Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-20 / 16. szám
1992. január 20., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — ÖNKORMÁNYZATOKÉ A SZÓ 15 Somogy közgyűlésének munkakoncepciója (1991-1994) Az önkormányzati törvény a megyei önkormányzatoknak a köz- igazgatási rendszerben elfoglalt helyét és szerepét nyitottan határozta meg. Olyan önkormányzati megyét hozott létre, amelynek feladata és hatásköre kiegészítő, he- íyfííSSÍfí jellegű. Á korábbi túlközpontosított tanácsrendszer tagadásaként szinte a végletekig csökkentek a megye államigazgatási feladatai. A megyei jogú városokra vonatkozó jogi szabályozás pedig ellenérdekűvé tette a megyét és a megyeszékhely-várost. A megye mintegy ötödnyi népességét kitevő város „kiszakítva természetes” közegéből megyei feladatokat igyekszik vállalni, képviselete viszont nincs a megyei közgyűlésben. Az elmúlt időben a mesterségesen is élezett megyeellenes hangulat hatására a települési önkormányzatok egy része is gyanakvással fogadja a megyei közeledést. A sok bizonytalansági tényező mellett és ellenére a törvény ugyanakkor lehetővé teszi, hogy megyék önként vállaljanak olyan önkormányzati feladatokat, amelyeket a jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. A megyei közgyűlés — a környezetére, a működését meghatározó és befolyásoló körülményekre, az önkormányzati törvény politikai kompromisszumot tükröző ellentmondásaira való tekintettel — előírta a ciklusra vonatkozó koncepció kidolgozását. A koncepció a bizonytalan társadalmi-gazdasági környezet figyelem- bevételével meghatározza a megyei közgyűlés, a bizottságok, az önkormányzati hivatal cselekvésének fő irányát, megalapozza további szakmai, gazdasági programok kidolgozását. A megye politikai koncepciója A megyei közgyűlés az önkormányzati típusú középszint létét támogatja, ez ugyanis a választásokkal létrejött testületek demokratikus működése, a nyilvánosság révén képes biztosítani a körzeti feladatok ellátását, a terület-térségi érdekek képviseletét, s ellensúlya lehet a központosító törekvéseknek. A közgyűlés fontosnak tartja, hogy céljai meghatározásával, lehetőségei számbavételével kialakítsa identitástudatát. Vállalja Somogyország értékeinek, arculatának „megőrzését”, elmélyítését. A megyei önkormányzat elzárkózik attól, hogy a különböző politikai áramlatok gyakorlati megvalósításának eszköze legyen. Viszont ellátja a jogszabályban meghatározott kötelező feladatait, kiteljesíti működésének formai és tartalmi elemeit; intézményhálózata útján ellátja közszolgáltatási feladatait; szervezi a települési önkormányzatok lehetőségein túlmutató térségi, fejlesztő, szervező, koordináló tevékenységet. A megyei közgyűlés tevékenységét a megye lakossága, a települési önkormányzatok bizalmára spítve az egész megye érdekeinek megfelelően fejti ki. Kötelező feladatain kívül vállalja, hogy élére áll a te- 'ületi érdekérvényesítő folyamatokiak; igény szerint segítséget nyújt a elepülési önkormányzatoknak, érdekelt abban, hogy a megyében megalakult valamennyi önkormányát erős és működőképes legyen; ámogatja a civil társadalom kialaku- ását; elősegíti a megye gazdaságálak élénkítését, a vállalkozásbarát íörnyezet kialakítását. Munkamód- ízere a partneri együttműködés, szervezés, érdekegyeztetés, szolgálatás, menedzselés. A kötelező és ínként vállalt feladatok megvalósításban a közgyűlés tagjai a megye igészének képviseletét tekintik fel- idatuknak, ugyanakkor egy-egy tájegység, térség érdekeinek képviseleti is vállalják. A közgyűlés tagjai öntéseikben érvényesítik a lakossági elvárásokat, a megismert települési önkormányzati igényeket, szem előtt tartják a hátrányos helyzetű és a kis települések érdekeit, az eltérő érdekek harmonizálására törekszenek. A közgyűlés meggyőződése, hogy § CfeíTlCm áCfa egyetemleges értéke csak az önkormányzatok, s főképpen azok összefogása, együttműködése révén válhat szilárddá, emberközel livé és mindennapivá. Széles körű kapcsolat kialakítására törekszik a településekkel, a parlamenttel, a kormányzattal és más állami szervekkel, a politikai pártokkal, valamint érdek- képviseleti és érdekvédelmi szervekkel. Somogy közgyűlése kezdeményező szerepet vállal a Megyei Ön- kormányzatok Szövetségén belül az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésére irányuló közös erőfeszítésekben; a jogalkotást befolyásoló szerep érvényesítésében a jövő megyéjének megfogalmazására; a me- gyeellenesség oldásában a szolgáltató megye megvalósításával. Kapcsolatrendszer A megyei közgyűlés a települési önkormányzatokat egyenrangúnak tekinti. Széles körű, kölcsönösen előnyös kapcsolatrendszert épít ki velük, érdekintegráló szerepet vállal, igényeik szerint szolgáltatást biztosít. Ezek területeit, tartalmát, módszereit a változó igényeknek megfelelően alakítja. Szolgáltatásai részben ingyenesek — szakmai információ, tanácsadás, koordináció a továbbképzések szervezésében, tájékoztatásban — részben megállapodásban rögzítettek —, társulásokban való részvétel. A megyei közgyűlés számít a települési képviselő-testületek támogatására a megye szerepének a koncepcióban rögzített elveknek megfelelő megerősítésében. A megyei közgyűlés alapvető feladatának tekinti a Kaposvári Megyei Jogú Városi Önkormányzattal való együttműködésben — az egymásrautaltság figyelembevételével — a megye és a város lakossága érdekeinek együttes, s nem egymást kizáró érvényesítését. A várost a megye részének tartja. A közgyűlés a konkrét teendők meghatározására — a kölcsönös képviselet, intézményfenntartás, közös rendezvények szervezése, alapítványok, alapok létrehozása, közös fellépés, stb. — komplex együttműködési megállapodást kezdeményez. A szomszédos és dél-dunántúli megyék együttműködésében a közgyűlés kezdeményező szerepet vállal. A testületi, intézményi, hivatali kapcsolatokban a kölcsönös információn, tájékoztatáson túl gazdasági együttműködést is kezdeményez. A közgyűlés a megyében megválasztott országgyűlési képviselőkkel együttműködve teremt a parlamenttel kapcsolatot — kölcsönös információ biztosításával, a térségi gondok képviseletére való felkéréssel. A centrális alárendeltségű és más állami szervekkel a megyei közgyűlés jó szakmai együttműködést és kölcsönös információcserét kíván kialakítani és. fenntartani. Formái e szervek munkájának, céljainak megismerése, az önkormányzat tevékenységéről való tájékoztatásuk, testületi ülésekre való meghívásuk, különböző szakmai feladatok közös szervezése. A megyei közgyűlés a politikai pártokkal, érdekképviseleti-érdekvé- delmi szervekkel, egyesületekkel való kapcsolatában e szervek törekvéseinek megismerése révén a területi érdek integrálására törekszik, közös fellépésre a megye érdekében. A megyei közgyűlés gazdálkodása A megyei önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai megvalósításához rendelkezésre álló pénzeszközök több forrásból biztosíthatók: így állami támogatás, illetékbevétel; társadalombiztosítási hozzájárulás; saját gazdálkodásból (megyei vagyon hasznosítása); pályázat útján, alapítványok létrehozásának kezdeményezésével; megyei „üzleti alapon” szervezett szolgáltatásokból. A mftflvai icnznwfitóe «*» nyék működtetése útján elsősorban a kötelező feladatok színvonalas ellátásáról gondoskodik. Ezen túl önként vállalt feladatai teljesítésével j§ törekszik a szolgáltató, menedzselő megye megteremtésére. A kötelező és a szervezeti és működési szabályzatában önként vállalt feladatok teljesítésén kívül szabad pénzeszközeit — külön a ciklus időszakára meghatározott — községekben, kis településeken megvalósuló programok támogatására használja fel. Kezdeményezi térségi feladatok ese- tám a városok programokhoz való kapcsolódását is. A megyei vagyon biztosítása, az ezzel való gazdálkodás a közgyűléstől és intézményeitől felelősségteljes tevékenységet, takarékos, hatékony gazdálkodást követel. A megyei közgyűlés arra törekszik, hogy — a területi komplex információk birtokosaként — továbbra is részt vegyen a gazdasági folyamatokban. A térségi közszolgáltatások A megyei közgyűlés a térségi közszolgáltatást biztosító intézmények irányításánál a tulajdonosi igazgatást alkalmazza. Kialakítja ennek munkajogi, gazdasági, szakmai-módszertani kérdéseit. Megteremti az intézményi autonómiát, az ezzel párosuló érdekeltséget, de a felelősséget is kéri. A közgyűlés a körzeti jellegű közszolgáltatások ellátását az ezt szolgáló saját intézmények fenntartásával, működtetésével, fejlesztésével biztosítja. A feladatok tervezhetősége érdekében felkéri a települési önkormányzatokat, hogy intézmények átadását, átvételét évente egyszer, a költségvetés elfogadása előtt kezdeményezzék. Szociális gondoskodás A megyei közgyűlés a szociális gondoskodásban mind a gyermekek, mind a felnőttek ellátása terén nem intézmény-központúságra, hanem az ellátottakra helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően a megyei önkormányzat szociális érzékenységgel kíséri figyelemmel a megye lakossága általános egészségügyi és szociális helyzetét, az elszegényedési folyamatok, a jövedelmi viszonyok alakulását. Ezért fontosnak tartja a rászorultak minél emberibb körülmények közötti ellátását. Ennek figyelembevételével működteti intézményeit, együttműködik a területi ön- kormányzatokkal, egyházakkal, alapítványokkal, egyesületekkel, érdek- védelmi szervezetekkel, magánvállalkozókkal, s kezdeményez intézkedéseket a kormányzati szerveknél. A egészségügyi-gyógyító tevékenység fő bázisa a megyei kórház. Intézménye révén bekapcsolódik a településeken felmerülő egészségügyi-szakmai feladatok ellátásába, szerepet vállal a területen működő orvosok felkészítésében, továbbképzésében. A közgyűlés támogatja a megalapozott szakmai programokat. Indokolt, hogy a különböző ellátások egymásra épülő rendszert alkossanak. Ezért szükségesnek tartja a magas szakmai színvonalat jelentő műszerezettségen alapuló megvalósuló speciális ellátást, valamint az ápolást biztosító egyéb szolgáltatások együttes alkalmazását. A közgyűlés szerint az eddigieknél többet kell foglalkozni az egészséges életmód megismertetésével és propagandájával. Közoktatás, művelődés A megye gazdasága, jövője szempontjából a megyei közgyűlés fontosnak tartja az oktatási és közművelődési feladatok ellátását. A kultúrát olyannak tekinti, amely fontos része egy pozitív és motiváló somogyi azonosságtudatnak, a megye felemelkedésének. A közgyűlés fontosnak tekinti az irányítása alatt álló nkteggj j^mÉ- nyek szolgáltatási színvonalának egységesítését és stabilizálását, a szakmunkásképzésben a szakma- struktúra rugalmasságának növelését, az intézmények fejlesztésekor pedig saját múltjuk és hagyományaik figyelembevételét. Elősegíti az intézmények társadalmi kapcsolatának fejlődését, az intézmények közötti együttműködést, a pedagógusok és a diákok bevonását a megye életébe. Pedagógiai intézete útján a közgyűlés közreműködik a településeken levő iskolák vezetőinek tájékoztatásában, igény szerint munkájuk segítésében. A közművelődési munkában arra törekszik, hogy az intézmények — levéltár, múzeum, könyvtár — anyagai minél szélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Intézményei segítségével biztosítani kívánja a megye művészeti életének figyelemmel kísérését, támogatását. Megyei feladat a települési önkormányzatok hatáskörén túlmutató, több települést, térséget érintő tennivalók vállalása. E feladatok pénzügyi feltételei megteremtésében a közgyűlés indokoltnak tartja a kormányzattal közösen egy olyan finanszírozási rendszer kimunkálását, amelyből egyértelművé válik az állam, az önkormányzatok és a lakosság feladata. Területfejlesztési — környezetvédelmi feladatok A megyei önkormányzat a terület- fejlesztésben a feladatok szervezését és koordinációját tekinti teendőjének. Ennek során fontosnak tartja, hogy a kisebb települések elszegényedési folyamata ne fokozódjon, a korábbi város-falu szakadék ne helyeződjön át a falvakon belül a felzár- kózó-urbanizálódó és a lemaradó falvakra. A megyei közgyűlés a rendelkezésre álló anyagi eszközök függvényében, a közgyűlés által meghatározott feladatok szerint és sorrendben pályázati kiírásokkal részt vesz egyes infrastruktúrális beruházásokban. Hazai és külföldi cél- támogatások, alapítványok, projektek útján közreműködik e feladatokhoz anyagi eszközök biztosításában, a feladatok szervezésében, koordinálásában. Az infrastruktúra fejlesztésén kívül kiemelt feladatnak tekinti a közgyűlés — a megye sajátosságait és a világkiállítást is figyelembe véve — a megye fő stratégiai lehetőségét jelentő idegenforgalmi lehetőségek újabb feltárását, a meglevők hatékonyabb hasznosításának megszervezését, ebbe a hazai és külföldi tőke bevonását. Fontosnak tartja a balatoni és a belső turizmus, gyógyi- degenforgalom összehangolt fejlesztését. A környezetvédelemben kettős feladat egyidejű megoldását igényli. Egyrészt szervezéssel; koordinációval a bekövetkezett környezetszeny- nyezések következményeinek felszámolásában működik közre. Másrészt hatékonyabb propagandát végez a környezetbarát technológiák és a megfelelő lakossági magatartás, a korszerű hulladékgyűjtési rendszerek bevezetésére és a természeti értékek védelmére. AZ ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK Érdekfeltárás, érdekképviselet, szolgáltatás A megyei önkormányzat fontosnak tartja az önkormányzati érdekek védelmében az érdekfeltáró és érdek- védelmet koordináló tevékenységet. Ennek érdekében az önkormányzati törvényben biztosított felterjesztési jog gyakorlásán kívül a sajtónyilvánosságot is felhasználja. A települési önkormányzatok igénye szerint megállapodás alapján különböző szolgáltatást, információt biztosít. Kezdeményezésük alapján részt vesz társulásokban. Tudomány, sport, ifjűságpolitika, kisebbség A megye szellemi életének serkentését és a tudományos kutatást a megye elősegíti. Fontosnak tartja a tehetséggondozást. E feladatokban számít a megye különböző intézményeiben dolgozó értelmiség támogatására és részvételére. Kapcsolatot tart tudományos intézetekkel. Az egészséges életmód mind szélesebb körű elterjesztése érdekében a közgyűlés pályázatok kiírásával, sportcélú alapítvány létrehozásával támogatja a diák- és szabadidősportot, a turizmust és a természetjárást. Eredményességi és eseti pénzbeli támogatással ösztönzi a verseny- és élsportot. A megyei önkormányzat támogatja az ifjúság önszerveződéseit, a megyei ifjúsági rendezvényeket, részt vesz a sajátos ifjúsági gondok feltárásában és képviseletében. A közgyűlés figyelemmel kíséri és segíti a kisebbségek jogainak érvényesülését. Segíti a cigánylakosság helyzetének javítására irányuló tevékenységet. Vállalkozás-élénkítés A megyei közgyűlés elsősorban a vállalkozások élénkítését, a vállalkozásbarát környezet megteremtését tekinti feladatának, csupán kivételesen vesz részt vállalkozásban. A megyei közgyűlés a Vállalkozói Központ Alapítvány útján részt vesz különböző gazdaságfejlesztő programok kidolgozásában, a gazdasági információk gyűjtésében és hasznosításában. Különösen fontosnak tartja az idegenforgalom és a mezőgazdaság lehetőségeinek a bővítését, valamint a vállalkozás-élénkítéshez szükséges infrastruktúra megteremtésének koordinációját. Nemzetközi kapcsolatok a Régiók Európájáért A Régiók Európájához a Régiók Magyarországa lesz képes csatlakozni, mivel egyes nemzetközi szervezetekben (Európatanács, Európai Közösségek és Régiók Tanácsa, Alpok-Adria Munkaközösség) a megyék a szóbajöhető partnerek, s egyes lehetőségeket is csak a területi önkormányzatok vehetnek igénybe. E lehetőséggel élve a megyei közgyűlés a nemzetközi kapcsolatokban a települések és e szervezetek között közvetítő szerepet vállal. Meglevő és újonnan kialakuló nemzetközi kapcsolatait nem célnak, hanem eszköznek tekinti a megye fejlesztési stratégiájában. Ennek érdekében elősegíti a települések kapcsolatát más országok településeivel, információval segíti a gazdálkodó szervek közötti külkereskedelmi és iparfejlesztési kapcsolatokat. A nemzetközi kulturális, egészségügyi kapcsolatokban fontos szerepet szán az intézményeinek és szakembereinek. A koncepció megvalósítása A megyei önkormányzat a koncepció végrehajtásában fontosnak tartja, hogy tevékenysége a nyilvánosság széles körű tájékoztatása és ellenőrzése alatt folyjon. Ezért kiemelt figyelmet fordít arra, hogy tevékenységéről a sajtó folyamatos információt kapjon. A közgyűlés, a bizottságok, á tisztségviselők, a hivatal és az intézmények működésében egységes formai jegyek alkalmazásával is ki kell fejezni a megyei ön- kormányzat sajátos arculatát. A megyék helyének és szerepének koncepcionális, majd jogi megfogalmazása csak úgy lehetséges, ha maguk a megyék kidolgozzák a saját cselekvésük fő irányát. Somogy megye közgyűlése (X)
