Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-25 / 47. szám

1992. február 25., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Múlt év októberében vált ketté a Sefag zselici erdészete, s 8300 hektárnyi területtel megalakult a kaposvári erdészet. Az öt saját fakitermelő brigádon kívül vállalkozó favágók is dolgoznak. Az idén az erdészet dolgozói 36 200 köbméter fát vágnak ki. Fölvételeink az erdészet kaposhomoki kerüle­tében készültek. Gyertyás László képriportja JELZÉSEK Vannak örökérvényű igaz­ságok. Ezek egyike: a termő­föld alapvető, legfontosabb természeti kincsünk. Sajátos módon az utóbbi évtizedek­ben nem volt forintban is kife­jezhető értéke a „legfőbb” kincsnek. Most ez is kialaku­lóban van. Végre! Az érték kezelése mindig kötelezettségekkel is jár. Például, ha valaki autót akar vezetni, mielőtt volán mögé ül, szigorú vizsgát kell ten­nie. Az autónak ugyanis van forintban kifejezhető értéke. S ha valaki nem ért kellően a kezeléséhez annak belátha­tatlan következményei lehet­nek saját magára és ember­társaira nézve is. A földnek nincs — eddig legalábbis nem volt — értéke. Ezért az­tán, „aki kapja, marja”— elv alapján mindenféle „jogosít­vány” nélkül bárki földműve­lővé (farmerrá) változhatott, így szinte törvényszerű, hogy jöttek (és jönnek) a va­lóban szívszorító katasztró­fák: vállalkozott, óriási köl­csönök miatt eladósodott, csődbe jutott, nem csupán a családja, kezesei is ellehetet­lenülnek... Magyarországon ma, a múlt évi legutóbbi összeírás szerint, csaknem egymillió négyszázezer kistermelői magángazdaság működött. A gazdálkodók mindössze 9 százalékának van valami­lyen mezőgazdasági iskolai végzettsége, a felsőfokú végzettségűek aránya nem éri el a másfél(l) százalékot. És még egy adat: csaknem egytizedük, még alapfokú is­kolát sem végzett. Mert lehe­tett! Mert a földnek, a „leg­főbb természeti kincsnek” nem volt értéke. Használa­tához, műveléséhez nem kel­lett jogosítvány. És jöttek, és jönnek a tragédiák... Tőlünk nyugatra, néhány országban még örökölni sem lehet úgy földet, hogy az örökös valamiféle hozzáér­tésről szóló tanúsítványt ne mutasson fel. A példánál ma­radva: az autó veszélyes üzem — de a földművelés is az! Most elindult egy kezde­ményezés a Pannon Agrár- tudományi Egyetem kapos­vári karáról: különböző szin­teken meg kell szervezni a mezőgazdasági vállalkozók akadémiáját. Partner is van már ehhez. A statisztikai adatokból, a szívszorító tra­gédiákból érkező jelzések fi­gyelmeztetnek: a föld meg­műveléséhez is jogosítvány kell! Vörös Márta __________A KÖGÁZ ULTIMÁTUMA:_________ A díjhátralék miatt megszüntetik ____ a gázellátást K aposváron Embersics Sándor: A lakosság hatvanmillió forinttal tartozik — Szabados Péter: Nélkülözhetetlen, hogy javuljon a díjfizetési morál A SOMOGYI MEZŐGAZDASÁG MÉRLEGE Egymilliárd a deficit 23 szövetkezet és 4 állami gazdaság zárt nyereséggel (Folytatás az 1. oldalról) — Kiket érint a „gázem­bargó”? — kérdeztük Ember­sics Sándort. — Sajnos, nemcsak azokat, akik nem fizettek: az esetek nagy részében nem lehet elkü­löníteni a kötelezettségüknek eleget tett és az adós lakó­kat... — Mit tesznek ebben a — mondhatni válságos — hely­zetben? — Megnéztük, van-e annyi pénzünk, hogy kifizethessük a tartozást. Kiderült, hogy nincs. Ez nem csoda, hiszen — többször nyilvánosságra hoz­tuk már — a lakosság hat­vanmillió forint szolgáltatási díjjal tartozik nekünk. Ezek egy részét (például a DRV a vízdíjat) akkor is leemelik tő­lünk, ha mi azt nem tudtuk be­hajtani. A helyzetről azonnal tájékoztattuk az önkormány­zatöt. Szeretnénk ugyanezt tenni a lakossággal is: arra ké­rünk mindenkit, hogy azonnal fizesse be hátralékát, külön­ben nagyon nehéz helyzetbe kerül a lakosság... Szabados Péter, Kaposvár polgármestere: — Hogyan hárítják el a fe­nyegető veszélyt? — Mindenekelőtt azt kérem az érintett kaposvári polgárok­tól, hogy ne lehetetlenítsék el a központi fűtés működtetését azzal, hogy nem fizetik ki a jo­gos fűtési díjakat. Nem ol­csóbb, nem is korszerűbb az egyedi fűtés a távfűtésnél, mi mégis azon dolgozunk, hogy a jelenleginél is lejjebb szorítsuk az árát. Jelentős pénzekért olyan kutatásokat rendeltünk meg, amelyek előbb-utóbb el­vezetnek az alacsonyabb ön­költséghez. Be kell azonban látni, hogy ez nem megy egyik hónapról a másikra. Ami a je­lenlegi kritikus helyzetet illeti: a hét végén részt vettem az IKV közgyűlésén, ahol megál­lapodtunk: megpróbálunk mindent megtenni, hogy előte­remtsük a kérdéses összeget. Ehhez azonban nélkülözhetet­len, hogy javuljon a díjbefize­tési morál. A probléma kezel­hetetlen oly módon, hogy az önkormányzat vagy az IKV hi­teleket vesz fel, s fizet azok helyett, akik erre nem hajlan­dók. Nekem meggyőződé­sem, hogy a hátralékosok egy része kihasználja a jelenlegi nehéz helyzetet, tudna, de nem fizet. Másik részük nehéz helyzete miatt nem tesz eleget kötelezettségének. Nem ér­tem azonban, hogy akkor mi­ért nem jön segélyért. — Most végül is mit tesz­nek? — Pillanatnyilag nem tudom megmondani. Majd össze­ülünk a munkatársaimmal és kitalálunk valamit. Nagy gond ez, de azért eltúlozni nem kell... — mondta a polgármes­ter. Optimizmusa irigylésre méltó. Szegedi Nándor Egy dologról nem szól az értesítés: ki fizeti meg azok­nak a kárát, akik eddig ren­desen fizették a fűtési díjat vagy a gázszámlát? Ebben az esetben alighanem a Kö- gáz követ el szerződéssze­gést: tudniillik indok nélkül mondja fel a szolgáltatást. Ami most Kaposváron történik azt aligha lehet csak a jog szempontjai sze­rint minősíteni: a kollektív büntetéssel sem takarhatja el a díjbeszedésért is felelős szolgáltató a tehetetlensé­gét. Kistermelői fórum Kopogtat a tavasz, és a me­zőgazdaság átalakulásával együtt talán minden korábbi­nál jelentősebb rendezvény színhelye lesz holnap délelőtt tíztől a megyei önkormányzati hivatal. Somogybán hagyo­mány, hogy a kistermelőknek szakmai rendezvényt tarta­nak, ahol időszerű termelés­technikai kérdésekről lehet szót váltani neves szakembe­rekkel. Ez a holnapi kistermelői fó­rum több tekintetben eltér a korábbiaktól. Csaknem egy tucat rendező várja az érdeklődőket, köztük dán, holland és a budapesti Kertimag cég, melyek első íz­ben találkoznak a somogyi kis­termelőkkel. Újdonság az is, hogy a megyei önkormányzati hivatalban egész napos, vá­sárral egybekötött vetőmag- és gépbemutató lesz, és a délelőtti — úgymond — hivata­los előadásokon kívül az ér­deklődők egész nap szakta­nácsokat kaphatnak. (Tudósítónktól) Előttem kör alakú, sátorhoz hasonlító épület. Első látásra feltűnnek a tetőszerkezetet tartó nyers, kéreg nélküli fa­törzsek, a nagy ablakok, mondhatni üvegfalak. A kiszögellések cserepeit, a fedélszerkezetet talán 20 ágasbogas fatörzs tartja. A belső kiképzés egyszerűsége református templomok puri­tánságát idézi. Semmi fölös­leges cicoma, csak fehérre meszelt falak, nagy, kazettás üvegablakok, sátor alakú csú­csos mennyezet; a falak kivé­telével minden csupa fa. A belső tér 25-30 méter át­mérőjű, két oldalán oldalki- szögelléssel, a földszinten is, a galérián is két-két téglalap alakú terem. Ez a somogy- sámsoni faluház, amely teg­(Folytatás az 1. oldalról) — Mennyire csökken a szö­vetkezetek vagyona ilyen gazdálkodási év után? — A 76 szövetkezet az eredményelszámolás után mintegy 310 millió forinttal csökkentette vagyonát. A to­vábbi adósságrendezésre az előző évben nyereségesen gazdálkodó szövetkezetek az 1989-90 évi adóbefizetések­ből és a képzett vagyonalap­jukból lesznek képesek, illetve a következő évek gazdálko­dására hárítják át azt. — Rendezhetik-e az adós­ságukat a szövetkezetek a nevesíthető vagyon terhére? — Ha valamelyik szövetke­zet a vagyona terhére tudja rendezni adósságát, akkor annyival csökken a nevesít­hető vagyon mértéke. — Mi a helyzet az állami gazdaságokkal? nap délután fogadta a megnyi­tójára érkezett látogatókat. Somogyi-Magyar József Somogysámson polgármes­— 10 állami gazdaságból 4 gazdálkodott nyereségesen, összevont mérlegeredményük 331 millió forint. Az eredmény- romlás az előző évhez viszo­nyítva 451 millió forint. A pénzügyi hiányuk azonban ennek majdnem a duplája. — Milyen képet mutatnak akkor az idei mérlegek a me­zőgazdasági üzemekben? — A szövetkezetek eseté­ben csak a közgyűlések után derül ki a teljes valóságkép, annyi mindenesetre biztos, hogy — az állami gazdaságok korábban alakult kft-i által is halmozott veszteségekkel — a mezőgazdasági üzemek Somogy megyei deficitje meghaladja az 1 milliárd forin­tot. Ilyen évzárás után a terme­lés újraindításának feltételei csak kevés gazdaság szá­mára adottak. M. T. tere mondta: valaha szűk kis mozitermünk volt, ami nem elégítette ki a helyi igényeket. A nyolcvanas évek közepén Szegénykonyha Siófokon Mintegy húszán várták teg­nap délben, hogy megnyíljon a — már régóta várt — városi konyha ajtaja Siófokon a Fő utca 200. sz. alatt. Ki moso­lyogva, ki könnyes szemmel, ki — tán szégyellve kilétét — félrehúzódva várt az ételre, melyet a ferences rendi sze­génygondozó nővérek osztot­tak, a frissen meszelt, patyo­lattiszta kis szobában. Az egyházak, a Családse­gítő Központ és a Vöröske­reszt támogatásával sikerült létrehoznia az önkormányzat­nak a népkonyhát, amely azoknak nyújt segítséget iga­zán, akik a legalapvetőbb eg­zisztenciális gondokkal küsz­ködnek. A központ felmérést készített a városban, s így harmincán kaphattak ingye­nes ebédjegyet — de a kör to­vább bővülhet! Az ételt a MÁV siófoki központjából szállítják hétfőtől péntekig. A hétvége­ken mindaddig zárva tartja kapuit a konyha, amíg a Vö­röskereszt, illetve a családse­gítő támogatókra nem talál. úgy látszott: megérett a hely­zet arra, hogy létre tudjuk hozni a faluházat. Megkeres­ték Makovecz Imrét, az épüle­tet a Makona iroda, Nagy Er­vin építész tervezte. A pol­gármester hozzátette: hosszú küszködés árán épülhetett csak fel. Gombai Győző a házi­gazda. — Mi a véleménye leendő otthonáról — kérdeztem. — A ház nagyon szép, re­méljük, jó is lesz. Hasonló épület van jónéhány Zala me­gyében. Ez tulajdonképpen azoknak egy változata. Az eredetije Zalaszentlászlón épült, egy kis falu igazi közös­ségi otthonává lett. Mi is ezt szeretnénk itt elérni és remél­jük, hogy tényleg mindenna­pos otthona lesz a helybeliek­nek ez az épület. KÖZÖSSÉGI OTTHON SOMOGYSÁMSONBAN A sátor összefogja a falut

Next

/
Thumbnails
Contents