ahol a termelés a bázisszinten maradt — a termelésvisz- szaesés volt a jellemző. A gépipar termelése 29 százalékkal csökkent. Ezen belül alágazatai közül a legrosszabb teljesítményt a műszeripar nyújtotta, amely — ösz- szehasonlítható áron — csak 20 százaléka volt az 1991. évinek. A fémtömegcikk-ipar az egy évvel azelőtti termelésnek 45, a közlekedé- seszköz-ipar 54, a gép- és gépibe- rendezés-ipar pedig 59 százalékát teljesítette. A könnyűiparban átlagosan 33 százalékkal csökkent a teljesítmény. A bőr-, a szőrme- és a cipőiparé stagnált, a textiliparé pedig csak a fele volt az 1990. évinek; a nyomdaiparé 18, a textilruházati iparé 7, a kézmű- és háziiparé 4 százalékkal elmaradt az előző évitől. Az élelmiszeripar egészében 16 százalékkal termeltek kevesebbet, mint 1990- ben. Legrosszabb teljesítménye egész évben a tartósítóiparnak volt: a termelés volumene csak 54 százalékát érte el az egy évvel korábbinak. A húsipar volumenindexe 30, a malomiparé 20, a tejiparé 18 százalékkal volt alacsonyabb, viszont a sütőiparé szinten maradt. A megyei és más megyei székhelyű — ötvennél több embert foglalkoztató — iparba sorolt szervezetek Somogy megyei telepeinek 1991. évi külkereskedelmi célú értékesítése 5,2 milliárd forint volt; ez folyó áron 17, volumenében viszont 33 százalékkal kisebb átadást jelentett az 1990. évihez képest. Az ágazatok közül legszámottevőbben (55 százalékkal) az élelmiszeriparban csökkent a külföldi piacra történt eladás. A gépipar export-értékesítése 29 százalékkal, a könnyűiparé csak 9 százalékkal volt kevesebb. Az ipari szervezetek 1991-ben 22,8 ezer munkavállalót foglalkoztattak, azaz 11 százalékkal (2,7 ezerrel) kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az élőmunka termelékenysége 14 százalékkal romlott. A megyei székhelyű — 50 dolgozónál nagyobb létszámot foglalkoztató — kivitelező építőipar tavalyi termelési volumenében csak 1 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. Az 1991. évi össztermelés alakításában a mélyépítőiparnak volt meghatározó szerepe, ugyanis teljesítménye volumenében 30 százalékkal volt több az 1990. évinél. A magasépítő-ipar termelése mindegyik negyedévben jóval a bázis alatt maradt, ezért — egész évben — a saját építési-szerelési munkák csak 61 százalékát tették ki az 1990. évinek. A kivitelező építőipar éves szinten 4140 munkavállalót foglalkoztatott. Ez 21 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az élőmunka termelékenysége 28 százalékkal volt jobb az 1990. évinél. Somogy megye 359,0 ezer hektárnyi mezőgazdasági területe 1971 hektárral csökkent az előző évihez képest. Ezen belül 265,5 ezer hektárt tett ki a szántó területe, ami 109 hektárral nőtt. A kertterület 25,6 ezer hektár, 111 ha-ral lett nagyobb, a gyümölcsösök területe (4,2 ezer hektár) 313 hektárral csökkent. A szőlő területe (6,2 ezer ha) alig változott, a gyepterület azonban tovább csökkent (1884 ha-ral). A bevetetlen szántóterület 1991-ben 7320 hektár volt: ez az előző évinek 2,8-szerese. A szántóföldi növények 258,2 ezer hektáros vetésterülete a tavalyinál 2 százalékkal (4612 ha-ral) kisebb. Kukorica 74,2 ezer hektáron termett: az előző évi terület 96 százalékán. 1991- ben 93,4 ezer hektárról takarítottak be kalászos gabonát — ez 522 hektárral kisebb terület az előző évinél. A búza vetésterülete (52,9 ezer hektár) 9 százalékkal fogyott. Csökkent a rozs vetésterülete (4604 hektár) 19, valamint a zabé (8282 hektár) 1 százalékkal. Jelentősen, 23 százalékai nőtt az árpával hasznosított szántóterület (26 139 ha) nagysága; ezen belül az őszi árpáé (20 259 ha)' 10 százalékkal, a tavaszi árpáé (5880 ha) pedig 2,2 szeresére. Az ipari növények közül a cukorrépa vetésterülete 5778 hektár: 15 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban, a napraforgóé (17 095 ha) 33, a repcéé (9868 ha) 2 százalékkal. Nőtt a burgonyával bevetett terület (3279 ha) is: 11 százalékkal. A kalászosok termésmennyisége (triticale nélkül) 1991-ben 404,5 ezer tonna volt: 12 százalékkal kevesebb, mint 1990-ben. A búzáé az előző évi mennyiség 85 százalékát érte el (257,7 ezer tonna), de rozsból, őszi árpából, zabból is kevesebb termett (13,5, 85,2, illetve 21,1 ezer tonna). Tavaszi árpából az 1990. évi meny- nyiség kétszeresét takarították be (27,0 ezer tonna). A kalászosok termésátlaga a rozs kivételével nem érte el az 1990. évit. A búzáé (4869 kg/ha) 7, az őszi árpáé (4206 kg/ha) 18, a tavaszi árpáé (4589 kg/ha) 7 százalékkal, a zabé (2552 kg/ha) pedig 30 százalékkal maradt el az előző évitől, míg a rozsé (2926 kg/ha) 2 százalékkal meghaladta. A kukorica 1,7-szeres termésátlaggal (6663 kg/ha) múlta felül az előző év szintjét; az 1981-1985-ös évekét 8, az 1986-1990-es évek átlagát pedig 27 százalékkal haladta túl. Cukorrépából a nagyobb vetésterület és a 11 százalékkal magasabb termésátlag (41 640 kg/ha) következtében 240,6 ezer tonnányi termett, s ez 27 százalékkal több, mint 1990-ben. A napraforgó hektáronkénti átlaga (1944 kg/ha) 10 százalékkal csökkent ugyan, de a nagyobb vetésterület miatt 19 százalékkal több lett a termés (33,2 ezer tonna). A repce termésátlaga (1662 kg/ha) és a termés mennyisége (16,4 ezer tonna) is alatta maradt az 1990. évinek: 7, illetve 15 százalékkal. Somogybán 1991. december 31-én 68,2 ezer szarvasmarhát, ezen belül 26,4 ezer tehenet vettek nyilvántartásba; sertésből 220,2 ezer, anyakocából 19 ezer darabot. Ezen belül a kistermelők 11,4 ezer szarvasmarhát tartottak, ebből 5,9 ezer a tehén. Ugyanitt a sertésállomány 104 ezer volt, ezen belül 9,3 ezer az anyakoca. A gazdálkodó szervezetek állatállománya az 1990. december 31-i állapothoz képest minden állatfajánál rendkívüli csökkenést mutat, különösen az állami gazdaságokban és kombinátokban. A mezőgazdasági vállalatok és mezőgazdaságon kívüli szervezetek a múlt év végén szarvasharma-állo- mány 81, a tehénállomány 76 százalékával rendelkeztek (17,3 ezer, illetve 5,9 ezer darabbal). Csaknem felére csökkent egy év alatt az állami gazdaságok és kombinátok szarvasmarha-állománya; az 1991 végén számba vett 9,4 ezer szarvasmarha csak 55 százaléka, a 3,5 ezer tehén pedig 54 százaléka az egy évvel azelőttinek. (1991-ben a szarvasmarhatartó állami gazdaságok száma hatról négyre csökkent.) A termelőszövetkezetekben egy év alatt 10 százalékkal csökkent a szarvasmarha- és 16 százalékkal a tehénállomány; 1991. december 31-én 39,5 ezer szarvasmarhát és 14,5 ezer tehenet tartottak. A mezőgazdasági vállalatoknál és mezőgazdaságon kívüli szervezetekben 4,4 százalékkal csökkent a sertések száma (48,1 ezer darab) és 3,8 százalékkal az anyakocáké (3,8 ezer darab) az 1990. év végi állományhoz képest. Ezen belül az állami gazdaságok és kombinátok sertésállományukat decembertől decemberig 53 százalékkal építették le, anyakocákból az egy évvel azelőttinek 54 százalékát tartották meg (14,4 ezer, illetve 1,4 ezer darabot). A téeszek is nagyobb mértékben csökkentették sertésállományukat, mint a szarvasmarha-állományt. Itt a sertések száma 31 százalékkal volt kevesebb az év végén (68,1 ezer darab), ezen belül az anyakoca-állomány 23 százalékkal (6,0 ezer darab). 1991-ben már csak 31 tsz foglalkozott sertéstartással. A termelőszövetkezeti juhállomány szintén jelentősen változott (állami gazdaságok és kombinátok nem tartanak juhot). A juhtartó tsz-ek száma egy év alatt 29-ről 24-re csökkent. A 21,1 ezer darab juhból 17,4 ezer volt anyajuh. Az 1990. december 31-i állományhoz viszonyítva az összes csökkenés 18 százalékos; az anyajuhok száma 16 százalékkal fogyott. A mezőgazdasági ágazatok mindegyikében súlyos probléma volt tavaly a termékértékesítés. Kenyérgabonából az 1990. évi mennyiség 62 százalékát (123,2 ezer tonnát) vásárolták föl megyénkben. Vágómarhából az előző évinek 81 százalékát (8,8 ezer tonna), sertésből 82 százalékát (18,8 ezer tonna). A vágóbaromfi felvásárlása (5,1 ezer tonna) 25 százalékkal esett vissza, a tehéntejé (767,2 ezer hektolit.) 28 százalékkal. A lakosság életkörülményei Somogy megyében az anyagi ágak körébe tartozó — 50-nél nagyobb létszámú — szervezetek az 1991. év átlagában 66 ezer munka- vállalót foglalkoztattak: 16 százalékkal (12 ezerrel ) kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. Egyedül a közlekedésben dolgozók száma nem változott, a többi gazdasági ágban mindenütt fogyott a létszám. Az utóbbiak körében jelentősebben: 21 százalékkal csökkent az építőiparban, továbbá 19 százalékkal a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban, valamint 18 százalékkal a kereskedelemben munkát vállalók száma. Az anyagi ágakban 1991-ben — a teljes munkaidőben foglalkoztatottaké — 13,8 ezer forint volt a bruttó átlagbér, illetve 14,5 ezer forint a bruttó átlag- kereset. A legalacsonyabb volt az átlagkereset a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban (12,4 ezer forint); a legmagasabbat a közlekedésben érték el (22,2 ezer forint). A megye lakosságának 1991-ben folyó pénzbevétele az MNB adatai szerint 25 százalékkal, az országosat meghaladó mértékben, emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, reálértéke (a fogyasztói árszínvonal 35 százalékos emelkedését figyelembe véve) 7 százalékkal csökkent. Somogybán a lakosság takarékbetét-állománya 1991. december 31 -én — az MNB adatai alapján — 13,7 milliárd forint volt, azaz 32 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A megtakarítások összetétele változott: csökkent a könyvesbetétek és emelkedett a célbetétek aránya. Somogybán az év végén az összes betét 33 százaléka volt devizabetét. A megye lakosságának hitelállománya 1991-ben 36 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül az építési, lakásértékesítési és ingatlanvásárlási hiteleké 49, a régi kedvezményes kölcsönöké 69, a fogyasztási hiteleké pedig 18 százalékkal csökkent. A fogyasztói árak 1991-ben 35 százalékkal nőttek, bár az év második felében hónapról hónapra mérséklődött az infláció növekedési üteme. Decemberben az előző év azonos hónapjához képest 32 százalékkal emelkedett az árszínvonal. Ebben nagy szerepe volt a fűtés- és háztartásienergia-arak átlagosan 81, az egyéb iparcikkek 43 százalékos árnövekedésének. A 22 százalékos élelmiszerár-emelkedés az átlag alatt maradt, de figyelembe kell venni, hogy az előző évben a legnagyobb mértékben épp az élelmiszerek drágultak. Az idényáras és piaci cikkek megyei átlagárai tavaly az országosnál kisebb mértékben, 13 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a baromfié 11, a tojásé 21, a burgonyáé 16, a zöldségféléké 9, a gyümölcsféléké 22 százalékkal nőtt. Az előző évihez képest az átlagárak október-novemberben tovább emelkedtek. Somogy kiskereskedelmi forgalma 1991-ben — a reprezentatív megfigyelésből számolva — 35,4 milliárd forint volt: folyó áron számolva 11, összehasonlítható áron számítva 34 százalékkal csökkent az 1990. évihez képest. Ezen belül a vendéglátás bevétele — fogyasztói áron — 27 százalékkal esett vissza egy év alatt, a bolti forgalom pedig 7 százalékkal. Somogy megyében 1991 IV. negyedévében megközelítőleg annyi lakásra (537-re) adtak ki használatbavételi engedélyt, mint az év első kilenc hónapjában együttvéve. így 1991 január-decemberében az újonnan használatba vett lakások száma (1112) 194-gyel volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Egész évben mindössze 14 olyan lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, amelynek építtetője önkormányzat volt, s a legtöbb lakás (968) változatlanul a lakosság sajáterős kivitelezésében épült. Az új lakások építése mellett ez évben 187 (1990-ben 250) lakást szüntettek meg. A közlekedési szervezetek autó- buszjárataikon tavaly 54,4 millió utast szállítottak, tehát 9 százalékkal kevesebbet, mint 1990-ben. A helyi autóbusz-közlekedésben az utasok száma 13 százalékkal, az utaskilométer-teljesítmény 6 százalékkal csökkent. A helyközi autóbuszforgalom teljesítménye is elmaradt az 1990. évitől (3, ill. 5 százalékkal). A megyében-1991-ben az általános orvosi körzetek száma (158) kettővel nőtt (Csorna, Somogyfajsz), a gyermekgyógyászi körzeteké (40) változatlan maradt. A betöltetlen orvosi körzetek aránya 3 százalék volt. Egy általános körzeti orvosra és körzeti gyermekgyógyászra 1727 lakos jutott, vagyis 61-gyei kevesebb az egy évvel korábbinál. A lakosság szakorvosi ellátását biztosító rendelőintézeti hálózatban 1991-ben a rendelési munkaórák száma 229,7 ezer volt — vagyis az előző évihez képest alig változott. A gyógykezelési esetek száma (2 millió 278 ezer) egy év alatt 97,2 ezerrel nőtt. A megye kórházaiban a fekvőbetegellátást ténylegesen biztosító (működő) ágyak száma a múlt év végén 3119 volt (1990-ben 3107). 1991-ben 10 000 lakosra 91 kórházi ágy jutott, ez megegyezik az előző évivel. Az ágykihasználási mutató értéke az egy évvel korábbi 76,6-ról 75,6 százalékra mérséklődött. Legzsúfoltabbak már évek óta az elme- és ideggyógyászati, a reumatológiai, valamint az utókezelő és rehabilitációs osztályok, ezeknek az ágykihasználása 86 százalék fölött volt. 1991-ben a kórházakból elbocsátottak száma (70 ezer beteg) és a 851,3 ezer ápolási nap, illetve ennek alapján az átlagos ápolási idő (12,2 nap) az előző évihez képest alig változott. A szociális otthonokban a helyek száma 1316-ra emelkedett. Az idősek klubjának 62 intézményében 1615 rászoruló időskorú embernek biztosítottak ellátást. A bölcsődei helyek száma 222-vel csökkent, így 1991 végén 950 gyermek volt elhelyezhető, és a 831-et gondoztak. A bölcsődék kihasználtsága megyei szinten 82 százalékos volt. A 201 beosztott gondozónő közül 183 szakképzett; ezekre átlagosan 4 gyermek ellátása jut — megegyezően az egy évvel korábbival. Az 1991/92-es tanév elején az óvodába járó gyermekek száma (13 010) 192-vel volt kevesebb, mint az előző tanévben. Az óvodai helyeké (13 232) 312-vel volt kevesebb, az óvodapedagógusok száma (1120) pedig 50-nel csökkent. Száz óvodai helyre átlag 98, egy csoportra 24, egy óvónőre pedig 12 gyermek jut. A nemzetiségiek lakta Lakócsán és Szulokban van az óvodákban anyanyelvű (horvát, német) foglalkozás — összesen 46 gyermek számára. A megye általános iskoláiban az 1991/92-es tanév elején a tanulólétszám 35 ezer volt, azaz 1,7 ezerrel kevesebb az előző évinél. Az idei tanévet 4054 első osztályos kezdte meg, mindössze 65-tel több, mint egy évvel korábban; a 8. osztályosok száma (5020) 157-tel csökkent. Az oktatáshoz 39-cel több (1625) osztályterem áll rendelkezésre, a pedagógusok száma pedig az egy évvel korábbi 3173-mal szemben 3128. Megyei átlagban egy pedagógusra 11, egy osztályteremre 22, egy osztályra 21 gyermek jut az általános iskolákban. A tanulók 42 százaléka (14,8 ezer) napközis, ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A napközis csoportok száma 638. Az 1991/92. tanév elején a középiskolai tanulók száma 8866 volt, vagyis 526-tal több, mint az előző tanév elején. A gimnáziumi oktatásban részt vevő diákok száma (3487) 201 -gyei nőtt, a szakközépiskolákba járóké (5379) 325-tel. Középiskolába összesen 2502 tanulót vettek föl az első évfolyamokra, illetve a „0" évfolyamon 69 tanuló kezdte meg tanulmányait két tanítási nyelvű tagozaton. Az idei tanévben középiskolai oktatás céljára 292 osztályterem áll rendelkezésre (az előző tanévben 265), s egy osztályteremre átlagosan 30 tanuló jut (eggyel kevesebb a tavalyinál). A középiskolák az idei tanévben 710 pedagógust foglalkoztatnak, 15-tel többet, mint egy évvel korábban; az egy pedagógusra jutó tanulók száma (12) megegyezik az előző évivel. A pedagógusok között a nők aránya 55 százalék. A 14 középiskolai diákotthonban 2662 diák helyezhető el. A kollégisták száma 2602. Vidékről naponta 2052 tanuló jár be — a tanulók 23 százaléka. A szakmunkásképző iskolák tanulólétszáma az 1991/92- es tanév elején 7236 volt (29-cel több), ezen belül az I. évfolyamosoké (2640) 158-cal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az osztálytermek száma 155-ről 161-re, az osztályoké 250-ről 252-re nőtt a tanév kezdetére. Az idei tanévben 518 pedagógus tanít; számuk az előző év óta 8-cal csökkent. Idegenforgalom Somogy megye kereskedelmi szálláshelyein 1991. július 31-én 53,9 ezer hely állt a vendégek rendelkezésére, az egy évvel korábbinál 18 százalékkal kevesebb. A magánszállásokon 175,3 ezer helyet tartottak nyilván: 10 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Tovább csökkent a szervezett helyek aránya: 1990- ben még 22, 1991-ben már csak 14 százalékot tett ki. Emelkedett a magánpanziók és magánkem- ping-szálláshelyek száma is (ezekben 576, illetve 1702 szálláshely állt a vendégek rendelkezésére). A megye kereskedelmi szálláshelyein tavaly 275 ezren 2,1 millió vendégéjszakát töltöttek. Ez az előző évihez viszonyítva 30 százalékos visszaesést jelent a vendégek és 33 százalékosat a vendégéjszakák számában. A külföldi vendégek száma 28 százalékkal csökkent, a belföldieké 34 százalékkal. Az átlagos tartózkodási idő valamennyi relációban mérséklődött; a belföldiek 5,9, a külföldiek 8,4 éjszakát töltöttek itt. Ösz- szességében az 1990. évi 8,2-ről 1991- ben 7,7 éjszakára csökkent az átlagos tartózkodási idő. Németországból, Hollandiából és Ausztriából vették igénybe legtöbben a kereskedelmi szálláshelyeket. A megye kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalmából a Bala- ton-parti települések részesedése 1991-ben a vendégek számát tekintve 86 százalék volt, a vendégéjszakákból pedig 72 százalék. Ez az arány alacsonyabb, mint az előző évi (1990-ben 87, illetve 93 százalék). A megye határállomásainak személyforgalma tavaly 77 százalékkal visszaesett (főleg a jugoszláv helyzet miatt). Ezen belül. Gyékényesen 54, Barcson 82, Berzencén 73 százalékkal csökkent a személyforgalom.
