Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDÁSÁGI HORIZONT 1992. január 2., csütörtök Az AGFA letelepszik Toyota Budapestről A japán Toyota autógyártó vállalat Budapesten nyitja meg első kelet-európai értékesítési fiókját. Az ez évben induló üzletből évente kétezer járművet kívánnak értékesíteni 20 telephelyről. A Toyota a Toyota Tsuhso kereskedőházzal közösen birtokolja majd az új vállalat tulajdonának 50 százalékát, bár a pénzügyi részleteket még nem pontosították. Holland siker A legnagyobb szarvasmarha-tenyésztési kiállítást a múlt évben Cremonában rendezték meg. A kiállítás árverésén a tenyészüszők 3200- 5500 dollár közötti áron keltek el. A rekordot, 20 000 dollárt egy kiváló származású, kétéves vemhes üszőért fizették. Nemzetközi összehasonlításban is a hollandok bizonyultak a legeredményesebbnek. Nagyobb szigor Szigorúbbak lettek az Európai Gazdasági Közösség állat-egészségügyi rendelkezései. A rendelkezés kiterjed valamennyi állati eredetű termékre is. Ha rendben is vannak a hazai okmányok, a beléptető ország gyors laboratóriumi vizsgálatot végez, és mintát vesz a további vizsgálatokhoz. Ha a hatósági előírásokat megsértő eredmény születik, az árut visszairányítják a feladónak. Új csomagolásban Németországból beszerzett új csomagolóberendezést helyezett üzembe az Univer áfész konzervüzeme. így a közkedvelt piros arany, mustár, majonéz, gulyáskrém rövidesen nemcsak tubusokban, hanem műanyag tálcán, fóliával fedetten is megjelenik a boltokban. A tetszetősebb és a felhasználás során köny- nyebben, takarékosabban kezelhető csomagolás egyben hosszabb eltarthatósági időt is jelent. Lengyel környezetvédelem Négy és fél millió dollárt kap környezetvédelmi célokra Lengyelország a nemzetközi környezetvédelmi alapból, melyet a Világbank és néhány ENSZ-szervezet hozott létre. Első ízben Lengyelország részesül a pénzből, amelyet az ipari termelés által legjobban veszélyeztetett területek védelmére kívánnak fordítani. Tovább csökken a lakásépítés üteme Ólomtartalmú giliszták A biotermék veszélyes is lehet Az múlt év első háromnegyed évében — előzetes adatok szerint — 18 219 lakás épült az országban, ez az egy évvel ezelőttinek mindössze háromnegyede. A fővárosban még ennél is nagyobb arányú, 37 százalékos a csökkenés. Budapesten 2111 lakást vettek használatba, az ország városaiban 9086-ot, a községekben pedig pontosan 7022-t. A lakásépítkezések Zala megye kivételével a megyékben is csökkentek, 30 százaléknál is nagyobb volt a lakásépítés visszaesése Békés, Csongrád, Nógrád és Veszprém megyékben, 20-30 százalék közötti Baranya, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Fejér, és Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, továbbá Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, valamint Tolnában; Pest megyében négy százalék, a többi megyében 12-17 százalék közötti a visszaesés. Az új lakások 73 százalékát a lakosság saját céljára építette, 22 százalékát a gazdasági szervezetek létesítették elsősorban értékesítésre, és öt százalékát az önkormányzatok, főként bérbeadásra. Nemcsak lakásokból, üdülőkből is kevesebbet építettek idén, mint a megelőző években. Háromnegyed év alatt 1078 üdülő épült fel, 39 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Az építkezések tartós visz- szaesésére utalnak a takarékpénztári hitelezés adatai. 1991 január-szeptemberben az OTP építésre és ingatlan- értékesítésre az előző évinél 16 százalékkal kevesebbet, 23 milliárd forintot folyósított hosszú lejáratú hitelként. Ugyenebben az időszakban az engedélyezett építési kölcsönök száma 79 ezer volt, 21 százalékkal kevesebb; összege 11,2 milliárd forint volt, 27 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A Közös Piac országaiban a zöldség-gyümölcs piac árukínálatának nem egészen 1 százaléka származik biotechnológiával dolgozó termelőtől. Ezekben az országokban mégis e termékcsoport 8-14 százalékáról állítják, hogy biotermék. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy az árrés tízszeres a biotermék javára. Divat lett a biotermékek fogyasztása és ezért olyan árukra is ráragasztják ezt a címkét, amelyek valójában nem is felelnek meg a biotermékekkel kapcsolatos követelményeknek. Kemikáliákkal terhelt termékeket is biotermékként forgalmaznak. A divatot meggondolás nélkül követőket talán elszomorítja, de tény: a valóban biotechnológiával előállított termékek is jelenthetnek veszélyforrást. Nemrégen derült ki például Magyarországon a „biotojást” termelők révén, hogy az ilyen tojásban óriási mennyiségű az ólom- és a kadmiumtartalom — sokkal magasabb, mint amennyit a nyugati piac szabványai megtűrnek, elfogadnak. Ez abból adódott, hogy biogilisztákkal táplálták a tyúkokat, s a táplálékláncban feldúsultak a nehézfémek. A giliszták ugyanis jelentős mértékben kötnek meg nehézfémeket a talajból, s így természetes, hogy a tojásban feldúsult e nem kívánatos elemek mennyisége. Másik veszélyforrás a valóban biotechnológiával termelt élelmiszerek körében, ha a növény betegségen esik át vagy kártevők károsítják. Ilyenkor olyan növényi toxinok halmozódhatnak fel benne, amelyek később az élelemben is megmaradnak. Egy angol neves professzor a Magyarországon közelmúltban tartott előadásában azt taglalta, hogy a műzlievők körében újra tapasztalhatók olyan betegségek tünetei, amelyek ötven évvel ezelőtt mindennaposak voltak, és éppen az intenzív kemizálás következtében tűntek el e megbetegedések életünkből. Az igazság valahol a kö- zépúton lehet — és ezt kellene megtalálni. A konstruktőröknek rövid időn belül kell a gépjárművet olyan igénybevételnek kitenniük, amelyekkel egyébként, normális használat során csak hosszabb idő, esetleg évek múlva kerülnének szembe. A legkülönbözőbb próbapadok és fárasztógépek mellett a túlzott igénybevételű, pontosan megtervezett menetkísérietek mindig is lényeges részei lesznek a fejlesztési, konstrukciós munkának. A menetkísérletek színhelye a próbapálya. A próbapályákon minden előfordul, ami a közúti közlekedésben. Van rajta jó út, rossz út, száraz út, nedves út, különösen csúszós út, van rajta emelkedő, lejtő, felfagyás, gödör — egyszóval minden, amivel a gépjármű pályafutása során találkozhat. A próbapályán a „berepülő-pi- lóta” szándékosan keresi ezeket a veszélyes helyeket, hiszen a kísérleteknek éppen arra kell választ adni: mi történik, ha az autó találkozik egy gödörrel? Megsérül-e a futómű? Tönkremegy-e valamelyik szerkezeti elem vagy ki- lyukad-e az olajteknő? A kísérletek tervezőinek olyan különleges helyzeteket is figyelembe kell venniük, amilyeneket az autó későbbi gazdája esetleg még elképzelni sem tud. Vizsga a próbapályán i Kormánygarancia az energia-vásárlásokhoz Azzal, hogy a kormány úgy döntött: ismételten garanciát vállal az energia-vásárlásokra, jelentős költségek takaríthatok meg az energia számlán. Ez azt jelenti, hogy jövőre emiatt nem emelkednek az energiaárak. Az egyébként szokásos bankgaranciáért a pénzintézetek 5- 8 százalékot számítanak fel. így a kőolaj-, a földgáz-, illetőleg a villamosenergia-beszer- zések költségei ennyivel növekednének automatikusan. Ugyanakkor az ilyen típusú bankgarancia nem jelent igazi kockázatot, hiszen a garancia adott, az országban van a vásárolt energia. Tehát a bank nem vállal különösebb kockázatot, ha a 15-16 milliárd forintos, egy-másfél hónapos energiaszámlára garanciát vállal. Az elképzelések szerint — s ezt a Pénzügyminisztérium javasolta — a kormánynak előbb-utóbb ki kell vonulnia a garanciavállalás intézményéből, ám erre 1992-ben — éppen az áremelések elkerülésére — még nem kerül sor. Angol-magyar kapcsolatok A vállalkozók vállalkoznak Magyarországon Gazdasági, környezetvé- • delmi és kulturális együttműködésről írtak alá szándéknyilatkozatot a közelmúltban az északnyugat-angliai Priston városban az angol Lancashire, valamint Szabolcs- Szatmár-Bereg megye vezetői. A Lancasahire Enterprises Plc. — vállalkozókat segítő tanácsadó és informatikai központ — készítette el az Európai Gazdasági Közösség Phare programjának elnyerésére Szabolcs megye pályázatát, amely sikeres volt, hiszen a térség 300 millió forintot kapott az EGK-tól vállalkozásfejlesztőre. A tanácsadó cég és a Primom Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány vegyes vállalatot hoz létre Nyíregyházán. A nyugati csúcstechnológiát a Nyírségbe hozó, a privatizációhoz külföldi befektetőket kereső, valamint a kelet-európai piacokat a Szabolcs megyei ön- kormányzat által létrehozott Kárpátok-Tisza Gazdasági Munkaközösségen át megcélzó vegyesvállalat alapító okiratát január közepén írják alá. A lancashirei önkormányzat vezetői felajánlották: támogatják egy ipari és kommunális hulladékból villamos eneregiát előállító üzem szabolcsi létrehozását. Január végén három angol tanácsadót küldenek az új nyíregyházi vállalkozói központba, s azok három hónapon át segítik a hozzájuk fordulókat. Létrehoznak egy innovatív vállalkozókat segítő információs központot is Nyíregyházán. Nem kis kockázatot vállal az a külföldi, aki Magyarországon akarja kifejleszteni üzleti tevékenységét — mondogatják a magyar szakemberek és nem ritkán, sajnos, keserű tapasztalataik alapján a külföldiek is. A helyzet — úgy látszik — javul, mert egy olyan világhírű cég, mint az AGFA éppen most jelentette be, hogy „vállalja a kockázatot”: leányvállalatot alapít Magyar- országon. Ezen üzleti elhatározás értékét csak növeli, hogy ez lesz az AGFA első kelet-európai vállalata. Az AGFA Hungary a tervek szerint 1992 elején kezdi meg működését, tulajdonosa 80 százalékban a németországi anya- vállalat, 20 százalékban a magyar SALDO Pénzügyi Tanácsadói Vállalat lesz. Az új cég a jelek szerint bővíti az AGFA hagyományos kínálatát is. Ha valaki ugyanis meglátja a négybetűs márkajelzést, elsősorban a filmekre és a kazettákra gondol. Márpedig a jövőben irodatechnikai berendezéseket, mikrofilmeket, nyomdai előkészítő rendszereket is kínál. Az AGFA Hungary még meg sem alakult, de már egy valódi világbajnokkal büszkélkedhet. Szerződést kötött Csipes Ferenc nyolcszoros világbajnok, olimpiai bajnok kajakossal, aki a cég magyarországi reklámembere lesz, és ezért cserébe támogatják felkészülését az 1992-es barcelonai olimpiára.
