Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-24 / 46. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZBIZTONSÁG, BŰNÜLDÖZÉS 1992. február 24., hétfő Leállított gépkocsik Megsiratott rendszámtáblák Somogybán tavaly 5 ezer 518 autót helyeztek üzemen kívül. Erre a múltban még nem volt példa. A megyei közlekedésrendészet raktá­rában lassan gond lesz he­lyet találni a leadott (vagy levett) rendszámtábláknak. Tavaly novemberben in­dult el egy korábban csak­nem ismeretlen folyamat. A közlekedési hatóságoknál sorra jelentkeztek — főként az idősebb — autósok, hogy gépkocsijukat leállítják, visszaszolgáltatva a jármű rendszámtábláját. Sinkovics Ferenc rendőr őrnagy meg­jegyezte: kérdezés nélkül is tudták a szokatlan jelenség okát. Azt, hogy visszaállítot­ták a hajdani egyénenként, gépkocsiként fizetendő fele­lőségbiztosítást. (Ez a bizto­sítás évekig benne volt az üzemanyagárakban.) Ez terheli az autóst akár fut a kocsi, akár — például télen — a garázsban vagy a ház előtt áll a járműve. Amikor a Parlament határozott a súly­adóról is, több jármű került ki a forgalomból, körülbelül 3 ezer kocsi. Még nem tudni, hogy hol lesz a folyamat vége. Januárban szinte zú­dultak vissza a rendszám- táblák a hatóságokhoz. Ka­posváron január 31-ig 764 gépkocsit vontak ki a forga­lomból. Ebből 724 autós ön­ként helyezte üzemen kívül kocsiját. Barcson 138 (133), Nagyatádon 526 (441), Sió­fokon 453 (407) rendszám került a raktárakba. Febru­árban már rövidebb sorok álltak a hatóságoknál „rend­számtábla ügyben”, de a fo­lyamat még nem állt meg. A megyeszékhelyen álltunk be a várakozók sorába tuda­kolva, hogy ki, miért búcsú­zik a rendszámtáblájától, s bakolja fel kocsiját. A meg­kérdezettek nevük mellőzé­sét kérték. — Egy lépést sem teszek telente a kocsimmal, mégis körülbelül ezer forintot kel­lene fizetnem havonta. Té­len ezt az összeget megspó­rolom. A nyár elején majd 300 forint illeték lefizetése után visszakapom a rend­számot, mert a kocsi mű­szaki vizsgája 92-ben még érvényes. Egy másik sorban álló: — Tavaly nyáron sikerült a Trabant helyet egy mo­dernebb kocsit vennünk. A nyár óta árulom a Trabit, de senkinek sem kell. Mostan­tól nem lesz rendszáma, hogy ne kelljen az álló kocsi után is biztosítást fizetni. Egy maszek autójavító: — Korábban volt úgy, hogy 3 kocsink is futott. Oly­kor el is kelt, most kettőről lekerül a rendszám. Keve­sebben hozzák javítani a kocsit, nekem is spórolnom kell, ahogy lehet. Jó 70-es, idős nyugdíjas (egyébként az idős nyugdíjasok válnak meg leginkább ideiglenesen vagy végleg autójuktól): — 1962-ben, amikor meg­jött a kis 500-as Trabant kiu­talás, nem tudtunk elaludni az örömtől. Jó szolgálatot is tett. Amikor viszont most számvetést készítettünk, hogy mire futja kettőnk nyugdíjából, kijött, hogy a „nyugati árszínvonalú" ben­zinre, meg a most kitalált pluszterhekre nem futja. A mamával megsirattuk, ami­kor elindultam a rendszám­mal a rendőrségre. Kovács Sándor Rovatszerkesztő: Tamási Rita A rendőrök terhe Somogy megye bűnü­gyi-közbiztonsági viszonyai nem javultak 1991-ben — hangzott el a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságon tar­tott értékelésen. A látványos sikerekhez — bár a szerény­nek ítélt eredmények mögött igen komoly munka áll — ke­vés az a jelentős segítség, amelyet az országos főkapi­tányság és az önkormányzati szervek adtak. Az elavult technikai eszközök cseréje és a számítógépes feldolgozó háttér kiépítése jó ütemben halad. A bűnözés több éve tartó dinamikus növekedése általános jelenség megyénk­ben is. Tavaly 15 ezer 174 bűncselekmény vált ismertté: 20 százalékkal több az előző évinél, a betörések száma 52 százalékkal emelkedett. A va­gyon elleni bűncselekmények elkövetésével okozott kár 588 millió forint volt. 1991-ben 17 emberölés és 14 emberölési kísérlet miatt folytattak nyomozást. Főként megromlott családi, élettársi viszony, haragos kapcsolat lezárásaként követték el eze­ket, ám előfordultak nyere­ségvággyal, aljas indokkal motivált bűnesetek. A közlekedési bűncselek­mények 93 százalékát ittasan követték el, a sérüléssel járók gyakorisága csökkent. Öt év alatt mindössze 7,7 százalékkal lett több a rendőr: a nyomozás kezdeményezé­sek száma viszont 115,5 szá­zalékkal emelkedett. Az eredményesen befejezett 5331 nyomozás 93 százalékát vádemelés követte, egy nyo­mozásra átlagosan 57 nap ju­tott. A felderítési eredményes­ség megyénkben 25,7 száza­lékról 24,3 százalékra esett vissza. A rendőri egységek, zömmel a közbiztonsági szol­gálat kezdeményezésére 8828 szabálysértési eljárást kezdeményeztek. Ezek 85 százaléka a közlekedési sza­bályok megszegésével függ össze. A közbiztonsági állo­mány járőrei 1225 bűncse­lekmény elkövetésével gya­núsítható személyt fogtak el, köztük 438 körözöttet. A bű­nügyi szolgálattal közösen helytálltak az öbölválság ide­jén kialakult helyzetben, a pápa látogatásakor és az el­húzódó jugoszláv háborús események során. Az idegen- forgalmi szezonban a bűncse­lekmények száma stagnált. Ez a turistaforgalom csökkené­sével s a koncentrált rendőri jelenléttel magyarázható. A bűnmegelőzési alosztály megkezdte a szervezett bű­nözéshez kapcsolható szemé­lyek, bűnöző családok feltér­képezését, ellenőrzését. Köz­reműködésükkel a megyében 70 önvédelmi egyesület, il­letve csoport alakult. A bűnügyi technikai alosz­tály munkatársai és a kapi­tányságok technikusai 5043 bűncselekmény helyszíni szemléjén vettek részt, 132 szakértői véleményt készítet­tek. A tervek között szerepel a fonyódi rendőrkapitányság lét­rehozása. A főkapitányság és szervezeti egységei vezeté­sének, irányításának helyze­tével kapcsolatban elhangzott, hogy a változások jelentős fia­talítási folyamatot indítottak el. A hivatásos állományban 918-an, a polgári alkalmazott­ként pedig 237-en vannak. 1991-ben 73 rendőr szerelt le, 54 újabb jelentkezést várnak. A rendőrök 76 százaléka 40 éven aluli, 88 százalékuk pe­dig szakmailag is kiképzett. A hivatásos rendőrök átlagbére bruttó 25 ezer 300 forint. A fő- kapitányság éves költségve­tése 719 millió forint. A fegyelem- és jogsértések száma tavaly — az előző év­hez képest — 61 százalékkal, az elbocsátásoké pedig négy­szeresére emelkedett. Ennek többek között az az oka — hangzott el —, hogy lazult a munkafegyelem, elterjedőben van egy „pajtáskodó” szellem, általánossá vált a közömbös­ség, s a parancsnoki felelős­ség néhány helyen tehetet­lenséggel, tétlenséggel páro­sul. Ausztriában is loptak „Ha kijövök, minimum bérgyilkos leszek” Csak értékesíthető árut vittek el — Eszéken adták el a szalámit — Undora van a munkától — Megverték az osztrák rendőrök A marcali rendőrkapitány­ság bűnügyi osztályának a közelmúltban sikerült elfognia S. Jenőt, akit többrendbeli rab­lás és betöréses lopás miatt már tavaly júniustól köröztek. A 25 éves marcali fiatalember, amikor érezte, hogy szorul a hurok, külföldre — Franciaor­szágba — menekült. Ám ott sem találta meg számítását és vesztére, hazajött. S. Jenő T. Lászlóhoz (akit szintén a marcali rendőrök fogtak el), illetve csapatához tartozva az általuk elkövetett 13 bűncselekmény közül öt­ben aktív résztvevőként mű­ködött. Célpontjaik különböző boltok voltak, többek között „meglátogatták” a somogyfaj- szi és a gyótapusztai vegyes­boltot, a hetesi és a balaton­fenyvesi ábécét, egy pécsi húsáruházát és a harkányi In- terturist üzletet. A boltokból mindig csak olyan árut vittek el — összesen csaknem 1 millió forint értékben —, amelyet rö­vid időn belül értékesíteni tud­tak. A pécsi húsáruházból el­lopott szalámiféléket 1990 no­vemberében Eszéken „dob­ták” piacra. A csapat tíz tagjának műkö­dését szervezettség jelle­mezte. Többnyire autót bérel­tek, természetesen sofőrt fo­gadtak és ha nagyon égett a lábuk alatt a talaj, központju­kat váltogatták. Laktak többek között a kaposvári Csokonai fogadóban, Pécsen sem adták alább, rablásaik térképe igen szövevényes. T. László kölcsönkért útle­véllel többször elhagyta az or­szágot, szinte hihetetlen fifi- kával szerzett magának érvé­nyes okmányt. Egy pécsi taxissal kivitette magát — há­rom társával — Ausztriába, ám ott a beígért 10 ezer forint helyett öttel bocsátották haza a hiszékeny sofőrt. Onnan egy osztrák taxival utaztak tovább Németországba, pénz helyett azzal a bizonyos kölcsönkért útlevéllel „fizettek”. T. László bement a bonni magyar nagy- követségre, s elpanaszolta: el­lopták az útlevelét. Azonnal — ekkor már saját fényképpel — kiállítottak számára egyet. Ám elkövettek egy durva hi­bát: loptak egy osztrák boltból. S miután — saját elmondásuk szerint — az osztrák rendőrök nagyon keményen megruház­ták őket, hazatoloncolták a négy férfit. Itt aztán még egy rövid ideig ment a buli: előfor­dult, hogy T. László egy este elkártyázott 190 ezer forintot. Ha más nem volt, úgy is pénzt szerzett, hogy az OTP-ben ki­leste, ki vesz föl nagyobb ösz- szeget. A szerencsétlen pol­gár biztos, hogy nem ért haza a pénzével... Volt olyan kocsma, ahol amikor megje­lent, azonnal zárórát tartottak. Rettegtek a hóna alatt horog­keresztes tetoválást viselő fia­talembertől. A tíz nagyvonalú bűnözőből ma — más bűncselekmények miatt — négyen ülnek, T. László is többszörös vissza­esőként a rá mért 6 esztendőt tölti Sopronkőhidán. 25 évéből eddig 6 évet volt rács mögött, ehhez a mostani 6 év járul, majd a 13 rendbeli rablás és betöréses lopásért kapott „né­hány” esztendő. Ez utóbbiban ugyanis még nincs jogerős íté­let. Amikor a napi kétezer fek­vőtámasztól kiizmosodott férfi „bevonult” a börtönbe, azon­nal közölte „fizikai undora van a munkától". Meg azt is, hogy ha kiszabadul minimum bér­gyilkos lesz. Simon J. a megyei rendőr-főkapitányságon előze­tes letartóztatásban gondol­kodhat azon, megérte-e ra­bolni és ekkora utat megtenni, hogy végre elfogják... Tamási Rita „Ennek a tőzegkutyának a kölyke vagyok” Egy népszerű nyomozó Fonyódon Dugót, a rendőrt Fonyód környékén sokfelé ismerik. Az utcán előre köszönnek neki, tisztelik és szeretik. Egy rendőr esetében pedig ez-ma- napság ritka. Dugóval, alias Horváth Jánossal a fonyódi rendőrőrs nyomozójával életé­ről, munkájáról beszélgettünk. o — Tényleg kedvelnek és én is szeretem a fonyódiakat — mondta. — Ennek a tőzegku­tyának a kölyke vagyok. Itt születtem, itt élek, itt dolgo­zom, igaz, most Lellén vettem házat.... Autószerelő a szak­mám, kezdetben voltam szip­pantósofőr is. Később taxis lettem, Fonyód egyetlen „koc­kásautójával” jártam az utcá­kat. Mielőtt a kockásból a csí­kosba ültem volna, buszsofőr lettem, onnét jöttem át a rend­őrségre 1980 szeptemberé­ben. BMW motorosként kezd­tem, később gépkocsizó járőr lettem, de kedvencemet, a motort a máig napig sem tu­dom feledni. Ez gyerekkori szerelem. Akkoriban a rend­őrök hajtottak engem, de soha nem tudtak megfogni. Erre büszke vagyok. Baleseti hely­színelőből nemsokára a helyi KMB-csoport vezetőjévé ne­veztek ki, közben egyre többet vezényeltek a bűnügyre. Mindig az volt a vágyam, hogy nyomozó lehessek. Sze­rettem a közlekedést, de min­dig irigyeltem a nyomozókat. Azt láttam, hogy független emberek. Most, hogy az let­tem, imádom csinálni. Amikor van egy kis sikerélmény, egy eredményes felderítés, egy látványos elfogás az olyan lö­kést ad, hogy utána három hónapig akár fizetés nélkül is dolgoznék. Legutóbb, itt a fo­lyosón még a takarítónő is hátbavágott, hogy „Dugókám hallottam és szép munka volt”. Az ilyenekre büszke vagyok. © — Mekkora munkát jelent télen a villasor? — Télen csökkentett állo­mánnyal dolgozunk, ám a be­törők sokszor megtréfálnak bennünket, adnak munkát bő­ven. Naponta három négy helyszín mindig akad. Orda­csehitől egészen Vörsig mi felügyeljük a környéket, hár­man vagyunk nyomozók, meg egy technikus. — És nyáron? — Nyáron több helyről ve­zényelnek ide egy-egy hó­napra embereket. Á „bűnügyi szezon” június második heté­ben indul. Előtte általában el­mehetünk egy hét szabad­ságra, és az már nagyon jó... Rengeteg a kocsifeltörés, a lopás, a garázdaság. A bűn- cselekmény és az észlelés (Fotó: Lang Róbert) közt sajnos gyakran annyi idő telik el, hogy már nyomokat is alig találunk. Nehezíti a mun­kát, hogy akik nyáron jönnek, azok nem ismerik a környéket, az itt élőket. Mire eligazodná­nak, addig lejár a vezénylési idejük és egy másik csapat jön helyettük. Nyáron, ha tizen­egykor végeztünk a munkával, lementünk a mólóra és utána irány a Balaton. Május elsején mindig megmártózom a tóban, ez hagyomány... © — Van „kedvenc” bűncse­lekmény típusa, amelyben szívesen nyomoz? — Tulajdonképpen nincs, de „kocsmázni” nagyon szere­tek^?) No nem az alkohol mi­att, hanem, mert ott sok érde­kes dolgot hallani. Mielőtt ha­zaindulok felkeresek négy-öt helyet. Nekem itt vannak a ba­rátaim, beszélgetek velük, megiszom egy kávét, vagy egy sört és arrébb állok. Egyébként, ha már szóba hozta, a nemi erőszakot lehet a legváltozatosabban nyo­mozni. Tavaly például három eset mindegyikében kiderült, hogy erőszakról szó sincs... Ezeknek az ügyeknek a ki­nyomozásához egy kis fondor­latra, csavaros észjárásra mindig szükség van. 0 — A sikerek mellett nyilván „lebőgések” is voltak.... — Van, amikor bennünket is megetetnek a bűnözők. Kime­gyünk biztosra, aztán „bukóra” jövünk el onnét. Vannak mu­latságosabb, de kellemetlen mellényúlások is. A holládi ci­gánytelepen bizos tippre men­tünk. Családonként egy gye­rek általában nevelőotthonban él, no de mind otthon van, mert mind megszökik. Az egyiket körözte valamelyik kapitányság, nekünk pedig volt egy fülesünk, hogy megta­láljuk az egyik házban. Beron­tottunk oda. Nem akartuk be­dönteni, de nem túl stabil há­zak ezek — így tokostól „nyí­lott be” az ajtó. Persze fölriadt a család és kérdezték, hogy kit keresünk. Hát a szomszéd házban lakik — volt meglepe­tésünkre a válasz. Sűrű elné­zések közepette segítettük visszaállítani az ajtót és ango­losan távoztunk... © — A családja mit szól ah­hoz, hogy nyáron nincs sza­badság és szinte éjjel-nappal dolgozik? — Megszokták már. Tudják, hogy ez a munka az életem... Barna Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents