Somogyi Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-16 / 13. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ES A NAGYVILÁG 1992. január 16., csütörtök < > Megszűnt Jugoszlávia (Folytatás az 1. oldalról) Belgium, Nagy-Britannia és Ausztria ugyancsak bejelentette az elismerést. A jugoszláv kormány elítélte az Európai Közösséget, amiért elismerte Szlovéniát és Horvátországot. Egyben azzal Táblacsere Zágrábban vádolták meg az EK-t, hogy a lépéssel a Tizenkettek megsértik a nemzetközi jogot. Az EK-döntéssel kapcsolatos közleményt az elismerés bejelentése után adták ki. MÓDOSÍTJÁK A KRESZT Lakott területen csak ötvennel (Folytatás az 1. oldalról) A módosított Kresz leglényegesebb eleme, hogy lakott területen 50 kilométerre csökken a megengedett legnagyobb sebesség. Az új rendelet azonban — szem előtt tartva a rugalmasság elvét — egyes arra alkalmas útszakaszokon ennél nagyobb maximális sebességet is engedélyezhet. A lakott területen kívüli sebességhatárok nem változnak, így autópályán továbbra is 120-szal lehet majd haladni, ám ezt az eddigieknél sokkal szigorúbban be kívánják tartatni. A szakemberek szerint ugyanis a 120 kilomé- ter/óra megfelelő és indokolt sebesség az autópályákon, a gondot azok az autósok okozzák — és ilyenek nem kevesen vannak —, akik ezt jelentősen túllépik. Az egyéb lakott területen kívüli utakon a felső határ 80 kilométer marad, s ennek kismértékű növelése — elsősorban a nemzetközi főútvonalakon — csak akkor várható, ha az utak és a magyar autópark állapota eléri a nemzetközi színvonalat. További változás, hogy lakott területen kívül — az autópályákat kivéve — kötelezővé válik a tompított fény nappali használata, ezt közlekedésbiztonsági megfontelások indokolják, A taxisokat érinti az a rém delkezéSi hogy kizárólag utassal és a tömegközlekedést nem akadályozva igénybe vehetik majd a bus- zsávot is. Az államtitkár eh mondta: a szabályokat be nem tartó gépjárművezetőket immár egyértelmű rendszabályok sújtják, hiszen januártól ténylegesen is megkezdődött az utánképzési rendszer. Utánképzésben részesül minden olyan gépjárművezető, akinek visszavonták a jogosítványát, vagy két éven belül háromnál több szabálysértési eljárást kezdeményeztek ellene. Gyurkovics Sándor elmondta: ajánlatos a törvény teljes szigorával fellépni, ugyanis a közlekedési morál területén nem állunk jól. ÚJ JUGOSZLÁVIA SZÜLETIK A titóista köztársaság 1945. november 29. — Az alkotmányozó nemzetgyűlés (skupstina) nyilatkozatában eltörölte a királyságot, és az országot Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággá nyilvánította. Ennek tagköztársaságai: Szerbia (Vajdaság autonóm tartománnyal és Koszovo autonóm területtel), Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Crna Gora (Montenegro). 1946. január 31. — Kihirdették az új alkotmányt. 1946. december 5. — Megkezdődtek az államosítások. 1946. február 1. — Tito vezetésével megalakult az új kormány a népfronthoz tartozó politikai pártok által delegált tagokból. 1947. február 10. — Az Olaszországgal kötött párizsi békeszerződés értelmében Jugoszláviához került Isztria nagy része és Zára. Trieszt szabad város Jett. (Lényegében az 1919-es jugoszláv határokat állították vissza.) 1948. június 20-22. — Az év folyamán kiéleződött a viszony egyrészről Jugoszlávia, másrészről a Szovjetunió és a szocialista országok között. Az addig belgrádi székhelyű Kominform elítélte Tito „elhajló” politikáját, és központját Prágába tette át. Fokozatosan megszakadtak a jugoszláv politikai, később a gazdasági kapcsolatok a szocialista országokkal, és Jugoszlávia Nyugat felé fordult gazdasági segítségért. 1948. július 21-28. — A kommunista párt 5. kongresz- szusa Belgrádban Titót választotta a PB elnökévé és a KB főtitkárává. 1950. június 26. — „Alaptörvényt” fogadtak el arról, hogy a dolgozói kollektívák önigazgatásába kerül a vállalatok vezetése. Bevezették az üzemi tanácsrendszert; a köztársaságok között és az üzemekben decentralizálták a gazdasági vezetést, később a bank- és a hitelrendszert. 1952. november 2-7. — A kommunista párt Zágrábban tartott 6. kongresszusa a párt nevét Jugoszláv Kommunisták Szövetségére változtatta. 1953. január 13. — Alkotmánymódosítást hajtottak végre, Titót államelnökké választották. Megalakult a Szövetségi Végrehajtó Tanács mint legfelsőbb kormányszerv Tito elnökletével, és a parlamentben életre hívták a szövetségi és nemzeti tanács mellett a termelők tanácsát is. 1953. március—Gazdasági kapcsolatok létesültek az Európai Közösségekkel és rendeződött a viszony a Szovjetunióval és a szocialista országokkal (1953-54.). 1954. október 5. — Trieszt szabad terület felszámolása után Jugoszlávia megkapta a terület déli részét. 1963. április 7. — Elfogadták az „önkormányzat alapokmányának” nevezett új alkotmányt, az ország új elnevezése Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság lett. 1971. június 30. — Az új alkotmányreform életbe lépésével bevezették a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksége intézményét azzal, hogy az egyszemélyes köztársasági elnöki intézmény fennállását Tito személyéhez kötötték. (E tisztség megüresedésével megszűnik a köztársasági elnöki funkció, és az alkotmány szerint jogait és kötelezettségeit az államelnökség veszi át. Ezt a rendelkezést tartalmazta az 1974-es alkotmány is.) 1974. február 21. — Az elfogadott új szocialista alkotmány összefoglalta az önigazgatáson alapuló jugoszláv rendszer elveit és a soknemzetiségű állam föderációs rendszerének modelljét. 1974. május 27-30. — A JKSZ 10. kongresszusa Titót a mandátum korlátozása nélküli időtartamra a JKSZ elnökévé választotta. 1980. május 4. — Meghalt Joszip Broz Tito. Az alkotmányos reform alapján az ország vezetését kollektív elnökség vette át. A hat tagköztársaságból és a két autonóm tartományból rotáció szerint kerül ki az elnök egy-egy évre. P. Z. KÉRDŐJELEK Titok-e az atomtitok? Sokan aggódnak, hogy a Szovjetunió felbomlásával szabad prédává válik az a szellemi vagyon, amelyet a szovjet atomtudomány az elmúlt évtizedekben felhalmozott. Félő, hogy a bizonytalan belső helyzet és az igen nehéz megélhetés miatt mind több atomtudós hagyja ei Moszkvát és más városok kutatóintézeteit, áttelepülvén valamelyik gazdag ázsiai, afrikai,latin-amerikai országba. Van alapja az aggodalomnak? Feltétlenül. Itt ugyanis nemcsak szellemi export-import ügyletről van szó, hanem a világ biztonsága szempontjából igen veszélyes folyamatokról: tovább terjedhet az atomfegyvergyártás tudománya. Bár ma már nemzetközileg elég sokat tudnak az atomtitokról, de ha ennek avatott Ismerőit azok alkalmazzák, akiknek eltökéltségük és pénzük van e titok katonai természetű hasznosítására, akkor veszélyesen bővülhet az államok atomarzenálja. Ez a nemkí* vánatos Jelenség pedig éppen ellentétes az atomleszerelés igen ígéretes folyamatával. Ml a megoldás? Legfőképpen az, hogy a Független Államok Közösségének minden szempontból kellő „megtartó ereje” legyen, tehát e térén is megőrizze szellemi vagyonát. Nem kevésbé fontos, hogy a nagyhatalmak erősítsék meg elkötelezettségüket az atomsorompó-megállapodás iránt, vagyis vessenek gátat az atomfegyverek terjedésének. S végül hatékony nemzetközi ellenőrzés alatt kell tartani az atomkutatásokat,-fejlesztéseket, -gyártó kapacitásokat, elejét véve a békét fenyegető tendenciáknak. Stílusosan szólva: ne robbanjon ezernyi részre a hajdani szovjet atomtitkok tárai P. T. Menekülők Kárpátaljáról A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége mélységes aggodalmának adott hangot amiatt, hogy egyre nagyobb méreteket ölt a kárpátaljai magyarok — főleg az értelmiség — kivándorlása. 1991-ben például mintegy 800-an választották a külföldi létbizonytalanság göröngyös útját. Távozásukkal egyrészt ismét egy falunyi néppel, kis magyar közösséggel lettünk szegényebbek, nemzetiségi közösségeink gyengültek meg. Másrészt a nagyszámban áttelepülők a magyar társadalomban is feszültségeket okoznak — hangzik a szövetség elnökségének állásfoglalása. — A jelentős emberveszteség tovább mélyíti Kárpátalja magyarlakta településeinek társadalmi válságát. Bűnözés Albániában Viharos ütemben növekszik a bűnözés Albániában: rendőrségi adatok szerint 1991-ben több mint háromszor annyi súlyos bűncselekményt — gyilkosságot, rablást és lopást — követtek el az országban, mint 1990-ben. Ezen belül gyilkossági rekord született, kétszázan vesztették életüket erőszakos módon. Mindennapossá vált az üzletek kifosztása, a külföldi gépkocsik elleni támadások, virágzik a korrupció. Ellenzéki körök a vezetést hibáztatják; véleményük szerint a hatalmon maradt kommunisták semmit sem tesznek a helyzet javítására, s a rendőrség állománya és felfogása is változatlan. A Rilindja De- mokratike című ellenzéki lap szerint tavaly 154 rendőrtisztet és 517 közrendőrt bocsátottak el korrupció miatt. A rendőrök ezzel szemben szörnyű leterheltségre és létszámhiányra panaszkodnak — ennek egyik oka, hogy az állománynak mintegy 60 százaléka az üzleteket és közintézményeket őrzi. Vilson Ahmeti miniszterelnök egy Tiranában a héten megrendezett rendőrtiszti gyűlésen figyelmeztetett: a közelgő, március 1-jére kiírt választások még sürgetőbbé teszik a bűnözés elleni harc erősítését. Fadil Canaj közbiztonsági miniszterhelyettes szerint az országban kialakult labilis politikai és gazdasági helyzet a szervezett bűnözés megjelenésével fenyeget. A választások idején gyilkosságoktól is tartani kell. KÉT FÉRFI EGY ESET Castro és Mandela könyve Különös könyv jelent meg az amerikai könyvpiacon, Fidel Castro és Nelson Mandela közös műve, amelynek alcíme: „Dél-Afrika és Kuba a mai világban”. Könyvet persze mindenről szabad — és lehet — írni. De Dél-Afrika és Kuba, így együtt? Mi a közös bennük? Elég egy futó pillantást vetni a különbségekre: ezek dominálnak, nem a hasonlóságok. Az egyik minden szempontból jellegzetesen afrikai, a másik karibi közegben van. Kubában hagyományos a faji tolerancia, a Dél-Afrikai Köztársaság alapvető dilemmája ennek ellenkezője, az apartheid súlyos öröksége. Kuba koldusszegény, Dél-Afrika a földkerekség egyik leggazdagabb állama. Az egyikben a fantasztikus életszínvonal-különbség a feszültség egyik fő forrása, a másikban szinte minden rétegre jellemző az anyagi lehetőségek hiánya, a primitív egyenlősdi. Az egyikben éppen lazulnak a diktatúra abroncsai, a másikban épp az ellenkezője igaz. A közös nevező inkább a szerzőkben, mint országaikban lelhető fel. Dr. Allan Boesak lelkész, Mandela egyik társa az Afrikai Nemzeti Kongresszus vezérkarában egy fokvárosi lapnak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a két szerzőt „egy bukott ideológia bilincsei” fűzik össze. F‘. W. Klerk, a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke, akit bátor politikai nyitányáért a világsajtó „afrikai Gorbacsovnak” nevez, így fogalmazott: „Ahányszor Mandela átöleli Castrót, Arafa- tot vagy Kadhafi ezredest, újabb nehézségeket okoz az országnak”... Annak az ideológiának az alapján, amely az egykori idealista, Castro Kubáját a mai szakadékba taszította. Ha Mandela nem tanul szerzőtársa életútjából, szembe kell néznie a lehetőséggel, hogy hiába töltött 28 évet a rács mögött... Ez a különös könyv legfőbb tanulsága. Ferenczy-Europress Engedménnyel — tavaszra! A Somogy Áruház konfekcióosztálya nagy árengedménnyel kínál női és bakfisaljakat (alkalmi mini, szövet- és alkalmi selyemmodellek) 640—1690 Ft-ig, női és bakfisblúzokat (délutáni, alkalmi blúzok és tunikák) 790—1450 Ft-ig — amíg a készlet tart! (209619)
