Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-17 / 14. szám
1992. január 17., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 NAPIRENDEN AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZERVÁLTÁS (2.) A munkanélkülieknek is jár ellátás A beszélgetés első részében az egészségügyi rendszerváltozást koordináló bizottság elnöke, dr. Kincses Gyula állította: beteg nem maradhat orvos nélkül. Főleg az idősek félnek attól, hogy biztosítási kártya hiányában nem mehetnek orvoshoz. Mi történik akkor, ha a nyugdíjas a következő hetekben nem kapja meg a kártyát? — Reméljük, ilyen eset nagyon kevés lesz. Éppen a nyugdíjasok kártyáinak kiosztása folyik a legrendezetteb- ben. A társadalombiztosítás naprakész nyilvántartással rendelkezik. A kártyákat térti- vevénnyel küldik ki postán, várhatóan kevés lesz a reklamáció. Ha mégis előfordulna, akkor a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz kell fordulni, oda, ahol egyébként a nyugdíjjal, járadékkal kapcsolatos panaszokat is intézik. — Városban, nagyobb településen, ahol több orvos is dolgozik, nincs akadálya a szabad választásnak. De mi a teendő akkor, ha a községben egy orvos van vagy két falunak egy orvosa? — Törvény írja elő, hogy a helyi önkormányzat köteles megteremteni a rendelés feltételeit és működtetni az orvosi szolgálatot. Június végéig van idő erre, addig pedig a jelenlegi körzeti orvos köteles ellátni minden hozzáfordulót, akár van biztosítási kártyája, akár nincs. — Előfordulhat, hogy az önkormányzat és a falu lakói nem ugyanazt az orvost akarják felkérni? — Ilyen eset valóban lehetséges. A demokrácia lényege, hogy a választott önkormányzati képviselőkön keresztül a közösség érvényesíteni tudja az akaratát. Tehát az lesz a falu orvosa, akit az ott élők akarnak. — A nyugdíjasok, a biztosítottak és gyerekeik szinte automatikusan megkapják az orvosi ellátáshoz szükséges egészségügyi kártyát. De mi lesz azokkal, akik nem dolgoznak, munkanélküliek? — Azokkal nincs gond, akik munkanélküli-segélyt kapnak, hiszen ők szerepelnek a nyilvántartásban. Az igazi problémát azok jelentik, akik már nem kapnak segélyt. Természetesen ők sem maradhatnak ellátás nélkül. Nekik a helyi önkormányzatot kell megkeresniük, ahol igazolást kapnak szociális helyzetükről, és ennek alapján kérhetnek biztosítási kártyát. Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a háziorvosi hálózat kialakításában rendkívül nagy és fontos feladat hárul az önkormányzatokra. A terület szociális ellátásáért felelős testületeknek, tisztségviselőknek, ott helyben kell gondoskodniuk arról, hogy senki ne maradjon egészségügyi ellátás nélkül. — Változik-e és hogyan a szakorvosi ellátás eddigi rendje? — Az egészségügyi rendszer átalakítása hosszabb folyamat. Első lépésként a háziorvosi hálózat jön létre, várhatóan július elsejéig mindenütt megtörténik a választás. Az év második felében készülnek el azok a rendeletek, amelyek a szakorvosi rendszer igénybevételét fogják szabályozni. Egyébként ennek a kérdésnek a megoldása korántsem lesz olyan egyszerű, mint a háziorvos-választás. Ugyanis a szakorvosi ellátásnál szakmai és anyagi előírások, korlátok lesznek. Hasonlóan egy távolabbi időpontban kerül sor a szabad kórházválasztás rendszerének kidolgozására, szabályozására. Ebben az évben tehát csak a háziorvosi hálózat jön létre. Szabó Margit Környezetvédelem Az MTA májusi közgyűlésén a központi előadás témája a környezetvédelem lesz. Egyúttal kidolgozzák a Rio de Janeiróban tartandó világkonferenciára a magyar nemzeti környezetvédelmi stratégiát is. Felújítják a jáki templomot Visszakapja a jáki templom a különböző múzeumokba, kőtárakba szállított eredeti szobrait. A 800 éves apátsági templom megtalált középkori szárnyas oltárának restaurálását húsvétra befejezik. Magyar PC World Megjelent a magyar PC World. A világ legnagyobb informatikai szaklapkiadó vállalata, az IDG a világ 50 országában 150 kiadványt jelentet meg. A PC Worldot eddig 21 országban adták ki, s a magyar a legújabb szám. Akiket kilenc feleség vár este Milyen az élet kilenc feleséggel? — ezzel az ígéretes címmel tervez tévésorozatot egy amerikai producer. A Corriere della Sera tudósítója a helyszínen kereste fel a szereplőket, akik mintegy 50 ezren élnek Ari- ozna állam egyik eldugott szegletében. Minthogy a mormon vallás hivatalosan szakított a tőbbnejűséggel, ők inkább a sivatagba költöztek, csakhogy zavartalanul élvezhessék a több feleség — egy férj meghitt kapcsolatot. „Mit lehet kezdeni ennyi feleséggel?” — kérdezte az újságíró a település polgármester-asszonyát. „A békés együttélés kulcsa a harmadik feleség. Mert az első úgy érzi, hogy ő a legfontosabb; következésképpen állandó feszültségben él a második asszonnyal, mert úgy gondolja, hogy az ki akarja szorítani. A harmadik lehet az, aki őket is, meg a továbbiakat is ösz- szebékíti. És ha a harmadik feleség képes erre, akkor nincs baj. Ha nem? De hát hol nincsenek viták? Én magam is többnejű családban nőttem fel, és emlékszem, kislányként is már arról ábrándoztam, hogy harmadik feleség lehessek.” A férfi szempontból paradicsominak tetsző állapotot beárnyékolja a párválasztás nem éppen irigylésre méltó módja. „A feleségeket nem a férfi választja, hanem a szekta vénei jelölik ki. Amikor egy fiatalember már érett a házasságra, megmondják, hogy kivel kell együtt élnie. S ha jól viselkedik, további feleségeket kaphat.” A helyszíni tapasztalatok nyilván nem hatottak lelkesítőén a feltehetőleg mono- gám házasságban élő újságíróra, mert megkérdezte: és mi az előnye a többnejűségnek. „Az — mondta egy feleség —, hogy lehetővé teszi a férfi számára a férfigőgtől való megszabadulást, a nő számára pedig a szexuális rabszolgaság elkerülését.” Nem semmi... ODALETT A KOPZÓS-PÖDRŐS Bartókkal buktak Balatonberény téli álmát alussza. Horváth Jenő (Kossuth Lajos utca 74.) fölriad, tollat fog. „Volt nálunk egy Kop- zós-pödrős együttes; sajnos, csak volt — írja a papírra. — Ismerték őket az egész országban, még külföldön is. Hogy mi történt, nem tudjuk, csak keressük a titkot...” Nagy Károly polgármester komoran beszélte el a történteket. — Egyelőre úgy néz ki, megszűnt az együttes. Ötvenezer forintot kértek az ön- kormányzattól, a képviselők nem szavazták meg. A művészeti vezetőjük lemondott, a hagyományőrzők szétszéledtek. Lebbentsük föl a fátylat a titokról, amelyet levélírónk is emlegetett! Múltidéző címmel két éve országos hagyományőrző-találkozót szervezett a Kopzós-pödrős együttes Bala- tonberényben. Erre az alkalomra színes képeslapot nyomtattattak. Nem volt szokványos: a balatoni anzikszoktól eltérően csak az új Bar- tók-emlékművet ábrázolja. Kiadására az akkori községi tanács végrehajtó bizottságától kölcsönt kaptak. A képeslap nem fogyott, s a polgármesteri hivatal követelte az adósság visszafizetését. Bankkölcsönből megadta az együttes. Ám kölcsönt kölcsönnel kielégíteni aligha lehet. Folytassuk a beszélgetést Nagy Károllyal. — Szívügyem volt az együttes. Kevés falu büszkélkedhetett ilyennel. Elhibázott lépésük volt ellenben a 20-25 ezer darab képeslap kinyomtatása, olyané, amelyiken csak a Bar- tók-emlékmű látható. Az akkori tanácstól nyolcvanezer forint kölcsönt kaptak azzal, hogy képeslapok eladási árából 1990 végére visszafizetik. Vissza is fizették, újabb hitelből. Ez 1991. december 31 -én lejárt. Ennek a visszafizetésére kért támogatást az együttes vezetője, ötvenezer forintot. Nagy Károly búskomor. — Bánt a dolog. 1976-ban én alakítottam meg az együttest. — Milyen a lelkiismerete most, hogy nem szavazta meg Garai Jánosné Fotó: Gyertyás László idei évre egy fillér támogatást sem kérnek. Az ötvenezer forint átütemezését tagadta meg az önkormányzat. A harmincezer forint támogatást nem szavazták meg. Az önkormányzati ülés után Budai Imre művészeti vezető elfojtott hangon jelentette be: lemond. A tagságnak meg is indokolta eztés a hagyomány- őrzők együttéreztek vele. Megszűnt az együttes. A lemondott művészeti vezető így folytatta: — Természetesen a bankkölcsönt saját zsebemből vissszafizettem; a képeslapok pedig nálam vannak. — Még meg is gazdagodhat rajtuk— vetettem közbe. — Lehet... — sóhajtott. Garai Jánosné az együttes alapító tagja. Azt kérdeztem tőle: miként vélekedik a történtekről. — Haragudtak ránk, kezdettől fogva. Ez az igazság. — Nocsak? — Az együttes és a tanár úr (Budai Imréről van szó) nem ezt érdemelte. Szép szóval mindent meg lehetett volna beszélni. Úgy voltunk mi, a Kopzós-pödrős együttes, mint egy család... Ha megverik a pásztort, elszélednek a juhok. Ez történt itt, Balatonberény- ben is. — Bízik abban, hogy föltárnád még a Kopzós-pödrős együttes? — A fiatalokat már nem érdeklik a hagyományok, más utat járnak. Nem így képzeltem el, hogy egyszer az együttesnek is vége lesz... Horányi Barna az önkormányzat a kért támogatást? — Az enyém rossz — mondta Nagy Károly. — Kölcsönt kértek, visszafizették volna... Budai Imre a Kopzós-pödrős hagyományőrző együttes művészeti vezetője. Arcán nyoma sincs a bánatnak. — Mi bíztunk abban, hogy elfogy a huszonkétezer kéBudai Imre peslap, amely hetvenezer forintba került. Az eladási ár töredékéből visszafizethettük volna a kölcsönt, a fennmaradó pénzből pedig gazdálkodhatott volna az együttes. Bankkölcsönből kifizettük a polgármesteri hivatalt. 1991-ben kapott az együttes az önkormányzattól ötvenezer forintot. Nem költötték el. Csak azt kérték, hogy a bankkölcsön kiegyenlítésére használhassák föl. A felelet: Azt nem! Újabb harmincezer forint volt még az igénye Budai Imrének, így 1992-t nulláról indulva kezdhették volna, azzal, hogy az Ma már csak emlék
