Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1992. január 8., szerda Füstfelhők Tbiliszi fölött Sevardnadze visszatér? Miközben Zviad Gamsza- hurdia elűzött . grúz elnök a szomszédos Örményország­ban talált ideiglenes menedé­ket, Grúziában a tizenhat na­pig tartó harcok okozta pusztí-' tásokat veszik számba. Jerevánban hétfőn este nyomatékosan hangoztatták, hogy az elűzött elnök csak ide­iglenesen maradhat a köztár­saságban, mert nem kívánnak neki politikai menedékjogot adni. A Reuter szerint Tbiliszi fö­lött sűrű fekete felhők gomo­lyognak, a parlament és a környező épületek még min­dig lángokban állnak. Az elnököt elűző ellenzék vezetői hétfő este bejelentet­ték, hogy polgári koalíciós kormányt fognak alakítani, és talán már áprilisban megren­dezik a választásokat. Egyúttal követelik Zviad Gamszahurdia visszatolonco- lását és bíróság elé állítását. Dzsaba Joszeliani dráma­író, a hatalmat gyakorló Kato­nai Tanács vezető tagja arra kérte Eduard Sevardnadzét, az egykori Szovjetunió kül­ügyminiszterét, hogy térjen vissza Grúziába és vállaljon felelős tisztséget a megalakí­tandó új kormányban. Sevardnadze a Financial Times című brit lapnak kijelen­tette: szó sincs róla, hogy az új grúz vezetők besározódtak volna pusztán azért, mert erő­szakot alkalmaztak. — Nem az a lényeg, hogy erőszakos hatalomátvétel tör­tént. Ez valójában egy önkény­uralmi rendszer, és a de­mokratikus erők konfliktusa volt, és az utóbbiakat fegyve­res alakulatok is támogatták — mondta a politikus, aki 1972-1985 között grúz pártfő­titkár volt. Sevardnadze felajánlotta segítségét hazája demokrati­kus átalakításához. — Hogy Harcképtelen tankok a fővárosban milyen minőségben (vehetek részt), azt döntsék el az em­berek, és a demokratikus mozgalom vezetői — mondta. Nemzeti megbékélésre buzdí­totta a grúzokat, mondván, hogy katasztrófa fenyeget, mert a gazdaság tönkrement. Leszavazták a vita folvtatá i m Nyitva az út a szövetkezetek átalakulása előtt (Folytatás az 1. oldalról) Kónya Imre, az MDF frakció- vezetője viszont támogatta Zsíros Géza gyakorlatilag ügyrendi javaslatnak is tekint­hető kezdeményezését, ez azonban nem kapta meg a szükséges szavazati többsé­get a T. Háztól. Ezután megkezdődött a ha­tározathozatal a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről, az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatról. Nem volt könnyű dolguk a honatyáknak, hiszen a törvényjavaslathoz 350 módosító indítvány érke­zett, s mintegy 90 százaléku­kat elfogadták Négy és fél órás szavazási procedúra után a képviselők nagy többséggel elfogadták a szövetkezeti törvény hatályba­lépéséről, az átmeneti szabá­lyokról szóló törvényjavasla­tot. A törvény meghatározza a szövetkezetek átalakulásának módját, külön részletes szabá­lyozást adva a vagyonnevesí­tésre, az átalakuláshoz szük­séges szervezeti változá­sokra, az új szövetkezeti alap­szabályok elfogadására és a tisztségviselők megválasztá­sára. A vagyonnevesítést a tsz-ekben és az ipari szövet­kezetekben április 30-ig kell befejezni. A döntő szó az át-- alakulásban és a vagyonmeg­osztásban is a szövetkezeti tagoknál, a határozatot hozó közgyűlésnél marad. Az eredeti tervezethez ké­pest számos ponton megvál­tozott a törvényjavaslat. Az átalakulás során a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek­ben nem szükséges az oszt­hatatlan tulajdon fenntartása, a fogyasztási szövetkezetek­ben pedig az oszthatatlan va­gyon a teljes vagyon 30 száza­léka lesz. Nem osztható fel a lakás-, a takarék- és az iskolai szövetkezet vagyona. A va­gyonfelosztás és az ehhez kapcsolódó árverések során fokozottan érvényesülhet a tagok, az eredeti tulajdonosok érdeke. A nagykanizsai Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat megszűnése miatt nyilvános árverésen értékesíti feleslegessé vált vagyontárgyait: O építőipari gépeket (gyorsfelvonók, betonkeverők, mozgóállványok) O járműveket (autódaru, UNIRAK rakodógép, IFA, Barkas tehergépkocsi) O asztalos, lakatos és autószerelő műhely gépeit (faanyagszárító, esztergagép, hegesztőtrafó) O építési anyagokat, tégla, hőszigetelő, burkolólap O gép és gépjármű alkatrészeket O szerszámokat (OTM—50 hőlégfúvó), festékkeverőgép, falhoronymarógép Az árverés időpontja: 1992. január 10., 10 óra Helye: IKKV Telephely, Nagykanizsa, Csengery út 111/C Az árverésre kerülő gépek stb. megtekintését az árverés napján 9 órától biztosítjuk. (209539) Mit csinál a dollár a jennel? Bush nem búsul Japánban (Folytatás az 1. oldalról) Bush kérését ismertette Mi- jadzava Kiicsi miniszterelnök­kel is, aki megígérte neki, hogy minden tőle telhetőt megtesz a washingtoni igé­nyek kielégítéséért. Elemzők szerint azonban Mijadzava könnyen beszél országának az USA-val szemben- fönnálló 41 milliárd dolláros külkeres-. kedelmi többletével a háta mögött. Megfigyelők meg­jegyzik, hogy Bushnak viszont azért létfontosságú a gazda­sági engedmények kicsika­rása, mert a közelgő amerikai elnökválasztások csakis ab­ban az esetben kedvezhetnek a jelenlegi vezetőnek, ha most nem vall kudarcot Tokióban. Japán kormányértesülések szerint máris megvan az eredménye Bush látogatásá­nak: a tokiói kabinet úgy tudja, hogy 23 nagyvállalat több mint 10 milliárd dollárral kívánja emelni késztermék-importját, s ennek felét az Egyesült Ál­lamokból szeretnék behozni. Az elektronikai, a gépgyártó és az autógyártó cégek ösz- szesen 26,44 milliárd dollár ér­tékben terveznek amerikai termékeket vásárolni a követ­kező pénzügyi évben. A kormány az importárukra vonatkozó alacsonyabb kama­tokkal támogatja a japán válla­latok amerikai behozatalát. Egyes spekulációk pedig azt is tudni vélik, hogy Bush és Mi­jadzava szót ejtenek majd a dollár jennel szembeni árfo­lyamának „erőszakos” leszorí­tásáról is, abban a remény­ben, hogy ezzel olcsóbbá te­hetik az amerikai árukat, s nö­velhetik azok importját. Ki hazudik? Amerikai hazugságnak mi­nősítette Irak azokat a váda­kat, amelyek szerint uránszál­lításokkal segítette volna Al­gériát egy állítólagos atom­bomba előállításában. Irak szerint az Egyesült Államok vádaskodásával Bagdad és az ENSZ közötti tárgyalásokat kívánja aláásni. Irak a héten kezd megbeszéléseket a vi­lágszervezettel az olajeladási embargó részleges feloldásá­ról. Az algériai miniszterelnök tagadta, hogy atomfegyver előállításán fáradoznának. Kérdőjelek Nyugtalan Nyugat Az együttműködés, a fokozatosan előrehaladó integráció szerződésrendszerének kiterjedése Nyugaton — széteső ál­lamalakulatok, robbanással fenyegető konfliktusgócok Kele­ten. Régen mutatott ennyire ellentétes összképet öreg kon­tinensünk, s így érthető, hogy neves nyugat-európai politiku­sok sora száll síkra a feszültségek enyhítése, a szembenál­lás veszélyeinek elhárítása érdekében. Létezhet-e vákum?— tette fel például a kérdést a német külügyminiszter a felbomlott Szovjetunió tovatűnt szuperha­talmi súlyára célozva. Ám Genscher továbblépett nyilatkoza­tában a puszta aggodalmaskodáson, kifejtve, hogy a Nyugat nyugtalanságát az szüntetné meg leginkább, ha az Európai Közösségek és a Független Államok Közössége (illetve an­nak alkotórészei) közt kölcsönösen előnyös „szerződéshá­lót” hoznának létre. A szétesett birodalomra jelenleg jellemző katonai és gaz­dasági zűrzavar ugyanis jogosan aggasztja az EK — s te­gyük hozzá, hazánk — vezetőit is. Európai feleletet kell adni? így fogalmazta meg Genscher a Nyugat teendőjét, s ebbe sok minden beleértendő, egé­szen az utódállamok felvételéig az Észak-atlanti Együttmű­ködési Tanácsba. Persze a Nyugat nyugtalansága akkor tűnhet el, ha az ex-Szovjetunió köztársaságai is megteszik a szükséges intézkedéseket, egyezségre jutnak a gazdasági, védelmi, pénzügyi és szervezeti kérdésekben. Enélkül ugyanis félő, hogy Dumas francia külügyminiszternek lesz igaza, aki kijelentette: 1992 kezdetére sajnos egyértelműen a bizonytalanság nyomja rá bélyegét. Szegő Gábor Finnország lemondott Karéliáról A Független Államok Kö­zösségének megjelenésével Finnország hivatalosan le­mondott minden követeléséről annak a három egykori karé- liai tartománynak a vonatko­zásában, amelyeknek a Szov­jetunió által történt annektálá- sát az 1947.-évi párizsi szer­ződés megerősítette. — December végén Finnor­szág hivatalosan elismerte Oroszországot, megerősítve ezzel á Szovjetunióval valaha is kötött összes szerződések érvényességét — hangsú­lyozzák finn politikai körökben. Mauno Koivisto finn elnök új­évi beszédében pedig szük­ségesnek tartotta ünnepélye­sen kijelenteni, hogy „Finnor­szág nem fogja visszaköve­telni Oroszországtól elvesztett területeit”. — Finnország kis ország, amely nem akarja felelevení­teni a történelem fájdalmas és véres fejezetét — jelentette ki az AFP francia hírügynökség tudósítójának adott nyilatkoza­tában Helena Valta asszony, a helsinki székhelyű Karéliai Szövetség szóvivője. A finn külügyi szóvivő pedig- azt hangsúlyozta az AFP tudósító­jának, hogy „Karélia ügye egyes finnekben a csalódott­ság érzését kelti, de nem gyű­löletet, sem pedig bosszúvá­gyat”. Az elveszített tartomá­nyok jelentős mértékben hoz­zájárultak Finnország kultúrá­jához. A modern finn nyelven írt első eposz, a Kalevala nem más, mint a szájhagyomány alapján fennmaradt karéliai népénekek gyűjteménye. Si­belius, a híres finn zeneszerző Karéliában szerzett ihletet kompozícióihoz, akárcsak ké­peihez a finn nép nagy festője, Akseli Gallen-Kalella. Major levele Antalihoz John Major brit miniszterel­nök személyes levélben hívta meg Antall József miniszterel­nököt a Biztonsági Tanács ja­nuár 30-i csúcstalálkozójára. A levelet a miniszterelnöki saj­tóiroda szerint tegnap a brit nagykövet nyújtotta át Kodo- lányi Gyula címzetes államtit­kárnak. Marcos utolsó napjai az elnöki palotában Ferdinand Marcos fü- löp-szigeteki diktátor marok­számra szedte a különböző gyógyszereket és rendszere­sen művese-kezelést kapott a manilai elnöki palotában eltöl­tött utolsó napjaiban — olvas­ható egy most megjelent könyvben. A könyv szerzője Arturo Aruiza ezredes, aki 21 éven át szolgált Marcos szárnysegédeként. Mint em­lékezetes, Marcost az 1986-os népfelkelés kergette el a Fülöp-szigetek éléről. Aruiza ezredes könyve fel­lebbenti a fátylat eddig szigo­rúan őrzött titkokról. Megírja például, hogy Ferdinand Mar­cos egyetlen fia 1983-ban egyik veséjét adta beteg édes­apjának. Az akkori elnök szervezete azonban 48 órán belül kivetette magából az idegen testet. 15 hónappal később egy unokaöccs adott vesét Marcosnak, s ezzel élt négy esztendőt, 1989-ben be­következett haláláig, amikor veséje felmondta a szolgála­tot. Marcos egyébként 1979-től kapott rendszeresen művese-kezélést. Külföldi hi­vatalos látogatások alkalmá­val, mint például 1982-ben az Egyesült Államokban, Ferdi­nand Marcos időről időre el­tűnt a nyilvánosság elől, hogy elvégezhessék a négy óra hosszat tartó művese-keze­lést. A könyv szerzője szerint Marcos marékszámra szedte a különböző gyógyszereket, s hasonlóképpen rendszeresen fogyasztott nagy mennyiségű vitamint, különösen B-vita- mint. Egy alkalommal, amikor a vesebántalmak kezdtek rajta 1983-ban elhatalmasodni, azért imádkozott, hogy ne kell­jen még meghalnia, mert „oly sok elintézni valója van még itt a Földön”. A nemrég Manilában megje­lent könyv leírja, hogyan éget­ték el segédtisztjei az okmá-. nyokat, csomagolták bőrön­dökbe az ékszereket és a bankjegykötegeket, s hogyan búcsúztak el betegeskedő el­nöküktől, amikor az menekülni kényszerült palotájából a nép­harag elől. A könyv azt állítja, hogy az amerikaiaknak szerepük volt a Marcos elleni felkelésben és leírja, milyen erőfeszítéseket tett az emigrációban az exel- nök, hogy másutt kapjon me­nedéket — Szingapúrban, Mexikóban, Panamában, Ghánában, Paraguayban, Spanyolországban vagy Ton- gán. Washington azonban minden próbálkozását elgán­csolta. Miután a Marcoshoz hű csapatok puccskísérlete Mani­lában 1987-ben meghiúsult, az amerikai külügyminiszté­rium három tisztviselője ke­reste fel az exelnököt Makiki- ban és a lehető legnyersebb formában közölte vele: hagy­jon fel minden reménnyel, hogy valaha is visszatérhet a Fülöp-szigetekre.

Next

/
Thumbnails
Contents