Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-08 / 6. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. január 8., szerda Füstfelhők Tbiliszi fölött Sevardnadze visszatér? Miközben Zviad Gamsza- hurdia elűzött . grúz elnök a szomszédos Örményországban talált ideiglenes menedéket, Grúziában a tizenhat napig tartó harcok okozta pusztí-' tásokat veszik számba. Jerevánban hétfőn este nyomatékosan hangoztatták, hogy az elűzött elnök csak ideiglenesen maradhat a köztársaságban, mert nem kívánnak neki politikai menedékjogot adni. A Reuter szerint Tbiliszi fölött sűrű fekete felhők gomolyognak, a parlament és a környező épületek még mindig lángokban állnak. Az elnököt elűző ellenzék vezetői hétfő este bejelentették, hogy polgári koalíciós kormányt fognak alakítani, és talán már áprilisban megrendezik a választásokat. Egyúttal követelik Zviad Gamszahurdia visszatolonco- lását és bíróság elé állítását. Dzsaba Joszeliani drámaíró, a hatalmat gyakorló Katonai Tanács vezető tagja arra kérte Eduard Sevardnadzét, az egykori Szovjetunió külügyminiszterét, hogy térjen vissza Grúziába és vállaljon felelős tisztséget a megalakítandó új kormányban. Sevardnadze a Financial Times című brit lapnak kijelentette: szó sincs róla, hogy az új grúz vezetők besározódtak volna pusztán azért, mert erőszakot alkalmaztak. — Nem az a lényeg, hogy erőszakos hatalomátvétel történt. Ez valójában egy önkényuralmi rendszer, és a demokratikus erők konfliktusa volt, és az utóbbiakat fegyveres alakulatok is támogatták — mondta a politikus, aki 1972-1985 között grúz pártfőtitkár volt. Sevardnadze felajánlotta segítségét hazája demokratikus átalakításához. — Hogy Harcképtelen tankok a fővárosban milyen minőségben (vehetek részt), azt döntsék el az emberek, és a demokratikus mozgalom vezetői — mondta. Nemzeti megbékélésre buzdította a grúzokat, mondván, hogy katasztrófa fenyeget, mert a gazdaság tönkrement. Leszavazták a vita folvtatá i m Nyitva az út a szövetkezetek átalakulása előtt (Folytatás az 1. oldalról) Kónya Imre, az MDF frakció- vezetője viszont támogatta Zsíros Géza gyakorlatilag ügyrendi javaslatnak is tekinthető kezdeményezését, ez azonban nem kapta meg a szükséges szavazati többséget a T. Háztól. Ezután megkezdődött a határozathozatal a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről, az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatról. Nem volt könnyű dolguk a honatyáknak, hiszen a törvényjavaslathoz 350 módosító indítvány érkezett, s mintegy 90 százalékukat elfogadták Négy és fél órás szavazási procedúra után a képviselők nagy többséggel elfogadták a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről, az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatot. A törvény meghatározza a szövetkezetek átalakulásának módját, külön részletes szabályozást adva a vagyonnevesítésre, az átalakuláshoz szükséges szervezeti változásokra, az új szövetkezeti alapszabályok elfogadására és a tisztségviselők megválasztására. A vagyonnevesítést a tsz-ekben és az ipari szövetkezetekben április 30-ig kell befejezni. A döntő szó az át-- alakulásban és a vagyonmegosztásban is a szövetkezeti tagoknál, a határozatot hozó közgyűlésnél marad. Az eredeti tervezethez képest számos ponton megváltozott a törvényjavaslat. Az átalakulás során a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben nem szükséges az oszthatatlan tulajdon fenntartása, a fogyasztási szövetkezetekben pedig az oszthatatlan vagyon a teljes vagyon 30 százaléka lesz. Nem osztható fel a lakás-, a takarék- és az iskolai szövetkezet vagyona. A vagyonfelosztás és az ehhez kapcsolódó árverések során fokozottan érvényesülhet a tagok, az eredeti tulajdonosok érdeke. A nagykanizsai Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat megszűnése miatt nyilvános árverésen értékesíti feleslegessé vált vagyontárgyait: O építőipari gépeket (gyorsfelvonók, betonkeverők, mozgóállványok) O járműveket (autódaru, UNIRAK rakodógép, IFA, Barkas tehergépkocsi) O asztalos, lakatos és autószerelő műhely gépeit (faanyagszárító, esztergagép, hegesztőtrafó) O építési anyagokat, tégla, hőszigetelő, burkolólap O gép és gépjármű alkatrészeket O szerszámokat (OTM—50 hőlégfúvó), festékkeverőgép, falhoronymarógép Az árverés időpontja: 1992. január 10., 10 óra Helye: IKKV Telephely, Nagykanizsa, Csengery út 111/C Az árverésre kerülő gépek stb. megtekintését az árverés napján 9 órától biztosítjuk. (209539) Mit csinál a dollár a jennel? Bush nem búsul Japánban (Folytatás az 1. oldalról) Bush kérését ismertette Mi- jadzava Kiicsi miniszterelnökkel is, aki megígérte neki, hogy minden tőle telhetőt megtesz a washingtoni igények kielégítéséért. Elemzők szerint azonban Mijadzava könnyen beszél országának az USA-val szemben- fönnálló 41 milliárd dolláros külkeres-. kedelmi többletével a háta mögött. Megfigyelők megjegyzik, hogy Bushnak viszont azért létfontosságú a gazdasági engedmények kicsikarása, mert a közelgő amerikai elnökválasztások csakis abban az esetben kedvezhetnek a jelenlegi vezetőnek, ha most nem vall kudarcot Tokióban. Japán kormányértesülések szerint máris megvan az eredménye Bush látogatásának: a tokiói kabinet úgy tudja, hogy 23 nagyvállalat több mint 10 milliárd dollárral kívánja emelni késztermék-importját, s ennek felét az Egyesült Államokból szeretnék behozni. Az elektronikai, a gépgyártó és az autógyártó cégek ösz- szesen 26,44 milliárd dollár értékben terveznek amerikai termékeket vásárolni a következő pénzügyi évben. A kormány az importárukra vonatkozó alacsonyabb kamatokkal támogatja a japán vállalatok amerikai behozatalát. Egyes spekulációk pedig azt is tudni vélik, hogy Bush és Mijadzava szót ejtenek majd a dollár jennel szembeni árfolyamának „erőszakos” leszorításáról is, abban a reményben, hogy ezzel olcsóbbá tehetik az amerikai árukat, s növelhetik azok importját. Ki hazudik? Amerikai hazugságnak minősítette Irak azokat a vádakat, amelyek szerint uránszállításokkal segítette volna Algériát egy állítólagos atombomba előállításában. Irak szerint az Egyesült Államok vádaskodásával Bagdad és az ENSZ közötti tárgyalásokat kívánja aláásni. Irak a héten kezd megbeszéléseket a világszervezettel az olajeladási embargó részleges feloldásáról. Az algériai miniszterelnök tagadta, hogy atomfegyver előállításán fáradoznának. Kérdőjelek Nyugtalan Nyugat Az együttműködés, a fokozatosan előrehaladó integráció szerződésrendszerének kiterjedése Nyugaton — széteső államalakulatok, robbanással fenyegető konfliktusgócok Keleten. Régen mutatott ennyire ellentétes összképet öreg kontinensünk, s így érthető, hogy neves nyugat-európai politikusok sora száll síkra a feszültségek enyhítése, a szembenállás veszélyeinek elhárítása érdekében. Létezhet-e vákum?— tette fel például a kérdést a német külügyminiszter a felbomlott Szovjetunió tovatűnt szuperhatalmi súlyára célozva. Ám Genscher továbblépett nyilatkozatában a puszta aggodalmaskodáson, kifejtve, hogy a Nyugat nyugtalanságát az szüntetné meg leginkább, ha az Európai Közösségek és a Független Államok Közössége (illetve annak alkotórészei) közt kölcsönösen előnyös „szerződéshálót” hoznának létre. A szétesett birodalomra jelenleg jellemző katonai és gazdasági zűrzavar ugyanis jogosan aggasztja az EK — s tegyük hozzá, hazánk — vezetőit is. Európai feleletet kell adni? így fogalmazta meg Genscher a Nyugat teendőjét, s ebbe sok minden beleértendő, egészen az utódállamok felvételéig az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsba. Persze a Nyugat nyugtalansága akkor tűnhet el, ha az ex-Szovjetunió köztársaságai is megteszik a szükséges intézkedéseket, egyezségre jutnak a gazdasági, védelmi, pénzügyi és szervezeti kérdésekben. Enélkül ugyanis félő, hogy Dumas francia külügyminiszternek lesz igaza, aki kijelentette: 1992 kezdetére sajnos egyértelműen a bizonytalanság nyomja rá bélyegét. Szegő Gábor Finnország lemondott Karéliáról A Független Államok Közösségének megjelenésével Finnország hivatalosan lemondott minden követeléséről annak a három egykori karé- liai tartománynak a vonatkozásában, amelyeknek a Szovjetunió által történt annektálá- sát az 1947.-évi párizsi szerződés megerősítette. — December végén Finnország hivatalosan elismerte Oroszországot, megerősítve ezzel á Szovjetunióval valaha is kötött összes szerződések érvényességét — hangsúlyozzák finn politikai körökben. Mauno Koivisto finn elnök újévi beszédében pedig szükségesnek tartotta ünnepélyesen kijelenteni, hogy „Finnország nem fogja visszakövetelni Oroszországtól elvesztett területeit”. — Finnország kis ország, amely nem akarja feleleveníteni a történelem fájdalmas és véres fejezetét — jelentette ki az AFP francia hírügynökség tudósítójának adott nyilatkozatában Helena Valta asszony, a helsinki székhelyű Karéliai Szövetség szóvivője. A finn külügyi szóvivő pedig- azt hangsúlyozta az AFP tudósítójának, hogy „Karélia ügye egyes finnekben a csalódottság érzését kelti, de nem gyűlöletet, sem pedig bosszúvágyat”. Az elveszített tartományok jelentős mértékben hozzájárultak Finnország kultúrájához. A modern finn nyelven írt első eposz, a Kalevala nem más, mint a szájhagyomány alapján fennmaradt karéliai népénekek gyűjteménye. Sibelius, a híres finn zeneszerző Karéliában szerzett ihletet kompozícióihoz, akárcsak képeihez a finn nép nagy festője, Akseli Gallen-Kalella. Major levele Antalihoz John Major brit miniszterelnök személyes levélben hívta meg Antall József miniszterelnököt a Biztonsági Tanács január 30-i csúcstalálkozójára. A levelet a miniszterelnöki sajtóiroda szerint tegnap a brit nagykövet nyújtotta át Kodo- lányi Gyula címzetes államtitkárnak. Marcos utolsó napjai az elnöki palotában Ferdinand Marcos fü- löp-szigeteki diktátor marokszámra szedte a különböző gyógyszereket és rendszeresen művese-kezelést kapott a manilai elnöki palotában eltöltött utolsó napjaiban — olvasható egy most megjelent könyvben. A könyv szerzője Arturo Aruiza ezredes, aki 21 éven át szolgált Marcos szárnysegédeként. Mint emlékezetes, Marcost az 1986-os népfelkelés kergette el a Fülöp-szigetek éléről. Aruiza ezredes könyve fellebbenti a fátylat eddig szigorúan őrzött titkokról. Megírja például, hogy Ferdinand Marcos egyetlen fia 1983-ban egyik veséjét adta beteg édesapjának. Az akkori elnök szervezete azonban 48 órán belül kivetette magából az idegen testet. 15 hónappal később egy unokaöccs adott vesét Marcosnak, s ezzel élt négy esztendőt, 1989-ben bekövetkezett haláláig, amikor veséje felmondta a szolgálatot. Marcos egyébként 1979-től kapott rendszeresen művese-kezélést. Külföldi hivatalos látogatások alkalmával, mint például 1982-ben az Egyesült Államokban, Ferdinand Marcos időről időre eltűnt a nyilvánosság elől, hogy elvégezhessék a négy óra hosszat tartó művese-kezelést. A könyv szerzője szerint Marcos marékszámra szedte a különböző gyógyszereket, s hasonlóképpen rendszeresen fogyasztott nagy mennyiségű vitamint, különösen B-vita- mint. Egy alkalommal, amikor a vesebántalmak kezdtek rajta 1983-ban elhatalmasodni, azért imádkozott, hogy ne kelljen még meghalnia, mert „oly sok elintézni valója van még itt a Földön”. A nemrég Manilában megjelent könyv leírja, hogyan égették el segédtisztjei az okmá-. nyokat, csomagolták bőröndökbe az ékszereket és a bankjegykötegeket, s hogyan búcsúztak el betegeskedő elnöküktől, amikor az menekülni kényszerült palotájából a népharag elől. A könyv azt állítja, hogy az amerikaiaknak szerepük volt a Marcos elleni felkelésben és leírja, milyen erőfeszítéseket tett az emigrációban az exel- nök, hogy másutt kapjon menedéket — Szingapúrban, Mexikóban, Panamában, Ghánában, Paraguayban, Spanyolországban vagy Ton- gán. Washington azonban minden próbálkozását elgáncsolta. Miután a Marcoshoz hű csapatok puccskísérlete Manilában 1987-ben meghiúsult, az amerikai külügyminisztérium három tisztviselője kereste fel az exelnököt Makiki- ban és a lehető legnyersebb formában közölte vele: hagyjon fel minden reménnyel, hogy valaha is visszatérhet a Fülöp-szigetekre.
