Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

1992. február 27., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP —MEGYEI KÖRKÉP 3 A Bundestag delegációja Nagyatádon Német honatyák a menekülttáborban Bend Reuter: Magyarországi példa más országok előtt A falusi emberek jövőjét meghatározó fórumok Sorsfordító döntések előtt (Folytatás az 1. oldalról) A hazai összképet Horváth Lajos a nagyatádi tábor igazga­tója „lokalizálta”, aki többek kö­zött elmondta: hogy most nyolcszáz—többségében hor- vát—menekült átmeneti ottho­na a hajdani atádi kaszárnya. A polgárháború eddigi „csúcs­idejében” viszont jóval több mint 2000 embert is el kellett itt helyezniük. A mostani létszám nagyjából stabilnak tekinthető, noha többen visszatérnek ha­zájukba, egykori — sajnos ma már romba dőlt — otthonuk tá­jékán tájékozódnak, majd visz- szatérnek ide, reménykedve a többiekkel együtt, a tartós bé­kében, és a megnyugtató ren­dezésben. Beszélt a táborvezető arról is, hogy a kezdetektől fogva fo­lyamatosan kapják az adomá­nyokat, mindenekelőtt Auszt­riából és Németországból. A jó szándék azonban atúlságosan lestrapált ruhákat vagy az élel­miszerek „szavatossági idejét tekintve” már visszájára fordul, és jóval több gondot, mint örö­met okoz. Atádon többnyire kisgyerme­kek és iskoláskorú, valamint idős korú emberek vannak, s ez speciális feladatot jelent. Ezért igen fontos, hogy a dele­gáció látogatásával egy időben beszámolhatnak arról: a tábor­ban szociális gondozói ellátás indul, köszönhetően a nagy­atádi városi kórház egészség- ügyi szakembereinek is. A tájékoztató után Bend Reuter delegációvezető az SPD hesseni parlamenti cso­portjának elnöke a következő­ket mondta: — Azért jöttünk, hogy az ere­deti helyszínen ismerkedjünk meg a menekültügyi problémá­val. Mindenekelőtt azért, hogy megtudjuk milyen tapasztala­tokra tettek szert. Amikor az első harcokra került sor, tájé­koztattak bennünket, hogy mi­lyen helyzet alakult ki. Különö­sen azt vettük nagy örömmel tudomásul, hogy a magyar la­kosság milyen tárt karokkal és meleg szívvel fogadta a mene­külteket. Nagy megelégedés­sel fogadtuk azt, hogy Magyar- ország tényleg nyitott volt a menekültekkel szemben. Sze­retnénk hivatalosan is ezért a legnagyobb elismerésünket ki­fejezni. Teljesen tisztában va­gyunk azzal, hogy Magyaror­szágon milyen gazdasági és egyéb nehézségek vannak. Magyarországnak ez a tevé­kenysége példaszerű más or­szágok előtt is. Talán a német alaposság nak is példája, hogy ezekután nem protokolláris udvariasságból, hanem racionális érdeklődés­ből, segítőkészségből fakadó kérdések özöne következett. Arról, hogy a táboron belül mi­lyen az élet, a magyar lakosság hogyan viseli a menekültügy terheit, arról is, hogy mindez mit jelent mind a hozzánk me­nekült emberek, mind a honfi­társaink tudatában. Lehet, hogy sajátosan „német érdek­lődés volt az, hogy a táborban élők ideje hogyan alakul, van-e módjuk munkát végezni, ezt a munkát miként ismerheti a bér­ben a tábor vezetősége. A kép, illetve a válasz mindenesetre mostani és jellemző volt, hi­szen a táboron belül adódó munkalehetőségeket leszámít­va a táboron kívül egyébként munkanélküliség a jellemző. A magyarok jó szándéka és szimpátiája a hozzánk mene­kültek iránt nem apadt, és a táborvezetőség mindent meg­tesz azért, hogy a nehéz körül­mények ellenére az együttlét- ben konszolidált körülmények legyenek. Az egykori kaszárnyaépüle­tekben bepillantottak a lakó­szobákba, ahol a táborvezető­ség jó szándékkal családokat próbált elhelyezni, és szóba elegyedtek az ott lakókkal. Végignézték az alkalmi óvoda és általános iskola „nevelési falán” a rajzokat, amelyek arról a reményről árulkodtak, hogy ahol most bombatölcsérek vannak, ott majd virágok is nyíl­nak egyszer. A delegáció türel­mesen várta Reuter képviselő urat, aki egy németül is tudó horvát családdal hosszabb disputába elegyedett, majd kijőve a Somogyi Hírlap kérdé­sére benyomásait így össze­gezte: — Nagyon örülünk annak, hogy Nagyatádon a laktanyá­kat ésszerűen használják fel. Az is látható, hogy azok az emberek, akik a menekültekről gondoskodnak, jó munkát vé­geznek. A korábbi lakáskörül­ményeket, figyelembe véve, ami itt kialakult, az nem könnyű helyzet. Akik ténylegesen rá­szorulnak arra, hogy tető le­gyen a fejük fölött, az tényleg a rendelkezésükre áll. Ahol sok ember él együtt, ott nagy a konfliktuslehetőség, mégis azt tapasztaltuk, hogy itt alapjában véve rend van. Elismerésem azoknak, akik itt dolgoznak, mert nemcsak fizikai munkát jelent számukra, hanem ko­moly érzelmi terhet is elvisel­nek. Csak remélni lehet, hogy hamarosan rendezett állapo­tok lesznek hazájukban, és az emberek hazatérhetnek. Az emberek mintha vissza­igazolnák a német honatya szándékát. Érdeklődő bizako­dással néztek a magyar illetve német jövevények felé, aztán rendezni, indultak dolgaikat a körletekbe... Az öregebbek szemében nagy kérdőjelek ül­tek. A kicsik és a fiatalok csi­csergő nevetéssel kaptattak fel az atádi kaszárnya lépcsőin, kivéve egy lányt. Gyászkeretes távirat volt a kezében és nyelte a könnyeit. Tröszt Tibor A szövetkezeti és az átalaku­lási törvénnyel végre tisztázó­dott, milyen utak állnak a jelen­legi szövetkezetek előtt. Ennél persze többről van szó, hiszen az átalakulási törvénnyel lehe­tővé válik, hogy az új szövetke­zeti tagok már valódi tulajdo­nosként vegyenek részt a szö­vetkezet tevékenységében. Ugyanúgy mód lesz természe­tesen az egyéni gazdálkodás­ra, illetve kisebb csoportok ala­kulására, hiszen szövetkezet már 5 taggal is alakulhat. Tény, hogy a nehezen megszületett általakulási törvény nem hibát­lan, akadnak nehezen értel­mezhető részei. Mindemellett pedig alkalmas a mezőgazda­ság jó irányú átalakítására. Ezzel az átalakulással a mező- gazdasági ágazat, és a falun élő emberek is részeseivé vál­nak a most kialakuló piacgaz­daságnak. A törvény megalkotása óta lakossági fórumaim során ta­pasztaltam: még mindig nagy a tájékozatlanság. így van ez annak ellenére, hogy a sajtó, a rádió, illetve a különböző lakos­sági fórumok módot adnak a törvény megismerésére. Ugyancsak tapasztaltam, hogy (Folytatás az 1. oldalról) Az étkezdében készül a tíz­órai. Melegítőnek forró tea, mellé szendvics és csokoládé. Az elöljárók is itt köszöntik első­ként a katonákat, akik egy gyors fürdés után talpig zöldbe öltözve masíroznak az orvosi vizsgálatra. Somogy, Baranya, Tolna, Pest, Fejér és Veszprém me­gyékből összesen 863-an vo­nulnak a megye laktanyáiba — mondták a hadkiegészítő pa­rancsnokságon. — A fiatalok többsége a lakóhelyétől szárm­áz emberek tanácstalanok, és nehezen hiszik el, hogy a dön­tés az ő kezükben van. Pedig a magyar történelemben talán először valóban az itt élő em­berek dönthetnek sorsukról. A földek tulajdonbavételével, il­letve a nagyonnevesítéssel tényleges vagyonhoz jutnak, amelynek további működteté­séről mindenki maga dönthet. A megalkotott törvények csak a kereteket alkotják, az egyén­nek kell döntenie. Látni kell, hogy a határidők lejártával jó­vátehetetlen lehetőséget sza- lasztanak el az emberek. A most aktuális legközelebbi dá­tum a helyi érdekegyeztető fó­rum megalakításának határ­ideje: február 29. Amelyik községben nem ala­kították meg a fórumot, a hátra­lévő pár napban még lehetősé­gük van rá. Szeretném e he­lyen még egyszer elmondani, hogy mi a fórum szerepe, miért van rá szükség? A termőföl­deknek a különböző típusú földalapok céljára történő elkü­lönítése érdekében kell meg­alakítani a fórumokat. A fórum a településen földdel rendelke­ző szövetkezetenként, vagy a szövetkezet működése által tott száz kilométeren belül tel­jesíti majd szolgálatát. Azért jönnek ilyen sokan a távolabbi megyékből, mert Somogybán „elfogytak” a sorkötelesek, így májusban és augusztusban, a még ezután sorozandók egy része is bevonul. A Táncsics laktanya alagsorában, a fürdő bejáratánál fél századnyi „félig civil” várakozik. Lehorgasztott orral és zsebre tett kézzel — egy év során talán utoljára — nézik a sürgölődő tiszteket. Mindenkinek mindenből új jár, méretválaszték is van bőven, érintett településenként alakít­ható meg. Ha a szövetkezet működése több önkormányza­tot érint, a fórumot az érdekelt önkormányzatok közösen ala­kítják meg. A fórum munkájá­ban a helyi önkormányzat meg­bízottjai, a kárpótlási igényt bejelentők közül a képviselő­testület által megválasztott 3-11 személy, a szövetkezet megbízottja és a részarány­földtulajdonosok képviselője vesz részt. Emellett a nem helyben lakók képviseletét is biztosítani kell. A fórum ügy­rendjét maga állapítja meg, működési feltételeit a megala­kító önkormányzat biztosítja az állami költségvetés terhére. A törvény tehát a közvetlenül érintettek kezébe adja a dönté­si jogot a földek igazságos elosztására. Ezért szeretném felhívni minden érdekelt figyel­mét, hogy alakítsák meg a fóru­mokat, és aktívan vegyenek részt annak munkájában. A falu nyugalma és jövőbe érde­ke egyaránt megkívánja, hogy mind a földkijelölések, mind a vagyonnevesítések megegye­zéssel és békében történjenek. Dr. Gaál Antal országgyűlési képviselő egyedül alsónadrágból nem kaptak ötvenesnél kisebbet. Kiss Tibor a fővárosból érke­zett és gépkocsivezető szeret­ne lenni. „Majd valahogy át­vészeljük” — mondta az elkö­vetkező egy évről. Társa lö­vésznek készül. „Érdekelnek a fegyverek, szívesen próbál­nám ki őket — de csak a gya­korlótéren.” — fűzte hozzá. A surranó közben minden lábra felkerült, az első tipegő léptek után, a csapat vezényszóra el­masírozott. B.Zs. „ELFOGYTAK" A SOMOGY SORKÖTELESEI Újoncok angyalbőrben Kistermelői fórum Kaposváron VETŐMAGÚJDONSÁGOK, SZAKKÖNYWÁSÁR (Folytatás az 1. oldalról) Sokéves hagyomány, hogy a kertbarátok megyei egyesülete a tavaszi munkák megkezdése előtt eszmecserére hívja a zöldség- és a gyümölcsterme­lőket. A tegnapi fórum szerve­zésében 11 cég, szervezet és intézet működött közre — és ez már önmagában is jelzi: igen sokoldalú információt szerez­hettek a részvevők. Sajnos, viszonylag szerény érdeklődés kísérte a rendezvényt, alig több mint százan jöttek el. Pedig ezúttal valóban sok fontos is­meretanyagot „hagytak ki” a távolmaradók. Lukács Zoltánnak, a megyei földművelésügyi hivatal veze­tőjének megnyitója után első­ként dr. Jasinka János, a kert­barátok megyei egyesületének elnöke aktuális növényvédelmi feladatokról, elsősorban a tél­végi lemosó permetezésekről szólt. Utalt arra is, hogy a mostani tavaszkezdéskor a rendezvény központi témája a vetőmag és a növényvéde­lem. AdánCheminovacég ebben az évben először jelent meg a magyarországi piacon. Rich- novszky Andor, a képviselet igazgatója két új rovarölő szer­re hívta fel a figyelmet. Ezek a ma ismert növényvédő szerek közül nemcsak hatásosságuk­kal tűnnek ki, hanem igen olcsó árukkal is. Ugyancsak gyomir­tókról, gombaölő és rovarölő szerekről szólt Pécsi Guidó, az angol ICI budapesti képviselő­je. Foglalkozott azzal is, hogy a növényvédő szerek használa­ta szükséges rossz, ám hajói, az előírásokat következetesen betartva használják azokat, a minimumra csökkenthető a környezet károsítása. A Kertimag Kft. üzletpolitiká­jának alapja, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű ve­tőmaggal lássa el a kistermelő­ket — hangoztatta Gál Dénes, a társaság igazgatóhelyettese. Utalt arra is, hogy az általuk forgalmazott nemesített vető­magvakat szeretnék elterjesz­teni a környező országokban — Romániában már van két vegyes vállalat —, három ala­kul rövidesen a volt Szovjet­unióban, egy Horvátország­ban. A külpiaci siker azért fon­tos, mert a kft. ennek alapján szeretné kiterjeszteni a vető­magtermelést a kistermelők körében is. Ez a szándék vezeti a dombóvári Kaposmag Kft.-t is, — mondta többek között dr. Nagy Ferenc igazgató. Van jö­vője elhatározásuknak, hiszen tapasztalatuk szerint egész te­vékenységükben a lakossági vetőmagellátás az egyetlen, ami iránt nem csökkent az igény. A nagy múltú hollandiai Rejk Zwaan cég magyarországi képviseletvezetője, Lányi Ben­ce ezúttal első alkalommal mutatta be a kistermelőknek ajánlott új vetőmagfajtákat. Éppúgy, mint dr. Ajtai Zsuzsa, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet munkatársa diaképe­ken hozta „kézzel fogható” kö­zelségbe a nemesített fajtákat. A kistermelésnek, a minősé­gi zöldség- és gyümölcsfélék­nek van jövője — kiderült ez Hetesi Ferencnek, a Zöldért Rt. igazgatójának tájékoztatójá­ból. Uj alapokon, a termeltetés, a szaktanácsadás, a feldolgo­zás egységének megteremté­sével számos lehetőség kínál­kozik a kertbarátoknak. A délutánig tartó fórumon valamennyi előadó készséggel válaszolt a termelők kérdései­re, egyfajta ingyenes szak- tanácsadássá alakult át a rendezvény. És természete­sen vásárrá is, hiszen az aján­lott vetőmagújdonságokat, növényvédő szereket ott kínál­ták. Üres kézzel nem sokan tá­voztak. Vörös Márta Fotó: Gyertyás László

Next

/
Thumbnails
Contents