Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-04 / 284. szám

1991. december 4., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KORKÉP 3 Átvette a fürdőt az önkormányzat — de nincs kinn a vízből EGÉSZSÉGÜGYI KONCEPCIÓ — KÉRDŐJELEKKEL (Folytatás az 1. oldalról) Teljes egészében elfogadta vi­szont a közüzemi vízműből szolgálta­tott ivóvfzért, illetőleg a közüzemi csatornadíj használatáért fizetendő díjakról szóló önkormányzati rende­let módosítását. Eszerint annál a többlakásos épü­letnél, ahol a vízfogyasztás mérhető, a megelőző év tényleges fogyasztá­sának egy főre eső átlagát figye­lembe véve, lakásonként havi díjáta­lányt kell megállapítani az ott lakó személyek száma alapján. A tár­gyévben havonta, a megállapí­tott átalány szerint végzik el a szám­lázást. A tárgyévet követő hó 30-ig kell a megelőző év tényleges fogyasztását elszámolni a mellékvízmérővel nem rendelkezőknek úgy, hogy a fővíz­mérőn átfolyt éves mennyiségből le kell vonni a mellékvízmérőkön átfolyt mennyiséget. A különbözetet a lakók számának arányában osztják fel a lakások között. (Világos, nem?) A közgyűlés megtárgyalta az egészségügyi alapellátás koncepció­ját. Az előterjesztő: dr. Bártfal Anikó népjóléti igazgató rámutatott: a kon­cepcióról szóló tájékoztató nem lehe­tett teljes, mivel nem készült el az egészségügyi törvény. Kaposvár helyzete könnyebb más városokénál, ugyanis az alapellátás már korábban levált más egészségügyi intézmé­nyektől. Ennek ellenére igen sok a feladat. Ismertette azokat a terveket, ame­lyeket az egészségügy reformjának bevezetésére készítettek a jövő évre. Ezek között szerepel az orvosok fel­készítése a háziorvosi-rendszerre éppúgy, mint a tárgyi feltételek meg­teremtése, avagy a dr. Szép Tamás képviselő által szorgalmazott, a mai­nál 'fejlettebb szűrővizsgálati rend­szer kialakítása is. Dr. Cseke Borbála képviselő az általa vezetett bizottság és a maga véleményét tolmácsolva azt java­solta: tekintettel a sok kérdőjelre, a szükséges törvények hiányára, a je­lenlegi előterjesztést csak tájékozta­tóként kezeljék, és jövő év elejére készítsék el a város mindenre kiter­jedő egészségügyi koncepcióját. A közgyűlés a javaslatot elfogadta, s több, a reformra való felkészülést és a működést szolgáló határozatot ho­zott. Tizenhatezer olyan aláírás gyűlt össze Kaposváron, amely azt kérte az önkormányzattól: vegye át a vá­rosi fürdőt és uszodát a DRV-től, és ezzel mentse meg a bezárástól. A tegnapi közgyűlésen kellett kimon­dani az igent vagy a nemet. Nehéz szülés volt. Sokan aggódtak, hogy átvétel esetén a magas üzemeltetési és felújítási költségek miatt súlyos anyagi helyzet állhat elő, sőt ve­szélybe kerülhet az intézmények működése is. Érzelmektől sem mentes, szenve­délyes vita után az önkormányzat úgy döntött: mégis átveszi a fürdőt azzal, hogy egyrészt alaposan meg­vizsgálja a költségek csökkentésé­nek lehetőségét, s a vállalkozások bevonását, másrészt megyei és köz­ponti támogatást kér a fenntartáshoz. Dr. Szabó Árpádné képviselő azt ja­vasolta: kérjék a város lakóit, támo­gassák anyagilag a fürdőt többek kö­zött úgy is, hogy igénybe veszik. Most ugyanis szinte kong az üres­ségtől. Amikor a szavazás eredményét a polgármeter bejelentette: a karzaton felcsattant az ülésre beengedett diá­kok, — főként úszók — fergeteges tapsa, jelezve a közvélemény meg­nyugvását és az önkormányzat ál­matlan éjszakáinak kezdetét. Szegedi Nándor Nyílt nap az egészségügyi főiskolám A tejkonyhától a nyelvi laborig Ellentmondások — Alig múltam tíz éves, amikor elhatároztam, hogy védőnő szeretnék lenni — mondta a széparcú Magyar Antónia, miközben a vadona­túj számítógéptermet mutatta be dr. Újsághy Erzsébet, a POTE Egészségügyi Főiskolai Tagozat kaposvári vénődői szakának szakigazgatója. Tegnap reggeltől ugyanis nyílt nap kezdődött a kapos­vári egészségügyi főiskolán, azoknak, akik a védőnői hiva­tás után érdeklődnek. Dr. Új­sághy Erzsébet tájékoztatta a főiskola leendő hallgatóit az intézmény profiljáról a tanul­mányi időig, a szaktárgyaktól A Gyapjúforgalmi és Textil­nyersanyag Kereskedelmi Vál­lalat kaposvári kirendeltsége az idén is szállít az ünnepi, olasz asztalokra pecsenye- és tejesbárányt. Mészáros Fe­renc kirendeltségvezetőtől megtudtuk, hogy a jövő héten Sántosról és Nagyatádról indí­tanak egy-egy kamionnyi bárányt, mintegy ezer- hatszáz-ezernyolcszáz dara­bot. az anyagi juttatásokig, s a kü­lönböző — nyelvtanulási és sport — lehetőségekig. Az érdeklődő fiatalokat a fő­iskola első- és másodéves hallgatói ismertették meg a „házzal”, a tejkonyhától a nyelvi laborig, a számítás- technikai teremtől a kollégiu­mon át a demonstrációs ter­mekig. Illés Beáta, Magyar An­tónia évfolyamtársa a kapos­vári Munkácsy Mihály Gimná­zium és Egészségügyi Szak- középiskola végzős osztályá­ban. A kórház csecsemőosz­tályán töltött gyakorlat során határozta el, hogy itt szeretne tovább tanulni. A fizetési feltételekről a ki­rendeltségvezető elmondta, hogy a magántermelők azon­nal megkapják a keresett ex­portáru ellenértékét, a szám­laadásra kötelezett gazdál­kodó szervezetek pedig há­romnapos banki inkasszóval juthatnak a pénzükhöz. Az idén a juhászati ágaza­tok neuralgikus pontja volt a gyapjúértékesítés. A vállalat szakemberei minden készletet A tájékoztatón találkoztunk egy olyan asszonnyal, aki 10 hónapos babáját szorította keblére. — Öt gyermekem van — mondta a 34 éves tolnai fiatal- asszony —, tehát nem nagy­képűségből, de úgy érzem, hogy a gyakorlati tapasztala­taim alapján tudnám segíteni az anyákat. Ha felvesznek, el­végzem ezt az iskolát. — Én egy „főállású” anya vagyok — tette hozzá. Főállású anya, mondta egy leendő növendék, aki szép hi­vatásra készül: védőnő lesz... Tamási Rita Fotó: Gyertyás László felvásároltak az idei nyírásból, ahol meg tudtak egyezni az árban. Termelői raktáron csak ta­valyi gyapjú lehet, az is minő­ségi kifogások miatt. A vállalat tervei szerint jövőre már már­ciusban szeretné megkezdeni a gyapjúfelvásárlást, ugyanis információjuk szerint a keres­let jellemzi a textil-nyers­anyagpiacot. Máról holnapra. A mező- gazdasági szövetkezetek jó­része él így manapság. Egy főkönyvelő mondta a napok­ban: „Ezen héten még futot­ta üzemanyagra. Hogy a jö­vő héten mi lesz? — Nem tu­dom!” Olyan napi — ha úgy tet­szik: filléres — pénzügyi prob­lémákkal kell foglalkozni a gazdálkodók első számú ve­zetőinek, ami szinte példa nélküli. Épp úgy, mint az a tar­tozás- adósság-láncolat, amely egyik lényeges jellem­zője napjaink gazdasági éle­tének. Z tartozik X-nek, X ezért nem tud fizetni Y-nak, Y így lassan az ellehetetlenülés szé­lére kerül — és a sort lehet folytatni. Ráadásul az év vége közeledtével az ilyenfajta fe­szültség mindig sokkal éle­sebb. Alig egy hónappal kilenc- venegy zárása előtt, ezek a tények sorakoznak az egyik oldalon Somogy olyan gaz­dálkodóinál is, ahol ismeretlen volt eddig a pénzügyi gond. A másik oldalon más tények sorakoznak. A magyar agrár­ágazat export-teljesítménye várhatóan minden korábbit felülmúl az idén. Az ország devizabevételeinek mintegy negyedét ez az ágazat teremti meg 1991-ben, s ez azt jelenti — ahogy elhangzott ez a na­pokban egy kaposvári tanács­kozáson — hogy az ország adósságállományának kamat­terheit az agrárágazat kiter­melte. Lényeges módon hoz­zájárult a nemzetgazdaság pénzügyi nehézségeinek eny­hítéséhez. Az egyik oldalon van tehát egy tiszteletreméltó teljesít­mény, a másik oldalon pedig egy megrendítő vergődés. Hogy a „józan paraszti ész” ér­tetlenül áll e tény előtt — azon nincs mit csodálkozni. Azon sokkal inkább van, hogy a helyzetet konszolidáló törvé­nyek, szabályok miért kés­nek?! Ha a nemzetgazdaság­ban fontos ágazat az agrár- termelés — már pedig a té­nyek az összes nehézség el­lenére erről beszélnek —, ak­kor miért nem sikerül jelentő­ségének megfelelően foglal­kozni vele? Az agrárpiaci rendtartást, a termelés szabályozását ez év tavasza óta sürgetik, kérik, várják a termelők. Közben a nagyüzemek tönkremennek, a magánszféra nem tud kibon­takozni. Nincs mire alapozni. Nincs kapaszkodó. Támpont. A legfrissebb információ, - a kaposvári egyetemi karon tar­tott tudományos ülésen hang­zott el -, hogy jövőre dönt végre az országgyűlés az ag­rárpiaci rendtartásról. Örülni kellene. De egyre nehezebb! Mert lehet ugyan júliusban is karácsonyt „rendezni” — de az nem az igazi! A kormánybiztos a menekülttáborokba látogatott Nagyatád segítséget kért (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap ismét 200 menekült utazott tovább Vésére. Több idős embert a környező szoci­ális otthonokban helyeztek el. Köztük sokan voltak olyanok is, akiknek annyira leromlott az egészségi állapotuk, hogy itt haltak meg, s temetésükről a város gondoskodott. Az önkormányzat — mondta Varga Vince polgár- mester — állandó kapcsolat­ban áll a menekültügyi hivatal vezetőjével... A nagyatádi be­fogadóállomás gondokat okoz a városban; a szennyvíztisztí­tás a két évig üresen álló épü­letegyüttesben nem megol­dott. Kormányzati segítség kellene. Ők szükség esetén átadnák az egykor Nagyatá­don állomásozó szovjet kato­nák társasházát a menekül­teknek, de az épület felújítási költségeit nem tudják fedezni. Lakner Zoltánnak elmondták az orvosok azt is, hogy végle­gesen meg kellene oldani az egészségügyi ellátást. Fontos lenne a tábor saját konyhájá­nak megindítása is, s kellene például egy jugoszláv gyógy­szerészeti könyv is! Lakner Zoltán köszönetét fejezte ki a város vezetőinek és lakóinak a menekültek befogadásáért. Mint mondta: a kormánynak kell majd döntenie arról, hogy milyen segítséget nyújtanak a menekülteket befogadó ön- kormányzatoknak. N. J. ŐE) BANK Lakás­nyeremény­takarékbetéték ÉVENTE KÉTSZER vesznek részt sorsoláson (113014) ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT. Vörös Márta Besancon adományai Franciaországból újabb nagy mennyiségű segély érkezett Nagyatádra. A Rinya-parti kisvárossal szoros kapcsolatokat ápoló Besanconból többek között egy röntgengépet is hoz­tak a városi kórházba. Az Orvosok a világért alapítvány ígé­retét betartva nagyobb élelmiszer és ruhasegélyt juttatott el Nagyatádra. Ezt a kamionnyi adományt az MSZMP egykori garázsában helyezték el, s innen viszik el a rászorulóknak. A Nemzetközi Vöröskereszt közreműködésével pedig 11 tonna élelmiszerhez jutatták a nagyatádi menekülttábort. Kovács Tibor felvétele Karácsonyi bárányexport M. T. Szégyenlős meleg víz Létezik-e szégyenlős meleg víz? Hogyne, ’ például Kaposváron a Füredi úti csomópont környékén. Ugyanis csak félórás türelemmel lehet előcsalogatni, s sokszor még így sem jön, hűvösen „tartózkodó” marad. Az errefelé lakók közül már többen és többször szóvá tet­ték: melegvizük hőmérséklete langyosnak is alig mondható. S nemcsak a hőmérséklete ki­fogásolható, hanem a tisztasága is. Hetente többször is előfordul, hogy ahon­nan elvileg meleg víznek kellene folynia, csak lassan csordogáló mocskos lé érkezik, s festi (költőien) aranybarnára a tisztulni szándékozó merészek kézfejét. A Füredi úton lakók már nem tudnak kihez fordulni kétségbeesésükben, mivel az IKV többszöri kérésükre sem volt képes megol­dást találni. A lakók mindössze azt kérdezik ingerülten: vajon milyen címen számlázza majd nekik ezt a szolgáltatást az IKV? N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents