Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-03 / 2. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1992. január 3., péntek Ahogyan az elnöki pulpitusról látják Szabad György: A parlamentáris demokrácia körülményei között természetesek a néha igen heves viták (Folytatás az 1. oldalról) Ha a törvényjavaslat már átkerült az országgyűléshez, a bizottságokban megy végbe hasonló egyeztetés. Az országgyűlés képviselőiből alakult bizottságok — és a képviselőcsoportok szakértői — a kormány képviselőinek jelenlétében veszik bonckés alá a javaslatokat. A bizottságokban kialakított véleménnyel jut el a javaslat a plenáris tárgyalásra, ahol az egyes képviselők és a képviselőcsoportok módosításokkal próbálják tovább javítani a javaslat szövegét. Nagy feladat hárul az országgyűlésre, hiszen a döntés felelőssége 386 megválasztott képviselőjét illeti. De nemcsak a kormánynak van törvény- kezdeményezési joga, hanem bármely képviselő is benyújthatja önálló indítványát. Ez annyit jelent, hogy a parlamenten belül ezeknek a javaslatoknak is a kormányéval azonos utat kell járniuk. Tehát az országgyűlés teljesítménye nem egyszerűen csak az igen nagyszámú törvény, törvény- módosítás, határozat elfogadtatásával járó nyíltszíni vitákban ölt testet, hanem az óriási előkészítő munkában is. A magyar országgyűlés a szabad választások után rövid néhány hónap alatt megalkotta mindazokat az államjogi törvényeket, amelyek a jogállam intézményeit létrehozták, működését biztosították. Mégis erős kritikát kaptunk: íme — mondták — másutt menten a választások után milyen fontos gazdasági reformokba bocsátkoztak. Úgy gondolom, helyes volt, ahogy mi kezdtük! Nálunk többek között emiatt sem — és a politikai erők túlnyomó részének józan magatartása miatt sem — került sor olyan zavarokra, mint amilyenekre sokféle példát láttunk ott, ahol nem biztosították a jogállam intézményeit már a kezdet kezdetén. Új vezetők, korszerű intézmények Az önkormányzati választások óta az országgyűlésben a törvényalkotás súlypontja fokozatosan áttolódott a gazdaság és a társadalom szféráira. Megteremtettük a jogállamiság új kereteit, korszerűsítettük intézményeit, most ezeknek a továbberősítése és stabilizálása folyik, e keretek között pedig a gazdaság és a társadalom dinamizálását célzó feltételek megteremtésén munkálkodunk. Ilyen értelemben azt kell mondanom: a parlament munkája pozitív. Ugyanakkor tisztában kell lenni két dologgal. Az egyik, hogy e megfeszített munka ellenére nagyon fontos területeken az átalakulás feltételei még nem eléggé kimunkáltak. A másik, amit a lakosság leginkább érez, s amihez jó lett volna korábban, de csak most tudunk igazán hozzáfogni: a társadalombiztosítás egész rendszerének reformja. Gondolok itt mindenekelőtt az egészségügyi biztosítás és a nyugdíjrendszer reformjára. A diktatúra rendszerében született jogszabályoknak ennyire rövid időn belül s ilyen nagymértékű felváltása nem eredményezhetett jogi remekműveket. Egyetlen egyről sem mondhatom el ezt! De egy biztos, valamennyi hasznára vált az átalakulásnak! Egy hasonlattal élve: a facipőket megfaragtuk, ezekkel már át lehet gázolni a biztosabb partra, de a finomabb sétáló- és báli cipők előállítása még csak ezután következhet. A választók döntése nyomán A parlamentáris demokráciában az országgyűlés nemcsak törvényhozó feladatokat lát el, hanem a parlamentnek felelős kormány munkáját is ellenőrzi. Látnunk kell, hogy ennek közvetlen és áttételes formái egyaránt érvényesülnek. Mik a közvetlen formái? Mindenekelőtt az, hogy a kormány áttekintést ad a parlamentnek a különböző fontos területeken végzett munkájáról. Az energiapolitikai koncepciótól egészen a költség- vetési irányelvekig. Máskor a kormány végrehajtó hatalmi tevékenységéről tett nyilatkozatot a parlament színe előtt, illetve mint az a külpolitika esetében történt, áttekintést adott politikájának főbb irányvonalairól. Harmadrészt, a parlament a nemzetközi szerződések jóváhagyásával is gyakorolja ama jogát, hogy ellenőrizze a kormány külpolitikáját. Az országgyűlési bizottságok választott vezetőik révén maguk is kapcsolatokat tartanak fenn más parlamentekkel, és jelentős nemzetközi tevékenységet fejtenek ki. Az Európa Tanács közgyűlésének parlamentjében állandó magyar delegáció vesz részt, de számos más, multilaterális testületben megfigyelői, illetve egyéb státuszban közreműködnek a képviselőink. A magyar parlamentarizmus tehát tavaly szilárdan megvetette lábát azon a területen, ahová a választók döntése állította, és megfelel az alkotmány követelményeinek is. De közismert, hogy alkotmányunk elég szűkszavú, ezért időnként felmerül az alkotmány értelmezésének problémája is. Az Alkotmány- bíróság feladata, hogy bizonyos kétségek felmerülése esetén eldöntse, hogy az adott törvény összhangban van-e az alkotmány betűjével és szellemével vagy sem. Vitákkal is A parlamentáris demokrácia körülményei között természetes, hogy néha igen heves viták zajlanak le. Ez csak azokat lepheti meg, akik még a régi egypárti, formálisan ülésező parlamenthez szoktak, és nem veszik figyelembe, hogy a többpárti parlamentarizmusnak éppen az a lényege, hogy viták során alakul ki a többség által elfogadható változat. így van ez a szabad világ minden parlamentjében, ahol néha még a mienknél is élesebb viták zajlanak. Svájci látogatásom alkalmával vendéglátóim elmondták, hogy náluk a viták igen hevesek a törvények megszületéséig! De azután? A megszületett törvény végrehajtását mindenki a legkomolyabban veszi, még az is, aki saját véleményével kisebbségbe szorulva elhatározza, hogy előbb vagy utóbb a kérdésben új törvényt kezdeményez. Ez a demokrácia életképessége és fejlődése szempontjából az egyik legfontosabb tanulnivaló! Koós Tamás A laptop hatékonyabb KÖRÖZÖTT JÁRMÜVEK FIGYELÉSE SZÁMÍTÓGÉPPEL A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság a nyilvántartás korszerűsítésére az 1992-es költségvetésből a rendőrkapitányságok laptop típusú számítógépekkel való felszerelését tervezi. A rendőrségi gépkocsikba beszerelhető készülékek alkalmasak az országosan körözött járművek nyilvántartásba vételére, illetve azonosítására. A számítógépek üzembe helyezésével a rendőrség autója lényegesen korszerűbb, hatékonyabb lesz, ugyanis a rendszer biztosít ja a kapcsolatot a rendőrkapitányságok számítógépközpontjával is. Már tervezik is A MOSZ — 1992-RŐL Válságév a mezőgazdaságban ? 20 ezer rubeles Tegnap óta keserű tapasztalattal lett gazdagabb, aki bement a boltba, az árcédulákon ugyanis 4-szer, 8-szor akkora összeget látott, mint az év végén. Attól azonban nem kell félni, hogy túl sok bankó kell mindehhez. Máris tervezik a 20 ezer (!) rubelest. Georgij Matyuhin, az Orosz Központi Bank igazagatóta- nácsának elnöke a RIA hír- ügynökségnek adott interjúban elmondta: nyáron még fél évre elegendő bankjegy volt birtokukban, december közepén azonban már mindössze kétnapos tartalékkal rendelkeztek. Matyuhin közölte, hogy a Távol-Keleten és a szibériai nagyvárosokban már idén forgalomba hozzák az 500 rubeles bankjegyet, januárban megkezdődik az 1000 rubeles nyomása és a tervezők máris rajzolják a tízezrest és a húszezrest is. (Folytatás az 1. oldalról) A kedvezőtlen képet a MOSZ szakértői az 1991 első háromnegyed évének mérlegadatait elemezve vázolták fel. Ezekből kitűnik, hogy 1990-ben a szövetkezetek együttes nyeresége meghaladta a 12 milliárd forintot, s veszteségként is csupán megközelítőleg ötmilliárd forintot voltak kénytelenek elkönyvelni, 1991-ben a nyereség rendkívüli mértékben, mintegy 75 százalékkal — azaz 3,1 milliárd forintra — csökkent, a veszteség pedig tovább növekedett, s meghaladta az 5,6 milliárd forintot, vagyis összességében 2,5 milliárd forintos veszteség keletkezett a termelőszövetkezetekben. Ennek következményeként 1991-ben a veszteséges szövetkezetek száma várhatóan eléri a félezret. Ennek fényében az elemzés érthetetlennek minősíti a költségvetésnek ama számítását, miszerint 1992-ben az ágazat 14 milliárd forintos nyereséget érhet el, s ezzel is számol. A MOSZ elemzői szerint 1991-ben rendkívüli módon kinyílt az agrárolló, az ipari termékek árindexe 1980-hoz képest 1991-ben megközelítette a 250 százalékot, míg a mezőgazdasági cikkek áremelkedése csupán valamivel haladta meg a 150 százalékot. Súlyosnak minősíti az elemzés a mezőgazdasági üzemek likviditási helyzetét is, egyszersmind rámutat arra, hogy a gazdaságok költségeik és veszteségeik csökkentése érdekében az ésszerűség határain jóval túlmenően takarékoskodnak a szükséges termelési ráfordításokkal. A műtrágya-felhasználás például csupán egyötöde az 1989. évinek, s minőségi vetőmag helyett a gazdaságokban több helyen saját termesztésű vetőmagot használnak. A bankköltségek 1991-ben, mintegy 30 százalékkal növekedtek. Jellemző tendencia, hogy az igénybevett hitelek futamideje is nagy mértékben eltolódott a rövid lejáratú hitelek felé. Mintegy 2,5-2,7 milliárd forint értékű, aszálykár miatt folyósított viszonylagosan kedvezményes kamatozású hitelt is lejárttá tettek a bankok; ezeket a termelőszövetkezetek csak magasabb kamatozású, újonnan felvett hitelekkel lennének képesek pótolni. Tovább tart a mezőgazdaságban dolgozók munkaerejének leértékelődése is. Az ágazatban foglalkoztatottak átlagkeresete 35-40 százalékkal — havonta mintegy 4000 forinttal — marad el a többi anyagi ágazatban foglalkoztatottétól. Az országos átlagkereset-növekedés 1991-ben 30 százalék körül mozgott, a mezőgazdaságban dolgozóké viszont nem érte el a 20 százalékot sem, a szövetkezeti szektoré pedig ennél is kevesebb, 16-17 százalékos volt. Az elemzésben rámutatnak arra is, hogy a szövetkezetekhez hasonló helyzetben vannak az állami gazdaságok. Az érdekképviselet szakértői az agrárnépesség védelmében, valamint az ágazat teljesítőképességének fenntartására javasolják, hogy mielőbb ki kell alakítani az agrárpiaci rendtartás hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek államilag garantált árát, a versenyképesség érdekében meg kell teremteni a hazai költségek és a világpiaci ártendenciák összhangját, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek hatékony importvédelmi rendszerét. Javasolják továbbá, hogy ne legyen direkt földadó, mérsékeljék az ágazat hitelrátáját, térítsék vissza az energiafelhasználáshoz kapcsolódó fogyasztási adóból az áfa mértékének megfelelő adótartalmat, tartsák fenn a kedvezőtlen adottságú területek támogatási rendszerét, valamint a tej- és tejtermékek fogyasztói árkiegészítését, valamint azt, hogy a mezőgazdasági termelők az állami élelmiszer- ipar privatizálásakor kapjanak megfelelő befektetési lehetőséget. HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel.:11-005. Kaposvár, So- mogyaszaló, Zimány és társközségeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyelete 7-13-ig. Városkörnyéki hétvégi körzeti orvosi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel.: 14-024. Mernye (rendelő). Tel.: 1. Nagybajom (eü. közp.). Tel.: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a, tel.: 19. Tab (egészségház), Kossuth u. 60. Tel.: 20-620. Mosdós (tüdőgyógyintézet). Siófok (rendelőintézet), Semmelweis u. 1. Tel.: 10-150. Fogorvos: 7—13-ig. Balatonföldvár (rend.). Tel.: 40-113. Balatonszárszó (rend.). Tel.: 40-276. Balatonboglár (rendelő), Vikár Béla u. 4. Tel.: 51-419. Fogorvosi ügyelet: ugyanott. Fonyód (rendelő). Tel.: 60-050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel.: 11-851. Fogászat a kórházban: 8—12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel.: 44. Nagyatád (körzeti rendelő), Koch u. 3. Tel.: 11-854. Csurgó (rend.), Baksay u. 7. Tel.: 27, 30. Igái (rendelő). Tel.: 72-053. Andocs (rendelő). Tel.: 72-053. Barcs (rend.), Bajcsy-Zsilinszky u. 72. Tel.: 178. Fogászat: 8-12-ig. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel.: 11 -222, nyitva 8-tól 20 óráig, szombaton, vasárnap 8-tól 14 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Kaposvár, szolgáltatóház, tel.: 13-440, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14 óráig. Balatonboglár, Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-13 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balaton- lelle, Móra F. u. 2. Tel.: 51-295, nyitva 8-19 óráig, szombaton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balatonföldvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig. Balatonmária, Vilma u. 5. Tel.: Tel.: 76-051, nyitva hétfőtől csütörtökig 8-12,30-ig, pénteken 8-12-ig, szombaton 8-14-ig. Páratlan héten hétvégi ügyelet. Balatonszárszó, Fő u. 60. Tel.: 40-425, nyitva 8-20 óráig, szombaton 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balatonszentgyörgy, Berzsenyi u. 110. Tel.: 77-015, nyitva hétfőtől csütörtökig 7.30-16 óráig, pénteken 7.30- 13.30-ig, szombaton 8-14-ig. Páros héten hétvégi ügyelet. Barcs, Lenin u. 21-23. Tel.: 56, nyitva 8- 20-ig, szombaton 8-14 óráig.Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Csurgó, Csokonai u. 3. Tel.: 17, nyitva 7.30-19.30 óráig, szombaton 7.30- 13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Fonyód, Szent István u. 24. Tel.: 61-322, nyitva 8- 20-ig, szombaton 8-14 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Marcali, Rákóczi u. 12. Tel.: 10-005, nyitva 7.30-19.30 óráig, szombaton és vasárnap 7.30-13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Nagyatád, Korányi u. 4. Tel.: 11- 004, nyitva 8-20 óráig, szombaton és vasárnap 8-14-ig.Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041. Nyitva 8-18 óráig, szombaton 8-14 óráig. A nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Aranykígyó gyógyszertár, Siófok, Semmelweis u.1. Tel.: 12-510. Nyitva egész évben 7.30-19.30-ig, szombat-vasárnap, munkaszüneti napokon 7.30-13.30-ig. A nyitvatartási időn túl a gyógyszertár ügyeleti szolgálatot lát el. Zamárdi, Kossuth u. 9. Tel.: 31-033, nyitva hétfőtől péntekig 8-19 óráig, szombaton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Tab: Kossuth u. 65. Tel: 20-042. Nyitva 8-20 óráig, szombaton 8-14 óráig. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerületűt. Kadlec András, Kadarkút (tel.: Kadarkút 52), dr. Szabó Lajos, Ecseny, dr. Horváth György, Gölle (tel.: 82/74-075), dr. Szokolics Gyula, Kaposvár, Tompa M. u. 10. (tel.: 82/15-486), dr. Kom- lósi Dezső, Osztopán (tel.: 59). Marcali kerület dr. Bojtor János, Nemesdéd, Kossuth u. 4. (tel.: 7), dr. Geszti János, Somogyvár, Május 1. u. 13. (tel.: Somogyvár, 35), dr. Hóhér István, Marcali, Petőfi u. 25. (tel.: 85/13-801), dr. Szijjártó Ferenc, So- mogysámson (tel.: Somogysámson 4. (tsz.) Nagyatádi kerület: dr. Szabadkai Miklós, Segesd (tel.: Se- gesd 4), dr. Gál József, Vízvár (tel.: 10), dr. Szujó Ignác, Barcs, Vörösmarty u. 14. (tel.: Barcs 307), dr. Horváth Ferenc, Csurgó, Virág u. 8. (tel.: Csurgó 25). Siófoki kerület: dr. Hollósy Vince, Siófok, Sorház u. 35. (tel.: 84/11-558), dr. Gergye János, Gamás (tel.: 4), dr. Mikola József, Karád (tel.: 6), dr. Ruff Flórián, Bábonymegyer (tel.: 84/20-848). Az ügyelet 4-én 8-tól 6-án reggel 8-ig tart. A kaposvári Állatkórház 4-én 10-től 12-ig tart nyitva.
