Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-30 / 25. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDÁSÁGI HORIZONT 1992. január 30., csütörtök VAN MUNKA, CSAK KÉVÉS Állás nélkül mit tehetünk? A munkaügyi központok minden megyében 1991. január elsejével alakultak meg. Március elsején lépett életbe a foglalkoztatási törvény, amelyben rögzítik a munkaügyi központok feladatait, lehetőségeit. Mivel munkaerő-közvetítéssel munkanélküli-segélyezéssel foglalkoznak, így e munkaügyi központok kirendeltségeihez fordulhatnak problémáikkal a pályakezdő és az állásukat elvesztett vagy állásuk megváltoztatására törekvő fiatalok is. Beszélgető partnereinktől dr. Barczi Arankától, a Fővárosi Munkaügyi Munkaerőpiaci Programok Osztályának vezetőjétől és dr. Rózsa Józseftől, az Országos Munkaügyi Központ tanácsosától — arról kértünk felvilágosítást, hogy az ország területén működő munkaügyi központok kirendeltségei, irodái milyen lehetőséget biztosítanak, milyen hasznos tanácsokat tudnak adni — elsősorban a fiataloknak — mielőbbi elhelyezkedésük megkönnyítésére. A nyilvántartás és a valóság Gyakorlatilag a munkáltatók az irodáknál jelezheztik munkaerőigényüket, de ez nem kötelező. A lapok álláshirdetései jóval nagyobb álláskínálatról tanúskodnak. De még ez sem ad reális képet, hiszen sok cég nem hirdeti meg állásait. Ezzel magyarázható, hogy az irodák nyilvántartásaiban jóval kevesebb állás található, mint a valóságban. Az irodák munkatársai a fiatalok képzettségének, végzettségének és igényeinek megfelelő munkahelyet próbálnak — címekkel — ajánlani. A kapcsolatfelvétel természetesen egyik fél számára sem kötelező, vagyis a munkáltatónak sem kell felvennie és a munkavállalónak sem kell elfogadnia. De a lehetőség elutasítása mindenképpen megfontolandó, mert a jelentkezők száma tízszerese a nyilvántartott munkaerő-keresletnek. — A munkanélküli-segély vagy — járadék kérése lenne a végső menedék? — Szerencsére még egyéb eszközökkel is segíthetnek a munka nélkül maradókon. Ezek közül a legfontosabb a képzés és az átképzésnek megfelelő munkaerőpiaci képzés. Az irodákban az érdeklődők felvilágosítást kaphatnak a meglehetősen széles skálán szervezett különböző képző tanfolyamokról. Ingyenes tanfolyamok Ezek a résztvevő részére ingyenesek, a tanfolyamok 60 ezertől 300 ezer forintig terjedő költségét a munkaügyi központ fizeti a foglalkoztatási alapból. Általában a rövidebb, intenzív jellegű képzéseket támogatják. Mivel különösen a szakképesítés nélküli érettségizettek elhelyezkedése nagyon nehéz, ezért számukra az átképzés különféle módozatait ajánlják. Ez a legaktívabb foglalkoztatáspolitikai eszköz, hiszen akkor sem éri nagy veszteség az erre vállalkozót, ha a tanfolyam befejezése után nem tud azonnal elhelyezkedni, mert esélyeit hosszú távon javíthatja az álláskeresők sorában. Ugyancsak aktív eszközök közé sorolható a vállakozóvá válás támogatása. Ennek lényege, hogy a vállalkozás megkezdését követően 6 hónapig a munkanélküli-járadék összegének megfelelő mértékű támogatást nyújtanak. Ha a vállalkozás valamiféle képzést is igényel, akkor a tanfolyam elvégzéséhez szükséges képzési költségnek akár 50 százalékát is biztosítják. Sőt, ha a vállalkozó hitelt vesz fel, a hitelfedezeti biztosítás felét is (egy évre) kifizetik. Összességében ezek nem nagy ösz- szegek. Köztudott, hogy egy vállalkozás beindítása sokkal több pénzt igényel, de a kezdeti nehézségeken azért átsegítheti a fiatal vállalkozókat. Felvevő szakterületek Tavaly a Fővárosi Munkaügyi Központban 3000 személy részére biztosítottak munkaerőpiaci képzést már beindult és most folyamatban lévő tanfolyamok keretében. Ebből 1000 esetében az egészségügy, kereskedelem, közlekedés, bankszféra területén állásba is helyezték őket és már megkezdődött a továbbképzésük is. A képzések időtartama legkevesebb 6 hét, általában 8- 10 hónap és legföljebb másfél év. Ami a szakirányokat illeti, a munkaerőpiaci információk alapján megközelítő biztonsággal állítható, hogy az alábbi szakterületekre van felvevőképesség: kisvállalkozói gazdasági ügyintéző, nemzetközi szállítmányozói és vámügyintézői, menedzserasz- szisztens, hostess, ügyintéző titkár, épületasztalos, üzletházi eladó, közétkeztetési szakács. Önálló nyelvi képzés nincs, hanem a szakirányú tanfolyamoknál a szakmai képzéssel kombinálják. Az ismerteti helyzettel kell számolni a vidéki munkanélkülieknek is. Jó ha tudják: a munkaügyi központnak az ország 160 településén van ki- rendeltsége. Ótt az álláskeresők a szükséges információkhoz, ajánlatokhoz hozzájuthatnak. Tekintettel arra, hogy általában több állás van, mint amit a cégek meghirdetnek vagy bejelentenek a megyei munkaügyi központba, feltétlenül javasolható az álláskeresőknek, hogy aktívan vegyék kezükbe ügyük intézését. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ne idegenkedjenek a „kilincseléstől”, a cégek személyzeti főnökeinek felkeresésétől vagy a telefonos érdeklődéstől, mert lehet, hogy személyes érdeklődésüknek köszönhető, ha egy éppen szabadabbá váló vagy új állást megkapnak. Dr. Mérő Éva Műanyag benzintartályok A Ríres autógyárak intenzíven foglalkoznak az egyes műanyag gépkocsialkatrészek újrahasznosításának lehetőségével. így az utóbbi években egyre több gépkocsihoz nagy sűrűségű polietilénből, könnyen, gazdaságosan újrahasznosítható műanyag üzemanyagtartályokat állítanak elő. Ezek sokéves használat után nem a roncstelepre kerülnek, hanem a régi tartályokat megőrlik, és mintegy 30 százalékban friss polietilén granulátumhoz keverik. Az újrahasznosítással kapcsolatban a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a sokéves használat során a polietilén tartályok anyaga telítődik benzinnel, pontosabban annak egy szénhidrogén alkotórészével, s ez mérgező, és Újrahasznosításra várva... robbanásveszélyt okozhat. Ezért olyan eljárást dolgoztak ki a szakemberek, amelynek lényege, hogy semleges nitrogén gázban végzik az őrlést, és fokozatosan gázmentesítik az anyagot, egy hűtött csapdával a keletkező gőzöket eltávolítják, és megszüntetik a mérgező robbanásveszélyes anyagok keletkezésének veszélyét. Előállítottak már kizárólag használt alapanyagból, melyek egy része már tízéves volt, új üzemanyagtartályokat. Az újrahasznosítható alkatrészek visszagyűjtésére azonban az autógyárak egyedül nem tudnak vállalkozni, ezért speciális szétszerelő hálózat létesítését tervezik. OPEL ASTRA MAGYARORSZAGROL Üzemkezdés márciusban Március közepén a General Motors új szentgotthárdi üzemének szerelőszalagjáról legördül az első „magyar” Opel Astra. Martin Pfundner, a General Motors Austria (egyik) igazgatója a közelmúltban a magyar kapcsolat tapasztalatairól beszélt. — Mivel az ausztriai indulás sem volt olyan régen és jól emlékszünk még az akkori bosszúságokra, tagadhatatlan, hogy a bürokrácia miatt kicsit féltünk az új kapcsolattól. Ám kellemes csalódás ért! Nagyon valószínű, hogy a magyar hatóságok felismerték: az ország nemzetközi hírnevét kedvezően befolyásolja egy ilyen nagyberuházás zökkenő nélküli magvalósítása. Ahol a Generals Motors jó partnerre lelt, ott érdemes próbálkozni... — Gondok ennek ellenére adódhatnak. Mi jelenti a nehézséget itt? — Gondjaink vannak a Szentgotthárdon dolgozók lakásviszonyainak rendezésével. Az osztrákok egyelőre Burgenlandból járnak át — ez azonban a határátkelés miatt nem a legjobb megoldás. Nyáron elképesztő a zsúfoltság a határon, s bár a szállítás legnagyobb részét vasútra terveztük, itt is lehetnek fennakadások. Határozott ígéretet kaptunk egy új határátkelőhely megnyitására Mogersdorfnál. Apróságok ezek, minden beruházásnál adódik valami. A lényeg: a győri Rábával viszonylag simán összeállt a vegyesvállalat, megtaláltuk a jogi kereteket, s ez már korántsem ilyen természetes. Szerettünk volna a márciusi szentgotthárdi induláshoz igazítva Pozsony mellett egy motorgyártóüzemet létesíteni, de a tárgyalások olyan döcögve haladtak, hogy inkább a bécsi üzemet bővítettük. — Összeállt-e már a csapat, amelyik Szentgotthárdon dolgozik majd? — Igen. Munkatársaink nagy rutinnal válogattak a jelentkezők közül. Mivel Portugáliában van egy, a szentgotthárdihoz hasonló nagyságú szerelőüzemünk a munkások egy részét ott tanítják be. A termelést eleinte a mi embereink irányítják, de ez csak átmeneti állapot. így volt ez GM Austria esetében is. — Kialakulhat egy új ipari központ Szentgotthárd körül? — Igen, erre is gondolunk. Végtére is a GM Hungary Szentgotthárdon évente 15 ezer Astrat gyárt, s 200 ezer motort. Ez utóbbi teljesítmény kétszeresére növelhető. Új búzák Martonvásárról Két új fajtával bővült a mar- tonvásári nemesítésű búzák családja. Az Mv 22-es, korai érésű, betegségeknek, időjárási viszontagságoknak ellenálló, bőtermő fajta és igen jó lisztminőséget ad. Az Mv 23 viszont a kitűnő adottságokkal rendelkező gazdaságok búzája lehet. A nemesítők már évekkel ezelőtt felismerték, hogy elsősorban minőségi búzákra van szüksége a magyar mezőgazdaságnak, mert csak így lehet versenyképes a világpiacon. Csípőprotézisek Vásárhelyről Az ország egyetlen, világ- színvonalú technikával imp- lantátumokat gyártó műhelyében, a hódmezővásárhelyi Protein magánvállalatnál megkezdték az utóbbi két évben kifejlesztett csípőprotézisek sorozatgyártását. A ragasztó nélküli csípőprotézisek fiatal betegek szervezetébe építve véglegesen pótolják a hiányos, sérült vagy kopott csontokat, ízületeket. Időskorúaknái a ragasztó anyaggal illeszthető eszközök azt teszik lehetővé, hogy a beteg már három nap múlva talpra álljon. Munkanélküliség Izraelben Ha az amerikai bankok továbbra sem hajlandók hitelgaranciát adni a zsidó államnak, akkor Izraelben 1995-re 300 ezerre nő a munkanélküliek száma, vagyis az aktív kereső népesség több mint tizenhárom és fél százaléka munka nélkül marad. A volt Szovjetú- nióból áramló, több mint egymillió zsidó bevándorló fogadásának költségei 26,5 milliárd dollárra rúgnak s ehhez lenne szükség tízmilliárd dollár amerikai bankgaranciára. Infláció Bulgáriában Bulgáriában éves szinten tavaly megközelítette a 600 százalékot az infláció. A szakértők becslése szerint az idén ez lényegesen mérséklődik, az év első felében 8-10 százalék körül lesz. A Világbank szakembereinek eltér a véleményük, ők 25 százalékra becsülik az inflácó mértékét. Nagy érték az alginsav Az édes- és sósvizekben milliószámra élő parányi egysejtűeket az algák, a szárazföldi növényekhez viszonyítva különösen gazdagok néhány elemben, például nátriumban, káliumban, cinkben, jódban, és eddig mintegy hatvan különböző nyomelemet mutattak ki bennük. Szárazanyaguk nagyobb részét, a szénhidrátok alkotják, szerkezeti anyaguk azonban nem cellulóz, hanem az alginsav. Ez utóbbi iránt újabban nagy a kereslet, értékét tekintve ez a legfontosabb algatermék. SZIGORÚ TILALMAT TERVEZNEK IRÁNBAN Az alkohol után a dohány is... Miután vallási okokból betiltotta az alkoholfogyasztást, Irán most azt tervezi, hogy egészségi okokból hét éven belül betiltja a dohánytermesztést és a dohányzást is, s a közhivatalokban előnyben részesíti a nemdohányzókat. A teheráni parlament a múlt héten törvényt szavazott meg, amely felkéri a kormányt, hogy hét éven belül érje el a dohány behozatalának, termesztésének és fogyasztásának teljes tilalmát abban az országban, ahol jelenleg évente 20 milliárd cigarettát szívnak el. Kihirdetése előtt a törvényt még jóvá kell hagynia az iráni alkotmánybíróságnak. A parlament egyidejűleg felhívta az egészségügyi minisztériumot, a rádiót és a televíziót, az összes médiát és propaganda intézményeket, hogy magyarázzák meg a lakosságnak, milyen nagy veszélyt jelent az egészségre a dohányzás. Kihirdetése esetén négy hónap elteltével tilos lesz a dohányzás minden nyilvános helyen és a városi közlekedési eszközökön. Egyidejűleg előnyben részesítik a nemdohányzókat a közszolgálati alkalmaztatásban. Hasonlóképpen tilos lesz — a törvény hatályba lépésétől kezdve — dohányt árulni nyilvános helyen és az utcákon. Következésképpen szigorú büntetés vár azokra az utcai dohányárusokra, akik ma még a közlekedő autók közé furakodva hangos szóval kínálják portékájukat. A kormány nem ruházhat be többé a dohányiparba és a bankok sem nyújthatnak hiteleket dohánytermesztés vagy gyártás céljaira. Irán jelenleg évi tízmilliárd cigarettát gyárt. További tízmilliárdot — főleg amerikai cigarettákat — importál. Pikantériája a dolognak, hogy a legfőbb dohányimportőr, egy magánkézben levő társaság a nagyhatalmú „Mártírok Alapítványa” elnevezésű intézmény filiáléja, amelynek élén viszont Mehdi Karubi, a teheráni parlament elnöke áll. Egy teheráni szociológus a napokban azon kesergett, hogy a dohányzás „nemzeti sorscsapás” lett, különösen azért, mert az alkoholfogyasztás 1979-ben történt eltiltása óta a fiatalság a dohányzásba menekült. Az irániak szenvedélyes dohányosok és a fizikai munkások, de a tanult értelmiségiek is, például egyik cigarettáról a másikra gyújtanak. Az iráni egészségügyi minisztérium a múltban már többször is határozottan hangot adott aggodalmának a dohányzásnak tulajdonított rákos megbetegedések veszedelmes méreteket öltő elszaporodása miatt.
