Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-25 / 21. szám

1992. január 25., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Elsőként Kaposváron — Lovas Idegenvezetés Jeles napok LÓRA, TINIK! Egyre inkább veszít presztízséből a mezőgazda- sági szakképzés; keveseb­ben küldik el jelentkezési lapjukat mezőgazdasági szakközépiskolákba. Ezt az országos jelenséget szeret­nék megelőzni Kaposváron. A Móricz Zsigmond Mező- gazdasági Szakközépiskola érdekes ötlettel rukkolt elő. Ez év őszétől új oktatási formával — lovas idegenve­zetők képzésével — kíván továbbtanulási lehetőséget teremteni a mostani nyolca­dikosoknak. Kapossy Béla igazgatótól megtudtuk: az általános me­zőgazdasági osztály a 60-as évek sikertechnikumát hozta vissza, és szélesebb alapokat ad egy jövendő vállalkozónak. Ennek ellenére az állatte­nyésztők osztálya a népsze­rűbb, mert ott belovaglókép- zés is van. Felismerve az igé­nyeket, az intézmény meg­egyezett a Kaposvári Lovas­akadémiával: szeptembertől vállalja azoknak a gyerekek­nek a képzését, akik a belo- vaglók közé nem jutnak be. Mi ebben a szenzáció? Az, hogy az országban elsőként Kaposváron szervezik meg a lovas idegenvezetők képzé­sét. A heti három óra idegen­nyelvtanulás kiegészül a lo­vas szaknyelvvel. Nemcsak a vezényszavakat tanulják meg idegen nyelven a diákok; a társalgási szintig szeretnének n eljutni. A cél az, hogy a külön­böző lovasiskoláknál jelent­kező külföldi csoportokat hosszú távú lovastúrára ve­zessék. A kaposvári mezőgazda- sági szakközépiskolát már több helyről megkeresték: szeretnék az itt végzett tanu­lókat foglalkoztatni. A Horto­bágyi Mezőgazdasági Kombi­nát már most lecsapna ilyen szakemberekre. A lovasisko­lákban sokan megtanulják megülni a lovat, de kevesen képesek betanítani a csikót vagy eladásra előkészíteni. Ezért keresik a végzősöket. (Lőrincz) Fotó: Király J. Béla Atádi esték UFÓKLUB ÉS MOZI KA SZÍN Ó Nem telnek eseménytelenül a téli esték Nagyatádon sem. A művelődési ház sorra rendezi jobbnál jobb programjait. Ormai István igazgatónak régi vágya teljesült: megkezdődött a vetítés az intézményben. A péntek esti mozikaszinóban Luis Bunuel híres filmjét, A burzsoázia diszkrét báját vetítet­ték. A február 7-i „mokaszinben” a Taxisofőrt láthatják a nagyatádiak. Működik a diákmozi is. Január 22-én A koppá- nyi aga testamentuma került vászonra. A megmagyarázhatatlan jelenségek iránt érdeklődőket az alakuló ufóklub várta. Itt az azonosítatlan repülő tárgyakról, s a parapszichológiáról esett sok szó. A videón a Nostradamus jóslatai című film pergett. Könyv készül az angol királyi családról Kitty Kelley amerikai írónő, aki botrány-életrajzokra sza­kosodott, s könyvet írt Frank Sinatráról, Jackie Kennedyről és Nancy Reaganról, követ­kező könyvét az angol királyi családról írja. A Warner Books nagy amerikai kiadó (ez jelen­tette meg nemrég az Elfújta a szél folytatását, a Scarlettet) a napokban közölte: már meg is kötötték a szerződést az író­nővel az 1995-ben megjelenő könyvről. A kiadó szóvivője nem volt ugyan hajlandó nyi­latkozni az újabb Kelley-könyv témájáról, de biztosra veszik, hogy a Windsor-házról lesz benne szó. Az írónő ugyanis az utóbbi időben több barátjá­nak elújságolta, hogy ezen a témán dolgozik. A Warner Books szóvivője arra a kérdésre is megtagadta a választ, hogy mennyit fizet a kiadó a könyvért az írónőnek. Pálforduló Január végén egymást érik a tél végét és az előttünk álló esztendő időjárását megjósló jeles névnapok. A régi paraszti gazdaságokban szigorúan be kellett osztani a télire eltett ele- séget, a tél vége gyakran nélkülözést hozott, s a tavasz köze­ledése, a természet ébredése jelentette a reményt a túlé­lésre. Ezért számon tartották a tél fordulópontját. Ez a népha­gyomány szerint január 25-ére, Szent Pál megtérésének ün­nepére esik. A laikus keresztények ezt a napot népiesen Pál fordulása, pálfordulás néven emlegetik, ezzel a damaszkuszi úton történt csodára utalnak. A keresztények üldözésére in­duló Saul (római nevén Paulus) egy látomás hatására hitében „megfordult”, maga is Krisztus követője lett, s később Szent Péter mellett az ősegyház appstolfejedelmévé emelkedett. A pálforduló időjárásjóló szerepét a régi kalendáriumok is kie­melik, a négyszáz évvel ezelőtti Csízióban például a követke­zőket találjuk: „Mikor fénylik Szent Pál, minden termés szépen áll; ha pe­dig havas vagy eső leend, mértékletes esztendőt jelent. Ha felleges vagy ködös, könyörögjünk az Úristennek, hogy hirte­len haláltól minket megoltalmazzon.” A „hirtelen halál” régen főként a járványokat jelentette, a pestist, a döghalált; ezt egy másik, dél-somogyi eredetű rigmusból is láthatjuk: „Pál fordu­lása, ha tiszta, bőven terem mező, puszta. Pál fordul köddel, ember hull döggel.” Zalában a pálforduláshoz a fele kenyér, fele széna, fele fa fogalmak is hozzákapcsolódnak: ha a télire eltett élelemnek megvan még a fele, akkor a Család és a jószág már kitelel. (Király) Tanácskoztak a pedagógusok Oktatáspolitikai-pedagógiai tanácskozást szervezett a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet szerdán az általános iskolák, pénteken a középfokú oktatási intézmények vezetői­nek Kaposváron. A kétszer egynapos programon a közok­tatás időszerű kérdéseiről és a nevelési-oktatási intéz­mények helyzetéről, működési tapasztalataikról tartott elő­adást Jónás József, a megyei önkormányzati hivatal társa­dalompolitikai irodájának ve­zetője. Rimaszombaton nyomták Nyelvkönyvek nemzetiségi óvodásoknak A nemzetiségi művelődés- történetben páratlan kezde­ményezésként nemzetiségi óvodások számára nyelvok­tató programot jelentetett meg a salgótarjáni Mikszáth Kiadó. A szlovák, német, horvát, ro­mán és magyar nyelvkönyvek két részből állnak: a szép kivi­telű, színes képeskönyveket pedagógusoknak szóló se­gédkönyvek egészítik ki. A nyelvkönyvvel egyenértékű képes kiadvány tematikusán, az élet különféle helyzeteihez igazodóan dolgozza fel az egyes nyelvi leckéket, az óvo­dáskorú gyermekek számára könnyen elsajátítható módon. A Mikszáth Kiadó ezzel a vál­lalkozásával a kisebbségi lét legfontosabb eszközéhez, az anyanyelv elsajátításához jut­tatja közel a nemzetiségi gye­rekeket. A könyveket február utolsó hetében már postázzák a vevőknek. Eddig háromezer garnitúrára kapott rendelést a kiadó. A nyomdai munkákat egyébként a szlovákiai Rima­szombaton egy privát nyomda vállalta. 6 Teherán azonban mindenekelőtt meg- • honosított Libanon­ban egy új dimenziót: a szen­tesítést a szentség révén. A terrorizmusnak ez az új for­mája ősi gyökerekkel rendel­kezik, s ezek három vonatko­zásban is megkülönöztetik a többitől: elvet minden mai ide­ológiát és bármilyen taktikai szövetséget más mozgalmak­kal; elvet bármiféle politikai jel­legű engedményét, annak a szent háborúnak, amelyet az emberiségnek az iszlámra való áttérítésért folytat, csakis a teljes győzelem lehet a célja; szentté avatja az igaz hit va­lamennyi harcosát és meg­ígéri a paradicsomot azoknak, akik megölik Allah ellenségeit, így elegndő, hogy a legfelső vezető — aki nem államfő, hanem Allah képviselője a föl­dön — felszólítsa pártját, a Hezbollahot, amelynek liba­noni emanációja az Iszlám Dzsihád, hogy „vessen véget ezen ország szégyenteljes J, DEROGY —H. CARMEL: Szupertitkos Izrael A damaszkuszi 33-60-68-as nem válaszol A zsidó állam titkos diplomáciájá­nak kulisszatitkait tárja fel a fran­cia-izraeli szerzőpáros. Részleteket köziünk az Akadémiái Kiadónál meg­jelent könyvből. megszállásának a többnem­zetiségű haderő keretei között működő amerikai Nagy Sátán és a francia Kis Sátán katonái által”, s ez az utasítás három hét alatt megvalósul a gyakor­latban: 1983. október 23-án két kamikaz-sofőr robbanó­anyaggal megrakott teherau­tóit az amerikai főhadiszállás­nak és a franciák „Drakkar” el­nevezésű parancsnoki állásá­nak vezeti — 241, illetve 58 katona veszti életét! A nemzetközi terrorizmus 1977 és 1988 között együtt­véve mintegy 2000 merényle­tet követ el, a halottak száma csaknem 4000, a sebesülteké tízezer. Minden harmadik ál­dozatért a palesztin és iszlám terrorizmus a felelős. A terro­rizmus egyedül 1985-ben 600 embert ölt meg és ezret sebe­sített meg, s 31 merényletet közvetlenül az állami szerve­zetek követtek el. Libanonban öt esztendő leforgása alatt 4000 embert raboltak el, köz­tük mintegy 50 nyugati túszt. Lényegében azonban alig tu­catnyi szervezet — ennek a fele palesztin vagy mohame­dán — felelős a terrorcselek­ményeknek több mint a felé­ért. Izrael számára a terroriz­mus az 50-es évek vége óta a permanens háború egyik frontja. A palesztin terrorizmus még a detonátor szerepét is játszotta az arab országokkal vívott fegyveres konfliktusok­ban. Ezeket a konfrontációkat, a Jóm Kuppur-háborút leszá­mítva ererdetileg a fedajinok támadásai vagy palesztin me­rényletek váltották ki. Az állami terrorizmus meg­jelenésével egyidejűleg buk­kantak fel a szolgáltatásaikat felkínáló független klánok, amelyek exportálták is ezt a tevékenységet. Dr. Vádi Haddad, afelső-ga- lileai Szafedben született or­vos volt a nemzetközi terro­rizmus első „Dr. No”-ja, aki fantasztikus propagandastar­tot biztosított marxista kollé­gája, Habas szervezete, az NFPF számára; 1968. július 23-án sikerült eltérítenie az EI-AI Boeing gépét Algír fölött, s ezzel először és utoljára rá- kényszerítette Izraelt húsz fe- dajin szabadon bocsátására. 1969-től tovább szőtte hálóját, kapcsolatot teremtve tucatnyi külföldi terrorista hálózattal; a japán Vörös Hadseregtől a nyugatnémet Baaderbanda anarchistáiig, s a latinamerikai forradalmároktól az olaszor­szági Vörös Brigádokig. Auto­nóm szervezete 1975-ben ár csak tőle függ. Legjobb beosz­tottja egy venezuelai kommu­nista, lllitch Ramirez-Sanchez, Carlos néven válik híressé, amikor kézigránátot vág a pá­rizsi Saint-Germain-des- Prés egyik üzletébe, lelövi a francia politikai rendőrség há­rom tagját, elrabolja Bécsben az OPEC-országok olajmi­nisztereit és végül profi bér­gyilkosként a legtöbbet ígérő­nek ajánlja fel szolgálatait. Amikor Haddad 1976-ben Kelet-Berlinben rákban meg­halt, egyik távoli rokona, a „Kis Lulu”, az ifjú libanoni palesztin szépség ragadja a kezébe a szervezet irányítását: az ő ke­zében vannak a Svájcban el­helyezet teli pénzesládák kul­csai, de tekintélyét hevesen támadja két másik trónörökös, Szalem Abu-Sazlem, valamint Georges Ibrahim Abdallah, akik csatlakoznak a határok nélküli terrorizmus képviselői­nek élcsapatához, amelyet a titkos szolgálatok diplomáciai futárcsomagokkal, hamis útle­velekkel, valamint búvóhe­lyekkel tartanak életben. Fel­adatukat megkönnyíti a nyu­gati kormányok ellentmondá­sos magatartása; tétlenségük fordított arányban áll az ilyes­fajta kérkedő kijelentésekkel: „Terrorizálják a terroristákat!” Franciaországnak, amióta 1975-ben az ő területén is megjelent a közelkeleti terro­rizmus, az a politikája, hogy távozni hagyja vagy kiutasítja a máshonnan jött terroristákat, akiknek személyazonossá­gára véletlenül fény derül. Ez történik Abu Dauddal, a Fe­kete Szeptember vezetőjével, akit elfog a francia politikai rendőrség, s aki a kedve sze­rinti országba távozhat, noha az NSZK és Izrael bíróságai nyomoznak utána az 1972-es müncheni olimpián az izraeli csapat tagjai ellen elkövetett mészárlás miatt. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents