Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-30 / 304. szám

1991. december 30., hétfő 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS „Megint beszélünk s csak beszélünk, / A nyelv mozog s a kéz pihen; / Azt akarják, hogy Magyarország / Inkább kofa, mint hős legyen. / Föl, föl, hazám, előre gyorsan, / Megállni félúton kívánsz? / Csupán meg van tágítva raj­tad, / De nincs eltörve még a lánc!" Petőfi sorait idézi a Le­genda Csokonai híradója, amely Rakó Józsefnek, a Ma­gyarországi Felfedezői Ha­gyományőrző Szövetség el­nökének köszöntőjével jelent meg a közelmúltban. A két éve alakult szövet­ségnek mára több mint 35 ezer tagja van, s a nemzeti hagyománykincs örökségbe adására alapozza programját. A honfoglalás, a Rákóczi-sza- badságharc, 1848-49 gyerek hősei köré fonják romantikus játékaikat, próbáikat. A szövetséghez somogyi diákok is csatlakoztak. Zse- lic-menti Legenda Diákegye­sület néven szervezik közös­ségi életüket, s róják a kilomé­tereket. A nagybajomi gyere­kek Gál Imre nevelőtanár ve­zetésével csatlakoztak a Ma­gyarok III. világtalálkozójához. Keresik a kapcsolatot a kárpátaljai Kígyós település diákjaival, és szándékuk sze­rint részt vesznek az 1160 ki­lométeres Cegléd-Debrecen- Sátoraljaújhely túrán is. Leg­utóbb Alba Regia, Pákozd és Kápolnásnyék emlékeivel is­merkedtek meg. Azt tervezik, a jövő év őszére nemzeti emlékhelyet létesítenek Újvárfalván, a Noszlopy Gáspár-emlékház megmentéséért. Országos kezdeményezés ez, amelyhez a megyei múzeum segítségét is igénybe veszik. Gál Imre és lelkes csapata szép terveket sző. A honisme­reti mozgalom újraélesztőinek táborába minden bizonnyal egyre többen állnak majd be. (Lőrincz) A csontok formálója Néha a doktornő is fűzőt használ Dr. Vázsonyi Éva, a Ka­posi Mór kórház ortopéd osztályának szakorvosa nemrégiben vette át a dr. Arató Miklós-pályázat egyik diját. A fiatal, törékeny ter­metű doktornő a gyermekek csípőízületének ultrahangos vizsgálatakor szerzett ta­pasztalatait összegezte ta­nulmányában. — Sohasem készültem or­topéd orvosnak. A véletlen hozta, hogy így alakult a sor­som — kezdi a bemutatko­zást. — Mindig a gyerekekkel szerettem volna foglalkozni és a gyermeknőgyógyászat vagy valami hasonló, manuális te­vékenységet is megkívánó szakma felé vonzódtam. Doktorosdit játszott A szóládi születésű dok­tornő családjában nem volt hagyománya az orvoslásnak. Ám ő már apró gyermek korá­ban mindig csak doktorosdit játszott; gyógyította a beteg ál­latokat és a babákat. A fo- nyódí gimnázium elvégzése után elsőre megnyílt a kiváló matematikus diák előtt a Pécsi Orvostudományi Egyetem ka­puja. A diploma megszerzése után Kaposvár felé kacsintga­tott. Két állást hirdettek abban az évben a baleseti sebészet ortopéd osztályán. Döntenie kellett: vagy megpályázza, vagy lemond a kaposvári kór­házról. Az előbbit választotta és dr. Gueth Gyula főorvos irányítása alatt a baleseti se­bészetben, valamint az orto­pédiában is gyakorlatot szer­zett. — Az ügyeleteim alatt kivá­lóan hasznosíthatom a sebé­szeten szerzett tapasztalatai­mat, de a szakvizsgára készü­léshez a budapesti ortopéd klinikán és az ORFI-ban kellett tanulmányoznom a gyermek­ortopédiát és a felnőtteken végrehajtandó beültetéseket. 1989-ben szakvizsgáztam, majd még ugyanabban az év­ben a kórházban is átadták az önálló ortopéd-sebészeti osz­tályt. — Aki • ránéz dr. Vázsonyi Évára annak bizonyára nem az fog elsőként eszébe jutni, hogy ez a szép fiatalasszony óriási energiákat felemésztő csontműtéteket végez. Hogy bírja a látványt, a megterhe­lést? Szeretni a szakmát — Szeretni kell a szakmát, és akkor minden halad a maga természetes útján. Egyre gyakrabban végzek gyermekeken is helyreállító műtéteket, és higgye el, nincs szebb látvány, mint amikor például egy dongalábból szép lábat „faragunk”. Ebben a szakmában van egy kis krea­tivitás. Egy rosszul fejlődött csontból funkciójában újat tu­dunk csinálni. Szinte minden gyermeknél tapasztalható va­lamilyen tartáshiba, amelyet ha elhanyagolunk és rögzül, akkor a későbbiekben hajla­mosabb lesz a súlyosabb el­változásokra. Azt vallom, hogy szinte va­lamennyi ilyen hibát korrigálni lehet a korai szűréssel, gyógy­tornával, úszással. Pár évig dolgoztam Zsigmond főorvos úr mellett is. Akkoriban saját elhatározásomból és költsé­gemen jártuk az asszisztens- nőmmel a környező falvakat, szűrtük az iskolásgyerekeket. Akivel gond volt, azt gyógytor­nára, szakrendelésre irányítot­tuk. Sajnos, kicsi volt a rendelő kapacitása és az orvos is ke­vés volt, ezért nem tudtuk foly­tatni a munkát. — Miként jutott eszébe az ultrahang használata? — 1988-ban Somogyi or­vosnapokon ismertetett meg vele dr. Szepesi János a szombathelyi Markusowszky kórház ortopéd osztályának főorvosa. Ez a vizsgálati eljá­rás akkora már dr. Graf oszt­rák professzor nyomán az egész világon elterjedt. Érde­kelt a téma és több alkalom­mal részt vettem a szombathe­lyi kurzusokon, hogy elsajátít­sam. Kaposváron 1989 óta végzek ultrahangos szűrést és nyomon követést. Az ultrahang használata, amelyet eddig csak a lágyré­szek vizsgálatánál alkalmaz­tak, több szempontból is jobb vizsgálati eljárás, mint a rönt­gen. Az orvostudomány mai eredményeit tekintve: teljesen ártalmatlan, szinte korlátlan mennyiségben és akár már egynapos korban is alkalmaz­ható; nemcsak szűrésre, ha­nem a nyomon követésre is. Nagy előnye továbbá, hogy a lágy részek állapotáról ad tá­jékoztatást és közvetve a még fejletlen csípőízületi vápa el­változásainak korai, pontos felismerését teszi lehetővé. A precíz diagnózis lehetővé te­szi, hogy az elváltozásokat (Kovács Tibor felvétele) időben és a legmegfelelőbb módszerrel kezeljék. A gyer­mekek csípőficamszűrésére is kiválóan alkalmas, mert már az első héten el lehet kezdeni a kezelést és nem kell várni négyhónapos korig, — ami­korra már a korai felismerés és a gyógyítás eredménye­képpen — már meg is gyó­gyulhat a beteg. Kritikus szemmel — Az lenne a szerencsés ha minden újszülöttet a szüle­tése után szűrni tudnánk az ultrahanggal. Ez azonban még csak álom, mert az újszü­löttosztálynak nincs saját ké­szüléke. A röntgenosztályon végezzük a vizsgálatot heti két alkalommal olyan kicsiknél, akiket a gyermekorvosok ki­szűrtek. Újabban Siófokon és dr. Mike György főorvos irá­nyításával Barcson is szűrjük a gyermekeket. — A doktornőnek sosem fáj a háta? — buggyan ki belőlem önkéntelenül. — Dehogynem! — legyint mosolyogva. — Most eláru­lom, hogy a hosszabb, fárad­ságosabb műtéteknél én is fű­zőt használok. Várnai Ágnes Egzotikus újesztendő S zilveszter, újév. Búcsú és évkezdés — leszámolás és tervezés. De miért éppen ja­nuár 1-jén? — Ezt az évkez­dést a XIII. Gergely pápa által megre­formált (Julianus) naptár tette általá­nossá. Ünnepelték az ókorban is Az újév az ókori népeknél is nagy ünnep volt, amelyet összekötöttek a téli napfordulóval, a napisten szüle­tésével. Ez a nap — a tél fordulása, a természet felszabadulása, a tavasz ébredése. Ezen a napon ünnepük a világosság győzelmét a hideggel, a sötétséggel szemben. A zsidók Tisri hó 1-jén, Ádám teremtésének napján ülték meg az újévet. Krisztus szüle­tésének megállapítása után az egy­ház Krisztus körülmetélésének nap­jára tette az év kezdetét. (Innen ered a latin circumcisio — a körülmetélés szóból a naptár régies magyar neve: csízió). Ennek ellenére a középkor­ban más évkezdő napok is szerepel­tek, sok helyütt Krisztus születésnap­ját, december 25-ét, Franciaország­ban egészen 1556-ig húsvét vasár­napját, Angliában 1752-ig március 26-át tartották az év első napjának. Napjainkban az egyiptomi koptok augusztus 1-jét, a Szíriái kereszté­nyek szeptember 1-jét ünnepük év­kezdésként. Újév napján — a régi rómaiak, a perzsák — ajándékot adtak egymás­nak, szeretteiknek. A karácsonyi ajándékozás szokása ebből ered. A világ más-más országaiban sok hasonlósággal és eltérő helyi szo­kással köszöntik az új esztendőt. Néhány távoli, egzotikus ország újévi szokásait gyűjtöttük csokorba. Japánban fesztivál Japánban az újév a legnagyobb ünnepek egyike. Az újévi fesztivált a leggondosabb szertartássál celebrál­ják. Már három nappal előbb bezár­nak az üzletek, a bankok, a hivatalok. Megjelennek a házakon, az utcákon az újév díszei: a fenyőgallyak, a bambuszok; az áruházak virágdísz­ben hirdetik meg év végi nagy kiáru­sításukat. Az otthonokban speciális újévi ételeket készítenek, s legszebb ruhájukat, ünnepi kimonójukat öltik fel a rokonok, barátok látogatásához. Japánban ünnep az újév első há­rom napja, ekkor egyszerre szólal meg Tokio 108 harangja és gongja, mindenki meglátogat egy örömöt, boldogságot szimbolizáló isten-szen­télyt. Tele az utca sárkányt, léggöm­böt eregető, tollaslabdázó fiúkkal, lá­nyokkal. Január másodikán szabad a belépés a császári palota kertjébe is. (Az évnek csak két napján, január 2-án és a császár születésnapján lá­togathatják a japánok a palotát.) New Yorkban éjfélkor, az ünnepi köszöntők után a Times Square-n — a város nagy terén — érdemes kö­rülnézni. Éjfél előtt 10 másodperccel a tér legmagasabb épületéről fény­gömböt lőnek a magasba. A gömb hangosan pukkanva éjfélkor ér a földre. Ekkor tíz- és tízezrek tolon­ganak, ujjonganak, ismerősök és is­meretlenek köszöntik egymást csók­kal, öleléssel. Miamiban, a milliomosok üdülőhe­lyén január elsején kellemes nyár van. Itt már szilveszter délutánján megkezdődik a színes, látványos fel­vonulás, a King Orange Parade. A déli államok vállalatai, gyárai, üzleti vállalkozásai, iskolái, egyetemei fel- virágzott kocsikat állítanak. A virág­kocsikból csinos nők integetnek, vi­rágot szórnak. Zene szól, és hosszú sorokban vonulnak a díszkocsik. Lampionok Brazíliában Braziléban már karácsonykor kezdődik a kéthetes ünneplés, lam­piondíszes, maszkos, virágos, tán­cos karnevál. Indiánjelmezes gyere­kek nyitják meg a színes felvonulást, éjjel-nappal szól a tamtam, tart a jó­kedv, az evés-ivás, s az eksztázisig fokozódik a tánc. Az iszlám országaiban nyáron van újév. Időszámításuk ugyanis 622. jú­nius 16-án kezdődött, Mohamed Mekkából való menekülésekor. A muzulmán év — egy holdév — 354- 355 napból, tizenkét újholdtól újhol­dig tartó holdhónapból áll. Marokkóban, az Achoura, az újév a legnagyobb vallási ünnep. Karne­vállal, dallal, tánccal ünnepük. A leg­látványosabb a marrakesi ünnepség. Ilyenkor dobbal, csörgőkkel, kerep­lőkkel, énekszóval hangos a máskor is népes város főtere. Kígyóbűvölők, artisták, íródeákok, vásári mulatta­tok, zenészek, kerékpáros akrobaták szórakoztatják a kavargó tömeget. Budapest koccint És Budapesten? Már napokkal előbb újévi szerencsekabalafi- gura-árusokkal, szilveszterikel- lék-árusokkal tele a körút, a Rákóczi út. Árulnak trombitát és similabdát, konfettit és szerpentint, álarcokat és árvalányhajas kalapot, újévi malacot, patkót csokoládéból, műanyagból, fémből, üvegből és porcelánból. Éj­félkor hangos ünneplők töltik meg az aluljárókat, az utakat. Ismeretlenek ismerősként köszöntik egymást, szembejövők emelik koccintásra a magukkal vitt üvegeket. Kádár Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents