Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

1992. február 18., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Falambériákat augusztus óta gyártanak a tabi Kaptárgyártó kft-nél. Már több ezer négyzetméternyit értékesítettek a vá­sárlók megelégedésére, mivel a kft az alapanyagot olcsón tudta beszerezni, s kikapcsolta az eladásból a viszontela­dókat. Saját telephelyükön kedvezményes áron értékesítik a jó minőségű lambériákat. (Fotó: Gyertyás László) Az ádándi példa Ádánd népfőiskoláját or­szágszerte jó példaként emle­getik. A 2200 lelkes település ötödik éve lombhullástól rügy- fakadásig rendezi meg a nép­főiskolát. Pénteken a falu szülötte, Rúzsa Miklós tartott előadást a község múltjáról. A budapesti Ádánd-kutatót február 26-án Palotás János, 28-án Grosics Gyula, március 20-án pedig dr. Babulka Péter természet- gyógyász követi majd. Az őszi-téli estéken azon­ban nemcsak a népfőiskolái előadásokat hallgathatják a falu lakói. Közművelődési élete is figyelemre méltó a te­lepülésnek. Neisz Péterné if­júsági színpadával szinte va­lamennyi rendezvény közre­működője. Házi Ferencné ve­zetésével népdalkor működik itt, s nem is akárhogyan! Feb­ruár 22-én 13 óra 5 perckor a Kossuth Rádióban csendül­nek fel kedvenc dalaik. Ezen a napon — farsang farka felé közeledvén — Tab, Bálvá­nyos, Siófok, Buzsák, Sző- csénypuszta, Látrány és Tap- sony hagyományőrzőit, nép­dalköreit és táncegyütteseit látja vendégül a Berzsenyi Dániel Közművelődési Egye­sület. Bemutatkozni jönnek a környékbeliek, s produkcióju­kat szakemberek értékelik. Nem a versengés a fontos, hanem a részvétel. Ezért, s nem a díjakért — mivel nem lesznek — látogat­nak el Ádándra az amatőrcso­portok. Kíváncsiak egymásra, és az amatőr művészeti moz­galom agóniája ellenére is: a közösségi lét, az értékmentés és -teremtés élteti őket. L. S. Negyvennégyszer ikrek Gyakori a koraszülés Csökkenő abortuszok — Felelőtlen kismamák A közelmúltban készült el a somogyi születések statiszti­kája. 1991-ben az orvosok 3988 szülést vezettek le, s 4032 magzat látta meg a nap­világot. 44 ikerszülés volt a megyében. Dr. Domány Sán­dortól, a megyei kórház szülé- szetének-nőgyógyászatának osztályvezető főorvosától megtudtuk: a szülés körüli magzati halálozás 15 ezrelék volt, ez egy ezrelékkel alacso­nyabb az 1990-es évinél. Érdekes, hogy 1989 és 1990 között kilenc százalékkal emelkedett a születések száma, most azonban tíz-ti­zenöt szüléssel kevesebb volt a megyében, mint 1990-ben. Örvendetes, hogy kétszázzal (Folytatás az 1. oldalról) Sok szó esik ma arról, hogy a régi közbirtokossági erdők, a legelőtársulatok, az erdőbirto­kossági társulatok megalakul­nak, illetve a közbirtokossági erdők visszakerülnek a helyi önkormányzatok fennható­sága alá. Már most — az erdő-, a vadászati, a földtör­vény megjelenése előtt — van ilyen területük az önkormány­zatoknak, tehát foglalkozniuk kell a gazdálkodással. így fát vágnak ki, erdőt telepítenek, fát ültetnek a faluban — pél­dául a temető, a templom kör­nyékén —, aztán parkokat alakítanak ki. — Most jelent meg a Föld­művelésügyi Minisztérium tá­jékoztatója a vadászterületek után járó haszonbérleti díjak­ról — magyarázta Kódai Ist­ván. — Eszerint a helyi ön- kormányzatok igényt tarthat­nak rá. Most állapítják meg a díj nagyságát, s utána a vad­gazdálkodási társulás tagjai­nak kimérjük a területeket, hogy megkaphassák a pénzt a vadásztársaságoktól. Erdőtelepítési tervet is ké­szít a társulat. Somogyszob a tavasszal vagy az ősszel egy hektáron kocsányos tölgyet, csökkent az abortuszok száma. 1991-ben 3182 ter­hességmegszakítást végeztek Somogybán. Ez azzal magya­rázható, hogy javult a negatív családtervezéssel kapcsola­tos felvilágosító munka, vala­mint bővült némiképp a fo­gamzásgátló eszközök és módszerek választéka. Sok a koraszülés. A 11,1 százalék másfél százalékkal nagyobb az országos átlag­nál. Az anyák harminc száza­léka cigány volt, s 38 százalé­kuk hozott világra koraszülött csecsemőt. Az úgynevezett érett magzati halálozás 2,5 ezrelék. Megyénkben tavaly egyetlen édesanya sem halt meg. fél hektáron nemes nyárfát te­lepít, Andocs tíz hektáron ko- csánytalan tölgyet szeretne ül­tetni. Nagy tervei vannak Sió­foknak: harminc hektár erdő telepítése várható a közbirto­kossági erdő visszakerülése után, sőt ez a terület még nő­het is. Aztán szó van a töreki halastórendszer védetté nyil­vánításáról. Ezt a Balaton vízminőségének védelme in­dokolja. A nyolc tó korábban is a szűrő szerepét töltötte be és ez lesz a feladata a jövőben is. A siófoki vezetők szeretnék megőrizni a tórendszer jelen­legi állapotát, a madárállo­mányt, az élővilágot, így szol­gálhatja ugyanis az emberek pihenését, üdülését, lehet horgászparadicsom. Az ön- kormányzat figyelembe vette, hogy a tavakhoz erdő csatla­kozik. Az idegenforgalom cél­jait szolgálná a kirándulóerdő. A tervek szerint lehetne gya­logolni, lovagolni a kiépített pályákon. A vadgazdálkodási társulat segít e terület értékei­nek feltárásában, a történelmi adatok kigyűjtésében, s a képviselő-testület elé kerülő határozati javaslat kidolgozá­sában. Most nagyon oda kell fi­A somogyi születési adatok országosan a középme­zőnybe sorolhatók, kivéve a koraszülés gyakoriságát. Szabolcs-Szatmár megyére jellemző még a koraszülések nagy száma. Domány pro­fesszortól megtudtuk: a kis­mamák kétharmada mindent megtesz azért, hogy egész­séges gyermekük szülessen; egyharmadukkal viszont tehe­tetlenek. Sajnos, nekik az anyaság nem sokat jelent, és az orvosok, az egészségügyi dolgozók segítő szándéka is kudarcba fullad. Még erre a ki­lenc hónapra sem képesek lemondani a dohányzásról és az italozásról. (Lőrincz) gyelni az erdőkre Somogybán. A tsz-ekben eddig is mellékes szerepet töltöttek be, a mai gazdasági helyzetben pedig a perifériára kerülhetnek. Na­gyon fontos, hogy ne váljanak gazdátlanná, senkinek a pré­dájává. Kódai István azt sze­retné, ha kis zökkenőkkel, de végre biztos kezekbe kerülné­nek. — Úgy érzem, hogy együtt kell működnünk a somogyi er­dők sorsáért felelős Sefaggal, erdőfelügyelőséggel, üzem- tervezési irodával. Örülünk annak, hogy Barcs térségé­ben már alakulnak az erdőbir­tokossági társulások. Ha ezt elősegítjük, akkor biztos ke­zekbe adhatjuk a termelőszö­vetkezeti, sőt az állami gazda­sági erdőket is. Szerintem er­dőbirtokossági társulásokat vagy erdővel foglalkozó gaz­dasági társulásokat kell alakí­tani. Egész biztos, hogy az erdő jó része visszakerül ma­gánkézbe is. Ahol még nincs gazdája az erdőnek, ott az a legcélszerűbb, ha a Sefag magára vállalja a szakirányí­tást. Természetesen ennek a föltételeit ki kell dolgozni, úgy, hogy ez mindenkinek meg­érje. Lajos Géza KAPOS TV KONTRA KAPOS EXTRA Nemcsak etikátlan, hátrányos is Lapunk február 11-i számá­ban Csapó Tamás, az SZDSZ ügyvivője tette szóvá, hogy etikátlan az a megoldás, amelynek alapján a Kapos Extrába feladott hirdetéseket térítés nélkül közli a Kapos Tv. Ekkor Dr. Kéki Zoltán kapos­vári jegyző vizsgálatot ígért. A polgármesteri hivatal a vizsgálatot nem várt gyorsa­sággal elvégezte. Információ­ink szerint azt állapította meg, hogy a Kapos Tv, amelyet a városi önkormányzat finanszí­roz és a Kapos Extra hirdetési újság, amelyet a Faktum Kft ad ki írásos megállapodást kö­tött január 4-én. Ez tartalmilag csak részben felel meg a kö­vetelményeknek, mert a hirde­tés nagyságát konkrétan nem határozza meg. A vizsgálat megállapítása, hogy a Kapos Tv főszerkesz­tője a Faktum Kft-nek részvé­nyese, és egyben főszerkesz­tője a Kapos Extrának is. A megállapodás révén gazda­ságilag versenytársainál elő­nyösebb helyzetbe került a Kapos Extra. Pénzügyileg értékelve a megállapodást a jelentéské­szítő azt írta le, hogy mindkét fél bevételtől esik el az egy­más felé történő számlázások elmaradása miatt. Megjegyez­ték: ez a megállapodás az áfa fizetési kötelezettség alóli „ki­búvás” szándékával jött létre, ami egy APEH vizsgálatnál je­lentős adóhiány megállapítá­sát eredményezheti. A jelentés azt javasolja, hogy a megállapodást mond­ják fel. Szabályozott díjak Rendeletben szabályozta a megyei önkormányzat a szo­ciális otthonokban és intéze­tekben fizetendő térítési díja­kat. A minőségi igényeket ki­elégítő, az átlagosnál jobb adottságú intézményekben 50 százalékkal magasabb ösz- szegű térítési díjat kell fizetni. Az új díjakat az illetékes tele­pülési önkormányzat jegyzője 1992. június 1-jei hatállyal ál­lapítja meg. Siófok, Andocs, Somogyszob erdőt telepít Védett lesz a töreki tórendszer A TURIZMUS LEHETŐSÉGEI VÖRSÖN Panzió és lovaspálya épül Vörs, a megye északnyu­gati csücskében fekvő kis te­lepülés. Egykoron több mint ezren éltek itt, ma alig ötszá­zan. A Kis-Balaton csodálatos állat- és növényvilága sok tu­ristát vonzana a környékre, ám az idegenforgalom alapföl­tételei sem mindenhol adottak a községben. Balatonszent- györgyről a meglehetősen kis forgalmú holládi úton egyetlen turistacsalogatóként a vörsi tűzoltómúzeumot jelző fatábla árválkodik. A gyűjtemény or­szágosan is egyedülálló és rendkívül látványos, télen azonban csak kevesen kere­sik fel a helyi önkéntes tűzol­tók bázisául is szolgáló épüle­tet. A bejárati ajtó mellett megsárgult kis cetli: „Ha meg kívánja tekinteni a gyűjte­ményt, a kulcsot Farkas Ist­vánnál találja”. Farkas István öt község tanácselnöke volt, ma vörsi polgármester. Első­ként a múlt év tapasztalatairól beszélgettünk. — Az önkormányzatok tá­mogatási rendszere finoman szólva átgondolatlan — kezdte a polgármester. — Ha ugyanis az országgyűlés számunkra kötelező feladato­kat rendel, akkor az ehhez szükséges pénzt az utolsó fil­lérig biztosítsa, ne csak ala­mizsnát adjon! Az önkor­mányzatok számára központi­lag rendelt feladat például az oktatás támogatása. Vörs kis község, általános iskolánkban egy tanuló körülbelül 80-85 ezer forintba kerül. Ezzel szemben — valamilyen szá­momra ismeretlen elv alapján — diákonként mindössze 30 ezer forintot kapunk. Ez a tá­mogatási rend elsősorban a kis településeket sújtja. Az is­kola jövője csak úgy lehet biz­tosított, ha a rendelkezésre álló pénzkeretünk nagy részét az intézmény támogatására fordítjuk. Fejlesztésre, tan­szervásárlásra alig marad pénz. Kommunális adót ve­tünk ki. Ez egységesen 2600 forint lesz. Az idegenforgalom előnyei­ből Vörs szeretné kivenni a részét. Ahogy fejlődik a köz­ség, javul az ellátottság, ké­nyelmesebbek lesznek a la­kóházak, egyre többen kere­sik fel Vörsöt. A falusi turiz­musnak, ha valahol, akkor itt van jövője. Egyre többen tud­nak a turisták számára jó kö­rülményeket biztosítani. Egy-két háznál már megszo­kott látvány az udvarban par­koló külföldi rendszámú autó... — Épült a községben egy panzió — folytatta Farkas Ist­ván. — Nyolcszobás vendég- fogadó lesz, úszómedencével és más szolgáltatásokkal. A tulajdonosa egy budapesti or­vos, aki akupunktúrás gyógy­kezelést is szeretne végezni. Az utazási irodákkal már föl­vette a kapcsolatot. Lovagló- pálya épül, erre is van már vál­lalkozó. A Kis-Balaton terüle­tén vagyunk, csodálatos, szí­nes madárvilág él a környé­ken, igazi pihenésre való hely. — Milyen fejlesztésekre fu­totta a tavalyi költségvetés­ből? — Az iskola és óvoda fűté­sét korszerűsítettük, az olaj­kályhákat elektromos radiáto­rokra cseréltük. A község mű­emlék jellegű templomának részleges helyreállítását tá­mogattuk. A helyreállítás Fotó: Kovács Tibor várhatóan május-júniusra fe­jeződik be. A községi közös tanács jelentős pénzmarad­ványából — ezt máig sem kaptuk meg — a gázvezeték- rendszer kiépítését terveztük. —bzs—

Next

/
Thumbnails
Contents