Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)
1991-12-02 / 282. szám
1991. december 2., hétfő 10 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZBIZTONSÁG, BŰNÜLDÖZÉS Barcs békéje Svégel László rendőrkapitány- helyettes ennek. Ezt a feladatot a nagyatádi kapitányság állományába tartozó rendőrök látják el. A gépesítést figyelembe véve is felemás a helyzet; nincs távhívásra alkalmas te- lelefon, csak a bűnügyeseknek van telexük és telefaxuk. A szolgálati gépkocsik és a körzeti megbízottak rádiót kaptak. A domborzati viszonyok azonban megnehezítik a kapcsolatfelvételt. A gépkocsiparkot az utóbbi években felújították, két Renault 5-ös és egy Lada Niva terepjáró könnyíti meg a nyomozók és a járőrök munkáját. A strapabíró más megyékből „idetévedt” bűnözők nyom nélkül kereket oldanak, vagy az itt élő fiatalokat veszik rá a büntetendő cselekmény elkövetésére. A bűnözés nem haladja meg az országos átlagot. Jelenleg 700 iktatott bűnüggyel foglalkoznak, és sajnos az utóbbi év társadalmi változásainak hatására dinamikus emelkedéssel számolnak. Barcson és körzetében a vagyon ellen elkövetett bűn- cselekmények a leggyakoribbak. — Külön cigány-bűnözésről nem beszélhetünk — mondja a kapitányhelyettes. — A fiatalkorúak bűnözése a vállalkozás. Hosszú évekig én is ezen a területen tevékenykedtem, s azt vallom, egyetlen gyerek sem születik bűnözőnek, hanem a környezete formálja azzá, ám ez megelőzhető. A kis létszámú barcsi rendőrség minden erejét mozgósítva vesz részt a jugoszláviai események során adódó feladatok megoldásában. — Az emberek már megszokták a gyakorló ruhában, vállukon géppisztollyal járőröző rendőröket — mondja. — Tudják, hogy a fokozottabb, nagyobb éberséget igénylő szolgálat őket védi. ElhivatottA homlokzat csupa üveg és az egész épület egy művelődési ház benyomását kelti. A bejárat előtt azonban páncélozott jármű áll. Rajta a felirat: Rendőrség és piros-fehér-zöld zászló. Svégel László rendőr százados, a rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, a kapitány helyettese. Tíz éve teljesít szolgálatot a bűnügyi osztályon. — Saját kérésemre helyeztek oda — mondja. — 1986-ban elvégeztem a rendőrtiszti főiskolát, és november 1-jétől kineveztek a bűnügyi osztály vezetőjének. A barcsi a megye legkisebb kapitánysága. Az 1987-ben elkészült, majdnem minden igényt kielégítő szép épületben kevés a helyiség, kevés a posztján tevékenykedő rendőr. — Nyomozóink társbérletben dolgoznak, s ez megnehezíti a munkájukat — mondja. — Kevesen vannak, és szükség lenne egy számítógépkezelőre, aki szakemberként részt tud venni a nyomozásban is. A kapitányságon a klasszikus rendszer szerint szerveződtek az osztályok, de a fehér sapkás és fehér öves közlekedési járőrök hiányoznak. Anyagi és technikai oka van kocsikra a körzetekben is nagy szükség van, hiszen 35 település biztonságáért kell felelniük a körzeti megbízottaknak. A megyehatárokat „átlépő bűnözés” pedig egyre szaporodik, s felderítésük sem jár mindig sikerrel. Jó a kapcsolatuk a környező megyék rendőrségeivel, mégis nehéz az úgynevezett utazó bűnözés nyomon követése és tettenérése. A munkanélküliség növekedésével szaporodik ugyan, de nem lépi túl az országos átlagot. A gyermekbűnözés 8-12 százalékos. Gondot az jelent, hogy megszűnt az a társadalmi segítségnyújtás, ami az elmúlt években megkönnyítette a munkánkat. Főleg a pedagógusok, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberek tudtak sokat segíteni a fiatalkorúak bűncselekményének megelőzésében. Ma egyetlen embernek kell ellátni ezt a feladatot és úgy tetszik, ez egy sziszifuszi A barcsi rendőrség új épülete Fotó: Kovács Tibor ság nélkül ez a munka nem menne. Alulfizetett, a mindennapi megélhetés gondjaival küszködő emberekkel dolgozunk. Barcs főutcáján iskolásgyerekek szaporázzák léptüket, s ügyet sem vetnek a mellettük dübörgő páncélozott járműre, amelynek oldalán ott virít a felirat: Rendőrség. A Dráva menti városban béke van. Várnai Ágnes Rovatszerkesztő: Tamási Rita A PORTÁS GYILKOS MYOMÁBAN Nincs alkonyat „Napfény-ügyben” A nap nyáron csak egészen rövidke időrre ruccan át a másik féltekére. Hamar pirkad hát. Nagy dolog ez egy éjszakai portás életében, hiszen ilyenkor nincs már messze a váltás. Sándor Tamás, a siófoki Napfény Szálló recepcióján talán épp erre várt, amikor egyetlen golyó kioltotta életét. Fejbe lőtték. E szomorú tavalyi tragédia országosan is hatalmas port kavart. Nagy erőkkel indult meg a nyomozás, s ez a mai napig intenzíven tart. A harminckét esztendős szerencsétlenül járt fiatalember magával vitt minden, a gyilkosak) kilétére utaló információt. Az egyetlen „tanú” volt. Hol tart most az ügy felderítése, milyen nyomozati fázisokkal, nyilvánosságra hozható eredményekkel járt a megfeszített munka? — kérdeztük dr. Herke Tamási, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság életvédelmi alosztályának vezetőjét. — A nyomozáskor elsőként az merült fel, hogy vagyoni indíttatásból követték el a cselekményt, mivel a kasszából eltűnt több mint százezer forintnyi készpénz. A másik eshetőség, amit számba vettünk, hogy a bűncselekmény mögött személyes bosszú áll, és ha már ott voltak, elvitték a pénzt. Harmadik verzióként az szerepelt, hogy valójában személyes ellentét okozta a fiatalember halálát, és a készpénzt félrevezetésből tulajdonították el. Mivel minden lehetőséggel számolunk, azt is feltettük, hogy rablással állunk szemben, és a fegyver véletlen sült el. És természetesen meghagytuk azt a variációt is, hogy általunk ismeretlen indíték áll a cselekmény hátterében. — Milyen vonalakon indultak el? — Több csoportban dolgoztunk. Volt egy sértetti csapatunk, amelyiknek feladatként minden lényeges momentum kiderítését szabtuk meg a sértettről. Egy másik csoport a helyszíni szemlét, adatgyűjtést végezte, a harmadik team a cselekmény indítékain indult el. A három gárdával minden nap egyeztettük: merre tovább? A portásgyilkosság ügyében szokatlanul sok lakossági bejelentés érkezett. Ám voltak mellékvágányok is: Budapesten beismerő vallomást tett egy férfi, akiről kiderült, hogy időszakos elmezavarban szenved. Ez természetesen komoly időveszteséget okozott. Néhány verzió körvonalai élesen kirajzolódtak, így a rendőrség elindult egy budapesti vonalon, amelyben kemény gengszterek leszámolásos hadműveletéről lett volna szó, követtek egy gyöngyösi vonalat is, ahol korábban innen disszidált bűnözők kerültek a fókuszba, végigmentek a nagykanizsai vonalon. — Ez az az ügy, amelyben nem szenvedünk adatszegénységben — mondja az életvédelmi alosztály vezetője. — Jelenleg is az ország több városában nyomozunk, ezekről azonban, mivel élő dolgok, nem szolgáltathatok ki információkat. — Mi a valószínűsége, hogy egy bő évvel ezelőtt elkövetett gyilkosság tettese rendőrkézre kerül? — Ez mindig attól függ, milyen jellegű cselekményről van szó. Kis szerencsével megoldható a dolog. — Jól gondolom, hogy mindez az idő múlásával egyre nehezebb lesz? — Igen. — Milyen esetben kerül ez a lezárt ügyek közé? — Húsz év az elévülési idő. Amíg azonban vannak a birtokunkban adatok, addig nem lehet nyugta a tettes(ek)nek. Balassa Tamás Tiszthelyettes-iskola Kaposváron Tizenhat tantárgy — intenzív képzés Az országos rendőrfőkapitány júliusban körlevélben tudakolta, hogy hol, milyen tárgyi, személyi feltételek vannak egy tiszthelyettes-képző iskola megszervezésre. A Somogy Megyei Rendőrfőkapitányság megpályázta az iskolaindítás jogát. Szeptember 16-án aztán ünnepélyes keretek között megnyitották a tízhónapos képzést. Szekeres Ferenc rendőr alezredest, iskolavezetőt kérdeztük: miért Somogy és ezen belül Kaposvár lett a tiszthelyettes-képző helyszíne? — A pályázatunk előzménye az volt, hogy itt a megye- székhelyen már hat éven át működött kihelyezett, levelező tagozatos zászlósképzés. így elmondhattuk magunkról, hogy rendelkezünk egy erős oktatási bázissal. Ezen túl természetesen az oktatói gárdánk is adott volt. Csupán a tanári bérek és az étkeztetés anyagi hátterének biztosítását igényeltük. Szakmai segítséget, részletes tanterveket a szombathelyi iskolától kaptunk. Ez a pályázat előélete. — Mi a tiszthelyettes-képző feladata, legfontosabb vállalása? — Ez egy tízhónapos, bentlakásos iskola és a rendőri munka alapjait hivatott a fiataloknak megtanítani. Megváltoztak a társadalmi követelmények és nekünk eszerint kell a képzést megvalósítani. Fegyelem, rend, jó megjelenés, intelligens és kulturált fellépés. Ezek a jelszavaink az oktatásban. Célunk a majdani tökéletes bizalom kialakítása a lakossággal. Nem a hatalmi jelleg a döntő. — Mi tette szükségessé az iskola indítását? — Sajnos, egyelőre sok a fiatal, képzetlen rendőrünk, akiktől értelemszerűen nem várható el a szakszerű, korrekt intézkedés. így őket többnyire csak belső szolgálatokban tudjuk használni. Célunk tehát — mint említettem — a rendőri munka alapjainak oktatása. Az országban működő 4-5 tiszthelyettes-képző leterheltségét is,csökkentjük valamennyire. És ami szintén nagyon fontos: ezek a fiatalok a mi fiataljaink, közöttünk, velünk fognak dolgozni, így amit mi most megtanítunk nekik, azt, és úgy tudják majd hasznosítani. A 34 tanuló közül — ebből öten tolnaiak, a többiek So- mogyból valók — 23-an érettségizettek, 11-nek pedig ipari iskolai végzettsége van. Jövőbeni tervük minél nagyobb hányaddal az érettségizettek beiskolázása. Érdekesség, hogy van egy hölgy is a tanulók között. Milyen a tanrend? A képzés nyolc hónapos elméleti és egy hónapos gyakorlati időszakból, valamint újabb egy hónap vizsgára való felkészülésből áll. Ezidő alatt 16 tantárgyat, 1026 órában sajátítanak el a növendékek. A szakmai tárgyak sorában áll a közrendvédelem, a közlekedésrendészet, az igazgatásrendészet, a bűnügyi ismeretek. Az úgynevezett kiegészítő tárgyakat a testnevelés, az önvédelem, az alakiság, a karhatalmi ismeretek, a lőkiképzés, az alkotmányjogi, egészségügyi ismeretek, a pszichológia, a tereptan, a német nyelv, a gépírás és a vegyvédelmi kiképzés alkotják. — Számonkérés, feleltetés és témazáró dolgozatok is vannak — mondja végül Szekeres Ferenc rendőralezredes. — Jegyek, úgy mint más iskolákban, itt is egyestől az ötösig adhatók. Büszkén mondhatom, hogy az osztályátlag az első hónapban elérte a 3,5-et. Bár a mércét szeretnénk még magasabbra állítani... S míg beszélgetünk az őszi nappal szövetkezett csípős hideg az udvaron találta a maroknyi csapatot. Az állampolgárral való kontaktusteremtés módját gyakorolták — bizony ezt is meg kell tanulni —, egyelőre egymás között. A „puding próbája” még odébb van. Addig is megkérdeztük a rend három leendő őrét: mit gondolnak az iskoláról, s főként arról: milyen egy ideális rendőr? Varga Róbert (21) rendőr őrmester Fonyódon teljesített szolgálatot, állományban a marcali rendőrkapitányság közlekedési osztályán szerepelt forgalomellenőrzőként. Tizennégy hónap után most került rá a sor, beiskolázták. Kesztyűs Sándor (25) rendőr őrmester a Somogy Megyei Rendőrfőkapitányságon szerelt fel, Göliében — négy társközség tartozik ide — látott el körzeti megbízotti szolgálatot. Továbbszolgáló katona volt, amíg a szerződése tartott. Mojzner Ferenc (23) rendőrfőtörzsőrmester a siófoki kapitányságnál teljesített őr-járőr szolgálatot tavaly december óta. Hajózónak készült a honvédségnél, az utolsó évben hagyta ott a főiskolát családi okok miatt. Mindhárman pozitívan nyilatkoztak a tiszthelyettes-képzésről. Varga Róbertnek a katonaság óta egyáltalán nem okoz gondot a bezártság, Kesztyűs Sándor díjazza annak sokrétűségét, alaposságát, Majzner Ferenc szeretné, ha még többet foglalkoznának a szakmai tárgyakkal. — Mikor lehet visszanyerni a rendőr kissé elvesztett tekintélyét? — Szerintem jó úton vagyunk effelé — mondja határozottan Kesztyűs Sándor. — Én igen jól működő együttélésnek lehettem tanúja a falumban, az ott élők segítenek nekünk. — Ha tanúskodni kell, az emberek 80 százaléka nem hajlandó erre — panaszkodik Varga Róbert —, viszont ha baj van, és perceken belül nincs rendőr a helyszínen, már fel vannak háborodva. Kettőn áll a vásár... — Egyre kevesebb olyan rendőr van, akiről a rendőrviccek mesélnek — vallja végül Majzner Ferenc. — De mindenhez, így ehhez a kérdéshez is idő kell. _ Érdeklődésemre, milyen a jó rendőr, egybehangzóan állították: jó megjelenésű, kulturált fellépésű és udvarias. Mindez zene — hiszem, nemcsak az én — fülemnek. Mert ezek a fiatalok képesek lesznek erre. Balassa Tamás
