Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-20 / 16. szám
1992. január 20., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÁSOK 7 STABIL A KÜLSŐ PÉNZÜGYI HELYZET Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Kiállítások A vállalatok gyorsan váltottak piacot Sikerült tartósan stabilizálni az ország külső pénzügyi helyzetét, s ez az eddig folytatott gazdasági, illetve monetáris politika legnagyobb eredménye — mondotta Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Magyar Távirati Iroda munkatársának. A fizetési mérleg második éve lényegesen kedvezőbben alakul az előirányzottnál. A gazdasági vezetés már 1990-ben azzal számolt, hogy a folyó fizetési mérlegben fél- milliárd dolláros deficit alakul ki, s ezzel szemben minimális többlet keletkezett. A nagysága 100 millió dollár volt. A múlt esztendőben még látványosabban javultak a pénzügyi folyamatok, bár megszűnt a KGST, összeomlott a szovjet piac. Ezt részben előrelátva a folyó fizetési mérlegben 1,2 milliárd dolláros hiányt prognosztizáltak. Az év folyamán azonban látszott: a reál- gazdaság alkalmazkodóképessége sokkal gyorsabb a vártnál. Négyszeres tőkeimport Az eredmény: a tavalyi évben a folyó fizetési mérlegben- az előzetes adatok szerint — mintegy 400 millió dollár körüli aktívum alakult ki. Mindez azt mutatja, hogy Magyarország már 1991 végén elérte a hároméves kormány- programban 1993-ra előirányzott célt, sikerült tartósan stabilizálni az ország külső egyensúlyát. Figyelemre méltó az is, hogy az elmúlt két év során felgyorsult a külföldi működőtőke-beáramlás. Két évvel ezelőtt készpénzben 350 millió dollárnyi tőke jött az országba, tavaly ennek majdnem négyszerese 1,2 milliárd dollár. így a nettó adósságállomány az elmúlt két év során jelentősen csökkenhetett. A bruttó adósságállomány jóval kisebb mértékben csökkent, aminek elsősorban az az oka, hogy a tartalékok jelentősen növekedtek. Szintjük eléri a 3,6 milliárd dollárt, pedig a múlt év elején alig haladták meg az 1 milliárd dollárt. A Magyar Nemzeti Banknak rövid lejáratú kötelezettsége alig van, ez is nagyon lényeges abból a szempontból, hogy mennyire stabil az ország pénzügyi helyzete. A pénzügyi folyamatok azt jelzik, hogy az elmúlt két év során felgyorsult a gazdaságban a strukturális átalakulás. Előre senki nem hihette, hogy a vállalatok nagy része ilyen gyors piacváltásra képes. Tévesnek bizonyult az a felfogás, miszerint az ország kedvező pénzügyi eredményei ellenére a reálszféra halódik. Az átalakulás nagyon gyors, és mint ilyen, természetesen nem mehet végbe fájdalommentesen. Jelentős inflációt eredményez és növekvő munkanélküliséget. Ám a végeredmény mindenképpen kedvező, gyakorlatilag sikerült lerakni a jövő, egy versenyképes piacgazdaság alapjait. Saját erőből Az ország saját erőből állította helyre pénzügyi egyensúlyát, és a legjobb úton van a gazdasági modernizálásához. Az így kialakult helyzet lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank számára, hogy az idén elsősorban az infláció megfékezésére koncentráljon. Az árak 1986 óta folyamatosan, évről évre emelkednek, mégpedig az aktuális kormány- prognózisoknál nagyobb mértékben. A tavalyi év volt az első, amikor ha nagy mértékben gyorsult is az áremelke(Tudósítónktól) Befejeződött a Nagykanizsai Sörgyár privatizációjának előkészítése. A vállalat vagyoni értékelése elkészült, befejezte munkáját a Coopers és Lybrand könyvvizsgáló cég. A pénzügyi tanácsadó elkészítette azt a listát, amely tartalmazza a vállalat értékesítésének feltételeit, a cég műszaki, piaci és gazdasági értékelését. — 1992. január 1-jétől a kft rt-vé alakult — mondta Tóth dés, nem érte el a prognosztizált szintet. Az idén a Magyar Nemzeti Bank már 20 százalékos inflációs rátával számol, és kedvezőek a lehetőségek ahhoz, hogy jövőre a fogyasz- tóiár-emelkedés üteme 10 százalék alá csökkenjen. Az infláció alapvető gazdasági okai nagyobb részt megszűntek. Megnőtt a jelentősége a fogyasztói és a termelői várakozásoknak. A termelők egy része még mindig az áremelkedés gyorsulásával számol. Eredményes antiinfláció Tarafás Imre szerint azonban érdemes jobban figyelni az MNB prognózisaira, mivel a változatlanul gyors inflációra építő vállalkozói döntések könnyen hibásnak bizonyulhatnak. Akik pedig rosszul kalkulálnak, mivel nem tudják majd a magasabb árakat érvényesíteni, tönkre is mehetnek. A feltételek pedig kedvezőek ahhoz, hogy eredményes legyen az MNB antiinflációs politikája. Leginkább ehhez adott a társadalmi támogatás, az állampolgárok nagy része a sok rossz közül leginkább az inflációtól tart. Ez ugyanis szinte mindenkit érint. István igazgatóhelyettes. — Ennek több előnye lesz: a külföldi partnereknek nagyobb a bizalmuk, az rt-t a kft-nél jobban ismerik. A dolgozói részesedés szempontjából annyi az előny, hogy valós részvényekhez jutnak a dolgozók. A kft-ben egy üzletrész csak úgy bocsátható áruba, ha a többi fél is hozzájárul ehhez. Az összes előzetes jelentkező jelezte, hogy a vállalatot részvénytársasági formában kívánja üzemeltetni. Állandó magyar kiállítás illetve kereskedelmi és idegen- forgalmi centrum nyílt a hollandiai Rotterdam mellett Schiedamban. Ezen a területen kedvező feltételek mellett lehetőség nyílik állandó és időszakos kiállítások tartására. Az érdeklődők a részletekről a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamaránál tájékozódhatnak. Export-import Amerikai cég részletes és dokumentált ajánlatokat kér párnák USA-piacra történő szállítására. Az ajánlatok a következőkre terjedjenek ki: 1. Van-e lehetőség nagy meny- nyiségű rendelések teljesítésére és ennek mi az időigénye; 2. Színes fényképmásolatok az ajánlott termékekről; 3. Direct-mail kampányban felhasználható katalógusok és (vagy) brossurák a párnákról, a költség megjelölésével; 4. Anyagminták, mintapéldányok a párnákról; 5 Ár-sáv megjelölése; 6. Feltételek nagy meny- nyiségű rendelések esetén. Holland importőr cég luxus-ajándéktárgyakat vásárolna. Ezüstözött, aranyozott illetve vörösrézből, ólomból készült dísz- és használati tárgyakat keres, érdeklődik üveg, porcelán és agyagtermékek iránt is, szintén luxus kivitelben. Francia kolbászgyártó cég vásárolna magyarországi vá- góhidaktól ökör, tehén, és sertésbelet. Holland cég különböző faárukra, deszkákra kér ajánlatot. Görög cégek többféle terméket kínálnak megvételre: gyümölcslevek, ánizspálinka, oliva olaj, olajbogyók, salátaöntetek, pékárú-készítő gépek, rizzsel töltött szőlőlevél, halételek, készételek zöldségekkel tálalva, egészségügyi fólia-csomagolóanyagok, alumíniumformák, PVC-tömí- tések, bevásárlószatyrok, plasztik poharak és konténerek, Amstel és Marathon sör, teflon bevonatú konyheszkö- zök, rozsdamentes hűtőedények, férfi és női bőrtáskák. Somogyi Kereskedelmi és Ipar Kamara Angol kereskedelmi ügynökség kapcsolatot keres kézműipari termékek és ajándékáruk gyártóival. Jó minőségű üveg, porcelán valamint fából készült termékek gyártóival venné fel a kapcsolatot. A termékeket kis szériában, közepes áron és jó minőségben kívánná megvenni. Angol cég megvételre ajánl használt és felújított mező- gazdasági traktorokat, talajmegmunkáló eszközöket, négykerék meghajtású Bedford teherautókat, szerszámgépeket, járműemelő szerkezeteket, valamint darukat. Osztrák cég szállítana Magyarországra használt személygépkocsi gumiköpeny vázat újrafutózáshoz. Német cég több tízezres tételben vásárolna Euro palettát, jó minsőgében a német előírásoknak megfelelő minősítéssel, RAL vaskapoccsal ellátva. A minősítést a német cég a helyszínen végzi. A partnerkeresőkről, az üzleti ajánlatokról részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, Kaposvár, Bajcsy Zs. u. 1./c. Tel: 82/16-244. Szeminárium Az amerikai kormány Kereskedelmi Minisztériumának szakértői ingyenes szemináriumot tartanak az USA-ba exportálók részére az antidöm- ping és kiegyenlítő vám törvényekről és az eljárási szabályozásról. A szemináriumot január 23-án Budapesten fél tízkor a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Vállalat székházában (V. Doroty- tya u. 4.) tartják. Kilenc év alatt félmiliárd dollár Segít a Világbank Magyarország 1983 óta tagja a Világbanknak. A nemzetközi intézmény, amely elsősorban a fejlődő világ számára nyújt hiteleket a fejlesztések finanszírozására, jelenleg 26 projekttel támogatja hazánkat. Ezek fele ágazati fejlesztési program, a másik fele viszont általános, a szerkezetátalakítás támogatásához nyújtott hitel. A meghirdetett programokban a fejlesztés egyharmadát finanszírozza a Világbank, kétharmadát pedig a hazai bankok. A második 1985-ben indult, 80 millió dolláros hitelkerettel. Célja az integrált állattenyésztés fejlesztése volt. Az ötéves program 1991. decemberével fejeződött be, a kölcsön teljes egészében elfogyott. A vállalatok meglévő állattartó telepek korszerűsítésére, illetve a kötődő ágazatok, hús- és tejipari fejlesztésekre használhatták a pénzt. Amikor módosulnak az eredeti tervek Részvénytársaság lett a kanizsai sörgyár A tulajdonosok dilemmái Volt egyszer egy gabonaprogram A magyar mezőgazdaság számára az elmúlt kilenc évben mintegy 500 millió dollárnyi hitelt nyújtott az intézmény. E kölcsön mögött mintegy 40 milliárd forintos hazai bázis van, amely feltétele volt a hitelnek. Az ágazat éves beruházásainak mintegy 10-20 százalékát tették ki a világbanki programok. A programok sikere és hatása tehát egyáltalán nem közömbös a magyar mezőgazdaság számára. A jelenlegi projektekről és azok sikerességéről Tarján Zoltánt, a Földművelésügyi Minisztérium közgazdasági főosztályvezetőjét kérdeztük. — Ezidáig — 1983-mal kezdődően — öt program indult meg az ágazatban — kezdi a felsorolást Tarján Zoltán. — A legelső volt a később sikerprogramként megvalósult gabonaprogram. A Világbank 130 millió dolláros hitelt nyújtott gépesítésre, tárolóhelyek létesítésére, vagyis főként már meglévő gazdasági egységek modernizálására. A program exporttöbblet elérését tűzte ki célul, ez szinte példaértékűen, három év alatt valósult meg, és a befektetés a tervek szerint mintegy három év alatt meg is térült. A tervek szerint 1992. őszén indul, 100 millió dolláros kölcsönkerettel, célja pedig a hazai piaci feltételek javítása a fogyasztási cikk kereskedelemben. Az egész ágazatot átfogja majd, és mivel döntően a belföldi kereskedelemre koncentrál, nincs feszes exportkényszer. — Miért kedvezőbb a világbanki hitel hazánknak mint más hitelkonstrukciók? Ellenőrzik a felhasználást — Egyrészt azért, mert a hitelnyújtás feltételei rendkívül jók: 15 évre nyújtják a kölcsönt, 5 év türelmi idővel, és ez a pénzpiacon egyáltalán nem általános. Előfordulhat kétoldalú kölcsönök esetében, hogy hosszú futamidőre adja egy-egy ország, általában azonban feltételül szabja, hogy az ottani technikát kell a fejlesztéshez felvásárolni. A meghirdetett projektek komplexek, kiterjednek az alapok megteremtésére is. Továbbá a hitel általános keretei és el- lenőrzöttsége korrekt. Csak a Világbanknál van ilyen feszes jelentésszolgáltatási kötelezettség. Szakértőik rendszeresen vizsgálják a kölcsön futását, és a hitel megvonásával járhat, ha eltérő módon használjuk fel. U. Z. A mai éles viták közepette is általános az egyetértés: gazdaságunk kulcsfontosságú kérdése az állami tulajdon lebontása, a privatizáció, a tulajdonos megszemélyesítése. Arról azonban sokan elfelejtkeznek, hogy a privatizáció önmagában nem teremt „igazi” tulajdonost, azaz olyat, aki érdekelt a vagyon gyarapításában, a vállalat rövid és hosszú távú érdekeinek hatékony képviseletében. Szerepek A bürokratikusán szervezett, sokszor ráfizetéses tevékenységet folytató nagyvállalatainkat tehát személyes tulajdonúvá kellene átalakítani. Ez azonban jelentékeny nehézségekbe ütközik, nálunk ugyanis hiányzik az a társadalmi réteg, amelyiknek elegendő tőkéje van, hogy megvásárolja az állami tulajdont, és amelyik alkalmas is a vállalatok irányítására. A modern gazdaságokban a tulajdonos szerepe is megváltozott, és a nagyvállalatoknál szétvált a tulajdon, illetve a menedzsment. Legföljebb a kis- és középvállalkozásoknál található olyan főnök, aki maga irányítja vállalkozását, és kézben tartja annak legfontosabb ügyeit. A piacgazdaságokban a nagyvállalatok túlnyomó többsége részvénytársaságként működik, és egy vagy néhány tulajdonos rendelkezik a részvények meghatározó részével. Ennek révén érvényesítik tulajdonosi jogaikat és érdekeiket. Befolyásolni képesek a meghatározó vállalati döntéseket oly módon is, hogy beleszólásuk van a menedzserek kiválasztásába, és bizalmi embereik tagjai a részvény- társaság igazgatótanácsának és felügyelőbizottságának is. Gondok és sikerek A nyugati tőkés gazdaságok eredményei bizonyítják, hogy ez a rendszer bevált, és — mint Komái János egyik tanulmányában írja — ezért is állítható, hogy a privatizáció folyamata annál sikeresebben halad előre, minél szélesebb területeken kerül személyes tulajdonosok kezébe a tulajdon és az irányítás. Ez azonban nálunk még csakis hosz- szabb ideig tartó szerves fejlődés eredménye lehet. Erre pedig nem várhatunk; addig is megfelelő megoldásokat kell keresnünk. Ezek egyike az intézményi tulajdon kiszélesítése. Magyarán: a vállalatok részvényeit vagy azok többségét bankok, biztosítótársaságok, nyugdíjalapok, önkormányzatok tulajdonába kellene adni, bízva abban, hogy ők jobb gazdái lesznek a vállalatnak, mint az állam vagy annak megbízott szervezetei. Szerepzavar Az intézményi tulajdonosok közül banki tulajdonosok már ma is léteznek gazdaságunkban: a kereskedelmi bankoknak számos állami vállalatban vannak jelentős érdekeltségeik. A példák azonban azt igazolják, hogy hiába van számos iparvállalat részvénytöbbsége a bankok kezében, önmagában a részvénytulajdonlás még nem teremt igazi tulajdonost. Ennek egyik oka pedig az, hogy a bankok — nem utolsósorban a kereszttulajdonlások miatt — bizonyos szerepzavarban vannak. Ma ugyanis a széles körű vállalati eladósodás kölcsönös függőséget teremt az adós vállalat és a hitelező bank között. A veszteséges nagyvállalatok csődje a bankok helyzetét is megrendítheti, hiszen kénytelenek lennének véglegesen lemondani a tartozások megfizetéséről, elesnének a még csordogáló hitelkamatoktól is. Ha megvalósulna a kereskedelmi bankok privatizálása, akkor nagyobb esély volna arra, hogy a részvényesek valódi tulajdonossá váljanak. Jogaikat oly módon (is) érvényesítenék, hogy az általuk ellenőrzött bank irányító-ellenőrző testületéibe olyan megbízottakat delegálnának, akiknek tevékenysége nem merülne ki az igazgatótanácsok, felügyelőbizottágok értekezletein való formális részvételben. A delegáltak ugyanis egzisztenciájukat is veszélyeztetnék akkor, ha hibás döntésekben segédkeznének. A banki tulajdonlásnak a jövőben is meghatározó szerepe lehet az állami tulajdon lebontásában. Ennek döntő feltétele a ma még állami kereskedelmi bankok mielőbbi teljes vagy részleges privatizálása. K. D.
