Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-18 / 15. szám
1992. január 18., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Katonabucsú a futkosótói A szülők és az ügyvédek kértek kegyelmet fHHHB I A A BM főosztályvezetője tegnapra megírta levelét Jogos a bogiári végkielégítés Dr. Komáromi József: „Nem az indulatok és az érzelmek döntik el, hogy kinek van igaza” DOLGOZÓI RÉSZVÉNYEKET BOCSÁTANAK KI Rt lett a Kaposvári Ruhagyár Balsai István igazságügy-miniszter ellenjegyezte a köztársaság elnökének döntését, így a törökbálintiak közül hárman ma hajnalban már a Somogy-expresszen utazhattak el, a nagyatádi büntetésvégrehajtási intézetből szabadulva. Mint ismeretes: 1991. április 7-én húsz sorkatona megtagadta az őrszolgálatot. Az elsőfokú bíróság zendülés miatt súlyos ítéletekkel sújtotta őket. A Legfelsőbb Bíróság szeptember végén, illetve október elején megtartott tárgyalásán tettüket — az ítéleteket nem módosítva — azonban nem zendülésnek, hanem parancsmegtagadásnak minősítette. Az elsőrendű vádlott, Nagy Károly honvéd a baracskai büntetésvégrehajtási intézetbe került, míg a huszad- rendű vádlottat megrovásban részesítették. Tizennyolc társukat a Magyar Honvédség büntetésvégrehajtási intézetében helyezték el: börtönben, illetve fegyházban — Nagyatádon. Az ítéletekbe sem a szülők, sem az ügyvédek nem nyugodtak bele, ezért felle- beztek, majd kegyelemért fo(Folytatás az 1. oldalról) A részvénytársaság tagja lett a Nagybajomban lévő magyar-panamai vegyes vállalat 45 százalékos kaposvári részesedéssel. Dr. Várni János elnök-vezéiigazgató szerint a részvénytársasággá alakulással az volt a céljuk, hogy a vállalat többi, még állami tulajdonban levő része is valóságos bel- és külföldi tulajdonosok kezébe kerüljön. A tőkearányok ilyen alakulásával a részvényesek tényleges befektetést hajtottak végre. A behozott tőkét teljes egészében gépvásárlásra fordították. Már munkába is állították az új programvezérlésű varró- és vasalógépeket. A 106 millió forintból 50 millió forint emeléssel dolgozói részvényeket bocsátanak ki. Minden olyan dolgozó kap részvényt, aki legalább egy évet eltöltött a gyárban. Az elosztásnál 2 szempontot veszlyamodtak a köztársasági elnökhöz. Az igazságügyi miniszter nem támogatta a kérelmeket, Göncz Árpád köz- társasági elnök azonban úgy döntött, hogy a hetedrendű vádlottnak Farkas Zoltánnak, — ő február 7-én szabadult volna — kegyelmet ad, mert beteg kisgyermeke van, ugyanakkor csak korlátozottan volt alkalmas a katonai szolgálatra. Félix Attila, — ugyancsak februárban töltötte volna le büntetését — szintén kegyelmet kapott. Ők ketten fogházban töltötték büntetésüket. Bakri Zsolt 1 év és 8 hónapi börtönt kapott, de fiatal korára, megbánást tanúsító magatartására való tekintettel ugyancsak kegyelemben részesült. Az elítélt fiatalok közül egy honvéd már szabadult, mert letöltötte büntetését. Dr. Biszak János hadbíró alezredes, a megyei bíróság katonai kollégiumának vezetője érdeklődésünkre elmondta, kedden döntenek arról, hogy várhatóan feltételes szabadságra bocsátják Kovács Csaba negyedrendű vádlottat. Nagy Jenő nek figyelembe: a munkabért és az itt ledolgozott évek számát. — Abból indulunk ki, hogy munkabér arányos azzal az értékkel, amit a dolgozó termel a gyárban — mondta az elnök-vezérigazgató. Másrészt, ha valaki csak 2 éve van nálunk, akkor kevesebbel járult hozzá a vállalati vagyonhoz, mint aki már 15 éve itt dolgozik. Olyan elv alapján osztjuk el a részvényeket, hogy például a 2-5 év között itt dolgozóknak 1 havi, az 5-10 év között 2 havi, 10-15 év között 4 havi átlagkeresetnek megfelelő részvényt adunk. A konkrét elosztásra a jogosultság ismeretében kerül majd sor. A dolgozók örömmel fogadták a hírt. Úgy érzik, hogy ha kismértékben is, de tulajdonosai lettek a gyárnak. És az 50 milliós érték nem kis összeg. Tartós vagyonhoz jutnak, hiszen egy jól menő vállalat részvényeinek értéke nem csökken. Ugyancsak kedvezően érinti a gyárat, hogy a múlt évben a fonyódi üdülőből alapítványt hoztak létre, és így a dolgozók tulajdonában maradt 15 millió forint értékű vagyon. Tavaly 26 százalékos volt a béremelés, az idén 20-25 százalékot terveznek, ha megfelelő lesz a termelési eredmény. Várhatóan 22-25 millió forintos nyereséggel zárják az 1991-es évet. Az átalakulás költségei miattt — a pécsi vegyesvállalat létesítése például 6 millió forintba került — kevesebb a tervezettnél. Az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy további átalakításokat végeznek a gyár területén, hiszen a csaknem 150 millió forintos beruházás feltételezi a hatékonyabb munkát. Pályázatot nyújtanak be a Somogy Megyei Munkaügyi Központhoz munkahelyteremtő szándékkal, amivel további 120 embert foglalkoztathatnának. A belső átalakítások előreláthatóan április 1 -jéig befejeződnek. Változatlanul jó a Kaposvári Ruhagyár helyzete a külföldi piacon. A termelés 98 százalékát továbbra is tőkés exportra szánják. Belföldön az életszínvonal nagyarányú csökkenése miatt a minőségi árura nincs fizetőképes kereslet. — Átszervezéssel, hatékonyabb gépekkel növelni kívánjuk a nyereséget — mondta dr. Várni János. — Azt ígértük a részvényeseknek, hogy 1992 végén 10 százalékos lesz a tiszta osztalék. A tőkések Magyarországon elsősorban a kereskedelembe fektetnek be a gyorsan megtérülő haszon reményében. A termelő vállalatnál nagyobb a kockázat. Szeretnénk a bizalomnak megfelelni. S. Pap Gitta (Folytatás az 1. oldalról) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. paragrafusa értelmében a boglárlellei polgármesteri hivatalnak nem jogutódai az újonnan megalakult balaton- boglári és balatonlellei polgármesteri hivatalok — hangzik a levél. Ezért ebben az ügyben „a jogutód nélküli megszüntetésére” vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Dr. Komáromi József elmondta: a szétválás időpontja 1991. október 1. után is tovább dolgozott a hivatal. Munkavégzésre kötelezték a dolgozókat, 1991. november 19-ig. Tudniillik akkor szűnt meg a boglárlellei hivatal, s a BM korábbi állásfoglalása szerint ettől az időponttól mondtak fel a dolgozóknak. Közben pedig 1991. október 19-ével hatályba lépett a vég- kielégítésről szóló törvény. Mivel a hivatal esetében nem jogutódlásról vanszó, a felmondási időre járó munkabér és a végkielégítés együttes összege illeti meg azokat a dolgozókat, akik a végkielégítésről szóló rendelet feltétéinek megfelelnek. — Miért a lelleiek fizetik ezt az összeget? — Az önkormányzati törvény 52. paragrafuságnak (2) bekezdése alapján előkészítő bizottság jött létre. Balatonlel- lén ebben az előkészítő bizottságban a leilei települési képviselők és a Balatonlelle Baráti Kör delegált képviselői vettek részt. A törvény eljárásnak megfelelően a bizottság — többek között — a költségek viselésére is javaslatot tett. Azt javasolták, hogy a költségeket a lakosság arányában osszák meg. Ezt a boglárlellei képviselőtestület nem fogadta el, és 1991. június 4-én tartott ülésén hozott egy határozatot, hogy „A kiválással kapcsolatosan felmerülő költségek Ö.tv.57. paragrafus analóg alkalmazásával a kiváló Balatonlelle önkormányzatát terhelik, mivel Ba- latonboglár és Szőlőskislak lakossága nem kérte és nem kezdeményezte a kiválást.” A köztársasági elnök a felterjesztésbe foglalt határozat rendelkezéseinek elfogadásával döntött. — Miért tartozik a kiválás költségei közé a dolgozók felmondási idejére járó munkabér, a végkielégítés és ezek közterhei? — Azért, mert a válás nélkül ezek a költségek nem merültek volna fel. Ezenkívül vannak még további költségek is, például a közös intézmények megszüntetése. Ezek számbavételére a feladatok végrehajtása után kerülhet sor. — Ezek szerint a polgár- mesteri hivatalok mint munka- szervezetek nem jogutódai a megszűnő boglárlellei hivatalnak, de az önkormányzatok jogutódai a volt boglárlellei önkormányzatnak. — Ezen alapul dr. Kovács Miklós polgármester döntésének jogszerűsége, amely kiválthat ugyan indulatokat, de nem az indulatok és az érzelmek döntik el azt, hogy kinek van igaza, és azt sem, hogy a döntés jogszerű-e. — A képviselők erkölcsi kifogásokat támasztottak! — A dolgozók a szétválással elvesztették — a végkielégítés szempontjából — munkaviszonyuk folyamatosságát, amely forintban kifejezhető és törvényben meghatározott térítéssel jár. Ez a végkielégítés. A jogszerű munkaviszonyuk újrakezdődik, és 1994-ben válnak ismét jogosulttá a vég- kielégítésre. — Mi történik, ha a képviselőtestület törvény elé viszi ezt az ügyet? — Jogában áll. V. T. ALAPÍTVÁNYI TÁMOGATÁSSAL - KAPOSVÁRON Marketing-szeminárium Kétnapos szemináriumot szervezett a kaposvári Privát-Profit üzletközpont a Magánvállalkozásokat Fejlesztő Központ segítségével a megyeházán. A rendezvény — a NewYork-i State University alapítványának támogatásával és a Somogy Megyei Vállalkozási Központ aktív közreműködésével — a magán- vállalkozások kezdeti nehézségeinek leküzdését szolgálta. Dr. Bethlen Ferenc, az amerikai egyetem tanára tartott előadásokat a marketing szerepéről a társadalomban, a piaci információról és tervezésről, az árképzési poltikáról. Külön foglalkozáson ismerkedtek meg a szeminárium résztvevői az értékesítés menedzselésével, a külföldi piacon való megjelenés formáival és általában a marketing vizsgálatával. Zsugovits Miklósné ügyvezető igazgató és Preisznerné dr. Schneider Erzsébet arról tájékoztatott: a kaposvári vállalkozás hosszabb távú képzéssorozatban szeretné segíteni a megyei vállalkozókat, és konzultációs lehetőséget nyújt az egyéni problémák megvitatására. Céljuk, hogy segítsék rádöbbenteni a vállalkozókat arra: hogyan lehet életképes egy vállalkozás. Zsugovits Miklósné elmondta; szeretnének egy klubot is létrehozni a vállalkozók számára. Az üzletközpont már most nagy segítséget nyújt adó- és vámügyekben, pénzügyi és jogi tanácsadással; üzleti tervkészítésben, hitelpályázatok elkészítésében és külkereskedelmi szaktanács- adásban. Számítógépes adatbankjuk révén nemzetközi információkhoz juttatják partnereiket. Érdekeltek abban, hogy a visszajelzések alapján sikeres vállalkozások bemutatásával bővítsék a szakmai előadások konzultációit. (Mészáros) Javítások, kereskedelmek A múlt évben majdnem százmillió forint értékű gépalkatrészt javítottak és forgalmaztak a kaposvári Agrotechnika Rt-nél. (Fotó: Lang Róbert)
