Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)
1991-12-05 / 285. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1991. december 5., csütörtök Mit tehetnek az ENSZ békefenntartói - és mit nem? Jugoszláviai bevetés előtt Ha a tüzszünet fennmarad, az ENSZ Biztonsági Tanácsa napokon belül határozatot hozhat békefenntartó erők Jugoszláviába küldéséről. Mi a csapatok kiküldésének jogi alapja? Mi a feladatuk, hatáskörük, s végülis mit várhatunk tőlük és mit nem? o A békefenntartó erők kiküldésének előfeltétele — a BT határozata mellett — az, hogy a konfliktusban érintett felek is egyetértsenek az akcióval, és támogassák. A tagállamok által önkéntesen felajánlott egységek jogilag az ENSZ főtitkárának irányítása alá kerülnek. Nem avatkozhatnak be az adott ország belügyeibe, és szigorúan pártatlan magatartást kell tanúsítaniuk. Vonatkozik ez a fegyverhasználatra is: csak könnyűfegyverzettel rendelkeznek, s azt egyedül önvédelmi célból szabad használniuk — ám így is csak kivételes esetben, nehogy kétségbe vonhassák pártatlanságukat. így a kiküldöttek nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is nagy megterhelést vállalnak. Egyébként az esetek többségében a fegyveres egységek mellett fegyvertelen katonai megfigyelőket, valamint polgári, közigazgatási, rendőri szakértőket is kiküld az ENSZ, mint például legutóbb Namíbiába. Fontosnak tartják az ENSZ központjában hangsúlyozni azt is, hogy nem lehet „csodát" várni a békefenntartó akcióktól: ezekre általában azután kerül sor, hogy ellenségeskedések robbantak ki, s az ENSZ-erők megérkezése a konfliktust önmagában még nem oldja meg. Átmeneti intézkedésről van szó, amely véget vet a harcoknak, s ezáltal megteremti a feltételeket a tárgyalásokhoz, a békés rendezéshez. © Jugoszláv aknazár Mohácsnál Jegyzékben tiltakozott jugoszláv kollégájánál a magyar határőrség parancsnoka, Nováky Balázs vezérőrnagy, miután magyar területen jugoszlávok által telepített aknazárat fedeztek fel — mondta szerdán délelőtt Zubek János határőrségi szóvivő. Hozzátette: az aknatelepítés időpontját még nem sikerült megállapítani. A robbanószerkezetet Mohács környékén, a határtól két méterre magyar területen kedden fedezték fel. Míg a békefenntartó egységek kiküldése önkéntes, addig az ENSZ döntése alapján a költségeket valamennyi tagállamnak állnia kell. Állandó gond, hogy korábban főleg politikai, napjainkban inkább anyagi okból több tagállam nem teljesíti kötelezettségeit, s.ez csak súlyosbítja az ENSZ tartós pénzügyi válságát. A szakértők elismerik, hogy a költségek magasak: a béke- fenntartó akciók költségei már meghaladják az ENSZ milliárdos költségvetését. Csupán a kambodzsai erők ötéves költségét egymilliárd dollárra becsülik, és a várható jugoszláviai kiadásokat is dollár-százmilliókban mérik. Aligha vitatható viszont, hogy a háborús, a gazdasági károk, amelyeket az ENSZ-csapatok megakadályoznak, hasonlíthatatlanul magasabbak. KÉRDŐJELEK n / / • *1^0 Szép uj világ / Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter megint óvja a világot az illúzióktól. Okkal sokkol? Megkérdőjelezi, megvalósítható-e az a szép új világ, amelyet Bush elnök szerint többek között az jellemez, hogy „egyetlen nemzetnek sem kell feladnia szuverenitásának legkisebb részét sem”, s amelynek „legfontosabb jegye a jog hatalma az erőszak uralma helyett”. Mit jelez a politikai barométer? Ellentmondásokat továbbra is. „Egyrészt fokozódik a szét- forgácsolódás, másrészt jelentkezik a globális érdekek érvényre juttatásának folyamata”. Úgy látja, véget ért az Amerika, Európa és Japán közötti egyetértés, s ami az államok egymáshoz fűződő kapcsolatait illeti, „az új rend a 18-19. századbeli európai hatalmi viszonyokhoz hasonlít majd”. Csak éppen a 21. század feltételei mellett, teheti hozzá az olvasó. Akkor miben reménykedjünk? Néha a legjobb politikai elemzők is tévednek. Bízzunk benne, hátha Kissinger az, aki ezúttal rosszul lát. Meg: végeredményben a 20. században sem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogyan megjósolták. Kocsis Tamás Horvátország: mindennapos a gyász © Marrack Goulding, a béke- fenntartók kérdéseiben illetékes főtitkárhelyettes — Cyrus Vance különmegbízott kíséretében — hetek óta Jugoszláviában tárgyal az előkészületekről. Goulding, emlékeztettek munkatársai, általában szorgalmazza: fejlesszék tovább a rendszert, amely 1948 óta sikeresen működik a Közel-Kelettől Közép-Amerikáig, Ciprustól Nyugat-lránig, — amit 1988-as Nobel-békedíja is jelez. Goulding döntéseket javasolt, amelyeknek alapján a világszervezet sürgős humanitárius okokból módot kapna a „beavatkozásra” az egyes tagállamokon belüli fegyveres konfliktusok rendezésébe, ha azok veszélyt jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra. (Amire egyébként az ENSZ alapokmánya is lehetőséget ad, a legutóbb Irak ellen alkalmazott gazdasági embargótól a tagállamok fegyveres, harci beavatkozásáig). 0 Az új feladatok megoldásához Goulding és mások véleménye szerint szükség van az ENSZ titkársága szerkezetének átalakítására — a számos terv egyeztetése, elfogadtatása a januárban hivatalba- lépő új főtitkár, Butrosz Gáli feladata. Párhuzamosan napirendre kerülhetnek a tervek arról, hogy a BT öt eredeti, állandó tagja (USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Francia- ország, Kína) mellett helyet kapjon, ott Japán, valamint a legnagyobb fejlődő országok, mint India, Brazília, Nigéria. A magyar ENSZ-képviselet- től kapott tájékoztatás szerint jelenleg 15 magyar teljesít szolgálatot az ENSZ-erőknél Angolában, nyolcán iraki-kuvaiti kiküldetésben vannak. Egy magyar rendőrtiszt is tagja annak a szakértői csoportnak, amely a kambodzsai ENSZ-csapatok misszióját készíti elő, s csapatok között ugyancsak lesznek magyarok. Heltai András Podjebrád visszatért Három évi távoliét után a napokban visszatért a prágai várba, a Hradzsinba az utolsó választott cseh király, Podjebrád György (1420-1471), Hunyadi Mátyás apósa. Václav Havel elnök és magasrangú egyházi méltóságok jelenlétében forrasztották le a király földi maradványait tartalmazó érckoporsót és helyezték el újból a dóm kriptájában. Podjebrád Györgynek három évet kellett várakoznia, előtte ugyanis két másik dinasztia uralkodóinak földi maradványait vetették alá antropológiai-orvosi vizsgálatoknak. Az 1420-ban született Podjebrád György egyike volt a legérdekesebb egyéniségeknek a cseh királyok közül. 1448-ban erélyes kézzel vetett véget a huszita háborúknak, kormányzói minőségben hatalmába kerítve Prágát és Csehországot. Podjebrád Györgyöt évszázadokig királygyilkossággal gyanúsították. A történelem leghosszabra nyúlt „bűnügye” csak 1988-ban zárult le, amikor bizonyítást nyert, hogy László magyar királyt nem saját kormányzója mérgezte meg, hanem leukémia okozta a halálát. HEVES VITA AUSZTRIÁBAN Külföldi van ilyen is, meg olyan is Ausztria kitalálta az ideális menekültet: egészséges, fiatal, jó szakmája van, jólnevel- ten áll a határon és szerényen szorongatja írásbeli igazolását arról, hogy őt otthon üldözik. Johann Webbr, Stájerország püspöke kommentálta így a nemrégiben a parlament elé terjesztett két törvénytervezetet, a menekültpolitikait és a bevándorlási-letelepedésit. A kesernyés-gunyoros megjegyzés jelzi, hogy milyen véleménykülönbségek csapnak össze a tervezetekről. Lépéskényszer Valójában a vita a külföldiekről jóval megelőzte a két törvénytervezet benyújtását, s a sorrend inkább fordított: a kormány lépéskényszerben érezte magát. A vita heves, s ahogyan az lenni szokott, inkább érzelmi tényezőkön alapul, mint tényeken. A határon bebocsátásra váró idegenek milliói, az illegálisan Ausztriába belépő, s azután itt feketén munkát vállaló, s ezzel osztrák állampolgárokat kenyerüktől megfosztó külföldiek képe persze nem nélkülözi az igazi alapot, a kommentárok egy része mégis némi tények alapos vizsgálatát is ajánlja. Ezek szerint 1990-ben kereken 23 ezer menedékjogot kérő érkezett Ausztriába. Közülük 300-at minősítettek politikai menekültnek. Még rövidebbre zárva: szeptemberig például 1040 pakisztáni érkezett az országba, közülük eddig csak 271 ügyét vizsgálták meg, s összesen három kapta meg a menekült státuszt. Á többinek rövid úton el kellett hagynia Ausztriát. Ha az új törvényeket a parlament elfogadja (s ez be fog következni, mert a politikusokat láthatóan a népszerűség vágya hajtja, hiszen az osztrákok ma szinte csodát várnak a külföldiek beözönlésének megakadályozásától), feltehetően még ennyi sem jut át a szűrőn. Igaz, s ez a menekült-törvény pozitívuma lesz, jelentősen rövidül majd az ügyintézés. Álszemérem nélkül A menekültektől élesen elkülönül a letelepedni vágyók ügye. Valójában senki sem vitatja, hogy szükséges a szabályozás, hiszen a 7,6 milliós Ausztria aligha képes befogadni akár csak azokat, akik ma a környező országokban nem boldogulnak. Csakhát a törvénytervezet megfogalmazásai sok ember szemében szinte a rabszolgavásárok hangulatára emlékeztetnek. Az „áru” — a potenciális bevándorló — „minőségének” precíz behatárolása sokuk számára felettébb visszatetsző. Mások úgy vélik, nincs helye az álszeméremnek, igenis meg kell mondani, hogy kit tud használni az ország. Emellett a törvénytervezet szószólói arra is hivatkoznak, hogy Ausztriánál nagyobb befogadó országok, például az Egyesült Államok, évtizedek óta kritériumokat és kvótákat szabnak. Ismét mások viszont kétlik, hogy aki az osztrák igényeknek képes megfelelni, az egyáltalán akar-e bevándorolni. Végtére is akinek van jó szakmája, aki rendelkezik kellő nyelvismerettel, aki képes a bonyolult kérelem ügyét még hazájából intézni, akire osztrák cég igényt tart (néhány az előírások közül...), az esetleg otthon is elkel, avagy a világ más részén kellemesebb előzmények után tud karriert csinálni. Szűrő és kvóta A törvénytervezet parlamenti vitája még odébb van. A társadalmi vita azonban feltartóztathatatlanul beindult. Az agitáció félreismerhetetlen. Még a külföldi hírek is tendenciózusak: a magyarországi menekülthelyzet például igen gyakori téma a televízió híradójában. A képek szemléletesek — menekülttáborok, zsúfolt buszok, legalábbis átmenetileg hontalan horváto- kat, ottani magyarokat befogadó dél-magyarországi családok szerény és túlzsúfolt otthona, s hozzá az együttérző kommentár. Benne kimondatlanul a figyelmeztetés Ausztria számára: idejében kell védekezni. Erre való a törvény, az majd szabályoz, majd kvótákat állapít meg, s a menekültek befogadását előíró emberjogi konvenciók megsértése nélkül, csupán a bevándorlási kedv letörésével máris itt a segítség. Hogy aztán azokat, akik átjutnak a szűrőn, még szeressék is az osztrákok, azt persze törvénnyel nehéz előírni. S a vita arról, hogy kellenek, vagy nem kellenek, kétségkívül nem segíti elő ezt a szeretetet. » Szászi Júlia Csúcson az olajtermelés Az Öböl-háború kitörése óta nem látott csúcsra ugrott a világ olajtermelése novemberben — jelentette a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). A napi termelés 67,3 millió hordó, 100 000 hordóval több, mint októberben. Folytatódott a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) kvótán felüli termelése: e térségben összesen napi 24,1 millió hordónyi olajat hoztak felszínre. A Szovjetunióban novemberben 10 millió hordó volt a napi termelés. Adósság- és vagyonfelosztás Kilenc szovjet tagköztársaság kormányfői elvi egyetértésre jutottak az adósság- és a vagyonfelosztásról. A kiszivá- rogatott értesülések szerint Oroszország 61,1 Ukrajna 16,3, Belorusszia 4,3, Kazahsztán 3,9, Üzbegisztán 3,3 százalékot kapott a csaknem 70 milliárd dollárra rúgó adósságból és a volt szovjet vagyonból. Lefagyott vonatok Megszakadnak a szovjet nemzetközi vasúti szolgáltatások, ha csak nem oldják föl az államvasutakkal szemben elrendelt keményvaluta kifizetési tilalmat. Mind a Külkereskedelmi Bank, mind a köztársasági hatóságok befagyasztották a külföldre közlekedő vonatoknak adandó támogatásukat. Az államvasutak azért kerültek nehéz helyzetbe, mert a központi bank — a külföldi adósságszolgáltatás érdekében — adagolja a valutát a hazai vállalatoknak. Zöldség-gyümölcs lerakat Nagyatád, Rozsnyói u. 23/A Telefon: 83/12-252 Bő áruválaszték, OLCSÓ ÁRAK Közületeknek, viszonteladóknak kedvezmény (147758)
