Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

1992. január 27., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A HÚSKOMBINÁT VOLT TERÍTÉKEN A Monopoly nem pártmonopólium (Folytatás az 1. oldalról) — Elfogadhatónak tartja-e ezt a módszert, hogy az el­nökségben ülő pártvezetők fölszólítják a hallgatóság egy-egy tagját, hogy vála­szoljon kérdéseikre? — Igen. Ugyanis annak nincs értelme, hogy sajtóban levelezgessünk és beszéljünk egymás mellett. Az ilyen pár­beszédeknek egyre nagyobb szerepe kell, hogy legyen, még akkor is, ha konfrontá­cióhoz vezet. — Bár ez inkább kollektív kihallgatás volt... — Ez nem kihallgatás volt. Ne haragudjon, de a demok­ráciának ez a lényege. A de­mokrácia nap mint nap szá- monkéri, hogy mit tesz az, akinek felelőssége egy gyárat vezetni. Sőt, számon kell kérni a városi vezetőket, hogy miért van ekkora munkanélküliség. — Ön szerint. De hogyan ítéli meg a tulajdonos sze­repét? A húskombinát az FM-hez tartozik, feltehetően tudták, hogy mi történik Ka­posváron. Ez a mai vergő­dés hosszú hónapok óta tart, a kilátástalanság pere­mére sodort közel kétezer embert. Mit segít ezen a nyilvános fórum, ahol nem dől el semmi? — Magyarországon 1989- ben hozott átalakulási törvé­nyek, a deregulációk juttatták olyan helyzetbe az országot, hogy ma több tulajdonos is van. Az alapító az egyik — és ez a minisztérium —, de tulaj­donosként jár el az igazgató, s ahol van, tulajdonos a vállalati tanács, de bizonyos esetek­ben tulajdonos az állami vagyonügynökség is. Káosz van ezen a területen. A Mono- poly-csoport éppen ebben szeretne rendet tenni. Ezt ta­valy elkezdtük, de javaslatain­kat a parlament nem tűzte na­pirendre. — Ismerte a Mono- poly-csoport a húskombinát helyzetét? — Tájékoztattak bennünket arról, hogy kft-k alakultak, hogy veszteséges, hogy nem fizetik ki a 350 millió forintos tartozásukat a beszállítóknak. — Önök visszaélés-gya­nús helyzetekkel foglalkoz­nak. Nem tartanak attól, hogy pártállami módszerek­kel teszik? — Csak ránk sütik, hogy népi ellenőrök vagyunk éspe­dig úgy, ahogy még a pártál­lam idején sem volt. Ez csak rágalom, amit mindig vissza­utasítunk. A mi célunk az, hogy ellenőrzötten, gyorsan és tisztességesen menjen végbe a privatizáció. Az nem érdekes, hogy volt-e vala­kinek párttagkönyve vagy nem. A lényeg az, hogy talál­juk meg a tulajdonost. — A Monopoly tisztogat? — Ez nem igaz. Ez nem az állami irányítás új formája. Azt akarjuk, hogy amíg nem kel el az állami tulajdon, addig is le­gyen, aki kezeli. Érdekeltté kell tenni azokat a gazdasági szakembereket akik képesek ezt kezelni. Ha ezt jól csinál­ják, akkor mindegy, hogy kommunista, hithű muzulmán, keresztény vagy mohame- dán-e az illető. Ez teljesen mindegy. — Az MDF a Mono- poly-csoporton keresztül akar visszalopózni a gazda­ságba? — Az MDF hivatalosan nem támogatója a kezdeményezé­sünknek. Akár egy szakszer­vezet is kinőhet a Monopoly klubból itt Kaposváron. Miért ne? Lengyel János Lelki segítség­nyújtás Megalakujt a Magyar Ca- ritás nagyatádi csoportja. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által 1990-ben újra életrehívott helyi szer­vezet a lelki segítségnyúj­tást tekinti a legfőbb felada­tának. A nagyatádi szerve­zetet dr. Kisnemes János esperes irányítja. Tagjai rendszeresen látogatják a városi kórház betegeit. 99' FŐKÉNT FIATALOK BETEGSZENEK Dolgozik99 az A-vírus Négyszeres forgalom az ügyeletén Kaposváron már sikerült izolálni két A-vírusú influenzatörzset — olvashatták szombati lap­számunkban — és az Országos Közegészség- ügyi Intézet szerint nincs kizárva a lehetősége egy esetleges influenzajárványnak sem. A Ka­posi Mór Megyei Kórház gyermekosztályának ügyeletesét, dr. Karácsony Erzsébetet kérdez­tük vasárnap, aki megerősítette: valóban meg­figyelhető egy, az influenza-tünetekkel meg­egyező betegség elburjánzása, és ez főként az iskolás korosztályt sújtja. Fejfájással, szédü­léssel, végtaggyengeséggel, elesettséggel, makacs, nehezen csillapítható lázzal jár — igaz szövődményekre, kórházi kezelésre eddig csak ritkán került sor. Az Ezredév utcai ügyelet orvosa, dr. Balogh Erzsébet mondta el lapunknak: az ügyelet a szokásos hétvégi forgalom négyszeresét látja el. A klinikai tünetek alapján szinte biztosra ve­hető, hogy a megbetegedések hátterében va­lamely influenza-vírus áll. B. T. A húskombinát itt is visszatért POFOSZ-fórum volt Nagygyűlést tartott tegnap a Politikai Foglyok Országos Szövetségének megyei szer­vezete. Az ülésre a paraszt­szövetség társelnökét, Ger- bovits Jenőt és Kunszabó Fe­rencet, a Hunnia című újság főszerkesztőjét is meghívták. A országos vezetőséget Fó- nay Jenő, a POFOSZ elnöke képviselte. Gerbovits Jenő indulatokat sem nélkülöző — lapunkra is utaló — szónoklatában első­ként Nagy Imre személyét méltatta. Az exminiszter a róla megje­lent sajtóhíreket cáfolva el­mondta: nem sértődött, ma is a kormány tagjának vallja magát. A Kaposvári Húskombinátról a következő­ket mondta: — Demonstratív utcára vo­nulást tartottam volna megfe­lelőnek. Megmutatni, hogy a parasztoknak vannak érde­keik. A nép úgy is kivonul az utcára. Kérdés az: kinek a szervezésében..., mikor tör föl a hatalmi elit. A „fejmosást” — ahogy a szónoklatokat később Kun­szabó Ferenc nevezte — Fó­nay Jenő folytatta; egy olyan kárpótlást tartottak volna meg­felelőnek, amely mindazoknak törvényesen visszaadja a föl­det, akitől törvénytelenül elvet­ték. — Hazánk jövője a mező- gazdaságban van — mondta, hozzátéve: erre az ágazatra kell helyezni a fő hangsúlyt. Határozott intézkedésre pedig a lehető legrövidebb időn belül szükség van. A kormány és a parlament fölött — úgymond — egy hatalmi elit áll, melynek a tagjait jelenleg lehetetlen fel­ismerni. A kisgazdákról végig sok szó esett. A hallgatóság tagjai közül elsőként Nyári Sándor, a párt megyei alelnöke jelentke­zett szólásra. A somogyi szer­vezet gazdaságpolitikáját igyekezett felvázolni, a hús­kombinát ügyében pedig egy közös követelés megfogalma­zását sürgette. Gerbovits Jenő reagált a hozzászólásra. Közben a művelődési ház — kezdetben csaknem megtelt — nézőtere üresedni kezdett, egyre többen indultak haza­felé. B. Zs. Újra a csarnokból Lassan már a múlt emléke, hogy a közellátási feladatokat ellátó tejipar üzemeltette minden községben a tejbegyűjtő ál­lomásokat. Először körzetesítettek, majd sokat megszüntet­tek. Bábonymegyeren alig pár hónapja már magánvállakozó veszi át a tejet, aki a régi tejcsarnokot felújította. A vállalko­záshoz a helyi önkormányzat 15 ezer forinttal járult hozzá. A magánvállalkozás, tejszövetkezet lehetőség egy-egy köz­ségben, esetenként — no nem konkurencia, de — némi vá­laszték városon is. Balatonkilitiben például egy magánpék­ségben vásárolhatnak a helyiek hűtött, teljes tejet. Ez maga­sabb zsírtartalmú és talán olcsóbb, mint a zacskós, ám nem pasztőrözött. A kockázat így a vásárlóé. Nemcsak pénztár­cánk, az itt vásárolt tej is összemehet. Ezrek, tízezrek kocká­zatára nem ez az egyedüli megoldás. M. T. Konok képviselők Meghökkentő ellentétek — Tizenöt dühös ember (Folytatás az 1. oldalról) A polgármester újfent el­mondta a kifizetés mellett szóló — már ismert — érve­ket. Vagyis: a hivatal nem jog­utódja a közös hivatalnak, hogy alkalmazottai a meg­szüntető határozat (október 1.) után is dolgoztak, továbbá, hogy a mindent tudó TÁKISZ sem talált kifogást döntésé­ben. Ezt a bíróságon kívül senki nem semmisítheti meg — mondta. Ezután mintegy tizenöt „dü­hös ember”, kétórás vitája kezdődött el, amelynek tanúja volt a város színe, java. Ahányszor csak jól odamon- tak a polgármesternek, viha­ros tapssal fejezték ki tetszé­süket. Meghökkentő — és a település sorsára nézve egyál­talán nem közömbös — ellen­tétek tárultak fel. Jól jellemzi ezt az említett szocialista párti képviselő egyik mondata: ho­gyan dolgozzon együtt egy olyan apparátussal, amelyik elveszíti etikai tartását a la­kosság előtt? A képviselő-tes­tület tagjai ezt az állapotot tarthatatlannak ítélték. El­mondták, hogy a végkielégítés a válás kapcsán kialakult — lassan nyugvópontra jutó — Boglár Lelle ellentéteket ismét felkorbácsolja. A lakosság fe­nyegetőzik, hogy nem fizeti be az adót, amely csak mintegy a fele annak a pénznek, amit a hivatal dolgozói egyik napról a másikra felvettek. Szót kért Németh Béla or­szággyűlési képviselő is. Töb­bek között elmondta, hogy a helyzet, amely már a parla­mentben is felkeltette az ér­deklődést, azért alkuihatott ki, mert „az Országgyűlésben rossz törvényt alkottunk.” Senki sem adott választ arra, mi van akkor a végkielégítés­sel, ha valaki egy jogilag meg­szüntetett, majd nem jogutód­ként létrehozott hivatalban, de ugyanott dolgozik, ahol az előző nap. Vagyis a joghézag az oka mindennek. Ezt el is ismerték a képviselők, ám hozzáfűzték: nem mindig he­lyes, ha egy joghézagot ki­használnak. Közülük többen abban is kételkedtek — külö­nösen egy szakszervezeti le­vél felolvasása után —, hogy joga volt-e a polgármesternek a pénz kifizetésére. Mindent egybevetve — jog ide, jog oda — Steiner Dezsőnek, az MDF képviselőjének kezdeménye­zésére kialakítottak egy hatá­rozati javaslatot, amely „át­ment” felszólító módba. A pol­gármester és a jegyző szünte­len figyelmeztetései ellenére, — hogy tudniillik a határozat törvénysértő lesz — hiábava­lónak bizonyultak. A képvi­selő-testület vállalva a tör­vénysértés vádját is, — mint munkáltató — (két tartózko­dás mellett) kötelezte a pol­gármestert az 5,2 millió forint visszafizetésére. Szegedi Nándor Az 1976 novemberében át­adott új nagyatádi Kór­ház-Rendelőintézetet az első években úgy emlegették, hogy az ország egyik legjob­ban műszerezett egészség- ügyi intézménye. Éppen ezért számos hazai és külföldi szakember is ellátogatott ide. Az évek során azonban a mű­szerek fizikai és erkölcsi ko­pása következtében a kor­szerű jelző már elmaradt. A rendeltetésszerű műkö­déshez szükség volt — és vál­tozatlanul szükség lesz! — a műszerezettség javítására. Ennek felismerése és szor­galmazása az intézmény ve­zetősége és a városi önkor­mányzat részéről állandóan napirenden levő feladat. Az elmúlt év végén — jelen­tős önkormányzati támoga­tással — közel tízmillió forint ráfordítással új, korszerű la­bordiagnosztikai automaták beszerzésére derült sor — mondta dr. Frank Ferenc or­vosigazgató. A gépek besze­Labordiagnosztikai automa Műszerek a gyógyulásért A „fordulat éve” volt — Tapasztalatcserék relésük után folyamatosan működtek, és szakmai bemu­tatót tartottak, melynek során az intézmény vezetői, osztály- vezető főorvosai működés közben ismerkedhettek meg a berendezésekkel, és teljesít­ményükkel. A laboratórium osztályve­zető főorvosa dr. Kelemen Ka­talin két vezető munkatársa dr. Lelkes Éva és dr. Irebits Zita, valamint a 12 fős, szakképzett asszisztens gárda közremű­ködésével tartott ismertetőt és gyakorlati bemutatót. El­mondta, hogy a laboratórium tevékenysége a 680 ágyas kórház fekvőbetegellátó osz­tályra, a járóbetegellátó szak- rendelésekre terjed ki, to­vábbá szakkonzíliumot bizto­sít az alapellátásban dolgozó orvosok, a barcsi és a csurgói szakrendelések részére is. Szakmai profiljukba tartozik a klinikai kémiai, a haematoló- giai, a szerológiai kislabor vizsgálatok elvégzése. 1991-ben két és félszer annyi vizsgálatot végeztek el, mint 15 évvel ezelőtt. A főor­vosnő utalt arra, hogy a mű­szerpark állományát illetően a múlt év a „fordulat éve” volt, ekkor került hozzájuk a három nagy értékű és teljesítményű automata. Az Eppendorf gyártmányú Epos kémiai ana­lizátor nagy műveleti sebes­séget, pontos méréstechnikát és szelektív működést bizto­sít. Az Epox 5053-as auto­mata lángfotométer segítsé­gével óránként 180 mintából lehet egyidejűleg nátrium, ká­lium és kálcium meghatárzást végezni, 540 értéket ad órán­ként. A japán Sysmex K 1000 haematológiai automata órán­ként 80 mintából 18 paraméte­res haematológiai leletet ad. A laboratóriumi automaták jelen­tősége nemcsak abban áll, hogy meggyorsítják az igen nagyszámú vizsgálatok gyors és pontos kivitelezését, ha­nem ezzel együtt magasszintű minőségi ellenőrzést tesznek (Fotó: Huszár Tibor) lehetővé, és csökkentik a ma­nuális technikával végzett vizsgálatokhoz szükséges re­agens és minta mennyiségét. Az osztályvezető hangsú­lyozta: arra törekednek, hogy segítsék a gyógyító orvosok munkáját. Az intézet vezetőitől megtudtuk, hogy az alapellá­tásban dolgozó orvosok ré­szére is terveznek szakmai bemutatót a közeljövőben. Dorcsi Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents