Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)
1991-12-09 / 288. szám
1991. december 9., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 FERRO KRÓM, A SOKLÁBÚ Egyik ötlet hozza a másikat A neve vasat sejtet: eredetileg nem is állt messze a cégtől, ám mára már egyre inkább „mellékszereplőnek” számít a vállalkozás életében ez a fém. A Ferrokróm kft eredetileg nagyértékű gépek: forgácsolók, szivattyúk, csavarkompresz- szorok, illetve csiszológépek és más kéziszerszámok forgalmazásával foglalkozott. Hamar rájöttek, hogy ezzel az egylábúsággal nem lehet fennmaradni a mai zűrös gazdasági életben. Ezért hamar növesztettek még két-három lábat, mára pedig ezek a végtagok szinte megszámlálhatat- lanok. — Nem zavaró ez a sokféleség? — Ami pénzt, nyereséget hoz, az nem zavar — mondta Séta István, a kft ügyvezetője. Márpedig mi igyekszünk olyan boltokba belevágni, amelyek eredményt produkálnak. Az nem baj, ha ez a nyereség nem túl nagy, csak biztos legyen. Ennek megfelelően alakítottuk ki profilunkat és az árainkat is. Ezt a profilválasztékot legjobban a kaposvári Arany téri üzletekben lehet felmérni. Három kicsi bolt, három egészen más üzlet. Azért a központi helyet ott is az alaptevékenység kapta: a gépek, berendezések, tartozékok. A másik kettőben azonban igen vegyes a kínálat, a zöldség-gyümölcstől a Mountain és City Bike kerékpárokon át a karácsonyfa- díszig. Ez utóbbié most a főszerep, hisz közelednek az ünnepek. Az osztrák import díszek nem hasonlítanak a nálunk megszokotthoz. A színes üveggömbök helyett háncsból font harangok, csillagok és más díszek ékesítik a Ferrokróm karácsonyfáját, ami szintén egy kicsit más, mint a többi. — Ez műfenyő — világosította fel Séta István a hitetlenkedő vásárlókat.— Szintén Ausztriából származik, bár valószínűleg valahol a Távol-Keleten gyártották. Én sem vagyok híve a műfenyőnek, de ez annyira eredetinek hat, nem olyan szánalmas, mint amit eddig lehetett kapni. Úgy gondoltam, kipróbálom, milyen a kereslet iránta. Amit első nekifutásra hoztunk, már. el is fogyott; nemsokára jön a következő szállítmány. Csak nemrég jelent meg hazánk üdítőital-piacán egy új kóla, a Royal Crown Cola, amit amerikai licenc alapján a martfűi sörgyár készít. A Dunántúlon a Ferrokróm a kizárólagos forgalmazója. Egy újabb bakugrás a kereskedelmi palettán? — A martfűi gyárral igen régi a kapcsolatunk. Már akkor, amikor ezt a kólagyártást még csak tervezték, szóltam, hogy érdekelne a forgalmazás, amennyiben összejön. Most összejött, és én álltam a szavam. Üzleteikben elférnek a dobozok és az üvegek, a kínálatot színesíti, de ami a lényeg: ha megszeretik a fogyasztók, akkor a forgalmazása jó üzlet lesz. És miért ne szeretnék meg, semmivel sem rosszabb a többi kólánál. Természetesen a kólával együtt jár a gyár más termékeinek, a Gold Fassl, illetve az Arany Hordó sörnek az eladási joga is. Ehhez kapcsolódik a következő tervünk, a gyárral együtt szeretnénk egy sörözőt nyitni Kaposváron. Most keressük a helyet, s amint meglesz, ebbe is belevágunk. V. O. A piacgazdaság kiépülésének jelzőrendszeréhez tartozik az információkereslet-kíná- lat megjelenése. De minden kezdet nehéz. Az első tanácsadó-szolgáltató cégek megjelenését mindenekelőtt az alacsony összegű befektetésekre épülő nagyobb hozam motiválta. A kitalált információkat forgalmazók napjai azonban meg vannak számlálva. De hogyan dolgozik az, aki hosszabb távra rendezkedik be? Erről kérdeztük Kócsó Lászlót, a kecskeméti World-Contact nemzetközi információ szolgáltató kft ügyvezető igazgatóját. — Egy éve alakult meg a cég, hogy egy nagy értékű dolog, az információ közvetítésével foglalkozzon. Tudtuk, hogy ezen a területen nagy zűrzavar van. A kisvállalkozók nem tudnak hozzájutni korMindennek ára van rekt, gyors, pontos információhoz. Vannak ugyan hatékony információs rendszerek, ám ezek szolgáltatásainak árait szinte lehetetlen megfizetni. Úgy éreztük: létrehozhatunk olyan rendszert, amely a többség számára hozzáférhető áron forgalmaz információkat. Most sikerült eljutni addig, hogy van bizalom a cég iránt. Nehéz volt az első év, mert nem elég megteremteni egy szolgáltatás technikai feltételeit. A legfontosabb a pontos, gyors információ. Ez pedig nagymértékben az üzleti partnerektől függ. Ezért nem mindegy, hogy kik az ügyfeleink. Infrastruktúránk ma már szinte minden igényt kielégít. Hat telefonfővonalunk van, s ez bármikor bővíthető. Lényeges az is, hogy reggel 7-től este 23 óráig állunk partnereink rendelkezésére. Alkalmazkodunk tehát a vállalkozók időbeosztásához. Nem akarunk ott lenni az üzletkötéskor, ezért nem kérünk semmiféle üzletkötési járulékot. Csak arra vállalkozunk, hogy rajtunk keresztül bárki a lehető leggyorsabban megtalálja üzleti partnerét. Ha valakit érdekel az adott információ, a kódszám alapján nyilvántartott címet kiadjuk. A többi már nem ránk tartozik. November 1-jétől kéthetente megjelentetünk 20 ezer példányban egy újságot, s ebben közzétesz- szűk üzleti ajánlatainkat. Noha a modern világban már a számítógépek lépnek kapcsolatba egymással, nálunk egyelőre még más a helyzet, mert sok vállalkozónak nem elérhető a számítógép. — Hogyan szervezték meg az országos hálózatot? —- Huszonkét területi képviselőnk van, akik egy ügynöki hálózat élén állnak. Ők szervezik az újság terítését és újabb cégek beszervezését. Állandó megbízóink ingyen kapják a kiadványt. — Mennyibe kerül az önök által nyújtott szolgáltatás? — Áz éves tagsági díj egy átlagos újsághirdetés ára, s ezért partnerünk egy éven át hirdetheti saját információját. Nem elhanyagolható, hogy az általunk közzétett külföldi információk csak hozzánk érkeznek be. A továbbiakban is biztosítani szeretnénk, hogy az ajánlatok 30 százaléka külföldi legyen. Tehát ezek nem ügynökségektől átvett, lerágott üzleti hírek, hiszen külföldi információs adatbankokból érkeznek. — Hitelesek az információk? — Ez ma hazánkban az egyik legnagyobb gond. Sokan visszaéltek az üzleti információk közvetítésével, ezért csekély a bizalom ezen a területen. A World-Contact kft által kötött szerződésekben szerepel egy olyan kitétel, miszerint a partner csak olyan árut ajánlhat fel, amellyel rendelkezik. Ha tudomásunkra jut, hogy valótlan adatokat szolgáltat, akkor kizárjuk tagjaink közül. (Lengyel) Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Partnerkereső Alpok-Adria Milánóban Az Alpok-Adria Munkaközösség területén működő kamarák elnökei kétnapos munkamegbeszélést tartottak a közelmúltban Milánóban. A tanácskozáson Varga József, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemcsak a megyét, hanem a Dél-dunántúli Gazdasági Kamarát is képviselte. Mint elmondta, a találkozón több témában folytattak eszmecserét a kamarai elnökök. Meghallgatták a munkabizottságok beszámolóit a vásárok tapasztalatairól, és tárgyaltak arról, miként lehetne javítani a vásárokkal kapcsolatos információs rendszert. Nagy szükség lenne a munkaközösségen belül egy egységes, integrált információs rendszer kialakítására a tagkamarák között. S egy olyan adatbázisra is, amelyhez az érintettek bármikor „hozzáférhetnek.” Fontos lenne az elmaradottabb térségekben gyártott termékek minőségének dinamikusabb javítása — állapították meg a részvevők. Az egymással és Európával való kereskedésnek ez igen lényeges feltétele. A kamarai elnökök a lehetséges módszerekről folytattak eszmecserét. A magyar résztvevők kérték az olasz és osztrák kamarák elnökeit, hogy sajátos és lehetséges eszközeikkel segítsék a magyar kamarai élet fejlesztését. Export-import Német cég vásárolna vérlisztet, húslisztet, csontlisztet. Hamburgi cég bort és égetett szeszt vásárolna. Holland cég vásárolna vagy gyártatna Magyarországon Euro-palettát. Amerikai cég bútorhoz való vasalást, fogantyút, gombot, zsanért venne. Egy másik cég pedig kapcsolatot keres finomkerámia-gyártókkal, művészekkel. Magas színvonalú, kézi festésű kerámiák érdeklik. Az ajánlattevők jelöljék meg termelvényeik specifikumait, árigényeiket. Két leningrádi cég keres magyar kapcsolatokat. Az egyik fémtermékeket, szerelvényeket és hengerelt árukat kínál eladásra, hazánkból fogyasztási cikkeket, háztartási gépeket venne. A másik faházakat, valamint különféle nyersanyagokat: titánlemezt, réz- és alumíniumhulladékokat, nikkelöntecset kínál eladásra, s fafeldolgozásra vegyes vállalatot is alapítana. Német cég varrógéptüt. varrótűt és könyvkötő alkatrészeket kínál eladásra. Egy másik német cég szappant, speciális mosószereket, parfümöket, dezodorokat és tisztítószereket ajánl. Játékokat, sportcikkeket. írószereket, háztartási cikkeket vásárolna német cég. Német cég lovaglóeszközöket, lószerszámokat és sportcikkeket keres hazánkban. Belga cég vízhatlan dzsekit és nadrágot venne. Angol cég csecsemőruhákat, fürdőruhát és gyermekjátékokat keres. Az osztrák Elger cég magyar forgalmazót keres világítástechnikai cikkek számára. Az ERB Österreich képviselőt keres. Gráci cég elektronikai cikkeket kínál eladásra, magyar partnert keres árusításra, szervizre. Külföldi cégek a következő mezőgazdasági termékek vásárlása iránt érdeklődnek: vennének 20 tonna tisztított diót (minőségi igény: 50% egész, 25% féldió, 25% negyed gerezd lehet); 20-20 tonna tisztított mandulát és tisztított mogyorót is keresnek; vásárolnának 200 tonna fehér héjas tökmagot, 20 ezer tonna zöldborsókonzervet fémdobozban és 20 ezer tonna takarmánybúzát. A partnerkereső ajánlatokra részletes tájékoztatást ad a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara. Címe: Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u.1/C. Ha a „szebbik nem” üzletel Pár száz asszony összehajol Napjainkban a gazdaság föllendítésének varázsszava: a vállalkozás. A piacgazdaságra való áttérés a nőket is arra készteti, hogy ne csak utasítások végrehajtására, hanem önálló ötleteik megvalósítására is alkalmas munkát keressenek maguknak. Ez persze magányosan igen nehéz, talán ezért is döntöttek úgy egy éve: megalakítják a Vállalkozó Nők Magyarországi Egyesületét (VNME). — Úgy éreztük, hogy a magyar gazdaság megújulásához egyesületi formában, szervezetten, a közösség erejét is latba vetve többet tudunk nyújtani. Emellett nagy szükségünk van vállalkozásaink népszerűsítésére, ez ugyanis kooperációs kapcsolatokat és piaci lehetőségeket eredményezhet — magyarázza Singer Péterné, az egyesület elnöke. Feltétlenül szólni kell az előzményekről is. Nem feministák — A magyar Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány (SEED) nemzetközi kapcsolataival élve tárgyalásokat folytatott az amerikai női vállalkozók gazdasági szövetségével. A tárgyalások számunkra fontos eredménye lett, hogy az amerikai nők konferenciát szerveztek magyar vállalkozó, illetve vállalkozni szándékozó nők részére. A konferencia szakmai sikere alapján megfogalmazódott az igény hasonló magyar szervezet megalakítására. November 29-én volt egy éve, hogy néhány lelkes tag megalakította az egyesületet, s 1991 februárjában jegyezték be a társadalmi szervezetek sorába. — Mik a céljaik? — Az egyesület nem akar feminista lenni. Sőt, férfi kollégáinkkal együtt kívánjuk azt a célunkat megvalósítani, hogy minél aktívabb szerepet osszanak ránk a gazdasági élet föllendítésében. Nem elkülönülni akarunk, csak felhasználjuk adottságainkat. Női mivoltunkból adódóan vannak speciális problémáink. Ezért az egyesület egyik fő célja a vállalkozás és család kapcsolatának, a helyes egyensúly kialakításának segítése. Fontosnak tartjuk a különböző tanácsadásokat, illetve a megjelenéssel, tárgyalási stílussal kapcsolatos beszélgetéseket. Mindehhez szakemberek segítségét igényeljük. — Kérem, jellemezze tagságukat! — Tagjaink egy részét már gyakorló, vállalkozó nők jelentik. Az egyesület érdekképviseletüket is ellátja. Más részük a kezdő vállalkozó nők csoportjába sorolható, akiknek fontos, hogy áll mögöttük egy közösség, amely a tapasztalatokat összegyűjti, és továbbadja. Ez segítheti őket abban, hogy a sikertelenséget és a vele járó kudarcélményt ne kelljen átélniük. Végül tagjaink között megtaláljuk a vállalkozást még csak tervező nőket is. Fontos feladatunk a munka nélkül maradtak problémáinak felkutatása és felkarolása, a vállalkozás beindításának segítése is. Ami pedig a pártoló tagokat illeti, szívesen látjuk a másik nem képviselőit is. Szekció Kaposváron — A Vállalkozó Nők Magyarországi Egyesülete elnevezés utal arra, hogy országos szinten működő, nonprofit szervezetről van szó. Hallhatnánk erről bővebben? — A területi sajátosságok nagymértékben meghatározzák a vállalkozás jellegét, ezért egyesületünket szeretnénk országos szinten működtetni. Ennek érdekében területi szekciókat hoztunk és hozunk létre, ahol módszertani segítségünkkel igényes szakmai programok valósulhatnak meg. Taglétszámunk jelenleg kétszáz. Tagságunk négyötöde vidéki, az ország legkülönbözőbb területeiről. Az első vidéki szekció Mátészalkán jött létre tavasszal. Kaposváron, Dunaföldváron, Miskolcon és Szegeden tervezzük újabb szekciók létrehozását. Ezekre a csomópontokra nagy szükség van, hiszen a sajátos, helyi problémákat helyben jobban le- -het megoldani, mint fővárosi „távirányítással”. — Vannak már nemzetközi kapcsolataik? — Természetesen, hiszen nemcsak a hazai partnerszervezetekkel vettük fel a kapcsolatot, hanem már külföldön is ismertek vagyunk. Sok segítséget és támogatást kaptunk az amerikaiaktól, de a németországi nők gazdasági szövetsége is komoly érdeklődést tanúsít irántunk. Felvettük a kapcsolatot az olasz társszervezettel is. — Vannak már közös sikereik? — Első alkalommal mutatkozott be egyesületünk ősszel a BNV-n, s azt hiszem, nem túlzás ezt a premiert eredményesnek jellemezni. Novemberben pedig a Német Technikai Együttműködési Vállalat (GTZ) Gmbh-val közösen rendeztük meg a budapesti Korona szállodában a német-magyar vállalkozó nők fórumát. Tanácsadás klubokban A továbbképzési szeminárium célja a német példák és lehetőségek megismertetése volt, valamint a hasznosítható tanulságok leszűrése és ösztönzés alkalmazásukra. Mindennapjaik is mozgalmasak. Nemzetközi, jogász-, adótanácsadó és sajtó-szakcsoportjaik, klubjaik aktívan tevékenykednek. — A havonta megszervezett klubdélutánokon egy-egy elismert szak- tekintély tart alőadást, ad tanácsot pénzügyi, adóügyi, könyvelési és egyéb kérdésekben. Havonta megjelenő Üzleti Levelek című kiadványunkban — ez novemberben jelent meg első ízben — tájékoztatást adunk az egyesületben történtekről, és a tagok lehetőséget kapnak vállalkozásuk bemutatására is. Mérő Éva
