Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-13 / 37. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1992. február 13., csütörtök Valóban láthatatlan? Van aki ügyesen adózik, van aki csal De szép is volna, ha az államkassza a ma tervezettnél mintegy 60-80 milliárddal több bevételre tehetne szert! Megfelelne ez a költségvetés tervezett hiányának, illetve megközelítené azt a mintegy 100 milliárdot, amit — a személyi jövedelemadó nélkül — egyéb adófajtákból, többlette- herként a lakosságnak kell megfizetnie. A forrás ugyanis „elvileg” megvan, az utca embere számára többnyire látható, ám az adóhivatal előtt még mindig láthatatlan jövedelemből. Szakértők néhány éve ezt a többletjövedelmet 150-200 milliárdra becsülték, amelynek adótartalma mintegy ötvenmil- liárd. Bizonyos, hogy azóta ez a jövedelem növekedett. Korábban divat volt a benzinkutasokat, az orvosokat, a kisiparosokat, a mezőgazdasági kistermelőket ostorozni azért, hogy kibújnak az adófizetési kötelezettség alól, Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy különösen széles körű az illegális, félillegális kiskereskedelmi árusítás, amelyből nem folyik be az áfa, s kikerül számos más adófajtát is, jelentős összegektől fosztva meg a költségvetést. Már nem a benzinkutas a bűnbak Nem tudni valójában menynyi lehet az általuk lebonyolított forgalom, megbízható vizsgálatok híján legfeljebb csak megbecsülhető. Nagyságára abból is lehet következtetni, hogy a hivatalos kereskedelem forgalma egy év alatt drasztikusan, több mint 25 százalékkal csökkent. Ilyen mértékű viszaesést nem indokolnak más gazdasági mutatók. A feketekereskedelem, ha nem teljes mértékben ellensúlyozza, de bizonyosan közrejátszik a legális kereskedelem hanyatlásában. Messzire vezetne annak boncolgatása, hogyan lehetne megadóztatni ezt az utcai perzsavásárt — az tény : így az állam jelentős bevételtől esik el. A kicsik is keveset adóznak A privatizációs kutatóintézet vizsgálata szerint a magántőke befektetései számottevők a magyar gazdaságban. Bizonyítja ezt a viszonylag kis tőkeerejű kisvállalkozások elszaporodása, főképppen a szolgáltatások, így a kereskedelem területén. E befekete- tések többsége pedig nyereséges, profitrátája jóval magasabb az állami vállalatokénál. A kutatók szerint ennek egyik oka az, hogy e vállalkozások jelentős része, legalábbis részben, nem adózik, illetve az előírtnál jóval kevesebb adót fizet az államkasszába. Persze nem minden kisvállalkozó adócsaló, vélhetően azonban sokan élnek az adófizetés kijátszásának számos módjával és lehetőségével- Közéjük tartozik — sok más mellett — a kétes eredetű áruk olcsó beszerzése, a be nem jelentett dolgozók alkalmazása, ügyes könyvelési trükkökkel a nyereség eltüntetése vagy csökkentése, nem utolsósorban a kötelező nyugtaadás elmulasztása. Mindezzel nem merítettük ki az adófizetés elmaradásának okait, a szabályok kijátszásának valamennyi lehetőségét. Sovány vigasz az is, hogy még a fejlett piacgazdaságokban sem ismeretlen jelenség az adózatlan jövedelmek képződése és az adócsalás. Akár tetszik, akár nem, ha a gazdasági feltételek tovább romlanak, és nem sikerül megfékezni az infláeióf, a reálberek visszaesését, az elkövetkező években a „láthatatlan" jövedelmek arányának és összegének emelkedésére lehet számítaniMég emelkedhet Az adóellenőrzések megszigorítása, a kemény büntetések persze nem teljesen hatástalanok, az alapproblémákat azonban nem tudják megoldani: minden erőfeszítés, adminisztratív szabályozás ellenére az állampolgároknál és a kisvállalkozásoknál egyaránt továbbra is bőségesen keletkeznek olyan jövedelmek, amelyek elkerülik az adózást. Az igazi megoldás — ha egyáltalán van ilyen, — a gazdasági visszaesés megállítása, a konjuktúra feltételeinek megteremtése lehet. Szuperszámítógép A Nippon Electric Corp. (NEC) japán elektronikai vállalat előállította a világ leggyorsabban működő szuperszámítógépét. Az új SX-3 R számítógépszéria másodpercenként 9,8 é§ g§,§ milliard fcösgfti műveletet képéé elvégezni, vagyi§ gyorsabb, mint a? amerikai §ray Kutatóintézet listavezetője. A a?t terve?i, S a követke?! négy évben tvan ilyen számítógépet áílít elő- Havi tg-gg millió forintnak megfelelő bérleti díjat kér majd a felhasználóktól. Sötét kép A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint az idén 22 millióra emelkedik a kelet-kö- zép-európai munkanélküliek száma, beleértve Oroszországot is. A nemzetközi szervezet a lengyelországi munkanélküliséget tartja a legsúlyosabbnak, ahol máris kétmillióra tehető az állástalanok száma, vagyis az aktív korú lakosság 13-14 százaléka munkanélküli. Becslésük szerint Magyarországon ez az arány 10 százalékos. Száguldás — emberi erővel Az ember áltál hajtott járművek gyorsasági rekordját 1984-ben két amerikai egyetemista állította fel; egy kétüléses triciklin elérte a 88 kilométeres óránkénti sebességet. Három évvel később egy kaliforniai kerékpárgyártó konstrukciójával már elérte az óránkénti 105 kilométertes sebességet. A teljesen áramvonalas, zárt „karosszériájú” jármű belsejében az utas szinte hanyatt fekszik, és úgy hajtja a pedált, maga a bicikli pedig szuperkönnyű műanyagból készült. Nem újkeletűek az ilyen jellegű alkotmányok. „Hanyatt- fekvős” biciklit a múlt század vége felé is készítettek, s nem új az áramvonalas kialakítás sem. A sebesség fokozásának legfőbb akadálya a légellenállás. Kevesen tudják, ha egy kerékpáros 32 km-es óránkénti sebességgel halad, akkor percenként mintegy 450 kilogramm levegőt nyom el a testével és járművével, ami jelentős energiaveszteséget Egy áramvonalas kerékpár okoz. A légellenállás csökkentésének legegyszerűbb módja, ha a kerékpáros egy másik, nagyobb jármű szélárnyékában halad. Fontos, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen a jármű és a levegővel érintkező testfelület. Az ember hajtotta szerkezetek nem csupán érdekességek, furcsaságok. Némelyik alkalmassá tehető mozgássérült emberek helyváltoztatásának megkönnyítésére. ANGOL CÉG KÉSZÍTI A MOTORT Repülőgépek Nyíregyházáról típusú könnyű repülőgép liBefejeződött a próbaüzem, s kezdődik a sorozatgyártás a nyíregyházi ELA Közlekedési Eszközöket Gyártó Kft repülőgép-összeszerelő gyárában. A társaságot a múlt év áprilisában magyar, svéd és kanadai üzletemberek alapították 20 millió forintos induló tőkével. A hazai vállalkozók résztulajdonát azóta nyugati befektetők megvásárolták, így most már a társaság 100 százalékban külföldi — svéd, kanadai és dán — érdekeltségű. A tőke zömével rendelkező egyik alapító társtulajdonos, Berkes János magyar származású svéd üzletember elmondta: a próbaüzem során öt repülőgépet készítettek, s azokat Svédországba, Dániába és Norvégiába exportálták. A kétszemélyes Cuby II. cencét Kanadában vásárolták, onnan hozzák az alkatrészeket Nyíregyházára. Az ösze- szerelő üzemet a helyi mező- gazdasági főiskola egyik nagy csarnokában rendezték be. Jelenleg 25 szerelő fő-, 11 pedig mellékállásban dolgozik a nyírségi ELA Kft-nél. A létszámot most tovább növelik, mintegy 20 dolgozót vesznek fel a sorozatgyártás megkezdésének tavaszi időpontjáig. Pillanatnyilag 27 repülőgépre van megrendelésük. Azonban az észak-európai országokban végzett piackutatás utáni tárgyalások még javában tartanak, így várhatóan az idén mintegy 100 könnyű repüfőgépet adhatnak el a skandináv országokban. Ez azt jelenti, hogy a sorozatgyártás megindítását követően hetente két-három gép készül majd el a szerelőszalagon. A svéd, dán és kanadai érdekeltségű kft tervei között nemcsak az összeszerelés, hanem a repülőgépgyártás nyíregyházi meghonosítása is szerepel. Ennek megvalósítására a legmegfelelőbb motor- és alkatrésztípusok kiválasztására az első lépéseket már megtették. Egy angol céggel felvették a kapcsolatot, amely elkészít egy repülőgépmotort a nyírségi társaságnak. Ha a tesztpróbán a gyártmány megfelel, a szabolcsi cég megveszi a li- cencet, és egy-két év múlva indíthatja a gyártást. Természetesen . addig elvégzik a szükséges műszaki fejlesztéseket. Magyar-amerikai beruházási alap A George Bush elnök által létrehozott amerikai-magyar vállalkozási alap céljaira a tervezett három év lejárta után is ad majd forrásokat a törvény- hozás. Az alap tevékenységének a kiszélesítését tervezi, külön lehetőséget teremtve az intézményi befektetők számára. A magyar-amerikai beruházási alap iránt az érdeklődés pénzügyi körökben számottevő, mivel a hasonló közép-európai alapok közül a magyart tekintik a legsikeresebbnek — mondotta Alexander Tomlison, az alap elnöke. A párhuzamos források lehetővé teszik, hogy közösen nagyobb mértékű beruházásokat eszközöljenek. A magyar-amerikai alap legfeljebb 2,5 millió dollárt ruház be egy-egy vállalkozásba. 1991 végéig kereken 21 millió dollár összegű beruházást, kölcsönt szavazott meg 21 magyar vagy közös vállalkozás számára, emellett 5 millió dolláros keretből folyósítottak hiteleket 53 kisvállalkozónak. Amerikai kormánykörökben rokonszenvvel tekintenének arra, ha a vezető nyugati országok enyhítenének Magyarország adósságterhein. Jóllehet az ország rendben tudja és fogja tudni törleszteni adósságait, fejlődését meggyorsítaná, ha az érdekelt országok kormányai a magyar bankadósságok egy részét a pénzintézetektől átvállalnák, majd elengednék. Mivel a magyar adósság túlnyomó része Európára, illetve Japánra jut, amerikai részről nem kezdeményezhetnek, de a szándékot támogatnák. Csernobil után Belorusszia területének 99 százaléka szennyeződött többé-kevésbé súlyosan a csernobili katasztrófa nyomán. Az azóta eltelt hat év alatt meghuszonkétszerező- dött a pajzsmirigyrákban szenvedő gyermekek száma. A köztársaságnak a Csernobil- lal kapcsolatos, 1986 óta halmozódó anyagi vesztesége elérte a száz milliárd rubelt. Adótanácsadó A Földművelésügyi Minisztérium szakemberei csokorba gyűjtötték az adózási és támogatási rendszer főbb jellemzőit, a társadalombiztosítási kötelezettségeket, valamint a legfontosabb jogszabályokat, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytató termelőket segítsék eligazodni ezekben a kérdésekben. A mintegy 70 oldalas összefoglaló közérthető nyelvezeten tájékoztat a fontos kérdésekről. Újra felhasználható gépkocsi A gépkocsik átlagosan tíz évi használat után kerülnek a roncstelepre — legalábbis a nyugati országokban. Németországban például az idén mintegy két és fél millió kocsi végzi így. A roncskocsikat óriási présekkel tömörítik, a kocsik háromnegyed része fém, és ócskavasként a kohókban felhasználható. A többi, eddig nem hasznosított maradék — évente mintegy 400 ezer tonna üveg-, műanyag- és gumihulladék —, aminek az elhelyezése a hulladékhegyeken egyre nagyobb gondot okoz. Nemcsak óriási mennyisége miatt, hanem azért is, mert a műanyagok.jó része természetes körülmények között gyakorlatilag nem bomlik le, és sok mérgező anyagot tartalmaz. Németországban most olyan törvényi szabályozás bevezetését tervezik, amely szerint az ösz- szezúzott gépkocsikból keletkező - hulladék mennyiségét már a gyártóknak korlátozniuk kell. Ezért a gépkocsiipar mérnökeinek tipizálniuk ^ kell a felhasznált műanyag alkatrészeket, és lehetőleg újrahasznosítható típusokat kell alkalmazniuk. A szétszereléshez a nagy német gépkocsigyártók külön bontóüzemek hálózatának kiépítését tervezik, ahol a gépkocsikból majd kiszerelik az újra felhasználható müanyaq alkatrészeket.
