Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-24 / 46. szám

1992. február 24., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 ,& HABSBURG OTO KAPOSVÁRON Hírünk a világban folyamatosan javul (Folytatás az 1. oldalról) S elhangzott: a TIT a megye legnagyobb felsőoktatási in­tézménye, tevékenységében a legfontosabb a nyelvtanítás. Habsburg Ottó válaszában éppen ennek fontosságát emelte ki ajánlva a spanyolt és a franciát. Kifejtette: vissza kellene „csábítani” azt a szel­lemi elitet, amely nagy törté­nelmi fordulópontokon el­hagyta a hazát. A TIT székházában előadá­sában elsőként az Európa Parlament magyar küldöttsé­gének hatékony munkáját elemezve az eredményt an­nak is tulajdonította, hogy te­vékenysége a pártok fölött áll. „A pártok közötti egységre azért van szükség, hogy Ma­gyarország útját egyengessük az európai közösségbe. Mi a döntések előtt egyeztetjük ál­láspontunkat, és ha döntésre kerül a sor, akkor általában egyhangú döntést hozunk.” Hangsúlyozta azt a vélemé­nyét, hogy a pártcsatározá­soknak itthon van helyük: a nemzetközi szervezetekben egységesen kell az országot képviselni. — Sürgetem azokat a tár­gyalásokat, amelyek eredmé­nyeképpen valóban Európá­hoz csatlakozhatunk — mondta ezután —, mert nem mindegy hogy mikor jutunk szerephez a kontinensen. Ha megtörtént Európa piacainak újrafelosztása, akkor a helyze­tünk nehéz lesz. Ám ha beke­rülünk erre a hatalmas piacra, akkor kedvező helyzetben le­szünk. A rendszerváltás vér­ontás nélkül sikerült: a fel- szabadulás azt is jelenti, hogy kivonultak az oroszok az or­szágból. Hazán kívül azonban nem nyugodt a helyzet. — Az utóbbi időben több­ször is jártam Horvátország­ban és Szlovéniában — foly­tatta. — Felelősségünk és kö­zös történelmünk nem kérdő­jelezhető meg, hiszen ezek európai népek. De fennáll an­nak a veszélye, hogy a kato­naság önállósítja magát és hordává válik. Ez pedig súlyos A képen balról jobbra: dr. Angeli István a TIT megyei el­nöke, Habsburg Ottó, dr. Horn Péter akadémikus, a TIT me­gyei tiszteletbeli elnöke, az egyetem rektora, Szabados Pé­ter polgármester és Horváth László Árpád a megyei TIT ügyvezető igazgatója. Másodszor Kaposváron — Doktor úr! Hogyan lett éppen a Somogy Megyei TIT tagja? — kérdeztük Habsburg Ottót egy interjú első kérdé­seként. — Egyszerűen. Úgy, hogy meghívtak. A családom tagjai mindig kapcsolatban voltak a tudományos társasággal. Jó­zsef főherceg is tagja volt, József Árpád is. — Meglepte önt ez a felkérés? Vagy természetesnek tar­totta? — Természetesnek nem, de nagyon hálás vagyok érte. — Azt gondolom Kaposvár is az, hogy itt köszöntheti önt. — Nagyon örülök, hogy itt lehetek. Már másodszor vagyok Kaposváron. Először nem hivatalosan jártam itt: már az első magyarországi utamon megálltam Kaposváron, csak akkor még senki sem tudott erről. — Mikor volt ez? — 1989-ben, azt hiszem júniusban vagy júliusban. — S milyennek látta ezt a várost? — Sokat tudtam a múltban is Kaposvárról.mert kapcsola­taim élők voltak Magyarországgal, csak éppen nem jöhettem el. Úgy, hogy régóta szerettem volna látni azt a várost, amelyről sokat hallottam, de addig nem jártam benne. Azon­kívül beilleszkedett az útitervbe is. (Kercza) következményekhez vezethet. A Szovjetunió szétesésével más területeken is nehézsé­gek adódhatnak: nem kizárt, hogy lesz egy második orosz forradalom is. A kisebbségi kérdés is több helyütt robba­nóanyagként van jelen. Szólt a menekültkérdésről és azokról a tendenciákról amelyek eredménye szerint korábban nem tapasztalt gon­dokkal kell szembenézni az öreg kontinensen. — Európával szemben újabb kihívást jelent, hogy a kontinensre áramlanak a nem európai nációk. Ezzel együtt nem kívánt jelenségek is megerősödtek. A morális megújulás egyik fontos lánc­szeme, hogy ne vegyünk át mindent kritikátlanul, ami nyu­gatról jön. Ezután arról beszélt, hogy elszomorító a magyar nép pesszimizmusa. Pedig hatal­mas lehetőség áll népünk előtt. Hírünk folyamatosan ja­vul a világban, s óriási remé­nyekre jogosít, ha kihasznál­juk az adódó lehetőségeinket. (Lengyel) Nyolc és fél millió forint eredmény a tabi tsz-ben Egy korszak lezárult A tabi Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szomba­ton délelőtt tartotta múlt évi gazdálkodásáról szóló zár­számadó közgyűlését. A meg­jelent 220 tag előtt dr. Szűcs József elnök mérföldkőnek nevezte a mostani összege­zést, amely egy korszak lezá­rását is jelenti. Mint mondta, búcsúznak a kolhoz típusú nagyüzemi mezőgazdasági formától. — Ez a tagság jóban és rosszban helytállt — mondta. — Ezt nem szabad elfelejteni most, amikor az új demokrati­kus viszonyok között a tagság kezébe kapta sorsának alakí­tását... Az elnök a múlt évi gazdálkodásukról szólva beje­lentette: 8,5 millió forint ered­ménnyel zártak ,de nem le­hetnek elégedettek mert ab­ban a gazdaságban több van. Szerencsére tudják, hogy mit rontottak el, milyen szakmai' melléfogásokból, rossz mun­kaszervezésből adódott a ho­zamkiesés. Ezt követően ága­zatonként értékelte munkáju­kat. A szövetkezet összes be­vétele az 1990. évi 276 millió­ról 254 millió forintra csökkent. Ennek ellenére a betervezett 30 százalékos bérfejlesztést megvalósították. A szövetke­zet saját vagyona december 31-én 239 millió forint volt, a hitelállomány pedig 39 millió forint. A legtöbb a beruházási hitel. A tsz-nek a vevők közel 28 millió forinttal tartoznak. A szövetkezetnek viszont csak 6,7 millió forint a tartozása. Az idei célkitűzés: 273 millió forint bevétel elérése és 5 millió fo­rint nyereség. Lepenye József földügyi előadó a kárpótlási és az átmeneti törvény ismereté­ben készített földkijelölés-ter­vezetet terjesztette a közgyű­lés-elé. Ezt a földrendezési bi­zottsággal is megtárgyalták. A megyei kárrrendezési Hivatal értesítése alapján csaknem 37 ezer aranykorona értékű kárpótlási igényt nyújtottak be, ami fele a termelőszövetkezet összes aranykorona értéké­nek. Az előadó ismertette te­lepülésenként azokat a föd- Iterületeket, amelyet kárpót­lás céljára javasoltak kijelölni. A tagság ezt is egyhangúlag elfogadta. Krutek József Szegényedő Kaposkeresztúr Kaposkeresztúron 430-an laknak. Sok az idős ember, a kevés munkaképes egyhar- mada pedig munkanélküli. A helyi önkormányzatnak épp csak a legszüksége­sebbre futja a pénzéből. Csima József polgármester elmondta, hogy egy kilométer hosszú út építését fejezték be nemrégiben mintegy 1,5 millió forintos költséggel. Az útjaví­tásokat az idén tovább folytat­ják: járdaépítést terveznek, a község járdáinak- 80 százalé­kát kell felújítani. Ha ezzel el­készülnek, egy híján a falu összes útja új burkolatot kap. A kaposkeresztúriaknak so­káig csak kútvizük volt, mára azonban elkészült a vízmű, ugyancsak megterhelve az önkormányzat pénztárcáját. A 10 milliós beruházás költsége­inek felét kell csak a falu lakó­inak kifizetniük, családonként mintegy 40 ezer forintot. Ezt tíz év alatt törlesztik majd. A község telefonhálózata is bő­vült. Akik ki tudták fizetni a 20-30 ezres költségeket, azoknak a lakásába is bekö­tötték a telefont. Az általános iskola tetejé­nek felújítását is mihamarabb szeretnék elkezdeni, még mi­előtt istenigazából beázna. A polgármester elmondta: jó volna a tágas iskolaépületben kialakítani egy óvodát. Minde­nek előtt azonban munkahe­lyekre lenne szükség. Egy ki­sebb kitelepült üzemre, amely megélhetést adna a fiatalok­nak. N. L. FALUFÓRUM ÖREGLAKON Hamu alatt indulat parázslik Nagy a bizonytalanság —A döntés alapja az ismeret A helyi önkormányzat, a kisgazda-, és a szocialista párt falufórumra hívta tegnap Öreglak polgárait a művelődési házba. Az embereket foglalkoztató kérdések tucatjaira Pásztohy András, a megyei közgyűlés mezőgazdasági bi­zottságának elnöke válaszolt. Új kollégium Bogláron Új épülettel bővül a Bala- tonboglári Árpád utcai közép­iskolai kollégium. A bővítésre azért van szükség, mert a diá­kok egy része a mezőgazda- sági kombinát albérlője, s ez jelentős többletköltséget je­lent. Az új épületrész 40-45 millió forintba kerülne, s a bér­leti díj megtakarítása mellett nyaranta nem kevés bevételt is jelentene a városnak. Idősek étkeztetése Marcaliban Megoldódott az idősek ét­keztetése Marcaliban. A mar­cali Családgondozási Köz­pont, a GYÉK és a Berzsenyi Dániel Gimnázium összefo­gott, s ezentúl ők biztosítják ál­landó jelleggel az időskorúak élelmezését. Pusztaszemes utat javít Tavaly elkezdték, idén foly­tatják a falu útjainak javítását Pusztaszemesen. A cél: bur­kolattal ellátni a község ösz- szes útját. Várhatóan egymil­lió forintot tesznek ki a költsé­gek. Remélik, hogy ebből mintegy 4 kilométer hosszan járdafelújításra is futja majd. Napjainkban falun a legiz­galmasabb téma a mezőgaz­dasággal összefüggő törvé­nyek megismerése, majdani végrehajtása. Kétségtelenül bizonyítja ezt, hogy a vasár­napi ünnepnap ellenére a mű­velődési ház zsúfolásig meg­telt, és a majd három óra hosszat tartó fórumot végig a megkülönböztett érdeklődés jellemezte. Horváth Endre Öreglak polgármestere köszöntötte a meghívottakat és a fórum ve­zetésére vállalkozó Pásztohy Andrást, aki bevezető gondo­lataiban elmondta, hogy a mezőgazdasági bizottság el­kötelezte magát, hogy ahol csak lehet segíti a falu lakóit a törvények megismerésében, hogy az előttük álló igen fontos döntésekben megala­pozottan tájékozottak legye­nek. Előadásában közérthetően, példákkal alátámasztva elő­ször az átalakulási törvényről szólt, amelynek végső célja, hogy igazi tulajdonosi viszo­nyok jöjjenek létre a mező- gazdaságban. Az elmúlt har­minc-negyven év alatt orszá­gosan a szövetkezetek mint­egy 400 milliárd forint értékű vagyont halmoztak fel. Ezt fel kell osztani, az eszközöket is, a földet is. A vagyon nevesítése az egyik legtöbbet vitatott, és kellő ismeret hiányában vár­hatóan a legtöbb problémát okozó részterülete a törvény­nek. Pásztohy András el­mondta, milyen elvek alapján kell szétosztani a vagyont, az üzletrészek megszerzésének milyen feltételei vannak. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy az alapító tagok (vagy örökeseik) kárpótlása az egyik legnehe­zebben igazolható része a fo­lyamatnak. Hiszen az eszkö­zök, tárgyak, jószágok már rég nincsenek meg, - felte­hető viszont, hogy aki harminc holdat vitt a szövetkezetbe, az minden bizonnyal több esz­közzel is hozzájárult az indu­láshoz, mint aki például két holddal lépett be. Nemcsak fölfelé lehet licitálni A kárpótlással összefüg­gésben szólt a földalapok kije­löléséről, az érdekegyeztető fórumok most soron levő megalakításának jelentőségé­ről. Mivel szinte bizonyos, hogy érdekütközések, érdek- ellentétek keletkeznek, a na­gyobb viták és az elhúzódó jogi eljárások megelőzése ér­dekében saját példa alapján javasolta, hogy már most az előkészítés során igen fontos, hogy a fórumok és a szövet­kezeti vezetők szoros együtt­működésben munkálkodja­nak. A józan észre, a megfon­toltságra ha valaha, akkor most igen nagy szükség van falun! - hangoztatta. És kellő ismeret hiányában a jószán­dék is rosszra fordulhat. Pél­daként említette a kárpótlási jegyekkel kapcsolatos licitá­lást, arra irányítva a figyelmet, hogy nemcsak fölfelé, hanem lefelé is lehet licitálni és nem egy esetben ez szolgálja iga­zán a gazdálkodó érdekét. Lehetőség a tájékozódásra A kérdések, kételyek töme­gével fordultak a jelenlevők az előadóhoz, ami egyértelműen arra utal, hogy igen nagy a bi­zonytalanság falun. A kérdések jó része a licitá­lással foglalkozott: mikor lesz, hogy lesz, terheli a földet is az adósság, (Nem!) viszont a va­gyoni üzletrész, az „viszi” ma­gával a terheket is. ( Magyar- országon átlagosan három- százezer forint értékű üzlet­rész jut egy tagra, s ezen mintegy kétszázezer forint ér­tékű teher van.) Volt aki kérte, és felvetette, hogy a szövetkezetek vezetői teremtsenek lehetőséget arra, hogy az emberek folyamato­san és rendszeresen tájéko­zódhassanak. Mint mondta Pásztohy András, ez legalább annyira érdeke a szövetkeze­tek vezetőinek, mint a lakos­ságnak, hiszen kölcsönösen sok viszálytól, tortúrától ment­hetik így meg magukat. Régi sérelmek A törvények végrehajtásá­val összefüggésben - érthe­tően - régi sérelmek is szóba kerültek. Ezzel kapcsolatban az egyik fő téma volt, hogy Öreglak szeretne különválni, az annak idején erőszakkal egyesített Buzsáktól. Többen, több szempontból is foglalkoz­tak ezzel a gondolattal és a fó­rumvezető válaszaiból kitűnt: minden lehetőség adott eh­hez. Természetesen úgy, hogy a vitatott kérdések­ben jogszerű és közmegelé­gedést szolgáló egyezség szülessen. Sok a kétely, sok a bizonyta­lanság, és az is kétségtelen, hogy a hamu alatt még sok in­dulat parázslik. Nem véletlen, hogy ezen a fórumon többen is figyelmeztettek arra: nagyon vigyázzunk, hogy ezt a sorsformáló változást próbáljuk békességben meg­oldani! Vörös Márta

Next

/
Thumbnails
Contents