Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJ ÁSOK OLDALA 1992. január 2., csütörtök Aggódik a szakma jövőjéért... Hegyi bácsi, a kaposi szabómester Király J. Béla felvétele Jó fél évszázaddal ezelőtt, ha Kaposváron egy férfi elegáns öltönyt, vagy egy hölgy divatos kosztümöt akart csináltatni, a város Fő utcájában vagy fél tucat rangos szabó között válogathatott. Székelyék, Bartháék, Fazekas vagy Teleki mester minőségi munkáját sokan a megye határain túl is ismerték... Azóta az angol és úri szabók helyére zömmel a konfekcióipar lépett, ám az is igaz, hogy a jól szabott női vagy férfi- ruhák iránt megint nő az érdeklődés. A minap az egyik kávézóban hallottam: a társaság egyik tagja barátait kérte, hogy ajánljanak neki a somogyi megyeszékhelyen egy olyan szabót, aki testre szabott ruhát varrna neki. Tőlük hallottam Hegyi mester nevét, aki a Tallián Gyula utca végén, kis műhelyében — közel a nyolcvanhoz — a régi időket idéző öltönyöket készít. Lehet, hogy a kíváncsiskodó krónikás előbb kopogtatott be az ősz szabóhoz, mint a kávéházi érdeklődő. Hegyi bácsi elmondta: új munkát csak februárra vállal. Egy balesetnél megsérült, s Harkányban ugyan „ összedrótozták”, de azért még nem a régi. No és a lepergett csaknem 79 esztendőt sem lehet figyelmen kívül hagyni... A kis szabóműhely valóságos szakmai múzeum. A ma is kifogástalan Pfaff varrógép például jó ötvenéves... — Ezt, meg a velem egykorú szabóasztalt egyik volt főnököm, Nagy Pista bácsi adta nekem, amikor a Korona utcában — ma Ady Endre utca — végleg bezárta az üzletét, a műhelyét. Mint ereklyét, úgy őrzöm mindkettőt, és egykori mestereim emlékét. Székelyéknél és Nagyéknál kamatoztatni tudtam mindazt, amit tanítómesteremtől, Szatyin Károlyiéi tanultam. Több mint negyven éve önálló vagyok, s bizony fáj, hogy a mi mesterségünk is szalagra került. Nem mesterség ez már, kérem, s hogy a helyzet ne javuljon, arról a szakmai képzés is gondoskodik. Ha rámbíznák, a szakmai képzést, a tanulás dandárját visszavinném a műhelyekbe, olyan szakemberekhez, akik a gyakorlatban is megmutatnák, hogyan készülhet egy remekmű. Ma a szakmunkás-bizonyítvány birtokosainak zöme csak a szalagokon használható... Vagyunk még néhányan öreg mesterek, s nem a múlt ajná- rozása mondatja velünk, hogy a jövő szabóinak több gyakorlati képzést kellene kapniuk, addig, amíg vannak olyan szakemberek, akiktől a gyerekek valóban tanulhatnak. Aggódom a szakma jövőjéért... Az idős mester felidézte, hogyan tanította meg mestere a varrótűt fogni, fércelni, gomblyukat varrni... Igazi ereklye ma már az első önálló öltöny, pontosabban egy fordítás. Mesterétől egy viseltes, de még jó állapotban levő öltönyt kapott azzal, hogy készítsen belőle „újat”. Abban az időben ugyanis sok kuncsaft kérte ruhájának, öltönyének a fordítását... Hogy az akkor még fiatal Hegyi Feri már jártas volt a szakmában, tanúsítja: kitűnően megoldotta ezt a feladatot is. Az élettel megbékült, idős iparos Hegyi Ferenc. Joggal büszke arra, hogy négy gyermekéből embert nevelt. Nekik már nem kellett Szomajomból — a mai Kaposfőről — naponta Kapósba biciklizni, hogy szakmát tanuljanak, mint neki annak idején. — Sohasem voltak nagy vágyaim. Összejött ez a kis családi ház, s végében a szabóműhely. Egyik lányunk ma is velünk lakik, van, aki naponta ránk nyitja az ajtót. Hála Istennek még tudok dolgozni, ezt a kosztümöt itt például Pestre csinálom... Egyre többen keresik megint az igényes munkát, hát csináljuk mi, öregek, amíg élünk... Lassan húsz éve már, hogy nyugdíjas, de még ma is aktív az öreg szabómester. Sok csatározásba került, amíg a Hegyi-ház falára felkerült a szabómester táblája. Ha az öreg mesterek mostanában olykor összejönnek, szóba kerül, hogy volt egyszer Kaposváron egy iparos székház is, melyet az akkori iparosok a maguk pénzéből építettek föl és népesítettek be. Itt működött például a szakmai szervezetük, az ipartestület. Mára már ebből is csak emlék maradt... Kovács Sándor Apró-cseprő dolgaink Hétköznapi átverések még felbontásuk előtt enyhe gyomoridegességet indukálnak.) Sok egy forint... ...sokra megy! A Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége országos szolgáltató kereskedelmi hálózat kiépítésébe kezd, az idős emberek létfenntartási költségeinek csökkentésére. E célból forintos akciót hirdetnek; az egy forintokat az OTP salgótarjáni fiókjában vezetett, 750-010923 számú számlára lehet befizetni. Napilapokat vásárolok: Kurírt és Mai Napot (így mulat — néha — egy nyugdíjas magyar úri). Otthon derül ki, hogy lapvásárlási akcióm csak felerészben volt sikeres, mert a Kurír ugyan friss, a Mai Nap viszont tegnapi... Erről jut eszembe egy régebbi átverettetésem. Téli conference körtefát akartam telepíteni, s az egyik sokat reklámozott kaposvári gyümölcsfalera- katban kaptam is. Elültettem. Teltek-múltak az évek, a fácskák termést hoztak, mely körtének ugyan körte volt, de nem téli és nem is conference. A többi stimmelt... Ehhez még csak annyit: J. bácsi, az eladó háromszor vert át körtetémában, szemrebbenés nélkül, aminek következtében ma háromfajta körténk van, de egyik sem téli conference... Levelet hozott a posta. (Nem tudom, ki hogyan van vele, de bennem az önkormányzati, az adóhivatali, gamesz, stb. levelek Napra készen A Csatornamű Társulattól értesítettek az érdekeltségi kivetésről. Kérnek hétezer forintot annak örömére, hogy a társulat a kivitelezővel a szerződést megkötötte és a kivitelező az építést 1991. október 1 -jén megkezdte. Fontos dologról: a szennyvíz elvezetéséről van szó. Ez az első részlet. Rendben... Óvatos duhaj lévén (lásd: körtefaakció) a részletek felől érdeklődtem volna telefonon, s itt kezdődtek a gondok! Társulatom ugyanis nem volt elérhető sem a régi, sem pedig az új telefonszámán, csak egy harmadikon, melyet félnapi telefonálgatás után sikerült kinyomozni. Mindettől megkímélhettek volna, ha az ügyintéző a feladó helyen az elavult telefonszámot áthúzza és odaírja az új számot, azaz: naprakésszé teszi az adatokat. Ennyi az egész. K. T. Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc Közgyógyellátásra való jogosultságról érdeklődő olvasóink részletes tájékoztatást kaphatnak az erről szóló kormányrendeletből, mely a Magyar Közlöny 1991/105. számában jelent meg. A rendeletből az is megtudható, hogy a közgyógyellátási igazolványt a jogosult állandó lakóhelye szerinti ön- kormányzat jegyzője állítja ki. Százévesek nyitótáncával kezdődött a Thüringiai Farsang Erfurtban. Frieda Röhrig és Franz Dworczak— mindketten százévesek — nyerték el a rendezvény legtiszteletreméltóbb párjának járó címet, s nyitótáncuk után — karneváli hercegekként — ők köszöntötték az ünneplőket. Az áremelkedés hazánkban tavaly október végéig 35,4 százalékkal volt magasabb, mint 1990. hasonló időszakában. Az átlagosnál nagyobb emelkedést mutat a ruházkodási cikkek és a fűtés, a háztartási energiacsoport árindexe — egyik jobban sújtja a nyugdíjast, mint a másik... Emlékek —1991-ből BETELT A POHÁR Újságra már nem futja Az ima ezen nem segít A nyugdíjak megcsonkítása jogellenes Rólunk nélkülünk ne döntsenek! Fogyatkozó türelem TILTAKOZNAK ES KÖVETELNEK tlol a boldogság mostanában? „Ki írja fel keserves könnyeinket?" Csak ülök és számolok Forintosított élet? „MEGKOPOTT" ÉRTÉK Nem mi írtuk — országos nyugdíjasújságok múlt év végi számaiból ollóztuk ezeket a cikkcímeket (de a Somogyi Hírlap Nyugdíjasok oldaláról is idézhetnénk hasonlókat!). Memen- tóul: ilyen felkiáltásokkal fejeződött be 1991. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az egyszeri kiegészítést se kapta meg minden nyugdíjas „karácsonyi ajándékként” még az ünnepek előtt (pedig de nagyon várták!), hanem csak most, az ünnepek között, illetve az idén — tovább szaporodhatna az itt közölt címek sora. Azzal, hogy „Nyugdíjasaink nem ezt érdemelték!” „Üdvözlettel! Még itt vagyunk!” Nyugdíjastalálkozók a munkahelyeken « *Jl| 1 Ai mF ybwHn fll Aj * M f Egyik ismerősöm köszöntött így rám a megyei nyugdíjas-összejövetelen. Az idézőjelek közé illesztett szavak jelzés értékűek: arra intenek, hogy nem szabad(na) még leírni ezt az országban több mint kétmilliós, Somogybán több tízezres réteget. Mert igaz ugyan, hogy számuk és összetételük állandóan változik — inkább nő, mint csökken; a végleg távozók helyére új nyugdíjasok lépnek — , az őket foglalkoztató gondok azonban, sajnos, nemhogy mérséklődnének, inkább állandósulnak, sőt: súlyosbodnak... Ezért is tudósítunk szívesen minden olyan nyugdíjasrendezvényről, ahol — és amivel — a munkából kiöregedett, megrokkant és emiatt nyugdíjba vonult dolgozókat köszöntik időről időre a volt munkahelyeken. (Ha még egyáltalán létezik a volt munkahely, amely összehívná őket...) Inkább nemes, dicsérendő gesztus ez ma már, mint nagy költséggel megrendezett ünnepség — nincs erre (sem) pénz, de a meghívottak nem is igénylik a látványos, pompázatos bulit, a céghez és hozzájuk is méltatlan rongyrázást. Örülnek annak, ha egyáltalán tetőt kapnak a fejük fölé, s egy melegre fűtött helyiséget, ahol találkozhatnak... Es örülnek az olyan összejövetelnek, mint amilyent nemrég például a Balaton Fű- szértnél rendeztek (erről annak idején képes tudósításban szóltunk), vagy amilyenről Klla Zoltán fonyódi nyugdíjas olvasónk, a Balatonboglári Mező- gazdasági Kombinát volt dolgozója számolt be. Tőle tudjuk, hogy mintegy kilencvenen gyűltek össze a kombinát bogiári központi éttermében, s hallgatták meg az üzem vezetőinek tájékoztatóját a gazdálkodás, a termelés 1991. évi eredményeiről és az idei tervekről. A meghívottak szerény, de a gondoskodást jól érzékeltető ajándékban is részesültek. Hasonló hangulatú, meghitt nyugdíjastalálkozó színhelye volt a Délviép központja is Kaposváron. (Itt készült felvételünk.) Ez a munkahely egyike azoknak Somogybán, ahol él még az idős, munkában megfáradt emberek megbecsülésének ez a formája, s noha itt sem dúskálnak anyagiakban, valami azért még telik a nyugdíjasok támogatására is. A vszb és a vállalat által közösen rendezett találkozón több mint negyvenen kaptak ezer-ezer forint értékű ajándékcsomagot, és hallgatták meg Sárdi Péter vszb-titkár köszöntőjét és tájékoztatóját. Lehet, hogy a vállalat életében ez volt az utolsó ilyen alkalom a nyugdíjasok összehívására? Az érintettek abban bíznak, hogy nem... — hf — Fotó: Király J. Béla Nyugati árak - keleti nyugdíj Nincs miért 1 megalázkodnunk A szakszervezet védje a nyugdíjas érdekét
