Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)
1991-12-11 / 290. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — VELEMENYEK 1991. december 11., szerda „Vezércser után lép a cukorgyár Dr. Karl Schuhes: A kaposvári gyárnak biztos a jövője Siemens számítógépes rendszer segítségével ellenőrzik a cukoroldat-elöállítás folyamatát Fotó: Gyertyás László Egy SZDSZ-es nyilatkozat margójára Nem „főnök”, partner a megyei önkormányzat A répafeldolgozási kampány kellős közepén mentették föl beosztásából a Kaposvári Cukorgyár korábbi igazgatóját, s a részvényesek közgyűlése új szakembert nevezett ki. A személycsere már nem változtat a termelés idei veszteségességén. A Somogyi Hírlap kérdéseire válaszolva dr. Kari Schultes a megújult összetételű háromtagú igazgatótanács osztrák tagja — a kaposvári gyár első embere — mégis bizakodóan beszélt a jövő kilátásairól, a bonyolult cukorrépahelyzet megoldási lehetőségeiről. A Kaposcukor Rt osztrák részvényese az Ag- rana nem kevesebbet tűzött ki célul, minthogy további technológiai váltás után a kaposvárit az ország legeredményesebb cukorgyárává fejleszti. — A répafeldolgozási kampány közepén történt igazgatóváltás egyszerű személy- csere vagy valamilyen új koncepció mozzanata? — Gondok voltak a korábbi igazgatóval az együttműködésben. Részben szakmai, ám személyi jellegűek is. E belső szakmai gondokból fakad, hogy a remélt nyereség helyett az idei kampány csak veszteséget ígér. A személyi konfliktusok pedig a volt igazgató, Kováts Imre, és a dolgozók közti megromlott viszonyból fakadtak. Ezt a helyzetet a tulajdonosok már nem tudták elfogadni, ezért az október 22-i közgyűlésükön a régi igazgatót visszahívták. A döntés egyhangú volt. A közgyűlés után kineveztünk egy főmérnököt is — aki már korábban dolgozott ezen a területen. A kiválasztás helyességét mutatja, hogy a mostani kampány műszaki-technológiai eredményei minden korábbinál meggyőzőbbek. A személycserét követően a külföldi partner is megerősítette támogatását. Folyamatos a konzultáció a termelési kérdésekben és az új beruházások tervezésében is. Ausztriában és Németországban a fejlesztések teljes know-how-ja már rendelkezésre áll. Répa sok(k) —■ Utalt rá, hogy a volt igazgató tevékenységével összefüggésben jelentős veszteségek keletkeztek. Mi volt ennek az oka? — Elsősorban az, hogy túl nagy mennyiségű répát vásároltak, illetve szerződtek le. A kaposvári gyár 400 ezer tonna répa feldolgozására képes, ám ennél lényegesen többre kötöttek szerződést. A különbség mintegy 140 ezer tonna, amelynek exportra kell kerülnie. Ez nem könnyű, ismerve a jugoszláviai helyzetet. Korábban a répa nagy részét ugyanis oda exportáltuk. Most ez csak alig lehetséges. Már sikerült új piacot találni, ám az értékesítés így veszteséges. Emiatt a szezon egésze veszteségessé válik. Végül is az idei terv csak 400 ezer tonnával számolt és Kováts Imre anélkül, hogy arra az igazgatóság határozatot hozott volna, a többletvásárlást elrendelte. — Kováts Imre távozása jelenti-e egyben az általa korábban elbocsátott emberek visszavételét? — Erről nincs szó, ám vannak olyan szakemberek, akikkel megítélésünk szerint korábban nem jártak el méltányosan. Ilyen például a most főmérnökké kinevezett Csa- jághy Károly. — Az ausztriai cukorár 10 százalékkal magasabb, mint az EK-hoz tartozó országoké. Lát-e kiutat a növekvő költségek és az esetleges kényszerű árcsökkentés szorításából? Spekulatív a világpiaci ár El kell választani egymástól a közöspiaci és a világpiaci árat. A világpiaci ár különösen mezőgazdasági termékek esetében nem tekinthető reálisnak, hiszen a világon senki nem tud ezen az áron cukrot előállítani. A világpiacon megjelenő cukor olyan termékfelesleg, amelyet szabadon ad- nak-vesznek. Minden nyugati országban léteznek olyan mechanizmusok, amelyekkel ezeket az árakat belülről támogatják, s megakadályozzák egyben a cukorbehozatalt. Ennek a védőernyőnek Magyarországon is ki kell alakulnia. Ezt jelenleg két dolog nehezíti. A jugoszláv bérfeldolgozásból visszajövő cukor a belföldi árakat lenyomja. A másik, hogy nekünk támogatás nélkül kell, a világpiacra exportálnunk. Úgy, hogy a világpiaci ár a költségeinket sem fedezi. — Ilyen feszültségek közepette van-e jövője a kaposvári gyárnak? — A kaposvári gyárnak biztos kilátásai vannak. Ez a gyár ugyanis — és ezt két héttel ezelőtt külföldi szakértők is megerősítették — jó műszaki állapotban van. A tervezett beruházásokkal európai technológiai színvonal teremthető. A kaposvári gyárnak kitűnő répatermő területe van és megfelelő — például az energiafelhasználást mérséklő — intézkedésekkel versenyképes bármely magyar cukorgyárral. Termeltetés sír-nevet alapon — Somogybán a cukorrépa vetésterülete az elmúlt öt évben megduplázódott, és 1577 hektárról 3068 hektárra nőtt. A répatermesztést nem lehet ötletszerűen beilleszteni a vetésszerkezetbe. A biztonságos termelés érdekében a somogyi gazdaságok részesülnek-e termesztési előlegben jövőre is? — A répatermelőknek egy újfajta termelési szerződési javaslatunk van. Egyik tényezője, hogy bizonyos répamennyiséget leszerződünk, annyit, amennyiből a belföldi cukorszükségletet ki tudjuk elégíteni. A továbbiakban a termelő és a gyár közös kockázatvállalására teszünk ajánlatot. A változó cukorár határozza meg a jövőben a cukorrépa átvételi árát. Ha emelkedik, kölcsönösen osztozunk a hasznon, ha csökken, egyenlően vállaljuk a kockázatot. — Amennyiben normalizálódik a helyzet Jugoszláviában, szóba kerülhet-e ismét a bérfeldolgoztatás ? — A továbbiakban a bérfeldolgoztatást nem tervezzük. Elképzelhető a felesleg répa értékesítése. A magyar cukoriparnak a bérfeldolgoztatás nem lehet hasznára. A jelenlegi kapacitás képes feldolgozni a Magyarországon megtermesztett répamennyiséget. A belső piaci elláttíttság mellett képes az exportpiacra is termelni. Pillanatnyilag nem tervezünk jugoszláviai együttműködést. Mire pedig ott az események talán normalizálódnak, addigra itthon megtörténnek a szerződéskötések. — Mikorra fejeződik be a gyár tervezett rekonstrukciója? Változik-e a napi feldolgozó-kapacitás? — Pillanatnyilag napi 3100 tonna a gyár kapacitása, így 110-120 napra tehető a kampányidőszak. Tervezett beruházásainkkal a napi feldolgoz zás 4000 tonnára növekedhet. Ennél mégis fontosabb az energiacsökkentő beruházások mielőbbi megvalósítása. Mindenképpen a minőségi feldolgozás a cél, mert az exportban is csak akkor leszünk eredményesek, ha minőségi árut produkálunk. — Egy hónappal ezelőtti információk szerint a hazai cukorgyárak között a kaposvári termelt a legjobb műszaki paramétererekkel. Tudja-e tartani a gyár ezt a színvonalat? Kaposcukor a spiccen — Két tényező játszik ebben az esetben nagyon fontos szerepet. Egyik a beszállított répa minősége. Tény, hogy a termeltetési körzetünk alapanyaga a legkiválóbb. Másik tényező a gyártástechnológia. Ebben is jobb a kaposvári gyár. Ehhez járul szorosan az itt dolgozók szakmai felkészültsége és a hozzáállása. Úgy gondolom, hogy a legfontosabb tényező az, hogy a termelő sem élhet meg a gyár nélkül, és lehet akármilyen kiváló a gyár, ha nincs feldolgozható alapanyaga. Magyar- országon a korábbiakhoz képest, mintegy 70 százalékra esett vissza a cukorfogyasztás. A kamatterhek nagyok. Nem mindegy, hogy milyen áron termeltetjük meg a répát, és mennyiért tudjuk eladni. — Tervezik-e az osztrákhoz hasonló termeltetési rendszer bevezetését? — A termeltetést a jövőben úgy kívánjuk megszervezni, hogy világos legyen: közösek a gondjaink. Termelő és feldolgozó elválaszthatatlan egymástól. Ma mindenki a biztonságra törekszik. A cukorgyárnak a megbízható termelői kör jelenti a biztonságot. A gyár hosszú távra akarja rendezni termeltetését. Ehhez tervezi a beruházásait, s ugyancsak hosszú távra az alapanyagtermeltetést. Bíró Ferenc Mészáros Tamás Mély szomorúsággal olvastam az SZDSZ Somogy Megyei Egyeztető Tanácsa sajtó- tájékoztatójáról készült összefoglalót a Somogyi Hírlap 1991. november 22-i számában. Németh Péter területi ügyvivő nyilatkozatának egynémely kitétele — amely legalábbis ellentétes a valósággal — válaszadásra sarkall. Annak oka, hogy az SZDSZ-nek nem sok babér termett az ön- kormányzati választásokon, nem Somogy megye polgárainak a kommunista rendszer fennmaradását igenlő szándéka, sokkal inkább az SZDSZ-ben, annak jelöltjeiben keresendők. , Hamisnak és etikátlannak tartom a választási vereséget a nem SZDSZ-re szavazók leposztkommunistázásával indokolni. Jómagam és ebben nem vagyok egyedül sem a polgármesterek, sem a megyei közgyűlés tagjai között, soha nem voltam tagja kommunista pártnak, nem tudom elfogadni a posztkommunista bélyeget csak azért, mert nem az SZDSZ tagja vagyok. Tény, hogy több egykori tanácselnököt választottak egy demokratikus választáson polgármesterré, de ez — véleményem szerint — nem a kiábrándultság, hovatovább a félelem okán történt. Nem hiszem, hogy jottányit is előrevinné dolgunkat, ha azt számlálnánk, hogy mennyi a volt tanácselnökök aránya a polgármesterek között. Minthogy az is hamis képet adna, ha azt vizsgálnánk, mennyi a volt MSZMP-tagok aránya az SZDSZ-ben, vagy valamely más ellenzéki vagy kormánypártban. Németh Péter valós gondra tapint rá, amikor a megyei közgyűlés és a pártok közötti nem létező kapcsolatot említi. A megyei közgyűlés érzi ennek hiányát, ezért a novemberi ülésen már foglalkozott vele, a decemberi ülésen szervezeti és működési szabályzatát minden valószínűség szerint módosítani fogja. Ez azonban az éremnek csupán az egyik oldala. A másik az, hogy a megyében működő valamennyi párt kapott meghívót minden eddigi megyei közgyűlésre, s biztosított volt valamennyi napirendre tűzött írásos előterjesztés megismerésének és a közgyűlés hiteles szó szerinti jegyzőkönyvének megismerése. Ezzel a lehetőséggel — és ez igazán nem az úgynevezett posztkommunista rendszer által sugárzott SZDSZ-t bénító félelemnek tudható be — az SZDSZ eddig egyetlen alkalommal nem élt. Élt viszont másik, sokkal kisebb párt (nem az MSZMP), amelyiknek a lehetőségei — pénzügyi, szakértői vonatkozásban — sokkal korlátozottabbak, mint a nagy pártoké. A tájékoztató legotrombább, a téma iránt gyűszűnyi szakértelmet is nélkülöző kijelentések a megyei társulásokat minősítő kinyilatkoztatásokban vannak. Az, hogy az önkormányzatokról szóló törvény eleve nem teszi lehetővé a megyei ön- kormányzat és a települési önkormányzatok közötti alá-fölérendeltségi viszonyt, bizonyára elkerülte az ügyvivő figyelmét. Tekintettel arra, hogy községünk, Törökkoppány, három (munka- és tűzvédelmi, beruházás-szervező, terület- rendezési) társulás tagja, az eltelt idő alapján biztosan állíthatom, hogy a társulások kitűnően, mindenki megelégedésére működnek. Nem tudok mit kezdeni azzal a sejtelmes megfogalmazással — amikor bizonyos tapasztalatokról tesz említést —, hogy tudniillik mivel jár a „fennálló hatalmi struktúrától történő önkéntes távolmaradás”. Szeretném leszögezni, hogy a társulás szolgáltató és nem h; végrehajtó szervezet. Ki,^ zetten azok a kis települé^ 1 tudják igazán értékelni és^- használni a társulásoké rejlő lehetőségeket, amelyt11 nek nem áll módjukban főállásban műszaki, erdészeti, vízügyi vagy egyéb szakembert foglalkoztatni, és ezt a felmerülő ügyek száma sem teszi szükségessé. Úgy vélem, abszurd az a gondolat, amit a tájékoztató sugall. Nevezetesen, hogy vannak liberális, illetve a területrendezési társulás által készített posztkommunista településrendezési tervek, vagy hogy tettenérhető egy munka- védelmi utasításban a politikai fordulat hiánya. Ami viszont tény: a terület- rendezési társulás keretében sikerült a településrendezési tervet nagyságrenddel olcsóban karbantartani, s a beruhá- zászervező társulás révén rs több százezer forintot sikerült megtakarítani az úgynevezett önkormányzati piac hiénái elől. Végezetül szeretném, ha nem csupán politikai szólam lenne az SZDSZ-nek az a szándéka, hogy partnereket kívánnak találni az együttműködéshez. A cél közös: a megye, és ezen keresztül az ország felvirágoztatása. Ebben partner a megyei ön- kormányzat valamennyi tagja. Bízom abban, hogy a decemberi közgyűlésen az SZDSZ képviselői a megyében működő valamennyi párttal együtt részt vesznek, s javaslataikkal előmozdítják a fenti cél megvalósulását. Dr. Gruber Attila Törökkoppány polgármestere, Somogy megye közgyűlésének tagja KARÁCSONYIG MINDEN GYERMEKCIPŐ ÉS CSIZMA (19—40-es méret) 20 százalék engedménnyel kapható a Kaposvár, Arany téri CIPŐBOLTBAN! (Piros épület, a kis piaccal szemben)
