Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-06 / 4. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP — INNEN-ONNAN 1992. január 6., hétfő MERLEGEN AZ ELSŐ ESZTENDŐ Talpraálló önkormányzatok Álmaink asszonya Befellegzett az „elöl deszka, hátul léc” típusnak A fővárosban és több me­gyeszékhelyen a múlt év vé­gén lezajlottak a Belügymi­nisztérium szervezte polgár- mesteri konferenciák. A fóru­mot megelőzően írásban vagy a helyszínen élőszóban nyílt lehetőségük a polgármeste­reknek, hogy kérdéseket te­gyenek föl a szervezőknek. Százhatvan településről 520 témában hangzott el kérdés. Ezekből az is megállapítható, hogy mi foglalkoztatja a ma­gyar önkormányzatokat. Az önkormányzatok egy évét mérlegelő tanácskozáson egy kérdőívet is kaptak a polgár- mesterek; huszonnégy kér­désre várt választ a miniszté­rium. — Milyen tapasztalatokat vontak le a tanácskozáson el­hangzottakból és a kérdőí­vekre adott válaszokból? — tudakoltuk Szabó Lajostól, a BM önkormányzati főosztá­lyának vezetőjétől. Polgármesterek gondjai — A kérdések 40 százaléka a gazdálkodással, a pénzügyi finanszírozással foglalkozott. A válaszból kiderült, hogy ez­után is az országos átlag alap­ján kapnak az önkormányza­tok támogatást. S hogy to­vábbi önkormányzati forrá­sokra kell támaszkodniuk. Mert ha minden pénzt az ál­lam ad, hová lesz az önkor­mányzatok önállósága? Megfogalmazták a polgár- mesterek, hogy várják a cél- támogatási rendszer tovább­fejlesztését. Több információt szeretnének kapni a pályáza­tokról; kifogásolták a rövid ha­táridőket és javasolták a meg­pályázható célok körének bő­vítését. A témához tartozik, hogy az önkormányzatok kö­zül mindössze 300 vetett ki he­lyi adót, pedig 1991 végén megszűntek a korábbi tanácsi adók, s ezek kiesése érzéke­nyen érinti az önkormányzati gazdálkodást. Nincs az ön- kormányzatoknak vagyonlel­tára, intézményeik gazdasá­gossági szempontból nincse­nek átvilágítva, nem alakult ki az önkormányzati vagyon köre. Igaz, ezt a földre vonat­kozó jogszabályok hiánya is akadályozza. A volt közös községekben gondot okoz az oktatási, egészségügyi, pénz­ügyi ellátás, a vagyonmegosz­tás. De tudnivaló, az ország nem bírja el, hogy valamennyi települése önálló iskolát, óvo­dát, kórházat működtessen. A településfejlesztéssel, kommunális ellátással kapcso­latosan is sokan vártak felele­tet. Az önkormányzati vagyon­ról, annak működtetési techni­kájáról, a földről, erdőkről, közbirtokossági legelőkről, a tulajdonbirtoklás kiterjesztési lehetőségéről tettek föl kérdé­seket. Az önkormányzatok szervezeteiről, ezek között a körjegyzőségről különösen sokan kívántak informálódni. — Összességében milyen nek ítéli meg az önkormányza­tok egy éves tevékenységét? — Ez az időszak két részre bontható. Az elsőt befelé for­duló szakasznak nevezhetjük. Ebben a személyi, szakmai belső viták, álviták és békét­lenségek voltak jellemzők; a helyzetet az összeszokás konfliktusai tarkították. Érdemi munka ■Ez érthető, hiszen 25 ezer képviselőről van szó. Ta­vaszra, nyárra megérett a helyzet a kitekintésre; meg­kezdődött az érdemi feladatok kidolgozása, az infrastruktúra kialakítása. Ez már a kreatív programalkotó önkormányzás kezdeteként is felfogható. A múlt év első tíz hónapjában az önkormányzatok 150 ezer ha­tározatot hoztak és 30 ezer rendeletet alkottak. Ezekkel kapcsolatosan 760 törvényes­ségi észrevételt tettek az ille­tékes köztársasági megbízot­tak. Örvendetes, hogy hatnak a jogi érvek, s mindössze 17 alkalommal indult bírósági per és 146-szor bírósági eljárás, a többi esetben megegyezésre jutottak az érintettek. Minden esetben nagy visszhangja volt, amikor egy-egy polgár- mester valamilyen okból meg­válni kényszerült hivatalától. A polgármesterek 97 százaléka azonban tisztében maradt és dolgozik. Ötvenegy százalé­kuk társadalmi megbízatás­ként látja el feladatát — mondta tájékoztatójában Szabó Lajos. — Mindezideig 15 törvény született az ön- kormányzatokról, a korábbi tanácsokra kétezer jogszabály vonatk<feott, s ezeket törvény szintre kell emelni. Magyarországon még nem lehet a nyugat-európai ön- kormányzati gondolatot szá­mon kérni. A helyi társadalmi szerveződéseknek nem volt előzménye, ezért is hosszú idő kell, míg konszenzus ala­kulhat ki. Rangsorolt feladatok Az önkormányzatiság fo­galmát olykor a pénzügyi jólét szinonimájaként használják. Pedig ez nem azt jelenti, hogy mindenütt működik óvoda, bölcsőde. Az önkormányzattól sokan a gazdagságot remélik. Pedig az is önkormányzati munka, ha az elérendő 30 fon­tos célból, mondjuk a 10 leg­fontosabbat rangsorolják. Az önkormányzat gazdálkodási forma, amit gyakorolni kell. A Belügyminisztérium eb­ben is az önkormányzatok partnere kíván lenni. Ezt a célt szolgálta 2600 polgármester és 1600 jegyző képzése. Ezért adunk ki jogszabályma­gyarázatokat, kézikönyveket, módszertani útmutatókat. S ezért szervezzük az évenkénti polgármesteri találkozókat is. Kádár Márta Milyen az álomnő? Szép és szexis, ajkai teltek, mint Kim Basingeré, szeme nagy és csillogó, mint Julia Ro- bertsé, orra fitos, mint Clau­dia Schifferé, a Lagerfeld di­vatbirodalom legjobban fize­tett fotómodelljéé. Telt érzéki ajkak, óriási szemek, pisze orr — ha mindezt összerakjuk, a 60-as évek legnagyobb film­sztárja és szexszimbóluma, Brigitte Bardot arca jelenik meg a szemünk előtt. A 60-as évek, íme, nemcsak a divatban jelennek meg újra a tupírozott firuzurák, tussal kihúzott szemhéjak és a pop-art ruhák képében, ha­nem a nőideálról alkotott ké­pünket is befolyásolják. Be­fellegzett — legalábbis egy időre — az „elöl deszka, há­tul léc” típusú nőknek. A 90-es évek ideálja a határo­zott, sportos nő, akinek azért vannak itt-ott domborulatai is. Az igazán szexi nő haja hosszú, lágy, ajka vastag, érzéki, de már nem az a bu­tácska szöszi, akit Marilyn Monore testesített meg, ha­nem okos, öntudatos és kar­rierre vágyik. Aki mindenáron hasonlí­tani akar napjaink filmsztárja­ira, apróbb-nagyobb bevat- kozásokkal el is érheti célját, feltéve, hogy elég pénzzel rendelkezik. A száj megna- gyobbítása kollagén-injekci­ókkal történik. Ha telt ajkak­kal óhajtjuk elcsábítani a ki­szemelt férfit, Amerikában 5-800 dollárunkba, Német­országban 1000-3000 már­kánkba kerül. Az orrszépítészet komo­lyabb bevatkozás, igazi mű­tét. Az egyórás operáció ára 5000 és 7000 márka között mozog. A szemkörnyék ránctalaní- tása sok nő problémája, és nemcsak 40 éven túl, mert sok huszonévesnek is kiala­kultak már az apró ráncai. Ez. lehet alkati tényező és a helytelen életmód, éjszaká­zás, dohányzás következ­ménye egyaránt. A ránctala- nító krémek használata, a masszázs, az iontoforézis néha hatásos, legalábbis a ráncok elmélyülését késlel­teti, de a már kialakultakat nem tudja megszüntetni. A legújabb kozmetológiai eljárás szerint a ráncokba apró tűkkel kollagént injekci­óznak, ez feltölti a mélyedé­seket. A módszer fél óráig tart, fájdalommentes és 2000 márkát kell fizetni érte. Az eredmény: tíz évet fiatalo­dunk! Piros Christa Rushdie ezer egy éjszakája Az első fecske nyarat csinál? Jön a japán tőke Letelt az ezredik éjszaka és az ezredik nap is — azóta, hogy néhai Khomeini ajatol- lah, Irán vallási vezetője ki­mondta a halálos ítéletet Sal­man Rushdie, Angliában élő indiai születésű perzsa íróra, „Sátáni versek” című regé­nyéért. Rushdie azóta is Angliában él, de hogy hol, azt csak ő meg a testőrei tudják. Ma is éppúgy retteg, mint az első napon. Ezer napja csak két­szer mozdult ki pár órára rej­tekhelyéről, őrök kíséretében, óvatosan. Felesége elhagyta; ideje magányban telik, pokol minden perce. „Tájékoztatom a világ ne­mes iszlám népét, hogy az isz­lám, a próféta és a Korán ellen támadó Sátáni versek könyv szerzője és mindazok, akik közreműködnek kiadásában, halálra vannak ítélve” — hangzott Khomeini fátyolos hangon elmondott verdiktje a A magyar mezőgazdasági repülés három évtizede szol­gálja a temelést, a mezőgaz­daság kemizálásának egyik legnagyobb végrehajtójává vált. Évente rgajdnem 5 millió hektáron védekeznek kárte­vők, kórokozók ellen, szórnak ki műtrágyát, *stb. A légi nö­vényvédelmi szolgáltatások nagy előnye, hogy a repülő­gép a talaj felázásától függet­lenül és a növényállomány ká­rosítása nélkül végezheti munkáját az év bármely sza­kában. A rizs növényvédelme például kizárólag légi úton tör­ténhet. A művelőutas növényterme­lés is csak száraz körülmé­teheráni rádióban 1989. feb­ruár 14-én. Azonnal önkénte­sek jelentkeztek, hírek terjed­tek el gyilkos és öngyilkos kommandók Európába utazá­sáról. Sokáig nem történt semmi. Aztán a könyv olasz fordítóját megtámadták, később pedig — tavaly júliusban — megöl­ték japán fordítóját. Rushdie és könyve egysze­riben világhírű lett, de az író talán szívesen nélkülözte volna ezt a népszerűséget. Pedig a Margaret Thatcher vezette brit kormány is kiállt mellette: megszakította a dip­lomáciai kapcsolatot Iránnal. Csakhogy a múlt év végén a brit kormánynak mintha már nem lett volna ínyére a Rush- die-ügy. Irán végtére is szö­vetséges volt az Öböl-hábo­rúban, s előzőleg fel is újítot­ták a brit-iráni kapcsolatokat, aztán pedig a túszügy megol­dásában volt szükség Tehe­nyek között végezhető ked­vező hatásfokkal. A nagy tel­jesítmény és a gyors munka­végzés lehetősége mellett nem közömbös a légi szolgál­tatások költségtényezője sem. A megfelelő munkaszerve­zés és kiszolgálás mellett a repülőgép vagy a helikopter hasonló költségekkel,e gyes munkák esetén kisebb anyagi ráfordítással üzemeltethető, mint a földi növényvédő gép. Képünkön a Repülőgépes Szolgálat mezőgazdasági cé­lokra gyártott lengyel M-18-as Dromader gépe, amely első­sorban a nagy kiterjedésű sík területen, főleg szántóföldi kul­túrákban használható. rán együttműködésére. Rush- diet igazából csak a „Salman Rushdie Campaign” mozga­lomba tömörült hírességek, írók, színészek, volt politiku­sok támogatják. Még ők sem tudják, hol van Rushdie; az író telefonon érintkezik barátaival. De a mozgalomnak megvannak a korlátái. Az ezredik napról kisebb tüntetéssel akartak megemlé­kezni, aztán lemondták, mert — mint hírlett — a brit kül­ügyminisztérium rájuk szólt: a tüntetés hátráltatná a libanoni iszlám szélsőségesek fogsá­gában levő utolsó brit túsz, Terry Waite kiszabadítását. Sokan el is távolodtak Rushdie-tól. Volt akit megza­vart, hogy az író fennhangon bocsánatot kért az iszlám vi­lágtól, és hitvalló mohame­dánná szegődött. Mások egyetértenek Marianne Wig- ginsszel, az író hűtlen felesé­gével, aki azt veti Rushdie szemére, hogy „az utóbbi években nem sokat foglalko­zott irodalommal, annál többet saját magával”. Pedig ez utóbbi vád nem helytálló. Rushdie tavaly épp azért jelent meg 1989 febru­árja óta első ízben a nyilvá­nosság előtt — egy londoni könyvesboltban, testőrök gyű­rűjében —, hogy új gyerek­könyvét, a „Harun és a mesék tengeréit dedikálja. Egyszer pedig — hasonló körülmények között — részt vett a Brit író- szövetség ünnepségén, át­vette a kitüntetést könyvért. Mit tehet a maradék Rush- die-mozgalom Rushdie-ért? Továbbra is küzd, hogy senki ne szokjon hozzá a fenyege­tés és a félelem újabb ezere­gyéjszakájához egy könyv mi­att... Csakhogy most már a kormány támogatása nélkül teszi ezt. Mészáros György Nissanék nem igazán elé­gedettek eddigi magyaror­szági forgalmukkal. S azzal sem, hogy termékeik többszö­rös áttétellel, közvetítéssel ke­rültek a magyar piacra. Nem­rég megnyitották magyaror­szági leányvállalatukat. Vicent Leveque ügyvezető elnököt kérdeztük: fizetőképes piacot jelent egy japán mamutválla­latnak a kis Magyarország? — Meggyőződésünk, hogy igen — mondja a francia származású elnök. — Eddig évente 50-100 kocsit tudtunk a magyar vevőknek eladni, most szeretnénk meghaladni az ezres határt. Bízunk abban, hogy a gazdasági fellendülés meghozza a vásárlóerőt is, és akkorra már szeretnénk „há­zon belül” lenni. — Mennyiben jelentenek egymásnak konkurrenciát az egyre szaporodó autókeres­kedők? — Mint mindenütt, itt is előbb-utóbb a szolgáltatások színvonala alapján dönt majd a vásárló. A mi üzletpoliti­kánknak is ez az alapja: el­adunk, szervizről gondosko­dunk és alkatrészt is kínálunk a vevőinknek. Akik nem ezt az utat választják, biztosan ne­héz helyzetbe kerülnek. — A japán szabványok és a magyar előírások különböz­nek egymástól. Hogyan lehet mindezt áthidalni? — Nincsenek „illesztési” gondok. A magyar és az euró­pai normák nagyon közel áll­nak egymáshoz, és azt sem szabad elfeledni, hogy a japán Suzuki megvetette a lábát Esztergomban. A kitűnő japán minőség már itt van. Biztos vagyok benne, hogy az első fecskék után hamarosan más iparágak is kedvet kapnak majd a magyarországi befek­tetésre. Sz. J. „Naphajtotta” autó a francia utakon Első alkalommal adott en­gedélyt a francia közlekedés­rendészet napenergia által hajtott „autónak” a közúti for­galomban való részvételére: a szoláris meghajtású kocsi Strasbourgban hivatalos rendszámot kapott. A „kocsi” különben egy háromkerekű vi­torlázó-repülőgépre emlékez­tet. Az öt négyzetméter nagy­ságú farszárnyat 407 fotocel­lával fedte be a feltaláló. Az autó napsütésben egy személlyel egyszerre 200 ki­lométer megtételére képes. Rossz időben és éjjel már 100 kilométer után leáll. Maximális sebessége 60 kilométer/óra. Ok is szállnak rendelkezésünkre

Next

/
Thumbnails
Contents