Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-17 / 40. szám
1992. február 17., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Fuvar nélkül... . Tab kereskedelmi és ipari központ. Az utóbbi években bekövetkezett gazdasági visszaesés, a Koppány-völ- gyében a munkahelyek sorozatos megszűnése, a munka- nélküliek számának állandó emelkedése nehéz helyzetbe hozta egyebek között az árufuvarozókat is. A maszek fuvarozók az elmúlt évtizedben „arattak” és igazi sikerpályát futottak be. Mára azonban megváltozott a helyzet! Az évek során a szállítók száma állandóan emelkedett — megosztva ezzel a piacot —, miközben a fuvart igénybe vevők száma fokozatosan csökkent. Tabon, aki fuvaroztatni akar, legjobban teszi ha egyenesen az áfész építőanyag-telepét, vagy a város szélén a tüzép-telepet keresi fel: az árufuvarozók rendszerint ott tartózkodnak. A kisvárosban és a hozzá tartozó társult községekben mintegy 15 kiskocsival (egy tonnás) rendelkező árufuvarozó van. Mostanában igen gyakran térnek haza fu-' var nélkül. Hefler Károly 1983 őszén a Videoton helyi gyáregységét és az elektronikai műszerész szakmát hagyta ott azért, hogy kipróbálja: vállalkozóként mire képes. — Az első években Tabon és térségében is kevés volt az árufuvarozó, viszont jelentős volt az építkezés, így megérte az iparengedély kiváltása — kezdi a visszaemlékezést. — Az induláskor 120 ezer forintért vettem egy használt ARO-teherautót és három év alatt — az adó, az SZTK és az Fotó: Gyertyás László egyéb költségek mellett —, újra tudtam cserélni. A piac azonban 1989-90-re megváltozott, telített lett. Egyrészt megnőtt a fuvarozók száma, másrészt csökkent a fizetőképes vásárlóerő. A tavalyi év még nem volt veszteséges, de hogy mi lesz az idén, azt nem tudom! Eddig alig volt fuvar. Néha egy cég szállíttat, de lakossági igény szinte nincs. Jó ha 3-5 mázsa szenet, vagy egy-két zsák cementet vitet valaki. Az emberek a létminimumon élnek, nincs pénzük vásárlásra. Mostanra az autó fenntartás költségei úgy megemelkedtek, hogy azon gondolkodik az ember: meddig éri meg naphosszat állni és várni hogy legyen egy fuvar? A múlt hónapban talán 5 ezer forint tiszta pénzt kerestem! Mire elég ez?... Füzy Lajos fiatalember a tabi vasútállomáson váltókezelőként dolgozik. Mellékfoglalkozásban 1991. májusától végez lakossági fuvarozást. — A múlt évben még gazdaságos volt a szállítás — kapcsolódik a beszélgetésbe —, de az 1992-es év aggasztó. Még egyetlen fuvarom sem volt. Igaz nem vagyok kint naponta a „placcon”. Azt tapasztalom, hogy a kollégák is csak beszélgetnek. Ezért nem érdemes a garázsból kiállni, s ide, vagy a tüzép-te- lepre menni. Egyszerűen nincs mit fuvarozni. Ma reggel nyolc órától délig nem volt szállítani való. Délután már meg sem kísérlem a fuvart. Ha néhány hónapon belül nem javul a helyzet, akkor eladom az autót. Ha csak a garázsban áll, akkor is havi 1200 forintba kerül... Kinek éri ez meg? A tabi Tüzép-telepen méterfát rak az autóra Peller Zoltán, aki nyugdíjasként 1987-től foglalkozik bérfuvarozással. — Sajnálom, de már nem vállalom a fuvart — mondja —, mielőtt bármit is kérdeznék. — Január elején visszaadtam az iparengedélyt. Az öreg Barkas-sal csak a családnak és az ismerősöknek szállítok. Olyan magasak a költségek melyek terhelnek, hogy tovább hárítani már nem lehet. A legtöbb állampolgárnak már csak arra van pénze, hogy a napi élelmiszerét megvegye. Nem nagyon fuvaroztat itt már senki... Mindenki igyekszik megoldani a szállítást saját erőből. Úgy látom, befellegzett a lakossági árufuvarozásnak. Krutek József Szakértőket keres a vállalkozói központ Az életképesebb vállalkozásokért A Somogy megyei vállalkozói központ kis létszámú függetlenített apparátusból áll — mondta Szabó Gyula a megyei vállalkozói központ alapítvány igazgatója. — Az a feladata, hogy információkat közvetítsen, tanácsokat adjon, kapcsolatot teremtsen a hazai és a külföldi vállakozók között. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy széleskörű kapcsolat alakuljon ki a jövőben a hazai és a külföldi partnerekkel. Az EGK 12 országában kívánják bemutatni a megye vállalkozóit. Az ezt szolgáló kiadványnak a szerkesztése már folyik. A központ tehát sokrétű, szerteágazó munkát végez. Ha ezekhez a feladatokhoz nagyobb függetlenített apparátust hoznának létre, sokba kerülne. Pedig a központ csak akkor lehet eredményes, ha legszélesebb körbe támaszkodik a szakértőkre. Akinek eszébe jut, hogy vállalkozzon, már találkozik az első kérdéssel: hogyan kezdjen hozzá. Az ötlet megvalósítása, kivitelezése szakértelmet igényel. A nyugati példák is bizonyítják, hogy meg kell tervezni a vállalkozást egészen a termék vagy szolgáltatás értékesítéséig. Az pedig nem várható el, hogy egy vállalkozó értsen minden területhez. — Ezért szükségünk van olyan szakértői hálózatra a megyében — mindenekelőtt jogi, közgazdasági, pénzügyi, adóügyi és műszaki szakértőkre gondolok — amely segíti a vállakozói tevékenységet — mondta Szabó Gyula. — Szakértőnek jelentkezhetnek mindazok akik megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és elhivatottságot éreznek ehhez a munkához. Várjuk pályázatukat a vállalkozási központba. A pályázatok alapján a vállakozói központ kuratóriuma dönt arról, hogy kiket szerepeltet szakértőként. Miután kialakult a szakértői bázis, a központ tudja ajánlani a legjobb szakembereket a vállalkozóknak. Ők választhatnak, hogy egy-egy munkát kivel végeztetnek el. A szakértők munkája is hozzájárulhat ahhoz, hogy megalapozott, jól előkészített vállalkozások induljanak. L. J. Több olvasónk kérésre közöljük a Független Magyar Kereskedelmi és Iparkamara címét: Gyenesei György, 2373 Dabas-Gyón, Kossuth u. 87. KAPOSVÁRI NEMZETKÖZI TAVASZI VASAIÉ 1992 április 15-18. Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Faáruk iránt érdeklődik két osztrák cég. Az egyik egy stájer cég, amely sürgősen vásárolna különböző méretű fe- nyőgömbfát. A másik osztrák cég ugyancsak sürgősen vásárolna tölgyfa deszkákat. Igénye, hogy a deszkák szé- lezettek és kiszárítottak legyenek. A sürgős ajánlatok részleteiről, a megvásárolni kívánt alapanyag méreteiről a kamara ad tájékoztatást. Import " Chilei cég kiwit ajánl májusi rotterdami szállítással. Stájer cég exportálna Magyarországra Ausztriában már bevált különböző víztisztítókészülékeket, amelyekkel a nitrát és fekáliaszennyezett vizek is ihatóvá tehetők. Osztrák cég többféle terméket kínál megvételre: konténersütöde, többféle szappan, gyümölcsital-koncentrátumok, oldódó sörpor, ablakok alumíniumból. A cég a régióban jutalékos alapon dolgozó kül- szolgálati munkatársat is keres. Kapcsolatépítés Osztrák cég fűtési és szellőzőberendezések, valamint villanyszerelési munkákat végző cégek, vállalkozók jelentkezését várja. Oroszországba irányuló barterüzlethez tartós élelmiszerárukat (konzervek, tejpor), féltartós élelmiszerárukat (füstöltáruk), olcsó konfekció- és cipőárukat keresnek. Az ajánlatoknál nem elsősorban a minőség, hanem az alacsony árfekvés a szempont. Két osztrák cég forgalmazópartnert keres. Az egyik számológép- és komputernagykereskedő és az MBO, a Sharp, a Texas cégek termékeit képviseli. A másik cég a következő termékcsoportokban keres partnert: Bondex márka (vízzel hígítható lakkok, faápolószerek, homlokzati festékek), Rembrandtin (műanyagalapú lakkok, rozsdagátló szerek), Alltek (falfestékek és disz- perzitek), Schuller (festőeszközök, ecsetek,' csiszológépek). Osztrák cég programja magyarországi megvalósításához képviselőt keres. A cég kistraktorokat, kisméretű fűápoló és nyírógépeket forgalmaz. Az olasz Tori cég kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni olyan magyar gyártócégekkel, amelyek a következő termékeket állítják elő: építőipari állványok, járórácsok, berendezések áruházakhoz, hivatalokhoz, raktárakhoz. A lehetőségekről, az ajánlatokról részletes tájékoztatást a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara ad, Kaposvár Bajcsy Zs.u.1./c. Tel: 82/ 16-244. Nem VOSZ, Vállalkozók Pártja Generálkrach című, egy héttel ezelőtt megjelent cikkünkben tévesen a Vállalkozók Országos Szövetsége megyei elnökhelyettesének tituláltuk a Generál kft ügyvezető igazgatóját. Ho- dics István a Vállalkozók Pártjának kaposvári alelnöke. Tőzsde-szótár kezdőknek Megélénkült a forgalom a Budapesti Értéktőzsdén, ahol már 18-féle részvényt, valamint a Magyar Államkötvényt forgalmazzák. A különféle értékpapírok ma már olyan választékot jelentenek, hogy a befektetők különféle csoportjai — így a kisbefektetők is — megfelelő megtakarítás-elhelyezési alkalmakra találnak, így mind szélesebb körűvé, mind érdekesebbé válik az értékpapírok világa, érdemes tehát megismerkedni fogalmaival, intézményeivel és folyamataival. Az értékpapír-kibocsátás, az adás-vétel és az ezzel kapcsolatos intézmény- rendszer fogalomkörével foglalkozó jogszabályokból, enciklopédiákból, tankönyvekből és lexikonokból fogunk szemezgetni, sorozatunkban igyekszünk tekintettel lenni az esetleges befektetők — leginkább a kisbefektetők — gyakorlati szempontjaira is. Az első kérdés, amire válaszolni kell: hogyan lesz a megtakarításból befektetés? A fogyasztásra el nem költött pénzbevételt ma már általában nem a matracban, a si- fonérban, vagy a harisnyában tartjuk, hagem befektetjük. De hadd álljak meg itt egy szóra: miért beszélünk pénzbevétel-» ről? Pénzről és bevételről? Mert vegyük például a bortermelőt, aki a megtakarítását Forogjon a pénz! akár borban is tarthatja, hiszen portékája akár évekig is eláll, sőt, idővel a jobb fajtáknak még a minősége, az értéke, az ára is növekszik. Bár a tárolás nem hoz jövedelmet, sőt, költséggel jár, mégis megéri. Más ’terménynél az adott árral való elégedetlenség, a jövőbeli magasabb ár feltételezése indokolja a természetbeni kincsképzést. Ha a várható áremelkedés — a tárolási költségek és veszteségek levonása után — nagyobb mint az ez idő alatt elérhető kamatjövedelem, akkor a jövedelemszerzésnek ez a módja is ésszerű. Az infláció elleni védekezés egyik eszköze lehet tehát a pénz dologi értékekbe való menekítése, amit nemcsak a termelő tehet meg. A pénzzel, tőkével rendelkezők is befektethetnek termékekbe vagy azokra szóló értékpapírokba. Ez már a tőzsde világa... Miért beszélünk bevételről, mint a megtakarítások forrásáról, s miért nem csak jövedelemről, amit már megtisztítottunk a megszerzésére fordított költségektől? Azért, mert vannak olyan tételek — például a traktor értékcsökkenési leírása —, amelyet költségként elszámolunk ugyan, de a traktor felújításának vagy kicserélésének időpontjáig az amortizáció is befektethető tőke. Ugyanez igaz a bevétel különböző adóelemeire is, amelyek hosszabb-rövidebb ideig az adóalanynál csapódnak le, s amíg ezeket a forintokat be nem fizetik az adóhivatal számlájára, addig tőkeként forgathatók. Az a pénzmegtakarítás, amely hosszabb-rövidebb ideig a pénztulajdonos rendelkezésére áll, sokféle formában bocsátható azoknak a rendelkezésére, akiknek — ugyancsak hosszabb-rövidebb időre — pénzre volna szükségük. Mind a megtakarítók, mind á pénz- illetve tőkefelvevők igen sokféle befektetési, illetve tőke- vagy hitelszerzési forma és mód között válogathatnak. A befektető döntésében meghatározó szerepet játszanak az olyan tényezők, mint a kockázat, a biztonság, illetve az elérhető, várható hozam. A hozam a befektető ténylegesen befizetett megtakarításának minden egységére — mondjuk minden 100 forintjára — jutó jövedelem. Ez azoknak a befektetéseknek az esetében különbözik a kamatszázaléktól, amikor az értékpapír árfolyama — napi ára — a tőzsdén felfelé, esetleg lefelé eltér attól a névérték- tól, amelynek százalékában a jövedelem (a kamat, a garantált osztalék) az értékpapíron 10 százalékos kamatozású kötvényt 50 forintért vásárolt meg, akkor számára a kötvény hozama 20 százalékos nyereséget termelt. Ugyanígy hozamról beszélünk a közönséges részvények osztalékának esetében is. A nagyobb kockázathoz általában a magasabb hozam reménye párosul, míg az alacsonyabbhoz a szerényebb nyereség. A válogatásnál nagy szerepet játszik a lekötési idő is. Hosszabb lejáratú lekötést a pénztulajdonos csak magasabb hozam reményében vállal, a magasabb kamatot a pénz felvevője csak a hosz- szabb működés reményében ígérheti — annak tudatában, hogy a felvett tőke lejáratáig nem kell újabb forrásról gondoskodnia. A megtakarítók és a tőkefelvevők nemcsak a formák, hanem a közvetítő cégek között is válogathatnak. Legközelebb ezekkel a közvetítőkkel, közelebbről az értékpapír-kereskedőkkel, a brókerekkel foglalkozunk. Bácskai Tamás
