Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-16 / 13. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. január 16., csütörtök AZ OTP SEGÍT A LAKÓK KÖLTÖZÉSÉBEN Megerősítik az IMS-házakat Vállalkozókat és felelősöket keresnek — Barcson az első lakások már készen vannak Az OTP megyei székháza, amely ugyancsak megerősítésre vár (Gyertyás László felvétele) MA LESZ AZ ALAKULÓ ÜLÉS Gazdasáqi kamara Siófokon A hetvenes években és a nyolcvanas évek elején egyre több lakás épült Magyarországon. Ekkor került hozzánk Jugoszláviából az azóta hírhedté vált IMS-szerkezet. A Baranya Megyei ÁÉV vásárolta meg, s rajta keresztül jutott az egykori SÁÉV-hoz, majd a két vállalat egyesülését követően a Bázishoz a technológia. Ezzel a megoldással épült föl a kaposvári kórház műtéti tömbje, a megyei rendőrkapitányság, több más közintézmény — amikor még nem sejtették, hogy baj van az IMS-sel. Csak az OTP beruházásában 188 lakást építettek ezzel a technológiával megyénkben. IMS-szerkezet- tel készítették el az OTP megyei igazgatóságának épületét, a nagyatádi fiókot, a barcsi takarékszövetkezetet is. Fölöttük lakásokat alakítottak ki, ahonnan mostanában több lakót ki kellett költöztetni. Kovács Béla, az OTP megyei igazgatóhelyettese elmondta, hogy valamennyi általuk építetett házat megvizsgáltattak, s ezek szerkezetét megerősítik. Pályázatokat írnak ki a vállalkozóknak Barcson, Kaposváron, Fonyódon és Nagyatádon az épületszerkezet megrősítésére. Nagyatádon az ajánlatokat január 20-ig várják. Az OTP Rt vállalja az ideiglenes lakásokba való átköltöztetés költségeit, és mindenféle megoldásról hajlandó tárgyalni a lakókkal. Budapesten létrehoztak egy irodát, amely csak ezzel a kérdéssel foglalkozik. Az OTP a pénzéhez akar jutni, ezért a Bázist felszámoló bizottsághoz benyújtották a kártérítési igényüket. Keresik a felelősöket, merthogy ezt a technológiát valaki megvásárolta, az építési szabványnak megfelelőnek találták, s az engedélyeket is kiadták. Kovács Béla szerint az OTP nem volt felelős akkor, amikor megbízásokat adott a különböző cégeknek arra, hogy ezzel a rendszerrel építsenek, mert sejtelmük sem volt arról, hogy baj van az IMS-sel. Most összehívják a tulajdonosokat és a közös érdekeket figyelembe véve döntenek a helyreállításról. így tették ezt Barcson is, ahol decemberben már végeztek az első lakások megerősítésével. Nagy Jenő (Folytatás az 1. oldalról) — Többen egymástól függetlenül jutottunk arra az álláspontra, hogy szükséges lenne, ha a helyi vállalkozók, vállalkozó szervezetek létrehoznának egy intézményesített fórumot saját érdekeik érvényesítése végett — mondta Brachna János, az egyik szervező. — Ez most még hiányzik a városban; nincs partnere például a gazdálkodó szervezeteknek a polgármesteri hivatalban, s ez egy évvel ezelőtt feszültséget is okozott a különböző adók kivetésével kapcsolatban. A kamara intézménye Nyugaton rendkívül szervezett, sokféle jogosítvánnyal ellátott fórum, amely gyakorlatilag kötelező tagságot is jelent a gazdasági élet minden résztvevője számára; például egy kisebb községben dolgozó pék vagy fodrász stb. a saját kamarájának a tagja kell legyen, enélkül ugyanis nem kaphat jogosítványt; ez azt jelenti, a többi között, hogy olyan szakmai hátteret is ad a kamarai tagság, amely garancia a színvonalra. A fórum igénye, mondhatnók, „benne van a levegőben”, például a Magyar Szállodaszövetség legutóbbi közgyűlésén szó esett arról is, hogy az új panziók, szállodák besorolása szakmai kontrollal történjék, de felvetették azt is, hogy ne lehessen szállodát nyitni a szakmai szövetség megkerülésével. Ez az igény később minden szakmára vonatkozhat. A siófoki városi kamarában a tervek szerint kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági, idegen- forgalmi, vendéglátó- és közlekedési tagozat lesz; az alapszabály-tervezettel a belépni óhajtók a mai ülésen ismerkedhetnek meg. — A gazdasági élet különböző résztvevőivel folytattunk beszélgetéseket a kamara létrehozása végett, s mindenki örömmel fogadta az ötletet. Biztos vagyok abban, hogy sokan eljönnek az ülésre. Az egyesületi törvény szerint legalább tíz tag kell ahhoz, hogy megalakulhasson a kamara, s úgy tervezzük, ha már tízen aláírták a belépési nyilatkozatot, vezetőséget és elnököt is választunk. A siófoki kamara megalakulásának egyik szervezője Christ Miklós, a kaposvári kamara ügyvezető igazgatója. A kaposvári szervezet révén kapcsoldunk majd a magyar gazdasági kamarához, mert önmagunkban nem juthatnánk azokhoz a fontos információkhoz, amelyek a működéshez feltétlenül szükségesek. Sz. A. Nem osztanak bizonyítványt ENERGIASZOLGALTATAS, -FOGYASZTÁS / Érdek és ösztönzés „Semmifajta bizonyítványosztásra nem kerül sor a kormány vagy a belügyminisztérium részéről az önkormányzatok első évének ösz- szegzéseként — mondta dr. Szabó Lajos, a BM önkormányzati főosztályának vezetője. Mindössze arról van szó, hogy sort kerítenek a polgár- mesterek szakmai munkájának értékelésére, ezt a feladatot ugyanis a minisztérium látja el. Az bizonyos, hogy az első évben a vártnál eredményesebben tevékenykedtek az önkormányzatok. Körülbelül három hónapig tartott, amíg az önkormányzatok szervezete létrejött és amíg megteremtődtek a működési keretek. A helyi képviselő-testületek munkáját az összeszokás konfliktusai jellemezték, néhol a bizalmatlanság, a békétlenség jelei is megmutatkoztak, túlbecsülték a saját hatáskörüket. Az ön- kormányzatok által hozott határozatokat és rendeleteket jól jellemzi, hogy a szeptemberig megszületett 130 ezerből mindössze 5700 döntésük tűnt törvénysértőnek, de a köztársasági megbízottak kérésére ezeket átdolgozták. A bíróság elé került határozatok száma alig haladja meg a százat. Az önkormányzati jogalkotás más területein is bőven akad teendő, hisz az önkormányzati törvény csak keretet adott. 1991-ben az önkormányzatok pénzügyi forrásai harmadával meghaladták ugyan az előző évit, de a költségvetés növekedése az infláció mértékét még így sem érhette el. Ez a forráshiány jelentette az ön- kormányzatok legnagyobb gondját. A megválasztott polgármesterek 97 százaléka ma is a helyén van, a 2100 jegyzői állás zömét sikerült szakemberekkel betölteni. A helyi képviselő-testületek egyre jobban érzékelik önállóságukat, és döntéseik súlyát. Az elmúlt egy év alatt háromezer polgármester továbbképzésére került sor. (deák) Várhatóan márciusban tartja alakuló közgyűlését a hazai energiafogyasztók érdekvédelmi szervezete. A Magyar Energiafogyasztók Szövetségének (MESZ) célja, hogy védje és képviselje a hazai energiafogyasztók érdekeit, ösztönözze az energiaszolgáltatás biztonságának és minőségének javítását, továbbá kialakítsa a helyes fogyasztási szerkezetet. E célok érdekében egyeztető szerepet kíván játszani a termelők és a felhasználók között az energiagazdálkodás valamennyi területén. A szövetség szakértői véleményt nyilvánítanak a fogyasztókat érintő kérdésekben, állást foglalnak az energiaügyi szabályozással összefüggő kormányzati és hatósági rendelettervezetekről. A szervezet megalakítása mellett szól az is, hogy a szakemberek álláspontja szerint jelenleg a magyar energiaárak nem tükrözik sem a világpiaci, sem az európai, sem a hazai összefüggéseket. Pedig e területen is érvényesíteni kell a piac követelményeit, főként azért, hogy az árak takarékosságra ösztönözzenek. Vegyesvállalat Magyar-orosz vegyesvállalatot alapított az Agormen svéd-magyar vállalat és a voronyezsi Experiment cég. Az alapító okmány szerint barter- üzleteket bonyolítanak le, de lehetséges egyes ipari termékek közös gyártása is. A vegyesvállalat magyar irodája Szolnokon, az orosz pedig Vo- ronyezsben nyílt meg. Mozgó szemétfeldolgozó A budapesti szemét elhelyezésére a Pest megyei ön- kormányzat 50 millió forintért különleges berendezést vásárolt Németországból. A mozgatható gépsor szétválasztja a szemetet, így újrahasznosítható nyersanyaghoz jutnak. KÉSŐBB SZÁMÍTANAK RÁJUK Végkielégítés a Csepel 800 dolgozójának A megyeri tej megmaradt Megemelt összegű végkielégítést kapnak a Csepel Autó elbocsátott dolgozói az 1992-re megkötött vállalati kollektív szerződés szerint. Az üzemi szakszervezet és a vállalati vezetőség tárgyalásainak eredményeként az államilag garantált — egytől öthónapos bér összege helyett — a vállalatnál eltöltött évek függvényében négytől 16 hónapos átlagbért kapnak az utcára kerülő dolgozók. A megállapodást a humánus szempontok mellett az is előmozdította, hogy a későbbiekben — amennyiben a termelés föllendül — ismét számítanak ezekre a munkásokra. Jelenleg 800 dolgozó tölti felmondási idejét. A többi — összesen kétezer munkás — megélhetése előreláthatólag hosszú távon is biztosítva van, hiszen megkezdődtek a vállalat részvénytársasággá alakulásának előkészületei. Igaz, egyelőre csupán egy szándéknyilatkozatban rögzítette az egyesült államokbeli Group International, hogy megvásárolja a Csepel Autó 51 százalékát. A szakszervezet a vállalat létszámleépítő bizottságában is helyet kapott, s ügyel rá, hogy a felmondási tilalmakat betartsák, ne kerüljenek utcára azok, akik a betegállományban vannak vagy katonaidejüket töltik. A Vasas szak- szervezettel állandó kapcsolatban állnak, és a más üzemekből érkező munkaerőigényekről az információkat továbbítják a dolgozóknak, hogy a munkanélküli segély helyett újra keresethez juthassanak. Bábonymegyeren is egyre kevesebb család foglalkozik a szarvasmarhatartással. Jelentősen visszaesett a községben a tejtermelés és eladás. Ezért a Kaposvári Tejipari Vállalat 1991. március 30-ával megszüntette a faluban a tejcsarnokot. A gépeket, eszközöket, segédanyagokat Kaposvárra vitte. — A tejipari vállalat döntése ellenére a községben a tejbegyűjtésre még mindig igény van — magyarázza Kromek Pálné, a polgármesteri hivatal dolgozója. — Néhány gazda ugyanis a tavalyi értékesítési krízis ellenére vállalta a jószágtartást. A tejet pedig értékesíteni kell... Hivatalunk a lakossági tejbegyűjtés visszaállítása érdekében és a tönkretett csarnok rendbetételéhez 15 ezer forint támogatást is nyújtott a vállalkozó részére. Az épületet ugyanis önkormányzatunk visszaigényelte. Két megtermett kutya csahol kitartóan Bábonymegyeren, a Rudnay utca 36. számú ház kerítése mögött, a „birtokra” lépni nem tanácsos. Kis idő múlva Pólyák Istvánná tejbegyűjtő vállalkozó kísér a konyhába. A férj kezdi a beszélgetést. — Tizenhét évvel ezelőtt Békés megyéből telepedtünk át a Dunántúlra. Otthon dohánytermesztéssel foglalkoztunk, nagyjószág tartására nem volt lehetőségünk. Mivel megtetszett a somogyi dombvidék, a Tab környéki táj, ezért Bábonymegyeren vettünk házat. Elhelyezkedési lehetőség azonban csak a tabi Béke Termelőszövetkezetben volt. Az állattenyésztési telepre kerültem, ott szerettem meg a szarvasmarhákat... Több mint tíz éve, hogy egyéni gazdálkodó vagyok, jószágtartással foglalkozom. Jelenleg is tíz tehenünk van. A feleség folytatja: — Az utóbbi egy-két évben nehézségek voltak az állatok és a tej értékesítésével, ezért mostanra már csak 9 család foglalkozik szarvasmarhatartással községünkben is. Potom pénzért vették át az állatokat és a tejet, így több család fölszámolta a gazdaságot. Mi, a legnagyobb állománnyal rendelkezők kényszerhelyzetben voltunk; a teheneket nem lehetett egyik napról a másikra eladni, a gazdálkodást pedig fölszámolni, a tejet értékesíteni a háznál, ezért vállalkozóként a tej összegyűjtését vállaltam. Szeptember 1-jétől veszem át a kisgazdáktól a tejet. Ez a két kisgyerek mellett, jelentős plusz munkával jár, de — elsősorban saját érdekünkben — lépni kellett... A szükséges eszközöket a tejipartól bériem, a víz, villany és egyéb vegyszerek a számlámat terhelik... Még igazából nem tudtuk fölmérni, hogy ez a vállalkozás megéri-e. Most, a téli időszakban naponta egyszer, reggel fél hét és hét óra között veszem át a kistermelőktől a tejet, összesen 150-200 litert. —- Térségünkben az állatállomány csökkenése miatt már más községben is megszüntette a tejátvételt a vállalat — fűzi hozzá a férj. — Zaláról is ide hozza két család a frissen fejt tehéntejet. A bábonymegyeri Pólyák család a tabi Béke Tsz-től 16 hektár földet és 3 hektár legelőt bérel. Azt mondják: minden percük foglalt. Krutek József
