Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-23 / 19. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. január 23., csütörtök Nem telepítenek több angolnát a Balatonba Betegség okozta a halpusztulást (Folytatás az 1. oldalról) A témával Ráday Mihály (SZDSZ) interpellációjával és az erre adott el nem fogadott válasszal kapcsolatban foglalkozott a bizottság. Szó volt arról, hogy miként javítható többek között a Balaton vízminőségvédelmével is a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium együttműködése. A két tárca például megállapodott már abban, hogy a Kis-Balaton fejlesztési munkáinak második üteménél — erre a költségvetés keretet biztosít — beleszólási jogot kap a környezetvédelem. A vízügy keszthelyi laboratóriuma a környezet- és természetvédelmi szempontból indokolt elemzéseket is elvégzi. A korábbiaknál jobban biztosíthatják így, hogy a Kis-Balaton megfeleljen a vízvédelmi feladatoknak. Nem az eszközök újraelosztása, hanem a közös használata látszik célszerű megoldásnak más esetben is — mondották a környezetvédelmi minisztérium illetékesei. A készülő vízügyi törvényt többek között a környezetvédelmi tárca is véleményezi majd. A vízügy, valamint a környezetvédelem hatás- és jogköreit megfelelően majd a készülő környezetvédelmi' és a vízügyi törvény szabályozza. Jó példa volt az együttműködésre a ráckevei Duna-ág és a Velencei-tó vízutánpótlásának megoldása. A két minisztérium 1992-re 15-15 millió forintot tett félre havaria-jel- legű intézkedésekre, intervenciós alapként. Hulljon a férgese!? (Folytatás az 1. oldalról) Ahhoz, hogy a koncepció megvalósulhasson természetesen elengedhetetlen a megvalósítását segítő eszközrendszer kialakítása is — fejtette ki a miniszter, aki közölte: napokon belül a kormány elé kerül a privatizációs törvény- csomag. Ez két új törvényjavaslatot, és több törvénymódosítást tartalmaz. Parlamenti elfogadásával lehetővé válik, hogy a privatizációs, illetőleg az állam vállalkozói vagyonának kezelésével kapcsolatos feladatok elkülönüljenek. Az ipari és kereskedelmi miniszter elengedhetetlennek ítéli egyes szakágazatok helyzetének újraértékelését. Példaként az alumíniumipart említette, ahol most az 51 százalékos állami többségi tulajdon feladásának lehetőségéről kezdődött vizsgálat. Nevezetesen arról van szó, hogy külföldi befektetésekkel a Székesfehérvári Könnyűfémmű Közép-Európa egyik legmodernebb alumíniumfeldolgozó központjává válhat. A fejlesztendő ágazatok közé tartozik az autóipar is, hiszen az idén két jelentős beruházás: a Suzuki, valamint a General Motors is befejeződik és megkezdődik a gyártás. A cél e területeken az, hogy a műszaki fejlesztés révén lehetővé váljék a magyar háttéripar, a beszállítók részarányának jelentős - 60 esetleg 70 százalékra — emelése. A válságágazatokról szólva a miniszter a kohászatot és az acélipart emelte ki. E területeken az idén csődeljárásokra, felszámolásokra és az ezzel sajnos együttjáró munkanélküliségre lehet számítani. 10 milliós a kár a „Barátság” miatt A vasárnap hajnalban meghibásodott és az azóta kijavított Barátság Kőolajvezeték rendbehozatalának költségei, valamint a kifolyt olaj értéke meghaladják a 2 millió forintot. Az olajjal szennyezett talaj elszállítása és megtisztítása ennél jóval többe kerül, a költségek összesen várhatóan a 10 millió forintot is meghaladják. Mintegy 200 millió forintba került a kőolajvezeték elöregedett, 10 kilométeres szakaszának kicserélése. A biztonságos üzemeléshez további 40 kilométernyi szakasz felújítására lenne szükség, ám ezt a MÓL anyagi forrásai egyelőre nem teszik lehetővé. Narancslé folyam Tegnap reggel narancslé hömpölygött a Kassel és Dortmund közötti autóút egy szakaszán. Felborult egy 22 tonna narancslevet szállító kamion, s az üvegek többsége összetört. A balesetet a vezető fáradsága okozta. A kár 350.000 márka. Kérdőjelek Válaszok Belgrádból Végre nyilvánosan is jó visszhangja támadt egy hivatalos magyar lépésnek a hivatalos Szerbiában. Göncz Árpád Bel- grádba, Zágrábba és Ljubljanába küldött leveléről van szó. Mit tartalmaztak az üzenetek? Az volt a legfontosabb bennük, ami közös, s ami — aligha véletlenül — a legmarkánsabban a szerb elnöknek címzett levélben fogalmazódott meg. „Valljuk, hogy csak szomszédainkkal egyetértésben, közösen érezhetjük igazán otthon magunkat Európának e táján, amely a múlt századok során oly sokat szenvedett”. íme, az elnök politikusi nyilatkozatának egyik felelős mondata. Mi az újdonság? Igazában az, hogy a magyar államfő gesztusát a szerb kormányzó párt részéről is kedvezően fogadták, ami mostanában ritkaság. A belgrádi Borba pedig nemcsak azt emelte ki, hogy Göncz jószomszédi kapcsolatok kialakítására törekszik Szerbiával, hanem észrevette azt is, hogy a magyar kormányfő és a külügyminiszter — bár csak horvát és szlovén partnereinek küldtek üzeneteket —, állást foglaltak a jó kapcsolatok érdekében Szerbiával. A hitelességet érezték ki Belgrádban? A reagálásokban bizonyosan szerepet játszik a szélesebb délszláv konfliktus új elemein túl Szerbián belül a mind inkább kuszálódó politikai helyzet is. S éppen ezért fontos, hogy a magyar lépés egyértelmű, s a mögötte képviselt politika kiszámítható. Kocsis Tamás Jelcin iszik, Quayle és Baker kekeckedik A U.S. News hírmagazin eheti politikai pletykarovata ismét feltűnő értesülésekkel lepte meg az egyébként komoly, konzervatív lap olvasóit. Eszerint Borisz Jelcin, orosz elnök időnként ismét többet iszik a szokásosnál, emiatt országában már több programját le kellett mondani. Hasonló, meg nem erősített állítások kísérték Jelcin tavaly előtti amerikai útját is és washingtoni támogatói az új hírekre — nem éppen alaptalanul — kijelentették: ezt azok terjesztik, akik Gorba- csovra tettek, s most igazolni akarják magukat — különös tekintettel Jelcin közeli látogatására. Az orosz elnök február 1-jén lesz a Fehér Ház vendége. A hetilap egyúttal azt jelentette: James Baker külügyminiszter ragaszkodik hozzá, hogy ő, nem pedig Dán Quayle alelnök tegyen először hivatalos látogatást a FÁK új köztársaságaiban. Baker — állítólag — attól tart. hogy Quayle meggondolatlan kijelentést tehet. így az alelnök csak a három balti államot keresheti fel februárban — ott már viszonylag szilárd a politikai helyzet. Heltai András Mennyi a fölemelt családi pótlék ? A családi pótlékról szóló törvény módosítása értelmében az együttélő szülők bármelyike igényelheti — előzetes együttes nyilatkozatuk alapján — a saját háztartásban nevelt gyermek után járó családi pótlékot. A családi pótlék havi összege gyermekenként a következő: egy gyermekes családnak 2.370 forint egy gyermekes egyedülállónak 2.820 forint kétgyermekes családnak 2.830 forint kétgyermekes egyedülállónak 3.250 forint három- és többgyermekes családnak 3.250 forint három és többgyermekes egyedülállónak 3.400 forint Az intézeteket — a náluk gondozott — gyermekenként 2.820 forint családi pótlék illeti meg. A tartósan beteg, illetve testi vagy szellemi fogyatékos gyermek után járó összeg 4.350 forint. A módosított törvény nyomán a támogatás mértéke az egy gyermekeseknél 9.2 százalékkal, a kétgyermekeseknél 9.7 százalékkal, a három- és többgyermekeseknél 12.1 százalékkal nő. Az egyedülállók esetében e támogatás értéke magasabb. A január hónapra járó összegeket már a fentiek szerint számítják a társadalombiztosítási szervek. Ferenczy Europress A magyarok borúlátóak Magyarországnak nincsenek karizmatikus politikai főszereplői, mint Csehszlovákiának, vagy Lengyelországnak, de ami hiányik politikai szexepilben Antall József fontolva haladó, fokozatos programjából, azt bőven kárpótolják az eredmények — olvasható a The Guardian című brit lap tegnapi számának kelet-európai összeállításában. Magyarország kevésbé kockázatos és lassúbb átmenetet valósít meg, mint Lengyelország és Csehszlovákia, de a jelek arra vallanak, hogy a lengyel modell komoly buktatók felé halad, miközben Magyarország az idén kilábalhat a recesszióból. A magyarok túl borúlátók, pedig Magyarország lesz az első a volt szovjet szövetségesek közül, amely viszonylag sikeresen lép át a piacgazdaságba. Bolgár elnökválasztás „pápuával” Hamisítatlan kocsmai hangulatból is ízelítőt kaptak a bolgár televíziónézők a január 12-ikén tartott elnökválasztás után, amikor a bolgár televízió egyenes adásban közvetítette a győztes Zselju Zselev-Blaga Dimitrova és a vesztes Velko Valkanov-Rumen Vodenicsarov páros sajtóértekezleteit. A győztes a beiktatást követő sajtótájékoztatón Füttykoncert és pfújozás Ritkán fordul elő nemzetközi sajtóértekezleteken, hogy a főszereplőt füttykoncerttel, pfújozással fogadnák a szó és a toll mesterei. Ráadásul olyan országokban, amelyek a demokrácia, a szabad véleményformálás és -nyilvánítás, a másként gondolkodás teljes szabadságának elveit hirdetik. Szófiában a Velko Valkanov- Rumen Vodenicsarov páros sajtóértekezletén majdnem mindent szabad volt megtenni — és kérdezni. A bolgár sajtó jeles képviselőinek dühödt ellenszenvét mindenekelőtt az válthatta ki, hogy a független elnök- és al- elnökjelölt-párost a Bolgár Szocialista Párt is támogatta, s ez elegendő volt ahhoz, hogy az abszolút favoritnak tartott Zselju Zselev nem tudott győzni az első elnökválasztási fordulóban, s a másodikban sem sikerült megsemmisítő vereséget mérnie független ellenfelére. Zselju Zselev 5,7 százalékkal kapott több szavazatot, mint Valka- nov. A szófiai sajtóközpontban akkreditált mintegy 120 külföldi újságíró olyannyira megriadt a bekiabálásokkal, primitív bemondásokkal, tarkított cirkusztól, hogy egyetlen képviselőjük sem emelkedett szólásra, csak egy tanzániai kolléga merészelt mikrofon elé állni. (Néhány nyugati tömeg- tájékoztató eszköz bolgár képviselője természetesen szót kapott.) A pálmát mindenképpen az a bolgár kolléga — bemutatkozása szerint egyébként karikaturista! — vitte el, aki nemes egyszerűséggel bolondnak nevezte Valkanov professzort, s a 7 monográfia szerzőjeként ismert független elnökjelöltet arról faggatta: vajon tudja-e, hogy a bolondokat miért nem lehet Bulgáriában börtönbe zárni? Az ország közvéleményével osztotta meg a demokratikus bolgár újságírás egyik legújabb gyümölcsét a karikaturista, amikor bátran Velko Valkanov szemébe vágta a választ: mert a bolondoknak a bolondokházában a helyük. Valkanov csak annyit válaszolt, hogy „egy új demokratát hallhattak és láthattak a tv-né- zők milliói". Doppingoló jelöltek? Nem valószínű, hogy az újságírás Pulitzer-díjának elnyerése reményében állt mikrofon elé az a bolgár tollforgató, aki — valószínű szándéka szerint — Valkanov időnként familiáris stílusát parodizálva „borotvált pápuának” nevezte a vesztest. Volt olyan bolgár újságíró, aki arról faggatta a bolgár nemzet megosztottságát keserű szavakkal ecsetelő professzort, hogy ugyan mondja meg már végre, valóban kábítószerezik-e, és a Zselju Zselevvel tartott tv-vita előtt milyen narkotikummal „doppingolt”. A bolgár politikai küzdőtérről a centrumerők hiányának veszélyeit fejtegető vesztestől — akire egyébként a választók 47,15 százaléka adta a voksát — azt is megkérdezte egy bolgár újságíró, hogy mondja már meg: teljesen ura-e az idegeinek? A lejáratás, a mocskolódás, a sárdobálás általában is jellemezte a bolgár elnökválasztási kampányt. Bizonyos sajtóorgánumok azzal nyugtatgatták a közvéleményt, hogy ez az Egyesült Államokban is így van, hozzá kell szokni, hogy ezentúl a magánéletben való vájkálás általános normává válik Bulgáriában is. Ennek egyik legkézenfekvőbb eredménye volt Bulgáriában, hogy a választók döntő többségének fogalma nincs az egyes jelöltek programjáról, de azt tudja, hogy Zselev környezetében volt kommunisták is megtalálhatóak, munkatársai között titkos állambiztonsági ügynökök tevékenykednek, Valkanovról pedig azt, hogy agglegény, a lipcsei per hőseként tisztelt Georgi Dimitrov emléke előtt ma is fejet hajt, állítólag külön pszichológuscsoport segítette a kampány idején. Módosult erőviszonyok A bolgár elnökválasztási kampány nem tisztázta, hogy az egyes jelöltek miként akarják megoldani Bulgária katasztrofális gondjait, tényleges nemzetközi gazdasági elszigeteltségét, a mind nagyobb elszegényedés és nyomor, a több százezres munkanélküliség, az infláció egyre nagyobb terheit. A bolgár elnökválasztást is, mint az utóbbi két év csaknem minden politikai eseményét, a Demokratikus Erők Szövetsége és a volt állampártból kinőtt Bolgár Szocialista Párt kérlelhetetlen harca határozta meg. A korábban egységesen kék DESZ és a piros BSZP közötti erőviszonyok alapvetően módosultak tavaly nyár óta. Az egykoron egységes DESZ valamennyi szárnyának többsége támogatta Zselju Zselev elnökké választását. Zselevet támogatta a bulgáriai törökök mozgalma, amely ellenfeleinek vádjai szerint parancsra szavazott egységesen a DESZ egykori vezetőjére, akit 1990 nyarán a politikai pártok közötti paktum alapján választott meg a parlament Bulgária elnökévé. Valkanov, aki terrorista és alkotmányellenes szervezetnek tartja a bulgáriai törökök Mozgalom a jogokért és a szabadságért elnevezésű szervezetét, nacionalista irányvonalához híven azt hangoztatta, hogy a tiszta bolgár lakosság többsége őt támogatta. Zselev megválasztása után azt hangoztatta, hogy 5 éves elnöki megbízatása alatt az alkotmányhoz és a törvényekhez fogja tartani magát. Reméli, hogy meg tudja szerezni a politikai pártok mindegyikének a támogatását, s egyesíteni tudja az alapvetően még mindig kétfelé húzó bolgár társadalmat. Erre kapott most 5 éves mandátumot a szavazatok 52,85 százalékának a megszerzésével. Keller Tivadar
