Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-27 / 49. szám
1992. február 27., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP —MEGYEI KÖRKÉP 3 A Bundestag delegációja Nagyatádon Német honatyák a menekülttáborban Bend Reuter: Magyarországi példa más országok előtt A falusi emberek jövőjét meghatározó fórumok Sorsfordító döntések előtt (Folytatás az 1. oldalról) A hazai összképet Horváth Lajos a nagyatádi tábor igazgatója „lokalizálta”, aki többek között elmondta: hogy most nyolcszáz—többségében hor- vát—menekült átmeneti otthona a hajdani atádi kaszárnya. A polgárháború eddigi „csúcsidejében” viszont jóval több mint 2000 embert is el kellett itt helyezniük. A mostani létszám nagyjából stabilnak tekinthető, noha többen visszatérnek hazájukba, egykori — sajnos ma már romba dőlt — otthonuk tájékán tájékozódnak, majd visz- szatérnek ide, reménykedve a többiekkel együtt, a tartós békében, és a megnyugtató rendezésben. Beszélt a táborvezető arról is, hogy a kezdetektől fogva folyamatosan kapják az adományokat, mindenekelőtt Ausztriából és Németországból. A jó szándék azonban atúlságosan lestrapált ruhákat vagy az élelmiszerek „szavatossági idejét tekintve” már visszájára fordul, és jóval több gondot, mint örömet okoz. Atádon többnyire kisgyermekek és iskoláskorú, valamint idős korú emberek vannak, s ez speciális feladatot jelent. Ezért igen fontos, hogy a delegáció látogatásával egy időben beszámolhatnak arról: a táborban szociális gondozói ellátás indul, köszönhetően a nagyatádi városi kórház egészség- ügyi szakembereinek is. A tájékoztató után Bend Reuter delegációvezető az SPD hesseni parlamenti csoportjának elnöke a következőket mondta: — Azért jöttünk, hogy az eredeti helyszínen ismerkedjünk meg a menekültügyi problémával. Mindenekelőtt azért, hogy megtudjuk milyen tapasztalatokra tettek szert. Amikor az első harcokra került sor, tájékoztattak bennünket, hogy milyen helyzet alakult ki. Különösen azt vettük nagy örömmel tudomásul, hogy a magyar lakosság milyen tárt karokkal és meleg szívvel fogadta a menekülteket. Nagy megelégedéssel fogadtuk azt, hogy Magyar- ország tényleg nyitott volt a menekültekkel szemben. Szeretnénk hivatalosan is ezért a legnagyobb elismerésünket kifejezni. Teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarországon milyen gazdasági és egyéb nehézségek vannak. Magyarországnak ez a tevékenysége példaszerű más országok előtt is. Talán a német alaposság nak is példája, hogy ezekután nem protokolláris udvariasságból, hanem racionális érdeklődésből, segítőkészségből fakadó kérdések özöne következett. Arról, hogy a táboron belül milyen az élet, a magyar lakosság hogyan viseli a menekültügy terheit, arról is, hogy mindez mit jelent mind a hozzánk menekült emberek, mind a honfitársaink tudatában. Lehet, hogy sajátosan „német érdeklődés volt az, hogy a táborban élők ideje hogyan alakul, van-e módjuk munkát végezni, ezt a munkát miként ismerheti a bérben a tábor vezetősége. A kép, illetve a válasz mindenesetre mostani és jellemző volt, hiszen a táboron belül adódó munkalehetőségeket leszámítva a táboron kívül egyébként munkanélküliség a jellemző. A magyarok jó szándéka és szimpátiája a hozzánk menekültek iránt nem apadt, és a táborvezetőség mindent megtesz azért, hogy a nehéz körülmények ellenére az együttlét- ben konszolidált körülmények legyenek. Az egykori kaszárnyaépületekben bepillantottak a lakószobákba, ahol a táborvezetőség jó szándékkal családokat próbált elhelyezni, és szóba elegyedtek az ott lakókkal. Végignézték az alkalmi óvoda és általános iskola „nevelési falán” a rajzokat, amelyek arról a reményről árulkodtak, hogy ahol most bombatölcsérek vannak, ott majd virágok is nyílnak egyszer. A delegáció türelmesen várta Reuter képviselő urat, aki egy németül is tudó horvát családdal hosszabb disputába elegyedett, majd kijőve a Somogyi Hírlap kérdésére benyomásait így összegezte: — Nagyon örülünk annak, hogy Nagyatádon a laktanyákat ésszerűen használják fel. Az is látható, hogy azok az emberek, akik a menekültekről gondoskodnak, jó munkát végeznek. A korábbi lakáskörülményeket, figyelembe véve, ami itt kialakult, az nem könnyű helyzet. Akik ténylegesen rászorulnak arra, hogy tető legyen a fejük fölött, az tényleg a rendelkezésükre áll. Ahol sok ember él együtt, ott nagy a konfliktuslehetőség, mégis azt tapasztaltuk, hogy itt alapjában véve rend van. Elismerésem azoknak, akik itt dolgoznak, mert nemcsak fizikai munkát jelent számukra, hanem komoly érzelmi terhet is elviselnek. Csak remélni lehet, hogy hamarosan rendezett állapotok lesznek hazájukban, és az emberek hazatérhetnek. Az emberek mintha visszaigazolnák a német honatya szándékát. Érdeklődő bizakodással néztek a magyar illetve német jövevények felé, aztán rendezni, indultak dolgaikat a körletekbe... Az öregebbek szemében nagy kérdőjelek ültek. A kicsik és a fiatalok csicsergő nevetéssel kaptattak fel az atádi kaszárnya lépcsőin, kivéve egy lányt. Gyászkeretes távirat volt a kezében és nyelte a könnyeit. Tröszt Tibor A szövetkezeti és az átalakulási törvénnyel végre tisztázódott, milyen utak állnak a jelenlegi szövetkezetek előtt. Ennél persze többről van szó, hiszen az átalakulási törvénnyel lehetővé válik, hogy az új szövetkezeti tagok már valódi tulajdonosként vegyenek részt a szövetkezet tevékenységében. Ugyanúgy mód lesz természetesen az egyéni gazdálkodásra, illetve kisebb csoportok alakulására, hiszen szövetkezet már 5 taggal is alakulhat. Tény, hogy a nehezen megszületett általakulási törvény nem hibátlan, akadnak nehezen értelmezhető részei. Mindemellett pedig alkalmas a mezőgazdaság jó irányú átalakítására. Ezzel az átalakulással a mező- gazdasági ágazat, és a falun élő emberek is részeseivé válnak a most kialakuló piacgazdaságnak. A törvény megalkotása óta lakossági fórumaim során tapasztaltam: még mindig nagy a tájékozatlanság. így van ez annak ellenére, hogy a sajtó, a rádió, illetve a különböző lakossági fórumok módot adnak a törvény megismerésére. Ugyancsak tapasztaltam, hogy (Folytatás az 1. oldalról) Az étkezdében készül a tízórai. Melegítőnek forró tea, mellé szendvics és csokoládé. Az elöljárók is itt köszöntik elsőként a katonákat, akik egy gyors fürdés után talpig zöldbe öltözve masíroznak az orvosi vizsgálatra. Somogy, Baranya, Tolna, Pest, Fejér és Veszprém megyékből összesen 863-an vonulnak a megye laktanyáiba — mondták a hadkiegészítő parancsnokságon. — A fiatalok többsége a lakóhelyétől szármáz emberek tanácstalanok, és nehezen hiszik el, hogy a döntés az ő kezükben van. Pedig a magyar történelemben talán először valóban az itt élő emberek dönthetnek sorsukról. A földek tulajdonbavételével, illetve a nagyonnevesítéssel tényleges vagyonhoz jutnak, amelynek további működtetéséről mindenki maga dönthet. A megalkotott törvények csak a kereteket alkotják, az egyénnek kell döntenie. Látni kell, hogy a határidők lejártával jóvátehetetlen lehetőséget sza- lasztanak el az emberek. A most aktuális legközelebbi dátum a helyi érdekegyeztető fórum megalakításának határideje: február 29. Amelyik községben nem alakították meg a fórumot, a hátralévő pár napban még lehetőségük van rá. Szeretném e helyen még egyszer elmondani, hogy mi a fórum szerepe, miért van rá szükség? A termőföldeknek a különböző típusú földalapok céljára történő elkülönítése érdekében kell megalakítani a fórumokat. A fórum a településen földdel rendelkező szövetkezetenként, vagy a szövetkezet működése által tott száz kilométeren belül teljesíti majd szolgálatát. Azért jönnek ilyen sokan a távolabbi megyékből, mert Somogybán „elfogytak” a sorkötelesek, így májusban és augusztusban, a még ezután sorozandók egy része is bevonul. A Táncsics laktanya alagsorában, a fürdő bejáratánál fél századnyi „félig civil” várakozik. Lehorgasztott orral és zsebre tett kézzel — egy év során talán utoljára — nézik a sürgölődő tiszteket. Mindenkinek mindenből új jár, méretválaszték is van bőven, érintett településenként alakítható meg. Ha a szövetkezet működése több önkormányzatot érint, a fórumot az érdekelt önkormányzatok közösen alakítják meg. A fórum munkájában a helyi önkormányzat megbízottjai, a kárpótlási igényt bejelentők közül a képviselőtestület által megválasztott 3-11 személy, a szövetkezet megbízottja és a részarányföldtulajdonosok képviselője vesz részt. Emellett a nem helyben lakók képviseletét is biztosítani kell. A fórum ügyrendjét maga állapítja meg, működési feltételeit a megalakító önkormányzat biztosítja az állami költségvetés terhére. A törvény tehát a közvetlenül érintettek kezébe adja a döntési jogot a földek igazságos elosztására. Ezért szeretném felhívni minden érdekelt figyelmét, hogy alakítsák meg a fórumokat, és aktívan vegyenek részt annak munkájában. A falu nyugalma és jövőbe érdeke egyaránt megkívánja, hogy mind a földkijelölések, mind a vagyonnevesítések megegyezéssel és békében történjenek. Dr. Gaál Antal országgyűlési képviselő egyedül alsónadrágból nem kaptak ötvenesnél kisebbet. Kiss Tibor a fővárosból érkezett és gépkocsivezető szeretne lenni. „Majd valahogy átvészeljük” — mondta az elkövetkező egy évről. Társa lövésznek készül. „Érdekelnek a fegyverek, szívesen próbálnám ki őket — de csak a gyakorlótéren.” — fűzte hozzá. A surranó közben minden lábra felkerült, az első tipegő léptek után, a csapat vezényszóra elmasírozott. B.Zs. „ELFOGYTAK" A SOMOGY SORKÖTELESEI Újoncok angyalbőrben Kistermelői fórum Kaposváron VETŐMAGÚJDONSÁGOK, SZAKKÖNYWÁSÁR (Folytatás az 1. oldalról) Sokéves hagyomány, hogy a kertbarátok megyei egyesülete a tavaszi munkák megkezdése előtt eszmecserére hívja a zöldség- és a gyümölcstermelőket. A tegnapi fórum szervezésében 11 cég, szervezet és intézet működött közre — és ez már önmagában is jelzi: igen sokoldalú információt szerezhettek a részvevők. Sajnos, viszonylag szerény érdeklődés kísérte a rendezvényt, alig több mint százan jöttek el. Pedig ezúttal valóban sok fontos ismeretanyagot „hagytak ki” a távolmaradók. Lukács Zoltánnak, a megyei földművelésügyi hivatal vezetőjének megnyitója után elsőként dr. Jasinka János, a kertbarátok megyei egyesületének elnöke aktuális növényvédelmi feladatokról, elsősorban a télvégi lemosó permetezésekről szólt. Utalt arra is, hogy a mostani tavaszkezdéskor a rendezvény központi témája a vetőmag és a növényvédelem. AdánCheminovacég ebben az évben először jelent meg a magyarországi piacon. Rich- novszky Andor, a képviselet igazgatója két új rovarölő szerre hívta fel a figyelmet. Ezek a ma ismert növényvédő szerek közül nemcsak hatásosságukkal tűnnek ki, hanem igen olcsó árukkal is. Ugyancsak gyomirtókról, gombaölő és rovarölő szerekről szólt Pécsi Guidó, az angol ICI budapesti képviselője. Foglalkozott azzal is, hogy a növényvédő szerek használata szükséges rossz, ám hajói, az előírásokat következetesen betartva használják azokat, a minimumra csökkenthető a környezet károsítása. A Kertimag Kft. üzletpolitikájának alapja, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmaggal lássa el a kistermelőket — hangoztatta Gál Dénes, a társaság igazgatóhelyettese. Utalt arra is, hogy az általuk forgalmazott nemesített vetőmagvakat szeretnék elterjeszteni a környező országokban — Romániában már van két vegyes vállalat —, három alakul rövidesen a volt Szovjetunióban, egy Horvátországban. A külpiaci siker azért fontos, mert a kft. ennek alapján szeretné kiterjeszteni a vetőmagtermelést a kistermelők körében is. Ez a szándék vezeti a dombóvári Kaposmag Kft.-t is, — mondta többek között dr. Nagy Ferenc igazgató. Van jövője elhatározásuknak, hiszen tapasztalatuk szerint egész tevékenységükben a lakossági vetőmagellátás az egyetlen, ami iránt nem csökkent az igény. A nagy múltú hollandiai Rejk Zwaan cég magyarországi képviseletvezetője, Lányi Bence ezúttal első alkalommal mutatta be a kistermelőknek ajánlott új vetőmagfajtákat. Éppúgy, mint dr. Ajtai Zsuzsa, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet munkatársa diaképeken hozta „kézzel fogható” közelségbe a nemesített fajtákat. A kistermelésnek, a minőségi zöldség- és gyümölcsféléknek van jövője — kiderült ez Hetesi Ferencnek, a Zöldért Rt. igazgatójának tájékoztatójából. Uj alapokon, a termeltetés, a szaktanácsadás, a feldolgozás egységének megteremtésével számos lehetőség kínálkozik a kertbarátoknak. A délutánig tartó fórumon valamennyi előadó készséggel válaszolt a termelők kérdéseire, egyfajta ingyenes szak- tanácsadássá alakult át a rendezvény. És természetesen vásárrá is, hiszen az ajánlott vetőmagújdonságokat, növényvédő szereket ott kínálták. Üres kézzel nem sokan távoztak. Vörös Márta Fotó: Gyertyás László
